Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-29 / 101. szám, szombat
Az efsz-ek VII. kongresszusának határozata KITÜNTETÉSEK MÁJUS ELSEJE ALKALMÁBÓL Az efsz-ek VIII. kongresszusának küldöttei nagyra értékelik a kommunista párt céltudatos politikáját, azzal egyetértenek és teljes mértékben támogatják. A kongresszus elfogadja a CSKP XIV. kongresszusa kötelező erejű határozatait, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága februári és áprilisi ülése feldolgozott és amit Štrougal miniszterelnök kongresszusi beszámolója is tartalmazott, mint a mezőgazdasági munka alapvető irányvonalát. Nagyra értékeli a szövetkezeti és a többi mezőgazdasági dolgozók, valamint az élelmiszer- ipari dolgozók kezdeményezését és aktivitását az efsz-ek VIII. kongresszusát megelőző időszakban, s egyidejűleg felszólítja az efsz-eket és a többi mezőgazdasági vállalatot, hogy lankadatlan szorgalommal, kölcsönös segítséggel és tapasztalatcserével törekedjenek a gazdálkodás színvonalának emelésére, és tegyék lehetővé különösen az átlagos színvonalat el nem ért gazdaságoknak, hogy elérjék a járások, illetőleg a kerületek színvonalát. A kongresszus döntő fontosságúnak tartja a következőket: szigorú intézkedésekkel kell védelmezni a mezőgazdasági földalapot, talajjavítással, víz- mentesítéssel, öntözéses gazdálkodások építésével és teljes kihasználásával, valamint a rekultivációval nagyobb termékenységet kell elérni, hatékonyan kell kihasználni a trágyát és a vegyszereket, és ennek érdekében meg kell kezdeni az agrokémiai központok kiépítését, el kell érni — mindenekelőtt a nagyhozamú fajták biológiai képességének kihasználásával — a gabona hektárho- zamok további növekedését, valamint a takarmánynövények liektárhozamának növekedését, bővíteni kell a takarmányozás célját szolgáló cukorrépa vetésterületét, növelni kell a krumpli hektárhozamát, mégpedig a jelenlegi vetésterület keretein belül, célszerűen kell kihasználni az előnyös természeti feltételeket a komló, az olajos magvak, a zöldség és a gyümölcs termelésének növelésére és minőségének javítására. Az álattenyésztés területén elsősorban a szarvasmarha-állomány, különösen a tehénállomány létszámának növelésére kell törekedni, hogy biztosítható legyen a tej- és a hústermelés üteme növekedése, céltudatosan kell javítani a szarvasmarha-állomány hasznosságát, minden efsz-ben és állami gazdaságban, a járási termelési, szakosítási programmal összhangban ki kell dolgozni a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének hosszú távlatú koncepcióját. A sertéshús-, a baromfi és tojástermelés szakaszán meg kell valósítani a tervben meghatározott nagykapacitású üzemek építését. Az egész állattenyésztésben főbb minőségű és nagyobb mennyiségű takarmánykeverékgyártásra kell törekedni. A kongresszus nagyra értékeli a CSKP Központi Bizottságának és a szövetségi kormánynak azt a határozatát, hogy gazdaságilag is támogatja a szarvasmarha-tenyésztés fejlődését, különösen a tej termelését, éspedig a felvásárlási ár kiegészítésével. A mezőgazdasági termelés koncentrációjában és szakosításában a következő alapelveket kell érvényesíteni: minden intézkedésuek azt a célt kell szolgálnia, hogy dinamikusan nőjön a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergyártás intenzitása, a munkatermelékenység, valamint a munkaerők és a termelőeszközök hatékony kihasználása, csökkenjenek az önköltségek, kihasználják a természeti feltételeket, tiszteletben tartsák az össztársadalmi érdekeket, és megteremtsék a feltételeket a tudomány- és technika korszerű vívmányainak teljes érvényesítésére. Szüntelenül fejleszteni kell a szövetkezeti és az állami mezőgazdasági üzemek kooperációinak különféle formáit. A kongresszus — a CSKP XIV. kongresszusi határozataival összhangban — hangsúlyozza, . hogy mindez hosszú távlatú folyamat, s ezért kéri az irányító szerveket, hogy ezt a folyamatot tervszerűen irányítsák, szem előtt tartva a termelés színvonalát, az egyes mezőgazdasági üzemek feltételeit, valamint az egész népgazdaság lehetőségeit. A kongresszus nagyra értékeli mindazt, amivel a tudományos kutatóbázis hozzájárul a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséhez, de az a meggyőződése, hogy a tudomány és a kutatás a pozitív eredmények ellenére is még sokkal maradt adós. Ezért azzal a kéréssel fordul a tudományos és kutató dolgozókhoz, hogy erejüket és eszközeiket a mezőgazdasági termelés iníenzifikálását és gazdaságosságát elősegítő fő kérdések mielőbbi megoldására összpontosítsák. Egyidejűleg azonban szükséges az is, hogy a tudományos kutatómunka eredményeit a lehető leggyorsabban érvényesítsék a gyakorlatban. A kongresszus arra kéri a mezőgazdasági és az élelmezés- ügyi minisztériumokat, hogy követeljenek igényesebb munkát a szervezetekből és a szolgáltatóüzemektől. A felvásárló- és anyagellátó szervezetektől, valamint az élelmiszeripartól elvárja, hogy a korszerű módszerek érvényesítésével gondoskodik a mezőgazdasági termékek, különösen pedig a vágóállatok átvételéről, értékesítéséről és az átvétel zavartalanságáról. A kongresszus puzitívan értékeli mindazt, amivel a népgazdaság többi ágazata, különösen a gépipar, a vegyipar, és az építőipar hozájjárult a mező- gazdaság fejlődéséhez. Tudatában van, hogy a mezőgazdaság igényeinek biztosítása a felsorolt iparágak számára is nehézségeket jelent, azonban össztársadalmi szempontból szükségesnek tartja, hogy ezek az ágazatok a mezőgazdasággal kapcsolatos tervfeladataikat idejekorán és minőségileg kifogástalanul teljesítsék. A kongresszus a további fejlődést biztosítandó nélkülözhetetlennek tartja, hogy valamennyi efsz megnyerje és megtartsa a mezőgazdasági munka számára a fiatal dolgozókat, biztosítsa a női munkaerők szakmai előkészítését és bevonását a munka minden szakaszán és az irányító funkciókban, eltávolítsa az indokolatlan különbségeket a férfi és a női munkaerők jutalmazása között, biztosítsa a dolgozók szak- képzettségének állandó növekedését és szaktudásuk további érvényesítését, az eddiginél jobban gondoskodjon a munkahelyek szociális és hig'éniai igényeinek kielégítéséről, a munka- és az életkörnyezet javításáról is. A kongresszus azzal a kéréssel fordul az állami szervekhez, hogy fordítsanak állandó gondot a mezőgazdasági oktatás fejlődésére, a mezőgazdasági termelés koncentrációjának és szakosításának fejlődésével összhangban dolgozzák ki a vidéki települések fejlődésének komplex koncepcióját, beleszámítva a korszerű járulékos beruházásokat és ellátó-ren-dsze- reket is. A kongresszus örömmel fogadja, hogy az ötödik ötéves tervben bővül a falvakban a lakásépítés, és kéri a mező- gazdasági üzemeket, hogy a nemzeti bizottságokkal együttműködve aktívan vegyenek részt a lakásépítésben, valamint a már létező lakásalapok korszerűsítésében és újjáalakításában. A kongresszus a CSKP KB és a kormány állásfoglalásából kiindulva fontosnak tartja a mezőgazdasági szövetkezetek belső kapcsolatainak és alapclvei- nek tökéletesítését. Ennek érdekében célszerűnek tartja, hogy: törvénnyel módosítsák a szövetkezetek belső kapcsolatainak sajátosságait, az eddiginél gyorsabb ütemben helyettesítsék a munkaegység alapján történő jutalmazási rendszert a szilárd jutalmazási rendszerrel, kötelezzék az efsz-eket arra, hogy felszámolják az aránytalanul magas természetbeni járandóságokat. Az efsz-ek kongresszusa támogatja a CSKP Központi Bizottságának és a kormánynak azt a törekvését, ami a tervirányítási rendszer tökéletesítését célozza, s ezért kötelezi a mezőgazdasági szövetkezeti üzemeket, hogy az önelszámoló rendszer bevezetésével kísérjék figyelemmel az önköltségek alakulását, ellenőrző- és revíziós tevékenységgel tárják fel és használják ki a tartalékokat, és szilárdítsák a munkafegyelmet, fokozott mértékben törekedjenek a dolgozók szocialista nevelésére, harcoljanak az individualizmus, az önzés és a múlt egyéb csökevényei ellen. A kongresszus teljes mértékben egyetért a CSKP KB áprilisi ülésén elfogadott határozatokkal a melléküzemági termelés céljairól és kihasználásáról, ami teljesen indokolt, különösen a hegyvidéki körzetekben, annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználhassák a munkaerőket és a munkaeszközöket, valamint a helyi nyersanyagforrásokat különösen a téli időszakban. A kongresszus azzal a kéréssel fordul az egyénileg gazdálkodó parasztokhoz, hogy a szocialista mezőgazdasági vállalatok eddigi fejlődése által bizonyított előnyöket mérlegelve, saját érdekükben aktívan kapcsolódjanak be a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termel—ésbe, és elvárja, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok is kialakítják a szükséges feltételeket ahhoz, hogy megnyerjék a kis- és a középparasztokat. A kongresszus megválasztotta a Szövetkezeti Parasztszövetség központi szerveit, és e szerveket megbízta azzal, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével kibontakoztassák a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmat, növeljék a szövetkezeti parasztság részvételét a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, gondoskodjanak a szövetkezeti parasztság politikai-eszmei neveléséről, növeljék politikai öntudatát, nyerjék meg annak, hogy nagyobb mértékben vegyen részt a szocialista társadalom életében és fejlesztésében, és járuljon hozzá a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének megszilárdításához. A Szövetkezeti Parasztszövetségnek arra kell törekednie, hogy fejlessze a szövetkezeti tagság szocialista munkaverseny-mozgalmát, terjessze a haladó tapasztalatokat, népszerűsítse a tudományos- műszaki haladás eredményeit. A belső tartalékok mozgősításá- van és a gazdaságosság szigorú rendszerének érvényesítésével szorgalmazza a termelés növelését. Egyidejűleg megfelelő gondot fordítson a szövetkezeti parasztság szociális, gazdasági kérdéseinek megoldására is. A kongresszus felhívja — az összes efsz-eket és szövetkezeti parasztokat, hogy aktív részvételükkel és munkájukkal segítsenek a Szövetkezeti Parasztszövetségnek küldetése teljesítésében; — a nemzeti bizottságok járási és helyi szerveit, hogy a szövetség szerveivel szorosan együttműködve alakítsák ki e szervek számára az aktív tevékenység feltételeit. Az efsz-ek VIII. kangresz- szusának küldöttei nagyra értékelik, hogy tanácskozásaik jelentőségét növelte Csehszlo- kia Komunista Pártja, a szövetségi kormány és a Nemzeti Front legfelsőbb képviselőinek részvéteié. A kongresszus elfogadja a CSKP KB áprilisi plénumának határozatát, valamint G. Husáknak, a CSKP KB főtitkárának és L. Štrougal szövetségi kormányelnöknek a kongresszuson elhangzott felszólalását, mint olyan alapvető irányvonalat, ami a CSKP KB XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítását szolgálja. (Folytatás az 1. oldalról) n. v. kollektívájának, az olo- mouci Prefa n. v. kollektívájának, Stanislav Hudečeknek, az olomouci Magasépítő Vállalat vasmunkásának, a košicei Mélyépítő Vállalat kollektívájának, a Dubi (prachatl- cei járás) Egységes Földművesszövetkezete kollektívájának, Bohumil Hönignek, a Hustopečei Gép- és Traktorállomás mezőgazdasági gépja- vító-kombájnosának, a Nové Zámky-i (Érsekújvár) járás nak, az Očovái SZNF 20. Évfordulója Egységes Földművesszövetkezet kollektívájának, Fridolin Moncmannak, a Bratislavai Mezőgazdasági Felvásárló- és Anyagellátó n. v, trnavai üzeme igazgatójának, a krnovi Állami Erdészet n. v. kollektívájának, a bratislavai Állami Erdészet n. v. kollektívájának, Bohuslava Vyh nalovának, a prágai Élelmiszerüzletek Vezérigazgatósága titkársága vezetőjének, dr. Miroslav Jahodának, a prágai Hang-, Kép- és Reprodukciós- Műszaki Kutatóintézet igazgatójának, Domazlice városnak, Bedrich Heller akadémikusnak, a CSTA Elektrotechnikai Intézete igazgatójának, a prágai Cseh Műszaki Egyetem professzorának, a CSTA elnöksége elnökének, dr. Emil Bucharnak, a prágai Cseh Mű szaki Egyetem professzora nak, a CSTA levelező tagjá nak, Karéi Steklý érdemes művésznek, a barrandoví Filmstúdió rendezőjének. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a nemzeti művész címmel tüntette ki František Foltýn festőművészt, érdemes művészt, képzőművészeti életművéért. A Csehszlovákia Szocialista Köztársaság elnöke a Klement Gottwaid állami díjat és a Klement Gottwald állami díjas címet adományozta: I tudományos munkájukért, *• teljesítményükért, vagy felfedezésükért: 1. dr. Václav Petržílkának, a CSTA levelező tagjának, a prágai Károly Egyetem Matematikai-fizikai Tanszéke professzorának, Rudolf Michalec mérnöknek, a CSTA Rež pri Prahe-i Magkutató Intézete tudományos dolgozójának, Bohumil Chalupa mérnöknek, a CSTA Rež pri Prahe-i Magkutató Intézete szakdolgozójának, a neutronok difrakciója és a monokristályok rezonanciája területén kifejtett felfedező jellegű munkásságukért; 2. Rudolf Donocí mérnöknek, a prágai Cseh Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Tanszéke professzorának az elektromos rendszerek funkcionális stabilitása elméletének kidolgozásáért és alkalmazásáért; 3. Ladislav ŠtoII akadémikusnak „Az irodalom művészet arculata és szerkezete“ c. tudományos munkáért; 4. dr. Miroslav Salamon mérnöknek, a Bratislavai Szlo vák Műszaki Főiskola Elektro technikai Tanszéke professzorának a számrendszerelméietek te I rületén tett új felfedezésekért és gyakorlati alkalmazásáért; 5. dr. Jaroslav Dvoráknak, ’ dr. Miroš Otčenášeknak, Bohumil Rosičky akadémikus i nak, dr. Jan Prokopißnak, a i CSTA prágai Parazitológia! In I tézete tudományos dolgozóinak a hazai állategészségügy területén elért tudományos eredményekért; 6. Anton Blažej mérnöknek, a Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola rektorának a bőrfehérje komplex kl- használása elméleti kidolgo- ' zásáért; 7. dr. Zdenék Proliknak, a CSTA prágai Matematikai Intézete tudományos dolgozójának a térelmélet terén végzett úttörő munkásságáért. II Kiváló találmányaikért és a műszaki fejlesztésben elért alapvető változásokért, valamint új gyógymódok kidolgozásáért: 1. Martin Halahyja mérnöknek, a Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Tanszéke professzorának a lakóházak hőellátási szakterületén végzett úttörő munkásságáért; 2. Karéi Nősek mérnöknek, Liboslav Vladíknak, a prágai ČKD Szakágazati Vállalata elektrotechnikai üzeme dolgozóinak a 250 MVA, 400/121 KV há- romfázisos regulációs autótranszformátor fejlesztéséért; 3. dr. Karéi Nesetnek, az ostravai Bányászati Főiskola tanárának a bányapillérek csökkentését lehetővé tevő munkáért; 4. dr. Jaroslav Budának, a prágai Klinikai és Kísérleti Gyógyszertani Intézet tudományos dolgozójának, dr. František Výmolának, a prágai Higiéniai és Epidemiológiai Intézete tudományos dolgozójának, dr. Jirí Pillichnek, a CSTA brnói Biofizikális Intézete tudományos dolgozójának a krónikus fertőzések eredeti gyógymódjáért; 5. Ivó Januška mérnöknek, Felix Kolmer mérnöknek, a prágai Hang-, Kép- és Reprodukciós-Műszaki Kutatóintézet tudományos dolgozóinak a teremakusztika minősége mérési módszereinek kidolgozásáért; 6. Miloslav Bustának, a majdalenai Dél-csehországi Energetikai Üzemek műszaki dolgozójának az előrefeszített betonoszlopok sorozatgyártása gépsorának megoldásáért; 7. Pavol Rapoš mérnöknek, a Bratislavai Agrokémiai és Technológiai Kutatóintézet igazgatójának, Eduard Hutár mérnöknek, a Bratislavai Agrokémiai és Technológiai Kutatóintézet dolgozójának, Viadimír Lexa mérnöknek, a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művek vállalatigazgatója műszaki helyettesének a répa gyomirtószerei gyártása eredeti technológiai megoldásának kifejlesztéséért és megvalósításáért. Ili Az irodalmi, a zenei, a képzőművészeti, a színház- és televíziós művészeti alkotásokért és teljesítményekért: 1. Jan Kozák írónak, a „Svätý Michal“ című regényért, 2. Andrej Plávka nemzeti művésznek, a „Smädný milenec“ című emlékirataiért, 3. Jan Panenkának, a prágai Színművészeti Akadémia Zenei Tanszéke docensének Ludwig van Beethoven műveinek interpretációjáért. 4. A Szlovák Kamarazene- karnak Georg Friedrich Händel, valamint Bartók Béla műveinek interpretációjáért. 5. Ján Kulich szobrászművésznek, a bratislavai Képző- művészeti Főiskola docensének az utóbbi években alkotott műveiért. 6. Vlasta Vlasákovának, az ostravai Állami Színház prózai művésznőjének Visnyevszkij: „Optimista tragédia“ című darabja női főszereplőjének megjelenítéséért. 7. Jaroslav Hužera rendezőnek az internacionalizmusról és a csehszlovák—szovjet barátságról készített televízió filmsorozatért.
