Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-26 / 98. szám, szerda
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1971 április 26. SZERDA BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 88. szám Ára 50 fillér SZAKSZERVEZETI UILAGERUKEZLEIPRAGABAN A DOLGOZD NŐK PROBLÉMAIRÓL (ČSTK) — Tegnap kezdte meg tanácskozását Prágában a dolgozó nők problémáit tárgya, lő harmadik szakszervezeti világértekezlet. Az értekezletet Karel Hoffmann, a CSFSZM KT elnöke, Gusta Fučíková, a Csehszlovák Nőtanács elnöke, valamint más csehszlovák képviselők és a nemzetközi szervezet személyiségei jelenlétében Pierre Gen- sous, a Szakszervezett Világ- szövetség főtitkára nyitotta meg. Megállapította, hogy a világ 70 országából egybegyűlt küldöttek magukkal hozták a dolgozó nők millióinak reményeit és vágyait. A CSFSZM Központi Tanácsa és az egész Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nevében szívélyesen köszöntötte az értekezlet 200 küldöttjét és a többi résztvevőjét Karel Hoffmann, a CSFSZM KT elnöke. Tolmácsolta a CSKP Központi Bizottsága, és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke, Lucl- vík Svoboda köztársasági elnök, a szövetségi kormány és Ľubomír Strouyal miniszterelnök üdvözletét és jókívánságait. Hoffmann elvtárs külön üdvözölte a testvéri szocialista államok, főként a Szovjetunió dől- gozó nőinek küldöttségét — akik munkájukkal, önfeláldozá sukkal, elszántságukkal és egész életükkel példaképül szolgálnak az új szocialista és kommunista társadalom építésének védelmében, a nők valódi egyenjogúsága elérésére való törekvésben. A továbbiakban köszöntötte Vietnam és egész Indokína hős asszonyait, akik fegyverrel a kezükben, félelmet nem ismerve harcolnak az amerikai agresszió ellen; Korea, Kuba. az arab, az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai országok küldötteit, akik a férfiak oldalán határozott ellenállásra keltek az imperialista támadásokkal és provokációkkal szemben; a világ többi országának becsületes asszonyait, akik a kizsákmányolás, a szociális és nemzetiségi elnyomás, a monopóliumok, a világimperializmus és a gyarmatosítás ellen országuk sza badságáért és függetlenségéért, a jobb megélhetési és munkafeltételekéit harcolnak; a békéért vívott harc összes öntudatos női résztvevőjét Európában, Ázsiában és a világ minden táján. — Ötszáz millió nő — mondotta befejezésiként K. Hoffmann — hatalmas társadalmi erőt jelent a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom egységéért, a dolgozó nők és az egész mun k ás osztá 1 y szó ciá 1 is - gazda - sági és szakszervezeti jogainak (Folytatás a 2. oldalon I Jól teljesítik a feladatokat A TRANZIT GÁZVEZETÉK ÉPÍTŐINEK ORSZÁGOS AKTlVAÉRTEKEZLETE (ÖSTKJ — A prágai Fémipari Vállalat művelődési házában tartották meg II. országos aktívájukat a tranzit gázvezeték építői. Értékelték a gázvezeték építését és az 1971. év, valamint az 1972. első negyedév szocialista versenyének eredményeit. Az aktíva résztvevői szívélyesen üdvözölték a tanácskozáson megjelenő párt- és kormányküldöttséget, élén Ján Gregor szövetségi miniszterelnök-helyettessel. A küldöttség tagjai fa- romír Matušek, szövetségi tüzelőanyagipari- és energetikaügyi miniszter, Josef Hudec, a CSKP KB tranzit-gázvezeték építésével megbízott politikai bizottságának elnöke, Josef Odvárka, a tranzit-gázvezeték építésének kormánybiztosa és Ivan Haluška, a SZISZ KB titkára volt. jelen voltak a tanácskozáson a Szovjetunió és az NDK prágai nagykövetségének képviselői is. Ján Gregor szövetségi mi- nlszterelnök-helyettes bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy a tranzit-gázvezeték építőinek sikerült leküzdeni az építés kezdeti nehézségeit, és így sikeresen teljesítették az 1971- es évi terv feladatait és előkészítették az építés idei feltételeit. A tanácskozás folyamán a tranzit gázvezeték építőinek küldöttsége Václav Hrábekkel, a gázvezetéképítők vállalati igazgatójával az élen átadta Karéi Hoffmannak, a CSKP KB elnökségi tagjának, a CSFSZM KT elnökének azt a kollektív szocialista kötelezettségvállalást, amelyet a gázvezeték építői a VIII. szakszervezeti kongresszus tiszteletére tettek. A tranzit-gázvezeték építői második országos aktívájának zárórészében a legjobb dolgozókat kitüntetésben részesítették. A CSSZSZK kormánya és a CSFSZM KT vörös zászlaját a szocialista versenyben elért legjobb eredményekért a bratislavai Hydrostav képviselői kapták. Parlamenti küldöttségünk hazaérkezett a Szovjetunióból Moszkva — Szövetségi Gyűlésünk küldöttsége szovjetunióbeli látogatása utolsó napján részt vett a Szovjetunió Legfelső Tanácsa mindkét kamarája tervezési és költségvetési bizottságának együttes ülésén. A csehszlovák képviselőket később fogadta Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Tegnap az SZKP Központi Bizottságának székházábau Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára fo gadta küldöttségünket. A szívélyes beszélgetés után küldöttségünk moszkvai idő szerint 19 órakor a vnukovói repülőtérről hazautazott. A repülőtéren fasznov, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese, Sityikov és Naszrigy- gyinova, a Legfelsőbb Tanács két kamarájának elnöke, lan Havelka moszkvai csehszlovák nagykövet és más személyiségek búcsúztatták parlamenti küldöttségünket. Alois Indra, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja. a Szövetségi Gyűlés elnöke, a küldöttség vezetője a Csehszlovák Sajtóiroda és a Rudé právo tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: — Megismertük a különböző fokú szovjetek munkáját, Moszkván kívül jártunk Belorussziában és Volgográdban. Gyakorlati tevékenységünk szempontjából nagy jelentőségű tapasztalatokat szereztünk. A szovjet nép őszinte barátságának megnyilatkozásaival találkoztunk. Ezt a CSKP politikája támogatásának, a népünk, munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk iránti viszony kifejezésének tartjuk. Brezsnyev a fegyveres erők parancsnokainak értekezletén Moszkva — 1972. április 24 — 25-én tanácskozást tartottak a szovjet fegyveres erők vezető személyiségei. A tanácskozáson megvitatták a csapatok harci és politikai kiképzésének kérdéseit. A tanácskozáson felszólaltak a fegyvernemek főparancsnokai: felszólalt a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnöke, a szovjet fegyveres erők liadtáp főnöke, a szovjet polgári védelem főnöke, felszólaltak továbbá a katonai tanácsok parancsnokai és tagjai — több katonai körzet, hadseregcsoport és flottaegység politikai főnöke. A tanácskozáson Andrej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter tartott záróbeszédet. A tanácskozás résztvevői előtt beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Részletesen és sokoldalúan megvilágította az ország bel- és külpolitikai helyzetének kérdéseit, valamint azokat a feladatokat, amelyek a XXIV. pártkongresz- szus határozataival kapcsolatban a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta előtt állnak. Leonyid Brezsnyev aláhúzta, hogy a párt és a dolgozók gondoskodása révén minden feltétel létrejött a katonák eredményes harci és politikai kiképzéséhez, s annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezési, hogy a szovjet fegyveres erők a jövőben is sikeresen teljesítik az előttük álló feladatokat, megbízhatóan védelmezik a kommunizmust építő szovjet nép alkotó munkáját. H azánk fővárosában, a száztornyú Prágában ma kezdi meg háromnapos tanácskozását az egységes földművesszövetkezetek VIII. kongresszusa. Szocialista mezőgazdaságunk mögött húsz esztendő, sikerekkel, próbatételekkel teli, kemény két évtized áll. Ha egy pillantást vetünk a megtett útra, hét olyan állomást látunk, — a hét megelőző kongresszust —, amelyeknél érdemes néhány pillanatig elidőznünk. Huszonhárom esztendővel ezelőtt pártunk IX. kongresszusa múlhatatlan feladatként tűzte ki mezőgazdaságunk szocialista átépítésének programját. Ezt követően egy új világot teremtő munka indult meg. Aki részese volt ennek a munkának, csak az tudja igazán felbecsülni, mit jelentett az új alapokon nyugvó mező- gazdaság létrehozása. Erről azonban most ne beszéljünk. A jól végzett munkának, a kommunisták helytállásának nagy győzelmét jelentette, hogy 1953-ban összeülhetett az egységes földművesszövetkezetek I .kongresz- szusa, amelynek küldöttei már 5 900 szövetkezetei képviseltek. Elfogadták az úgynevezet mintaalapszabályzatot, ami a jövőre nézve a szövetkezeti élet alaptörvényét jelentette. A következő, a második kongresszust 1955-ben hívják össze. Megállapítja, hogy a szövetkezetek a kezdeti nehézségeken túljutottak és a társadalom, a munkásosztály nagyarányú támogatásával egyre szilárdabb alapokra helyezik a mezőgazdasági termelést. A III. kongresz- szus egy évvel a magyarországi ellenforradalom után, 1957-ben ült össze. Jól tudjuk, hogy a magyarországi ellenforradalom erőteljesen támadta a szövetkezetesítést. Szövetkezeteink azonban ekkor már szilárd lábakon álltak. A kongresszus küldöttei 8000 szövetkezetei képviseltek. Egyhangúlag kinyilatkoztatták, hogy az út, amelyen elindultak, helyes, és továbbra is ezen akarnak járni. Két év múlva, 1959- ben a IV. kongresszus már leszögezte, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése végérvényesen és visszavonhatatlanul győzedelmeskedett. A falvak 81 százalékában már voltak szövetkezetek, és az ország szántóföldjének 71 százalékán gazdálkodtak. A mezőgazdasági termelés színvonala 1949-hez mérten 20 százalékkal emelkedett. Az V. kongresszus 1961-ben jött össze. Megállapította, hogy országos méretben a szántóföld 90 százalékán folyik szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Az V. és a VI. kongresszus közötti időszakban bizonyos megtorpanás tapasz talható a mezőgazdaságban. A VI. szövetkezeti kongresszust megelőzően, amelyet 1964-ben hívtak össze, lezajlik pártunk XII. kongresszusa, amelyen egyik fontos napirendi pontként a mezőgazdaság kérdése szerepelt. A pártkongresszus a mezőgazdaság további fejlődését országos üggyé teszi. Ennek eredményeként a VI. szövetkezeti kongresszus beszámolója már kézzelfogható javulásról ad számot. A mezőgazdaság újból teljesíti feladatát a társadalommal szemben. Javult a műtrágya- és a gépi ellátottság. A díjazás módosításával növekedett a tagok anyagi érdekeltsége a termelés növelésében. A további sikeres előrehaladás hathatós eszközeként a termelés fokozatos szakosítását és koncentrálását tűzték ki. A VII. kongresszus 1968 februárjában ül össze, amikor is társadalmi életünkben az okos és célszerű törekvések mellett egyre erőteljesebben felütötték fejüket azok a jelenségek is, amelyek hovatovább ellenforradalmi megmozdulásokhoz vezettek. A kongresszus küldöttei hangsúlyozták, hogy szocialista mezőgazdaságunk az utóbbi időben ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. A párt mezőgazdasági politikáját helyeslik, ezt a politikát a saját érdekeik kifejezőjének tekintik. Ebből az alapállásból figyelték a további eseményeket. És amint láttuk, a mezőgazdaságban dolgozók döntő többsége szilárdan helytállt, a mezőgazdaságot érintő kérdésekben hajótörést szenvedtek az ellenforradalmi törekvések. A hatvannyolcas eseményeket követően pedig szocialista mezőgazdaságunk a politikai és a gazdasági konszolidálódás fontos láncszeme volt. Ma, amikor összeül az egységes földmü- vesszövetkezetek VIII. kongresszusa, nyugodt szívvel mondhatjuk: A lenini szövet- kezetesítési terv alkotó alkalmazása nálunk is diadalt aratott. Olyan mezőgazdasággal rendelkezünk, amely nemzetközi viszonylatban is versenyképes. Megállnunk azonban nem szabad. Fejlődő életünk újabb és újabb követelményeket támaszt a mezőgazdasággal szemben. A társadalom igényeit pártunk XIV. kongresszusának határozata fejezi ki, amikor feladatul adta, hogy az ötödik ötéves terv során a mezőgazdasági termelés színvonalát országos méretben 14—15 százalékkal kell emelni. Hogy ez a feladat teljesíthető-e? Erre a legilletékesebbek, szocialista mezőgazdaságunk dolgozói már a kongresszust megelőző vita során mondták ki az igent. Ezt a célt szolgálják azok a kötelezettségvállalások is, amelyekkel földműveseink VIII. kongresszusukat köszöntötték. Értékük országos méretben megközelíti az egymil- liárd koronát. Az igent tehát kimondták, viszont a kitűzött célhoz vezető legrövidebb és leg- járhátóbb utat most határozzák meg. SZARKA ISTVÁN A 24 OLDALAS ÚJ szú GAZDAG TARTALMÁBÓL! A nemzetközi munkásmozgalom és a proletár internacionalizmus — B. Ponomarjov cikko Éltető erő — Csető János riportji. Május 1. — előtte és utána — Egykori rendőri jelentések alapján A Moszfilm világa — Galina Szkorobogatova cikke Anna — Részlet Ivan Olbracbtt regényéből Gazdasági együttműködésünk a KGST tagországaival — Szabó Lajos cikke Az egység útján — Balogh P. Imre írása Család — társadalom Fiatalokról fiataloknak Motorosok, stop! Humor SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA K0ZP0NTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA ■ ■ • • *- ' J..T . t - ■■■■■■■■ -.:r- .. r / VÍV- ' , - ^ ^ j-.. JÓ MUNKÁT!
