Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-28 / 100. szám, péntek

BEMUTATÓ A HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZBAN A karnevál első napja Ivari Bukovčan neve gyakran tűnik fel a szlovák főváros szín­házi plakátjain, s nem véletle* nül, hiszen kétségtelenül ő az egyik legtermékenyebb kortárs szlovák drámaíró. Úgy hiszem bizonyításul elég csupán any- nyit megemlíteni, hogy álig egy esztendő leforgása alatt há­rom új színművét mutatták be Bratislavában. A neves szlovák drámaíróról már a korábbi bemutatók kap­csán megírtuk, hogy éber sze­mű és jó tollú drámaíró, akit szenvedélyesen érdekel nap­jaink emberének élete, öröme és gondja, egyéni s társadalmi boldogulása. Drámáinak kom­pozíciója a novella felépítésére emlékeztet: nem híve a fokoza­tosan kibontakozó cselekmény­nek, sem az epikus terjengős­nek. Színműveit csaknem akkor indítja, amikor a konfliktusok már-már a drámai csúcspontig feszülnek. Drámáiban gyakran szinte megáll az úgynevezett színpadi idő: az itt eltelt per­cekbe órák, napok, sőt olykor évek eseményei, vágyai és el­határozásai vannak belesűrítve. Az ilyen kompozíciónak — mint végső soron minden megoldás­nak — előnyei és hátrányai is vannak, s elsősorban a szerző tehetségétől függ, hogy mennyit tud művészi értékké ötvözni a meglévő lehetőségekből. Bukov­inán eddigi drámáiban akkor tu­dott művészi magaslatokra emelkedni, amikor szem előtt tartotta a dráma lehetőségeit, tehát az erkölcsi konfliktusok esetében nem moralizált, más helyzetben pedig egyedi jelensé­geket nem akart társadalmi méretűvé szélesíteni, egyszóval: amikor nem túlzott és nem ma­gyarázkodott feleslegesen. A karnevál első napjában számunkra egzotikus a hely­szín: a néhány óra alatt leper­gő cselekmény az ötvenes évek­ben, a forradalom küszöbén ál­ló Kubában játszódik. Egy ma­roknyi forradalmár csoport me­rényletet készít elő a gyűlölt, amerikabarát diktátor ellen. Tervüket nem tudják valóra vál­tani, hárman maradnak élet­ben, de rájuk a kegyetlen ki­hallgatás és — a halál vár. A diktátor azonban érzi helyzeté­nek ingatagságát, ezért alkuba bocsátkozik a forradalmárok­kal: az életüket kínálja fel, ha nyilvánosan megbánják tettn két. A gyorsan pergő cselekmény a színpompás karneválozó fő­városban játszódik. A gondok tói, szenvedésektől menekülő tarka forgatag szimbóluma a még tudatlan, de döntő erőt képviselő dolgozó tömegnek, akik közül a forradalmárok is valók. A forradalom eszméi és az egyéni boldogság kérdései, fe­lelősség határai és az áldozat- vállalás értelme— ezek azok a dilemmák, amelyekre Bukovčan választ keres. Drámája ezúttal is addig szuggesztív hatású és töretlen, míg a forradalmárok életükkel és tetteikkel össze­függő dilemmákkal foglalkoz­nak. Ott érzünk . üresjáratot, ahol kilépnek ebből a régióból, erőszakoltnak tűnő érzésekről, gondolatokról vallanak. Feltűnt az is, hogy néhány jelenetben érződik az előző Bukovčan drá­mák (elsősorban a Mielőtt a ka kas megszólal című) hatása, ez a termékenység egyik negatív előjelű velejárója. pontoz úgy, ahogy az a szöveg­könyvből érződik. Ladislav Vy­chodil tágas, jól megkomponált díszletei közölt a rendező né­hány jelenetet hatásosabban ál­líthatott volna be. A színészek közül Karol Ma- chata markáns vonásokkal meg­rajzolt Ricardot jelenített meg. Štefan Kvietik Manuel je volt a Felvételünkön a színmű egyik jelenetében Ladislav Chudík, Vi­liam Záhorský, Karol Machata, Jozef Adamovič, Štefan Kvietik és Mikulás Huba látható. E fogyatékosságok ellenére Bukovčan színműve nemcsak az ötvenes évek kubai forradalmá­rainak, hanem az igazságosabb társadalmi rendszerért harcoló haladó forradalmi erőknek a drámája, az az ellentmondások és átmeneti vereségek ellenére a végső győzelembe vetett tö­retlen hit színpadi szimbóluma. Jozef Pálka, az előadás ren­dezője a második rész néhány jelenetét kivéve kellő feszültsé­get tudott teremteni a színpa­don és jól fogja össze a cselek­ményt is. Véleményem szerint a karneválozó tömeg mozgása a színpadon meglehetősen öncé­lú, nem képezi szerves részét az előadásnak, s ezért nem tel­jesíti azt a drámai funkciót, pontosabban szólva nem ellen legsokoldalúbb s a legjobban megírt figura. A népszerű szlo­vák színész élt is a lehetőség­gel és tettre kész, ám ugyanak­kor nemes emberi tulajdonsá­gokkal rendelkező hús-vér em­bert keltett életre. Jozef Adamo­vič (Diego) játéka valamivel halványabb volt az előző kettő teljesítményétől. Szövegmon­dásába is elég sok hiba csúszott. Az előadás egyik értékes szín­foltja Ivan Mistrík (Pepe) ki­tűnő karakteralakítása volt. A többi szereplő közül elsősorban Božidara Turzonová (Maria-Ig- lesia), Beta Poničanová (anya), Mikuláš Huba (Rubio), Viliam Záborský (ezredes) és Ladislav Chudík (tábornok) érdemel el­ismerést. SZILVÁSSY JÓZSEF A távolsági gázvezeték egyik fontos építkezésén, a Veľké Kapušany (Nagykapos) melletti l es számú kompresszor állomáson, az Ostravai Kohászati Szereiővállalat dolgozói szerelik ennek a nagyméretű csar­noknak acél konstrukcióját. (Felvétel: A. Haščuk — ČSTK) A CSEHSZLOVÁK TV MÁJUS! MŰSORÁBÓL A Csehszlovák Televízió szo­kásos hírösszefoglalóin, sport- közvetítésein és gyermekelőadá sain kívüli májusi programját úgy igyekezett összeállítani, hogy abban minél nagyobb te rét kapjanak a május 1-i ün­nepségekkel, a munkásmozga­lommal, a hazánk felszabadí­tásáért vívott harcokkal és a szocialista építéssel kapcsola tos műsorszámok. Az alábbi rö- ' W műsorkivonatban főleg ezekre térünk ki. A televízió nézői a munka ünnepén a Prahában, Bratisla­vában, Košicén és hazánk más nagyobb városaiban, valamint a szocialista országok főváro­saiban lezajló május elsejei ün­nepségeket láthatják a kép­ernyőn. Ugyanezen a napon J. üivinec rendezésében bemu­tatásra kerül egy zenés tévé­film „Televíziós intervallumok'' címmel, mely Marcela Laifero- vá, Tatjana Hubinská, Bea Litt- manová, Ivó Heler és mások dalaiból ad ízelítőt. Az esti mű­sor fő részét az 1950-ben Mar­tin Frič rendezésében készült Májusban történt" című cseh filmvígjáték képezi, melynek cselekménye egy konzervatív idős munkás és annak jövendő beli veje, egy fiatal újító közli ellentétre épült. Május 2-án az „Események az életből“ ciklus második ré­szében Mária Lúčanová „Évek visszhangja" című eredeti tele víziójátékát, majd május 4-én és 5-én a prágai felkelés alkal­mából műsorra tűzött „Egy em lékmű története“ és „Az 1945. május 12-i harc" című publi­cisztikai filmet láthatják a né­zők. Május 7-én és 9-én a Szlo­vák Televízió a „Felszabadulás“ című kétrészes szovjet filmet sugározza. A film „Tüzes szi­várvány" című első része a má­sodik világháború legnagyobb tankcsatájáról szól, s egyúttal bemutatja a közkatonák hő­siességét. „Az áttörés" című második részt a Dnyeper men­ti német védelmi vonalakon való áttörést és Kijev felszaba­dítását mutatja be. Május 9 én a „Tavaszi disz­harmónia" című balladisztikus tévé-film, majd május 15-én és 17- az Antonín Zápotocký: Te­rézia asszony című, a csehor­szági munkásmozgalom kezde­teiről szóló regénye alapján készült televíziójáték kerül elő­adásra. Május 19-én „Önma­gunkról magunknak" címmel vetélkedősorozat indul, mely­nek minden egyes fordulójában két-két szlovákiai város ver­senyzői mérik össze tudásukat. A vetélkedősorozat hasonló for­mában bonyolódik le, mint a népszerűvé vált „Etapa’50“ so­rozat, s a rendezők korábban szerzett tapasztalataikat így hasznosítani tudják. Az első fordulóban egyébként Banská Bystrica és Prešov versenyzői találkoznak egymással. Május 25-én a Szlovák Tele­vízió lvan Bukovčan televízió- játékának filmváltozatát sugá­rozza, melynek, cselekménye a megszállás idején játszódik le. A felsorolt műsorszámok, s a továbbiak megtekintéséhez is kellemes szórakozást kívánunk a televízió nézőinek. — ér — Válasz olvasóinknak Munkajogi ügyekben Újhelyi Józsefné, Košice: 1971. április 1-ig valószínűleg teljesí­tette a 75 ledolgozott nap fel­tételét, mivel az 1965/66 sz. vég­rehajtási rendelet (az 1970/6Ü sz. rendelet szerinti módosítá­sokkal) az esetleges szabad szombatokat, vagy a munkaidő más elosztása révén nyert sza­bad napokat is ledolgozott na­poknak kell tekinteni a szabad­ságigény szempontjából. így igé­nye lenne egyheti aránylagos szabadságának kifizetésére (Munkatörvénykönyv 109. §. 2. bek. e) pontja). Ellenkező eset­ben, mivel a régi és az új mun­kaadója nem egyezett meg ab­ban, hogy az új munkaadó ki­adja a teljes szabadságát ön­nek, nincs igénye kérdéses rész­szabadságának kifizetésére. Az Ön állásváltoztatását ebből a szempontból nem lehet kedvez­ményezettnek tekinteni. Liktor Péter, Nová Dubnica: Ha közös megegyezésük alapján munkaviszonya április 30-ával véget ér, nem kell újabb meg­állapodást kötniük, illetve újabb felmondást adnia, ha közben betegállományba is helyezték és előreláthatólag még egy hóna­pig betegállományban is ma­rad. A munkaviszony megszű­nése ellenére a volt munkaadó vállalat köteles a táppénzt to­vábbra is folyósítani. Beke Zoltánné, Čilizská Rad- vaň, (Csilizradvány): Mivel az 1964/101 sz. törvény 43—50 §- ai értelmében igényelheti a já­rási nemzeti bizottságon férje tényleges katonai szolgálata idejére az ellátási illetményt, a törvénymagyarázatok értelmé­ben ön nem számítható fontos okból magányosan élőnek és ezért csupán csak 26 héten át lesz igénye fizetett szülési sza­badságra. Tartásdíj ügyekben }. L. Komárno (Komárom): Első házasságát a bíróság jog­erősen felbontotta és kötelez­te Önt arra, hogy négy kiskorú gyermekére, akiket a bíróság válóperes ítéletében az anya ne­velésére és gondozására bízott, havi 1000 korona tartásdíjat fi­zessen és a gyermekekre járó családi pótlékot 1030 korona összegben szintén az anyának utalják át. A bíróság volt fele­ségének keresetét válás utáni tartásdíj fizetésére elutasította arra való hivatkozással, hogy korára és egészségi állapotára való tekintettel nem lehet er­re ráutaltnak tekinteni. Felte­hető, hogy a bíróság utalt arra is, hogy saját ellátása a gyer­mekek részére vezetett háztar­tással biztosítva van. Volt fele­ségét, — annak ellenére, hogy nem lépett munkaviszonyba —, nem lehet úgy tekinteni, mint­ha a gyermekek kárára élős­ködőé. Négy gyermek ellátása és gondozása feltehetően sok munkával jár. A tartásdíj össze­ge magába foglalja az ellátás, lakás és ruházkodás biztosítá­sát. Ha az anya a fentiek ér­telmében nem gondoskodna rendesen gyermekeiről, a bíró­ság felülvizsgálhatja előző dön­tését. Ami a családi pótlékot illeti, az a törvény értelmében azt a szülőt illeti, aki a gyer­mekekről közvetlenül gondos­kodik. A családi pótlék a beteg­biztosítás juttatása, tehát nem az ön fizetésének szerves ré­sze. Ha fia katonai középiskolán és utána főiskolán fogja foly­tatni tanulmányait, ezt az időt is, — kivéve a tényleges kato­nai szolgálat idejét —, a jövő hivatásra való felkészülés ide­jének kell tekinteni és a kato­nai nevelőintézet által nyújtott ösztöndíjat szociális ösztöndíj­nak kell tekinteni. így számá­ra a családi pótlékot addig, míg tanulmányait rendesen folytat­ja, az anyának fogják kiutalni. Szabadságügyekben Szapáry János, Rim. Subota: (Rimaszombat): A továbbdolgo­zó nyugdíjasoknak a munkatör­vénykönyvnek a dolgozók sza­badságára vonatkozó előírásai szerint van igényük szabadság­ra. Mivel Ön más munkaadó­nál, illetve az eredeti munkavi­szony megszakítása után 1971. július 26-tól december 10-ig dolgozott, nem teljesítette a munkatörvénykönyv által előírt 5 havi várakozási időt, mely csak december 26-án telt volna le. Ezért 1971-re nem keletke­zett igénye a munkaviszony tar­tamának megfelelő aránylagos szabadságra. Eltérő a rendezés az ún. idény- és kampány-mun­kaviszonyok esetében, amikora dolgozónak minden ledolgozott 25 munkanap után igénye van az egyébként őt megillető sza­badsága 1/12 részének kifize­tésére. Az ilyen kampány- és idény-munkaviszonyokra nem vonatkozik az egyébként köte­lező 5 hónapi várakozási idő és a 75 ledolgozott nap felté­tele. A népiesen ,,brigád-mun- kaviszony“-ként említett rövid ideig tartó munkaviszony nem azonos az idény- és kampány­munkaviszonnyal. Ez olyan munka, melyet annak jellege vagy az időjárástól való függő­sége miatt nem lehet egész év­ben, csupán csak az év bizo­nyos időszakaiban végezni. Haluška Istvánná, (Držkovce (Deresk): Ez év augusztusábau várja második gyermekét. Ezen időponttól visszafelé számítva ugyan teljesítené a szülési sza­badság megkezdése előtti idő­re előírt 270 biztosított nap tör­vényes feltételét, de a pénzse­gélyt az első szülése előtti át­lagkereset szerint csak akkor számíthatnák ki, ha második szülése előtt legalább 25 mun­kanapon át még dolgozott vol­na. Ezzel szemben az 1971/107 sz. törvény értelmében a máso­dik gyermek megszületésétől számítva a gyermek kétéves ko­ráig (ha egyedül gondoskodik róla!) az üzem KNP bizottsá­gánál havi 500 korona gyer- meikgondozási segélyt igényel­het. A munkatörvénykönyv 157. §-ának 2. bek. értelmében má­sodik gyermeke megszületés» után is igényelheti a fizetés nél­küli szülési szabadságot a gyer­mek kétéves koráig. Evanics Ilona, Pribeta (Per- bete): 1970-re, mivel az 1970 novemberéig tartó rendes szü­lési szabadságát ledolgozott időnek kell tekinteni, teljes, feltehetően 3 heti szabadság­ra van igénye (tehát 15 munka­nap kifizetésére.) 1971. évi sza­badságát a munkatörvénykönyv 1965/60, ill. 1970/60 sz. végre­hajtási rendelet 16. §-a értei* méhen csak akkor csökkent­hetnék 1/12-del, ha meghosz- szabbított szülési szabadsága négy hónapjára legalább 100 munkanap esik (a szabad szom­batokat munkanapoknak kell te­kinteni). Ha a munkaadó válla­lat nem tenné lehetővé még e hónap végéig szabadságának merítését, egy éven belül kér­heti szabadságának kifizetését. Ha igényét nem ismernék el, egy éven belül perelhetné ezt a járásbíróságon. Nyugdíjügyekben Sz. J., Bratislava: A nyugdíjat nein folyósítják arra az időre, amelyen át a járadékos egy hó­napnál hosszabb szabadságvesz­tés-büntetését tölti, vagy vizs­gálati fogságban van. Ha a já­radékost három hónapot meg nem haladó szabadságvesztés­re ítélik, a járadékot egy hó­napra visszamenőleg kifizetik. Ha a járadékost a vizsgálati fogságból szabadon bocsátot­ták s nem ítélték el, a járadé­kot visszamenőleg az egész vizs­gálati fogság idejére kifizetik. A járadékos feleségének és gyermekeinek kifizetik a jára­dék bizonyos részét, amely kö­telezettségeinek és családtagjai személyes szükségleteinek fe­dezésére szükséges. A nevelési pótlékot (výchovné) azonban korlátozás nélkül tovább folyó­sítják. Ha a feleségnek és a gyermekeknek a járadék egy ré­szét folyósították, azokban a fentebb említett esetekben, ami­kor a járadékosnak igénye van szabadon bocsátása után a jára dék teljes vagy részbeni utóla­gos folyósítására, csak a külön­bözeire van igénye. (Lásd az 1964/101 sz. törvény 55. §-ának 2. bek.) Az 1964/102 sz. végre­hajtási rendelet 84. §-a értel­mében a feleségnek és a gyer­mekeknek legfeljebb a járadék 60 §-át folyósítják. Tekintetbe veszik a járadékos keresetéből a családnak juttatott összege két, a körülményt, hogy a fele­ség gondoskodik-e a gyerme kékről és van-e lehetősége munkát vállalni. Dr. F. ]. 1972. IV. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom