Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 99. szám, csütörtök

Mezőgazdasági szakemberek nyilatkoznak... Újabb sikerek felé • Hogyan látja mezőgazdaságunk je­lenlegi helyzetét általában és a járáson belül? — tettem fel a kérdést dr. Csé- fulvai Gábornak, a mezőgazdasági ter­melésben kiváló eredményeket elért Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) Já­rási Mezőgazdasági Társulás vezető köz­gazdászának. — A nagyüzemi termelés előnyei az utóbbi években egyre gyorsabb ütemben éreztetik hatásukat. A gabonatermesz­tésben az utolsó két-három évben elért növekedés nagyobb, mint a korábban száz év alatt elért eredmények. Ez az állattenyésztés számára olyan hasznos­sági szintet biztosít, mely reálissá teszi annak elérését, hogy fogyasztási több­letünket saját termelésünkből oldjuk meg. A mezőgazdasági termelés népgazda­sági szinten vett jelentősége még hat­ványozottabban jelentkezik járásunk területén. Alig van az országban még egy olyan közgazdasági egység, mely­nek lakossága annyi szállal fűződne a mezőgazdasághoz, és életének minden vonatkozása annyira a mezőgazdaság eredményeitől függene, mint a Dunaj­ská Streda-i járásé. Az ipar hiánya, a terciális szféra aránylagos fejletlensé­ge, s az egyéb munkalehetőségek kor­látozott volta következtében a járás la­kosságának megközelítőleg fele közvet­lenül a mezőgazdaságból él, de a lakos­ság másik felének élete is ilyen vagy olyan formában a mezőgazdasági ter­melés eredményeinek befolyása alatt áll. Járásunk mezőgazdaságának fejlődé­sét és helyzetét ez a közvetlen kapcso­lat határozza meg. Amilyen a mezőgaz­dasági termelés, olyan az anyagi és a kulturális lét összes megnyilatkozása, olyan a szociális és a szociológiai fej­lődés, s nem utolsósorban a gondolko­dásmód és a társadalmi tudat is. Ami a gazdasági növekedést illeti, ennek jellemzői az ütem töretlen és egyre gyorsuló volta mind a növényter­mesztés, mind az állattenyésztés szaka­szán. Az efsz-ek egy hektárra eső brut­tó termelése 1967 óta 10 881 koronáról 13 508 koronára, árutermelése 8464 ko­ronáról 10 600 koronára növekedett. Igaz, az egy hektárra eső anyagi és egyéb költségek is emelkedtek, ezek növekedése azonban lassúbb volt, mint a termelés gyarapodása, minek folytán az egy hektárra eső bruttó jövedelem 1971-ben a négy év előtti 6424 koroná­val szemben 8068 koronái tett ki. Miből fakad ez a növekedés? Rengeteg ténye­ző összhatásából, mindenekelőtt abból, hogy a szemesek hetárhozama 45,1 mé­termázsát, a sertések napi súlygyarapo­dása 57,1 dkg-ot, az egy kocára eső el­választás 16,7 darabol, az egy tehénre eső évi tejtermelés 3352 litert ért el. Ez tette lehetővé, hogy mind a fo­gyasztási, mind a felhalmozási alap egyaránt ugrásszerűen növekedjék. Az egy állandó dolgozóm eső évi jutalma­zás 1967-ben 21 162 korona volt, 1971- ben elérte a 26 692 koronát. Egyidejű­leg a felhalmozási alapba juttatott ösz- szeg egy hektárra számítva az 1967. évi 1396 koronáról 1971-ben már 1711 ko­ronára emelkedett. 1967-ben az efsz-ek- nek az Állami Bankban 136 milió 69 ezer korona betétjük mellett még 54 millió 323 ezer korona hitelük volt. Most az év végén a betétek összege csaknem 200 millióra nőtt, a hitelek pedig alig haladják meg a 3 és fél mil­lió koronát. Százával sorolhatnám az ehhez hasonló adatokat, de jellemzésül ennyi is bőségesen elég. Pedig tulaj­donképpen még csak az alapozás idő­szakánál tartunk. Az igazi nagyüzemi termelési formák és módszerek beveze tése még előttünk áll. • Az önök járásában már megtették az első lépéseket a termelési kooperá ció és a szakosítás területén. Hogyun kívánják elmélyíteni az üzemek együtt­működését, valamint az integrációt a növénytermesztésben és az állattenyész tésben az 5. ötéves tervidőszak folua mán? — Erre nézve a Járási Mezőgazdasági Társulásnak kidolgozott terve van, me­lyet az illetékes szervek már jóvá is hagytak. Alapelve az, hogy azokban az ágazatokban, ahhol megvannak a mű­szaki feltételek a koncentrált gyárszerű feltételek megszervezésére, ott a beru házási és a pénzügyi lehetőségeink szabta határok között tovább folytatjuk az integrációt. Ezek az ágazatok a ser téslenyésztés és a marhahústermelés. Még ebben az évben megkezdjük és zö mében be is fejezzük egy komplex ser- tásfarm építését, melynek évi árukibo­csátó kapacitása 1300 tonna sertéshús lesz. Felépítéséhez és üzemeltetéséhez a járás valamenyi szövetkezete és álla­mi gazdasága földterülete arányában járul hozzá. Az épílkezést már kijelöl ték: — Bellova Ves l Viténypuszta) köz­ség határában épül, hogy a keletkező ürülékek, a Felső-Csallóközi öntözőhá lózat útján hasznosíthatók legyenek. 1974-ben kezdjük a 7600 állatot befoga­dó marhahizlalda építését, mely gyakor­latilag azt fogja jelenteni, hogy minden tenyésztésre nem alkalmas borjú a leg­modernebb tartási és takarmányozási feltételek közepette itt válik vágóéretté. Ez a vállalat és a járás összes szövet­kezetének és állami gazdaságának ösz- szefogásaként válik valósággá. A fontosság sorrendjében kétségtele­nül a legégetőbb teendő a tehenészet kérdésének a megoldása. Mivel a tehe­nészek jellegéből és a termőföldi gaz­dálkodástól való elválaszthatatlansága folytán nem koncentrálható integrált vállalatokba, viszont a jelenlegi felfo­gás szerint, ami a szubvenciós politiká­ban is érvényesül, a technológiailag szükséges koncentráció alsó határa a 400—500 darabos istállózás, itt elkerül­hetetlen, hogy az üzemek közt körze­tenkénti együttműködés alakuljon ki. A szolgáltatásokat három úgynevezett agrocentrumban akarjuk összpontosíta­ni Lednice (Nagylég), Dunajská Streda, és Hroboňovo (Alistál) székhellyel. E’,zek biztosítják majd a kemizációt, a műtrágyaellátást, a szemestermények betakarítás utáni kezelését és tárolását. Az állattenyésztés fokozatosan a siló- kukoricán alakuló monodiétás takarmá­nyozásra tér át. Ennek folytán csök­kenni fog az egynyári takarmányok területe, mégpedig a gabonafélék javá­ra. A vetésszerkezet módosulása kihat a géppark összetételére is. SVINGER ISTVÁN Sikeres gépbemutató Beszélgetés dr. Küzdényi Gyula mérnökkel, a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár igazgatójával A megélhetésért folytatott küzdelem­ben az ember már ősidők óta a föld­del vívta a legkeményebb harcot. A föld, amely az életet jelenti, hosszú év­századokon át csak kínos, nehéz munka árán adta cserébe terményeit. Ma, ami­kor az ember a tudományos ismere­tek magaslatán áll, a mezőgazdaságban is gyökeresen megváltozott a helyzet. A kézierőt gépierő váltotta fel. A KGST- tagállamok kicserélik jól bevált mun­kagépeiket, ezzel is elősegítve a mun­kafolyamatok megkönnyítését, növelve a termelés hatékonyságát. Topofníkyban (Nyárasdj a napokban a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár mutatta be egyes termékeit. Dr. Küzdé­nyi Gyula mérnökkel, a traktorgyár igazgatójával a bemutatott gépekről mi is elbeszélgettünk. — A Vörös Csillag Traktorgyár gyárt­mányait mind az üt világrészben isme rik. Csehszlovákiában most harmad­szor tartunk bemutatót — mondotta az igazgató. — Milyen gépek kerülnek itt bemu tatásra? — A DUTRA D4K—B összkerékhajtá- sú univerzális Diesel-motoros traktor, ami nélkülözhetetlen a nagy vonóerőt igénylő munkáknál mind a mezőgazda­ságban, mind az erdőgazdaságban, földmunkáknál, építkezéseknél, terep és országúti vontatásoknál. Jellemzője az előretolt súlypont, a rendkívüli nagy vonóerőkifejtés. A nehéz munkákhoz nagy vonóerő, a lejtős területekhez nagy keresztstabilitás és jó fékhatás szükséges. Ezeket a feltételeket a 90 lóerős Csepel-motorral felszerelt D4K —B összkerékhajtású univerzális trak­tor teljesíti. Traktorainkon kívül behoztuk a ma­gyar világszabadalmú öttestű függesz­tett görgősekét. Ennek előnye, hogy öt gépet, az ekét, a tárcsát, a boronát, az aprítóhengert, a talajfelszín-egyenlítőt egyesíti magában. Egy menetben mag­ágyat biztosít, egyenletes szántófelüle­tet készít és ezáltal megvalósítja a gyors szántást. Akármilyen magas és sűrű zöldtakarmánynak termelt nö­vényt, vagy lábon álló kukorica-, nap­raforgó-, dohánykórót stb. levágás, fel­aprítás nélkül is tökéletesen beszántja a talajba. A talajt nem porosítja, szer­kezetét nem rombolja, s ezáltal a ter­mést is növeli. A nedves, jó szerkezetű talajt a hagyományos kormánvlemezes ekékkel szemben szalonnásmentesen szántja. Az igénylők figyelmébe ajánlanám forgó rakodónkat is, amihez 11-féle munkaeszköz tartozik. Ez azt jelenti, hogy nagyon egyszerű átszereléssel 11- féle munkát lehet vele végezni. A jövő­ben ezekhez a géjjekhez behozzuk a távirányítású berendezéseket is, ami által a bányákban és más életveszélyes környezetekben gombnyomással is üze­meltethetők lesznek. Bemutattuk továbbá a 60 lóerős tel­jesítményű Diesel-motorral felszerelt dömperünket is. Az erős önhordófelépí­tés, rugózott és csak körül billenő mel- sö tengely, a nagy méretű hátsó abron­csok lehetővé teszik a mostohább út- és terepviszonyok közötti üzemeltetésre. A kettős kormány, az átfordítható ülés, a hat előre és kettő hátra sebességfo­kozat, a négy kerékre ható hidraulikus fékrendszer, a különösen egyszerű és gyors billenőtartály-ürítés gyors mun­kaütemét és jó időkihasználást tesz le­hetővé. — Milyennek tartja a bemutatót, kö­töttek-e szerződéseket? — A bemutatót sikeresnek tartom. Nagyon komoly igénybejelentések tör­téntek. — Ezek szerint már 1972-ben is szá­míthatunk behozatalra? — Igen. Már ebben az évben is kö­rülbelül 200 traktort tudunk exportálni Csehszlovákiába. — Mind a mezőgazdasági, mind a más jellegű gépeknél is az alkatrészek hiánya okozza a legnagyobb problémát. Az önök gyára mit tesz ennek elkerülő­'* érdekében? Szervizállomásokat létesítünk Slovakia mezőgazdasági centrumaiban, ahol megbízásunkból — meghatározott költségtérítéssel — a szerviz dolgozói arra lesznek hivatottak, hogy a közpon­ti raktárból beszerezzék a szükséges pótalkatrészeket és elvégezzék az eset­leges javításokat. A 70 éves traktorgyár, amely 1951- ben vette fel a Vörös Csillag Traktor­gyár nevet, két főgyártmánya: a DÖM­PER-TRAKTOR összevonásából alakítot­ta ki a DUTRA védjegyet, ami ma már világmárkát jelent. Bízunk abban, hogy a DUTRA védjegyű gyártmányokkal ha­zánk mezőgazdászai is elégedettek lesz­nek. SZÁSZAK GYÖRGY A DUTRA traktorok a mezőgazdasági termelésen kívül a nehezebb talajmunkáknál, például az erdei utak építésénél is jól kihasználhatók. 1972. IV. 27. 9 A Veľká Paka-i (Nagypaka) Efsz a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) já­rás egyik kis szövetkezete. Pisch László mérnök, a szövetkezet elnöke tájékoz­tat bennünket szövetkezetük első ne­gyedévi mérlegéről és a jövő feladatai­ról: — A negyedévi tervet jól zártuk, ter­vünket teljesítettük — mondja. Az Idei évre előirányzott kb. 11 millió korona értékű bruttó termelésből 1 590 000 ko­ronát teljesítettünk. Ipari szemszögből nézve ez meglepően kevés lenne, de hát a mezőgazdaságot még nem lehet ipari mércével mérni, különösen az el­ső negyedévben. Az első negyed itt az egész évi termelés megalapozásának a jegyében telik. A gépeket kell előkészí­teni a tavaszi munkákra, majd a talajt a tavasziak vetésére. Beszerezzük a mű­trágyát, a vetőmagot, végül aztán a ve­tés következik. Ez pedig a növényter­mesztésben csak kiadásokkal jár. Bevé­teleket csakis az állattenyésztés bizto­síthat. Az 1971-es évet ugyancsak ha­sonló eredményekkel kezdtük, de a tér­Igényesek önmagukkal szemben vet túlteljesítettük. 1971-ben az év vé­gén 2 919 000 korona tiszta nyereséget állapítottunk meg csak a mezőgazdasági termelésből. Ugyanis a szövetkezet 901 hektárnyi területen gazdálkodik, ebből 862 ha a szántóföld, és semmilyen mel­léktermelési ágazattal nem rendelke­zünk. A növénytermesztésben az egy fő­re eső termelés kb. 240 000 koronát tett ki. Az állattenyésztésben ez lényegesen kisebb, mintegy 110 000 korona volt. Ez azzal magyarázható, hogy míg a nö­vénytermesztésben csaknem valamennyi munkafolyamatot gépesítettünk, az ál­lattenyésztésről ez egyelőre nem mond­ható el, ugyanis a régi istállók nem te­szik lehetővé a korszerű állattenyész­tési technológia bevezetését. A növény- termesztésben a szemeseknél átlagban 52,6 q hektárhozamot értünk el. Búzá­ból 48 q volt az átlagos terméshozam, amit a legújabb nemesített fajták ter­mesztése biztosított. — Idejében sikerült az Idén elvetni az árpát és a cukorrépát, s a napokban már befejezzük a kukorica és a szója vetését is. Kukoricából legalább 60 q-t szeretnénk hektáronként termelni (ta­valy 64 q-t értünk el). Sajnos, a műtrá­gyabeszerzésben mutatkozó hiányok lé­nyegesen hátráltatták a vetést. Két hét­tel ezelőtt még 18 vagon műtrágya hiányzott a kukorica és a szója alá. A kukorica-vetőmag biztosítása sem volt zökkenőmentes, a korai hibridekből nem kaptunk egy grammot sem, ez pe dig a betakarítási munkákban fokozott igényességet követel majd dolgozóink­tól. — A jövőben — a CSKP XIV. kong­resszusának határozataiból eredően — az állattenyésztésre hárulnak különö­sen igényes feladatok. Az ötéves terv végéig a tejtermelést a mai 3800 liter­ről 3900—4000 literre szeretnénk emel­ni. Bizonyos állományemelést terve­zünk, így 170—180 000 literrel több te­jet termelünk. Ezzel félmillió koronás jövedelemtöbbletet szeretnénk biztosí­tani. A sertéshústermelést 3 vagonnal növeljük, az állattenyésztésből így — az ötéves terv végéig összesen kb. 1 millió korona jövedelemtöbbletet érünk el a maival szemben. A további fejlődés azt kívánja, hogy istállóinkat korszerűsít­sük, átépítsük. Ez nagyon igényes fel­adat, és csak 1975 után tudjunk meg­oldani. A szövetkezetek Vili. kongresszusától azt várom, hogy az új szövetkezeti tör­vény elfogadásán kívül olyan határoza­tokat is hoz, melyek alkalmazásával el­érhető, hogy a CSKP XIV. kongresszu­sának a mezőgazdaságra vonatkozó ha­tározatát és a CSKP KB legutóbbi ple­náris ülésének határozatait maradékta­lanul teljesíteni tudjuk. —s—s

Next

/
Oldalképek
Tartalom