Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-28 / 100. szám, péntek
BEMUTATÓ A HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZBAN A karnevál első napja Ivari Bukovčan neve gyakran tűnik fel a szlovák főváros színházi plakátjain, s nem véletle* nül, hiszen kétségtelenül ő az egyik legtermékenyebb kortárs szlovák drámaíró. Úgy hiszem bizonyításul elég csupán any- nyit megemlíteni, hogy álig egy esztendő leforgása alatt három új színművét mutatták be Bratislavában. A neves szlovák drámaíróról már a korábbi bemutatók kapcsán megírtuk, hogy éber szemű és jó tollú drámaíró, akit szenvedélyesen érdekel napjaink emberének élete, öröme és gondja, egyéni s társadalmi boldogulása. Drámáinak kompozíciója a novella felépítésére emlékeztet: nem híve a fokozatosan kibontakozó cselekménynek, sem az epikus terjengősnek. Színműveit csaknem akkor indítja, amikor a konfliktusok már-már a drámai csúcspontig feszülnek. Drámáiban gyakran szinte megáll az úgynevezett színpadi idő: az itt eltelt percekbe órák, napok, sőt olykor évek eseményei, vágyai és elhatározásai vannak belesűrítve. Az ilyen kompozíciónak — mint végső soron minden megoldásnak — előnyei és hátrányai is vannak, s elsősorban a szerző tehetségétől függ, hogy mennyit tud művészi értékké ötvözni a meglévő lehetőségekből. Bukovinán eddigi drámáiban akkor tudott művészi magaslatokra emelkedni, amikor szem előtt tartotta a dráma lehetőségeit, tehát az erkölcsi konfliktusok esetében nem moralizált, más helyzetben pedig egyedi jelenségeket nem akart társadalmi méretűvé szélesíteni, egyszóval: amikor nem túlzott és nem magyarázkodott feleslegesen. A karnevál első napjában számunkra egzotikus a helyszín: a néhány óra alatt lepergő cselekmény az ötvenes években, a forradalom küszöbén álló Kubában játszódik. Egy maroknyi forradalmár csoport merényletet készít elő a gyűlölt, amerikabarát diktátor ellen. Tervüket nem tudják valóra váltani, hárman maradnak életben, de rájuk a kegyetlen kihallgatás és — a halál vár. A diktátor azonban érzi helyzetének ingatagságát, ezért alkuba bocsátkozik a forradalmárokkal: az életüket kínálja fel, ha nyilvánosan megbánják tettn két. A gyorsan pergő cselekmény a színpompás karneválozó fővárosban játszódik. A gondok tói, szenvedésektől menekülő tarka forgatag szimbóluma a még tudatlan, de döntő erőt képviselő dolgozó tömegnek, akik közül a forradalmárok is valók. A forradalom eszméi és az egyéni boldogság kérdései, felelősség határai és az áldozat- vállalás értelme— ezek azok a dilemmák, amelyekre Bukovčan választ keres. Drámája ezúttal is addig szuggesztív hatású és töretlen, míg a forradalmárok életükkel és tetteikkel összefüggő dilemmákkal foglalkoznak. Ott érzünk . üresjáratot, ahol kilépnek ebből a régióból, erőszakoltnak tűnő érzésekről, gondolatokról vallanak. Feltűnt az is, hogy néhány jelenetben érződik az előző Bukovčan drámák (elsősorban a Mielőtt a ka kas megszólal című) hatása, ez a termékenység egyik negatív előjelű velejárója. pontoz úgy, ahogy az a szövegkönyvből érződik. Ladislav Vychodil tágas, jól megkomponált díszletei közölt a rendező néhány jelenetet hatásosabban állíthatott volna be. A színészek közül Karol Ma- chata markáns vonásokkal megrajzolt Ricardot jelenített meg. Štefan Kvietik Manuel je volt a Felvételünkön a színmű egyik jelenetében Ladislav Chudík, Viliam Záhorský, Karol Machata, Jozef Adamovič, Štefan Kvietik és Mikulás Huba látható. E fogyatékosságok ellenére Bukovčan színműve nemcsak az ötvenes évek kubai forradalmárainak, hanem az igazságosabb társadalmi rendszerért harcoló haladó forradalmi erőknek a drámája, az az ellentmondások és átmeneti vereségek ellenére a végső győzelembe vetett töretlen hit színpadi szimbóluma. Jozef Pálka, az előadás rendezője a második rész néhány jelenetét kivéve kellő feszültséget tudott teremteni a színpadon és jól fogja össze a cselekményt is. Véleményem szerint a karneválozó tömeg mozgása a színpadon meglehetősen öncélú, nem képezi szerves részét az előadásnak, s ezért nem teljesíti azt a drámai funkciót, pontosabban szólva nem ellen legsokoldalúbb s a legjobban megírt figura. A népszerű szlovák színész élt is a lehetőséggel és tettre kész, ám ugyanakkor nemes emberi tulajdonságokkal rendelkező hús-vér embert keltett életre. Jozef Adamovič (Diego) játéka valamivel halványabb volt az előző kettő teljesítményétől. Szövegmondásába is elég sok hiba csúszott. Az előadás egyik értékes színfoltja Ivan Mistrík (Pepe) kitűnő karakteralakítása volt. A többi szereplő közül elsősorban Božidara Turzonová (Maria-Ig- lesia), Beta Poničanová (anya), Mikuláš Huba (Rubio), Viliam Záborský (ezredes) és Ladislav Chudík (tábornok) érdemel elismerést. SZILVÁSSY JÓZSEF A távolsági gázvezeték egyik fontos építkezésén, a Veľké Kapušany (Nagykapos) melletti l es számú kompresszor állomáson, az Ostravai Kohászati Szereiővállalat dolgozói szerelik ennek a nagyméretű csarnoknak acél konstrukcióját. (Felvétel: A. Haščuk — ČSTK) A CSEHSZLOVÁK TV MÁJUS! MŰSORÁBÓL A Csehszlovák Televízió szokásos hírösszefoglalóin, sport- közvetítésein és gyermekelőadá sain kívüli májusi programját úgy igyekezett összeállítani, hogy abban minél nagyobb te rét kapjanak a május 1-i ünnepségekkel, a munkásmozgalommal, a hazánk felszabadításáért vívott harcokkal és a szocialista építéssel kapcsola tos műsorszámok. Az alábbi rö- ' W műsorkivonatban főleg ezekre térünk ki. A televízió nézői a munka ünnepén a Prahában, Bratislavában, Košicén és hazánk más nagyobb városaiban, valamint a szocialista országok fővárosaiban lezajló május elsejei ünnepségeket láthatják a képernyőn. Ugyanezen a napon J. üivinec rendezésében bemutatásra kerül egy zenés tévéfilm „Televíziós intervallumok'' címmel, mely Marcela Laifero- vá, Tatjana Hubinská, Bea Litt- manová, Ivó Heler és mások dalaiból ad ízelítőt. Az esti műsor fő részét az 1950-ben Martin Frič rendezésében készült Májusban történt" című cseh filmvígjáték képezi, melynek cselekménye egy konzervatív idős munkás és annak jövendő beli veje, egy fiatal újító közli ellentétre épült. Május 2-án az „Események az életből“ ciklus második részében Mária Lúčanová „Évek visszhangja" című eredeti tele víziójátékát, majd május 4-én és 5-én a prágai felkelés alkalmából műsorra tűzött „Egy em lékmű története“ és „Az 1945. május 12-i harc" című publicisztikai filmet láthatják a nézők. Május 7-én és 9-én a Szlovák Televízió a „Felszabadulás“ című kétrészes szovjet filmet sugározza. A film „Tüzes szivárvány" című első része a második világháború legnagyobb tankcsatájáról szól, s egyúttal bemutatja a közkatonák hősiességét. „Az áttörés" című második részt a Dnyeper menti német védelmi vonalakon való áttörést és Kijev felszabadítását mutatja be. Május 9 én a „Tavaszi diszharmónia" című balladisztikus tévé-film, majd május 15-én és 17- az Antonín Zápotocký: Terézia asszony című, a csehországi munkásmozgalom kezdeteiről szóló regénye alapján készült televíziójáték kerül előadásra. Május 19-én „Önmagunkról magunknak" címmel vetélkedősorozat indul, melynek minden egyes fordulójában két-két szlovákiai város versenyzői mérik össze tudásukat. A vetélkedősorozat hasonló formában bonyolódik le, mint a népszerűvé vált „Etapa’50“ sorozat, s a rendezők korábban szerzett tapasztalataikat így hasznosítani tudják. Az első fordulóban egyébként Banská Bystrica és Prešov versenyzői találkoznak egymással. Május 25-én a Szlovák Televízió lvan Bukovčan televízió- játékának filmváltozatát sugározza, melynek, cselekménye a megszállás idején játszódik le. A felsorolt műsorszámok, s a továbbiak megtekintéséhez is kellemes szórakozást kívánunk a televízió nézőinek. — ér — Válasz olvasóinknak Munkajogi ügyekben Újhelyi Józsefné, Košice: 1971. április 1-ig valószínűleg teljesítette a 75 ledolgozott nap feltételét, mivel az 1965/66 sz. végrehajtási rendelet (az 1970/6Ü sz. rendelet szerinti módosításokkal) az esetleges szabad szombatokat, vagy a munkaidő más elosztása révén nyert szabad napokat is ledolgozott napoknak kell tekinteni a szabadságigény szempontjából. így igénye lenne egyheti aránylagos szabadságának kifizetésére (Munkatörvénykönyv 109. §. 2. bek. e) pontja). Ellenkező esetben, mivel a régi és az új munkaadója nem egyezett meg abban, hogy az új munkaadó kiadja a teljes szabadságát önnek, nincs igénye kérdéses részszabadságának kifizetésére. Az Ön állásváltoztatását ebből a szempontból nem lehet kedvezményezettnek tekinteni. Liktor Péter, Nová Dubnica: Ha közös megegyezésük alapján munkaviszonya április 30-ával véget ér, nem kell újabb megállapodást kötniük, illetve újabb felmondást adnia, ha közben betegállományba is helyezték és előreláthatólag még egy hónapig betegállományban is marad. A munkaviszony megszűnése ellenére a volt munkaadó vállalat köteles a táppénzt továbbra is folyósítani. Beke Zoltánné, Čilizská Rad- vaň, (Csilizradvány): Mivel az 1964/101 sz. törvény 43—50 §- ai értelmében igényelheti a járási nemzeti bizottságon férje tényleges katonai szolgálata idejére az ellátási illetményt, a törvénymagyarázatok értelmében ön nem számítható fontos okból magányosan élőnek és ezért csupán csak 26 héten át lesz igénye fizetett szülési szabadságra. Tartásdíj ügyekben }. L. Komárno (Komárom): Első házasságát a bíróság jogerősen felbontotta és kötelezte Önt arra, hogy négy kiskorú gyermekére, akiket a bíróság válóperes ítéletében az anya nevelésére és gondozására bízott, havi 1000 korona tartásdíjat fizessen és a gyermekekre járó családi pótlékot 1030 korona összegben szintén az anyának utalják át. A bíróság volt feleségének keresetét válás utáni tartásdíj fizetésére elutasította arra való hivatkozással, hogy korára és egészségi állapotára való tekintettel nem lehet erre ráutaltnak tekinteni. Feltehető, hogy a bíróság utalt arra is, hogy saját ellátása a gyermekek részére vezetett háztartással biztosítva van. Volt feleségét, — annak ellenére, hogy nem lépett munkaviszonyba —, nem lehet úgy tekinteni, mintha a gyermekek kárára élősködőé. Négy gyermek ellátása és gondozása feltehetően sok munkával jár. A tartásdíj összege magába foglalja az ellátás, lakás és ruházkodás biztosítását. Ha az anya a fentiek értelmében nem gondoskodna rendesen gyermekeiről, a bíróság felülvizsgálhatja előző döntését. Ami a családi pótlékot illeti, az a törvény értelmében azt a szülőt illeti, aki a gyermekekről közvetlenül gondoskodik. A családi pótlék a betegbiztosítás juttatása, tehát nem az ön fizetésének szerves része. Ha fia katonai középiskolán és utána főiskolán fogja folytatni tanulmányait, ezt az időt is, — kivéve a tényleges katonai szolgálat idejét —, a jövő hivatásra való felkészülés idejének kell tekinteni és a katonai nevelőintézet által nyújtott ösztöndíjat szociális ösztöndíjnak kell tekinteni. így számára a családi pótlékot addig, míg tanulmányait rendesen folytatja, az anyának fogják kiutalni. Szabadságügyekben Szapáry János, Rim. Subota: (Rimaszombat): A továbbdolgozó nyugdíjasoknak a munkatörvénykönyvnek a dolgozók szabadságára vonatkozó előírásai szerint van igényük szabadságra. Mivel Ön más munkaadónál, illetve az eredeti munkaviszony megszakítása után 1971. július 26-tól december 10-ig dolgozott, nem teljesítette a munkatörvénykönyv által előírt 5 havi várakozási időt, mely csak december 26-án telt volna le. Ezért 1971-re nem keletkezett igénye a munkaviszony tartamának megfelelő aránylagos szabadságra. Eltérő a rendezés az ún. idény- és kampány-munkaviszonyok esetében, amikora dolgozónak minden ledolgozott 25 munkanap után igénye van az egyébként őt megillető szabadsága 1/12 részének kifizetésére. Az ilyen kampány- és idény-munkaviszonyokra nem vonatkozik az egyébként kötelező 5 hónapi várakozási idő és a 75 ledolgozott nap feltétele. A népiesen ,,brigád-mun- kaviszony“-ként említett rövid ideig tartó munkaviszony nem azonos az idény- és kampánymunkaviszonnyal. Ez olyan munka, melyet annak jellege vagy az időjárástól való függősége miatt nem lehet egész évben, csupán csak az év bizonyos időszakaiban végezni. Haluška Istvánná, (Držkovce (Deresk): Ez év augusztusábau várja második gyermekét. Ezen időponttól visszafelé számítva ugyan teljesítené a szülési szabadság megkezdése előtti időre előírt 270 biztosított nap törvényes feltételét, de a pénzsegélyt az első szülése előtti átlagkereset szerint csak akkor számíthatnák ki, ha második szülése előtt legalább 25 munkanapon át még dolgozott volna. Ezzel szemben az 1971/107 sz. törvény értelmében a második gyermek megszületésétől számítva a gyermek kétéves koráig (ha egyedül gondoskodik róla!) az üzem KNP bizottságánál havi 500 korona gyer- meikgondozási segélyt igényelhet. A munkatörvénykönyv 157. §-ának 2. bek. értelmében második gyermeke megszületés» után is igényelheti a fizetés nélküli szülési szabadságot a gyermek kétéves koráig. Evanics Ilona, Pribeta (Per- bete): 1970-re, mivel az 1970 novemberéig tartó rendes szülési szabadságát ledolgozott időnek kell tekinteni, teljes, feltehetően 3 heti szabadságra van igénye (tehát 15 munkanap kifizetésére.) 1971. évi szabadságát a munkatörvénykönyv 1965/60, ill. 1970/60 sz. végrehajtási rendelet 16. §-a értei* méhen csak akkor csökkenthetnék 1/12-del, ha meghosz- szabbított szülési szabadsága négy hónapjára legalább 100 munkanap esik (a szabad szombatokat munkanapoknak kell tekinteni). Ha a munkaadó vállalat nem tenné lehetővé még e hónap végéig szabadságának merítését, egy éven belül kérheti szabadságának kifizetését. Ha igényét nem ismernék el, egy éven belül perelhetné ezt a járásbíróságon. Nyugdíjügyekben Sz. J., Bratislava: A nyugdíjat nein folyósítják arra az időre, amelyen át a járadékos egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés-büntetését tölti, vagy vizsgálati fogságban van. Ha a járadékost három hónapot meg nem haladó szabadságvesztésre ítélik, a járadékot egy hónapra visszamenőleg kifizetik. Ha a járadékost a vizsgálati fogságból szabadon bocsátották s nem ítélték el, a járadékot visszamenőleg az egész vizsgálati fogság idejére kifizetik. A járadékos feleségének és gyermekeinek kifizetik a járadék bizonyos részét, amely kötelezettségeinek és családtagjai személyes szükségleteinek fedezésére szükséges. A nevelési pótlékot (výchovné) azonban korlátozás nélkül tovább folyósítják. Ha a feleségnek és a gyermekeknek a járadék egy részét folyósították, azokban a fentebb említett esetekben, amikor a járadékosnak igénye van szabadon bocsátása után a jára dék teljes vagy részbeni utólagos folyósítására, csak a különbözeire van igénye. (Lásd az 1964/101 sz. törvény 55. §-ának 2. bek.) Az 1964/102 sz. végrehajtási rendelet 84. §-a értelmében a feleségnek és a gyermekeknek legfeljebb a járadék 60 §-át folyósítják. Tekintetbe veszik a járadékos keresetéből a családnak juttatott összege két, a körülményt, hogy a feleség gondoskodik-e a gyerme kékről és van-e lehetősége munkát vállalni. Dr. F. ]. 1972. IV. 28.
