Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 98. szám, szerda

Részt vesznek az mú VIII. kongresszusán H ornáková Matildát a trna­vai járásban levő Ostrovi Efsz képviselőjeként je­lölték a kongresszusra. 1.958 óta tagja a szövetkezetnek, a növénytermesztés egyik szako­sított ágazatában, a komlóter­mesztésben dolgozik. Ma a szövetkezet legjobb dol­gozói közé tartozik. A mező- gazdaságban dolgozó nőknek sajnos még mostanában is a nehezebbje, a kézi növényápo­lás jut, s szinte csodálattal ha­táros, hogyan találnak időt sze­zonidőben a házi munkák el­végzésére. Az ostrovi szövetke­zet komlótermesztő csoportjá­nak tagjai minden évben ki­egyelnek és egyszer vagy két­szer megkapálnak 70 ár cukor­répát, ezen kívül megművelnek 60—70 ár komlót, a metszéstől kezdve a betakarításig. A szö­vetkezet 1959 óta foglalkozik komlótermesztéssel, ami jöve­delmező ágazat ugyan, de sok kézi munkát igényel. Nem cso­da tehát, ha a szövetkezeti dol­gozók figyelme elsősorban a kézi munkák gépesítésére irá­nyul. Hornáková Matilda az efsz képviseletében a járási konferencián is felszólalt, sür­getve a komlótermesztési mun­kák gépesítését, hogy az a fia­talabbak számára is vonzóbbá váljon. Az Ostrovi Efsz egyébként Szlovákia legjobb komlóter­mesztő üzemei közé tartozik, 1970-ben például hektáronként 15,5 q szárított komlót állítot­tak elő. A tavalyi eredmény a kedvezőtlen időjárás miatt gyengébb volt, mindössze 10,4 mázsa. A cukorrépa-termesztés­ben is kiváló eredményeket ér­tek el, 1970-ben 589 mázsát hektáronként, s tavaly, a szá­razság ellenére is elértek 574,9 mázsát. És mi lesz az idén? Erre a kérdésre Hornáková Ma tilda így válaszolt: „A cukorrépa tervezett hek­tárhozama 525 mázsa. Komlót 18,3 hektáron termesztünk és 14 mázsás hektárhozammal számí­tunk. A VIII. kongresszus tisz­teletére ezeket a tervezett fel­adatokat túl akarjuk szárnyal­ni. A termelési feladatok túl­teljesítésére 4 kollektív köte­lezettségvállalást tettünk, me­lyek együttes értéke 338 000 ko­rona. Szeretném, ha a kong­resszus is hozzájárulna a mező- gazdasági munkák gépesítésé­nek meggyorsításához és álta­lában a jobb munkafeltételek biztosításához az intenzív nö­vénytermesztés minden szaka­szán.“ S. /. A karbantartóknak is lesz mondanivalójuk i Trhové Mýto i (Vásárvá- mos, Dun. Streda i járás) • Új Irány Efsz-ét nem kell közelebbről bemutatnunk. Már évek óta a jelentősebb bús-, tej- és gabonaszállítók közé tartozik. Így pl. az elmúlt évben az egy tehéntől elért átlagos évi tejtermelés 3780 liter volt, emellett az ötéves terv utolsó évére tervezett járási átlag 3500 liter! Figyelemre méltóak azok a feladatok is, melyeket a szö­vetkezet az idei évre tűzött ki a növénytermesztés és az állat- tenyésztés terén. A tervek sze­rint egy tehéntől átlagosan 3720 liter tejet várnak. A hízó­marhánál egy kg-os a terve­zett napi súlygyarapodás, a hí­zósertéseknél pedig 0,58 kg. A növénytermesztés dolgozói el­határozták, hogy az év folya­mán hektáronként átlagosan 45 mázsa búzát, 40 mázsa ár­pát, 60 mázsa kukoricát, 420 mázsa cukorrépát, 91 mázsa hereszénát, 352 mázsa silóku­koricát és 800 mázsa takar­mányrépát termelnek ki. A ma­gas terméshozam rátermett em­bereket, jó minőségű gépeket igényel. A talajelőkészítésről, vetésről, ültetésről, növényápo­lásról és a termésbetakarítás­ról a szövetkezet 43 tagú komp­lex mechanizált brigádja gon­doskodik. Az öt gabonakom­bájn, két répakombájn, há­rom teher-, ill. személyautó, 6 motorkerékpár, 34 kerekes-, illetve hernyótalpas traktor gondozása alapos embereket is követel. A javítók, élükön a 33 éves Mózes Árpáddal, lelkiismerete­sen gondoskodnak a gépek kar­bantartásáról. Ez a rokonszen­ves fiatalember jól végzi mun­káját. A Dunajská Streda-i Gép- és Traktorállomáson tanulta ki az autó- és mezőgazdasági gép­javító szakmát. Eleinte a gép- és traktorállomáson dolgozott, aztán jött a katonai szolgálat. Ennek letelte után a közeli ál­lami gazdaságban dolgozott, majd hazatért szülőfalujába. Négy évvel ezelőtt minden szabad idejét a családi ház építésének szentelte. Családját nagyon szereti, ötéves fia, Ár­pád és 10 éves kislánya, Jo­lánka alig várják hazaérkez- tét. Mindig van hozzájuk ked­ves szava, valamilyen meglepe lés részükre. Amint elmondot­ta, Jolánka kitűnően tanul. Ezt állítólag tőle örökölte, de nem szabad elárulnom a feleségé­nek, mert féltékenykedne. Az új ház a régi családi házikó helyén áll. Mindent a saját íz­lésük szerint rendeztek be. • Az efsz-ek járási konfe­renciáján Önt is a VIII. kong­resszus küldöttévé választották. Ez lesz élete első kongresszu­sa? — Igen. Tekintettel a mély­reható előkészületekre s a me­zőgazdasági dolgozók körében tapasztalt érdeklődésre, feltéte­lezem, hogy a kongresszusi be­számoló tartalmas lesz, és érté­kesek lesznek a küldöttek hoz­zászólásai is. Egyre inkább szükséges a termelés hatékony­ságának a növelése, az egyes üzemek közötti szakosítás és a kooperáció bevezetése, mert a tudomány és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy csak így telje­síthetjük a CSKP XIV. párt- kongresszusa által kitűzött fel­adatokat. Közvetlenül a gépek javításánál dolgozom. Elképzel­heti, milyen fáradságos munka a gépek rendben tartása, hogy minden évben jól teljesítsék küldetésüket. Véleményem sze­rint a kongresszusnak meg kell oldania a pótalkatrészek kér­dését is. Nagyon sokat várok a többi javítóval és a küldöt­tekkel való találkozásoktól, a tapasztalatcserétől. A jutalma­zás és a szociális biztosítás egyes kérdései szintén megol­dásra várnak. Hiszem, hogy a kongresszus megoldja ezeket a mélyreható problémákat. így teljesül majd sokéves célkitűzésünk, és a me­zőgazdasági munka minden te­kintetben egyenrangú lesz az ipari munkával. /. SLUKA A fejlődés igényesnek megfelelően Ä kis híján ezerkétszáz hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó Branfti (Berenus nitrai járás) Egységes Földműves- szövetkezet évről évre javuló ter­melési eredményei arra engednek következtetni, hogy hozzáértő em­berek „kormányozzák“ a gazdasá­got, szorgalmas, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos felada­tokhoz pozitiven viszonyuló, be­csületes emberek művelik a ter­mést érlelő határt, gondozzák az állatokat. Sajátos viszonyaik kö­zött tavaly például 37,3 <| búzát. 41,ti q árpát és 40 q kukoricát ta­karítottak be átlagosan a neve­zett növényféleségek vetésterüle­tének egy hektárjáról, s összesen 203 vagon szemest termeltek. A sikeres növénytermesztés kedvező feltételeket teremtett az állattenyésztés fejlődése és ered­ményes munkája számára is. Így aztán nem csoda, hogy a szövet­kezet több mint 16 vagou húst, és közel félmillió liter tejet pro­dukált, ami jóval több, mint amennyit eredetileg terveztek. Az eredmények nem a véletlen szerencsének, hanem a céltudatos munkának köszönhetők. E gazda­ságban nagy gondot fordítanak az új termelési módszerek meghono sítására, a gépesítés, a tápanyag- pótlás és a vegyszeres kezelés színvonalának emelésére. A nitrai járás mezőgazdasági dolgozóit is egyre inkább foglal­koztatja a kérdés: hogyan lehet többet, jobbat, olcsóbban termel­ni? A járás mezőgazdaságára vo­natkozó távlati fejlesztési terv 15 kisebb nagyobb termelőkörzet — egység létrehozására számít. Egy- egy ilyen körzetbe több mezőgaz­dasági üzem tartozik, melyek vé­gül egy gazdasági egységben, pl. szövetkezetben egyesülnének. Branč környékén 1976 ig összesen nyolc efsz vonná össze erőit a többtermelés érdekében, s így egy közel hétezer hektáros gazdasági egység jönne létre, melynek ke relében már tökéletesen ki lehet­ne használni a legmodernebb gé­peket, akadály nélkül alkalmazni lehetne a legmegfelelőbb terme­lési technológiát, s kellő feltétele­ket lehetne teremteni az összpon­tosítás és a szakosítás egyéb elő­nyeinek érvényesüléséhez. A szó­ban forgó nyolc szövetkezet már­is szorosan együttműködik, hogy minél hamarabb elegyengethessék az egyesüléshez vezető utat. — Az 1967—19H9-es időszakban 44 231 korona volt egy dolgozó munkaegysége. Ezt 1975-ig 57—5.*1 ezer kuronára szeretnénk növelni — mondta beszélgetésünkkor Mor- vay István, a szövetkezet elnöke. A mezőgazdasági bruttóterme­lés értékét 43,8 százalékkal, a pia­ci ' termetest pedig 45,1 százalék­kal terveztük növelni az ötéves tervidőszak végére. — Szó, ami szó, az idei terme­lési feladatok megközelítik a terv­időszak utulsó évére tervezett irányszámokat. Ez idén például 3H,2 százalékkal több gabonát, 28,4 százalékkal több húst, 69,5 száza­lékkal több étkezési hüvelyest stb. kell termelnünk, mint egy évvel korábban — vette át a szót Mé- sárosová Blažena mérniiknő, aki ugyan még csak 1969 óta dolgo­zik a szövetkezetben, mint a ba- romfifann vezetője, de úgy isme­ri a gazdaság ügyes-bajos dolgait, mintha alapító tagja volna a sző vetkezetnek. Mint később megtud­tam, nem is csoda, hogy ilyen át­tekintése van, mert tagja a Szlo­vákiai Nőszövetség Járási Bizott­ságának, aktív képviselője a Né­pek Kamarájának, s az efsz-ek VIII. konferenciájának küldöttei között is ott láthatjuk a fiatal mér- nükuőt. Mint mondotta, a közellá­tás egyre több terméket kíván, fo­kozódik a minőség iránti igény is, többet, jobbat, gazdaságosab­ban kell termelni. Ehhez azonban új, korszerű gépekre, több táp­anyagra, vegyszerre, modern is­tállókra stb. van szükség, s ami a fő, ütőképes, nagy területtel rendelkező mezőgazdasági üzeme­ket kell kialakítani, mert csakis ezek keretében lehet megoldani az összpontosítás és a szakosítás problémáit. Számos járásban szép eredményeket érnek el ezen a té­ren, ezért mi is megteszünk min­den szükséges intézkedést — mondotta Mésárošová elvtársnő —, hogy a lehető legnagyobb mér­tékben hozzájárulhassunk a mező- gazdaság távlati fejlesztésére vo­natkozó tervfeladatok teljesítésé­hez —dek— Gondoskodni kell a fiatalokról Egységes földművesszövetke­zeteinkben a jó ütemben ha­ladó tavaszi munkákon kívül a szövetkezetek VIII. országos kongresszusáról esik a legtöbb szó. A Dunajská Streda-í (Du- naszerdahely) járás legnagyobb efsz-ében, Okočon (Ekecs) fel­kerestük Öllé Imrét, a szövet­kezet elnökét, aki egyike a já­rás húsztagú küldöttségének. • Öllé elvtárs, ha lehetősé­get kapna, milyen problémák megoldását tárná a kongresz- szus elé? — Életem már gyermekko­romtól kezdve összefügg a föld­del, figyelemmel kísérhettem a mezőgazdaság fejlődését. A jobb eredmények eléréséhez a CSKP által kitűzött útvonalon, a tudomány és a technika vív­mányainak teljes mértékű ki­használásával juthat el. A me­zőgazdaság gépesítése nap­jainkban egyre nagyobb mérté­kű. Nagy teljesítményű gépek kerülnek a szövetkezetekbe. Az éppenséggel nem olcsó, de nagy teljesítőképességű gépek vásárlásánál figyelembe kelle­ne venni, hogy maximálisan ki lesznek-e használva. Szövetkeze­tünkben is van egy Kirovec traktor, amely jól helyettesíti a DT-54-esek munkáját. Elégedet­tek vagyunk vele, de teljesítő képessége meghaladja szántóte­rületünk nagyságát, s ezért mi sem használjuk ki teljes mér­tékben. Az a javaslatom, hogy az egyes járásokban a terme lési körzeteken belül, a terme­lési feltételeknek megfelelően gépesítési programokat kelle­ne kidolgozni. Az együttműkö­dés alapján így elkerülhetnénk, hogy gépeink dologidőben ki­használatlanul álljanak. Szövetkezetünkben intenzív kukoricatermeléssel foglalko­zunk. A vetéstől a betakarítá­sig minden munkát gépesítet­tünk, de a kukoricaszár talaj­ba juttatásánál problémák adódtak, mert a rendelkezé­sünkre álló gépekkel nem tud­tunk gazdaságos munkát vé­gezni. Ilyen problémák más ter­melési folyamatoknál is előfor­dulnak, de véleményem szerint ezek kiküszöbölhetők. Az em­lített problémát például ma­gyarországi gépek behozatalá­val is megoldhatnánk. Mezőgazdaságunk továbbfej­lesztésének lehetőségeit minde­nekelőtt a kooperáció és az in­tegráció megvalósításában lá­tom, amit szükségesnek tartok törvényes alapokra helyezni. • A szövetkezetek VIII. or­szágos kongresszusának egyik fontos pontja a munkaerővel való gazdálkodás. Az Okoöi Efsz-ben közel száz fiatal dol­gozik, Vajon mit tett a szövet­kezet az ifjúság megnyerése ér dekében? —• Az utánpótlással nálunk is problémák voltak. Arra a meg­állapításra jutottunk, hogy az ifjúságot a mezőgazdasági mun­kában is anyagilag érdekeltté kell tenni. A fiatalok az alap­iskola elvégzése után szétszé­ledtek, gyárakban próbáltuk munkát keresni. Elbeszélget­tünk ezekkel a fiatalokkal, megérttettük velük, hogy nekik is tanulniuk kell. El is mentek a Samoríni (Somorja) Mezőgaz­dasági Szaktanintézetbe, ahol az iskolától kapott zsebpénzen, az ingyenes étkezésen és az el­szállásoláson kívül szövetkeze tünk még ösztöndíjjal is támo­gatta őket. A szakbizonyítvány megszerzése után szövetkeze­tünk dolgozói lettek. A mező- gazdasági közép- vagy főisko­lát végzett fiatalok munkába lépéskor szintén pénzbeli jutta­tást kapnak. Szövetkezeti tag­jaink házasságkötéskor, családi házak építése esetén pénzbeli támogatásban részesülnek. A fiatalok többsége gépek­kel dolgozik. Mivel kellő szak­tudással rendelkeznek, a szö­vetkezet vezetősége olyan ha­tározatot hozott, melynek ér­telmében a gépen előforduló hibát az üzemeltetőnek kell el* hárítania. Amint azt a továbbiakban megtudtam, a fiatalok az állat- tenyésztésből sem hiányoznak, sőt még olyanok is találhatók közöttük, mint Németh Frigyes, aki tavaly a Leningrádban meg­rendezett nemzetközi fejési ver­senyen az első helyen végzett. Az Okoči Efsz-ben tehát meg­oldódott az utánpótlás problé­mája. A szövetkezet vezetősé­ge és a fiatalok között jó a kap­csolat. Támogatják a fiatalok kulturális és sporttevékenysé­gét. A most alakuló ifjúsági klub felett is védnökséget vál­laltak. Tudják, hogy a fiatalok nem idegenkednek a mezőgaz­dasági munkáktól, csupán meg­értésre és támogatásra van szükségük, amit ebben a szö­vetkezetben maradéktalanul meg is kapnak. A bizalomra a fiatalok jó munkával válaszol­nak. Példájuk követendő. SZÁSZAK GYÖRGY A gépesítéstől várnak segítséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom