Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

shiMi 1972. április 23. A NAP kel — Bratislava: 4.44, nyugszik: 18.56 órakor Košice: 4.28, nyugszik: 18.40 órakor. A HOLD kel: 13.48, nyugszik: 2.30 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK BÉLA, RENÉ nevű kedves olvasóinkat H 1852-ben szüléiéit MED- NYÁNSZKY LÁSZLÓ magyar festőművész, az emberi tra­gikum rembrandti mélysé­gű ábrázolója (+ 1919). ■ 1872-ben született BÖSZÖR­MÉNYI JENŐ gépészmér­nök, a magyarországi Die­sel-motorgyártás és autó­gyártás egyik úttörője ( + 1957). ■ 19D2-ben szüle­tett HALLDŰR LAXNESS Le- nin-békedfjas és Nobel-dfjas izlandi fró. B 1922-ben halt meg MÁJUNKÉ GE­DEON műépítész, a Kis- tarpatakvölgyi Téry mene­dékház építője (szül.: 1855). A következő tartalmából A nemzetközi munkásmozgalom és a proletár internacionalizmus B. Ponomarjov cikke (3. oldal) Májusi. —előtte és utána Egykori rendőri jelentések alapján (7. oldal) A Moszfilm világa Galina Szkorobogatova cikke (8. oldal) Minket nem lehet legyőzni már... Versösszeállítás május elsejére (9. oldal) Részlet Ivan Olbracht regényéből (10—11. oldal) Egy fillér Gelléri Andor Endre elbeszélése (11. oldal) Gazdasági együttműködésünk a KGST tagországaival Szabó Lajos cikke (12. oldal) A gyémánt és az arany országa A Szputnyik cikke Jakutföldről (14. oldal) A korszerű fejlődés útján (Folytatás az 1. oldalról.) bírálták. A küldöttek főleg a szálástakarmányok betakarításának és az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés gé­pesítését sürgették. Józan és tárgyilagos, a fejlődés szempontjait méltányoló hozzászólások iTangzottak el a szövetkezeti élet belső szervezési kérdéseivel, főleg a háztáji gazdaság és a természet­beni juttatás kérdéseivel kapcsolatban is. Az elhangzott javas­latok hozzájárultak a kongresszusi anyagokhoz elfogadott állás- foglalások megfogalmazásához, amelyekkel jelenleg a VIII. kong­resszust előkészítő munkabizottságok foglalkoznak. ■ A kongresszusi vitaanyagok és a járási konferenciá­kon elhangzott beszámolók egyaránt arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági termelésben jelentős minőségi vál­tozások előtt állunk. Hogyan lehetne összefoglalni a me­zőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat a fejlődés jelenlegi szakaszában? Mezőgazdasági termelésünk eddigi fejlődése is jelentős minősé­gi változásokkal járt a termelésben és ezután sem lesz ez más­ként. A tudományos és technikai vívmányok egyre nagyobb teret hódítanak a mezőgazdaságban, és érvényesülésükhöz meg kell teremteni az optimális feltételeket. Ez bizonyos szerkezeti vál­tozásokhoz is vezet, főleg a koncentráció és a szakosítás, s ezek­kel kapcsolatban az üzemek közötti együttműködés területén. Mindez azonban csupán formai, szerkezeti változásokat jelent, a mezőgazdasági termelés alapvető célkitűzései a szocialista tervgazdaság elválaszthatatlan részét képezik. Jelenleg a XIV. pártkongresszus határozatából és az ötödik oteves terv irányelveiből indulunk ki. Ötödik ötéves tervünk me­zőgazdaságra vonatkozó irányelvei igényesek és reálisak. Telje­sítésükhöz ki kell alakítani azonban a megfelelő összhangot az egyes ágazatok között, gondoskodni kell a korszerű gazdasági­műszaki alap fejlesztéséről és gazdaságos kihasználásáról min­den ágazatban. Részletezve ez azt jelenti, hogy a növénytermesztésben fo­kozni kell az intenzív szemesek termesztését, állandósítani és nö­velni kell a cukorrépa és a burgonya területeit, s meg kell olda­ni a hüvelyesek termesztésének régóta húzódó problémáját. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és főleg a tehénállomány létszámának növelése a legfőbb feladat a minőség állandó ja­vítása mellett. A megfelelő összetételű hústermelés és a tejter­melés jelentőségét a lakosság racionális táplálkozása szempont­jából fölösleges hangsúlyozni. A tej felvásárlási árának a CSKP KB áprilisi ülésén elfogadott és július elsejével érvényre lépő literenkénti 20 filléres kiegészítése elsősorban a tejtermelésre szakosított üzemek számára jelent nagy segítséget. A jelenlegi időszak egyik legfontosabb követelménye a megle­vő anyagi-műszaki alap korszerűsítése, az új technika és techno­lógia bevezetése a munkatermelékenység növelése szempontjából. Ide tartozik például az agrokémiai központok kiépítése, a koo­perációban épülő nagykapacitású sertéshizlaldák építése, és a meglevő tehénistóllók korszerűsítése. A kooperáció lehetővé teszi a vállalati eszközök korszerűbb és gazdaságosabb kihasználá­sát, ezért a kooperációs kapcsolatok "fejlesztését a lehetőségek szerint társadalmi forrásokból is támogatjuk. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad megfeledkezni az érem másik oldaláról sem, a befektetések gaz­daságos kihasználásáról. A CSKP KB februári plenáris ülésének határozata teljes mértékben vonatkozik a mezőgazdasági terme­lésre, ahol a gazdaságosság növelésének számos tartalékával rendelkezünk. A gazdaságos termelés a magasabb szintű újrater­melés legfontosabb előfeltétele, ezért a szocialista racionalizá­ció a mezőgazdaságban is a legfontosabb feladatok közé tar­tozik. MAKRAI MIKLÓS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK „ÖJ PARTNERSÉG"? Az Amerikai Államok Szervezetének szokásos időközi közgyűlése, amelyet az idén Washingtonban tartottak meg, feszültséggel ter­hes légkörben zajlott le. Bár a múltban sem folytak simán a szer­vezet ülésszakai és az utóbbi évekre jellemző volt, hogy a latin­amerikai országok jelenlevő képviselői „kiöntötték bánatukat“, előadták országaik keserveit, amelyek nem is olyan újkeletfiek, az idei ülésszak mégis sajátos lefolyású volt. Ezt a sajátosságot az kölcsönözte az AÁSZ-kongresszusnak, hogy ez a fórum erkölcsi ítélőszékké vált, amely annyira elmarasztalta az Egyesült Államo­kat, még Galo Plaza, a szervezet főtitkára is képtslen volt szokásá­hoz híven védelmére kelni, s ő is csatlakozott a mérsékeltebb bí­rálókhoz. Az AÁSZ idei ülésszakának azért is különös jelentősége volt, mert amolyan nem hivatalos jubileumot iiltek: 150 éve, hogy az el­ső latin-amerikai ország elküldte követét Washingtonba. A napirenden szereplő 37 pont körül heves vita bontakozott ki, melynek lényege a latin-amerikai országok és az USA viszonya volt. Chile képviselője például előtárta az ITT társaság, a CIA, a Fehér Ház szerepére vonatkozó dokumentumukat azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi években meg akarták dönteni Allende elnök Népi Egység kormányrendszerét s ma is a chilei jobboldal ellenforradal­mi mesterkedéseinek sugallói. A kis Ecuador is konkrét érvekkel állott elő: Washington megsérti az AÁSZ Alapokmányának 19. cik­két, mivel nem tartja tiszteletben az ország halászati felségvizeit. Venezuela is a vádlók listáján szerepelt; vissza akarja szerezni olaj­kincseit az észak-amerikai monopóliumoktól. Csak hármat említettünk a vádlók közül. Valójában egész Latin- Amerika népe nevében beszéltek. S hogyan reagált rá Washington? Rogers külügyminiszter nem vette magára a vádakat, nem reagált arra, hogy az észak-amerikai monopóliumok egyoldalúan előnyös, a befogadó országok számára hátrányos szerződések, az oligarchia megvesztegetése révén, sőt katonai fenyegetéssel ragadták maguk­hoz a latin-amerikai országok természeti kincseit. Mivel a chilei példa nyilván követükre találhat, Rogers sietett azzal a kijelentés­sel, hogy a jövőben azonnali gazdasági szankciókkal sújtják azokat az országokat, amelyek „önkényesen ráteszik a kezüket USA-állam- polgárok vagyonára*. Ennek alátámasztására Washington megvonta a segélynyújtást a „renitenskedő“ Ecuadortól, s a külügyminiszter értését adta Venezuelának, hogy ha tovább folytatja az államosí­tást, elesik észak-amerikai piacaitól. Ami Chilét illeti, Washington a kisajátított észak-amerikai vállalatokért azonnali kárpótlást kö­vetel. Bár Rogers erősen csörtette a kardot, a tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a megfélemlítés politikája már nem hat úgy, mint Dulies éveiben. Viszont egy valamit bizonyít: azt, hogy a Fehér Ház nem mondott le arról a politikáról, amelyet évtizedekkel ezelőtt Mexikóban, Guatemalában, Dominikában, Haitiban, Kubában, Puerto Ricóban stb. folytatott, csak kénytelen módszereket változtatni, ido­mulni a megváltozott viszonyokhoz. Washington az USA és a latin­amerikai országok viszonyát említve „dialógusról“ beszél, „új part­nerség“, jelzővel illeti. Nixon a küldöttek fogadásán nem felejtet­te el hangoztatni, hogy az Egyesült Államoknak „nem szándéka rá­kényszeríteni politikai struktúráját más országokra“, ám külügymi­niszterének fenyegetőzései eléggé rávilágítanak arra, mit érnek az ilyen kijelentések. Az AÁSZ washingtoni közgyűlésén bebizonyoso­dott, hogy Washington politikájában a lényeg nem változott: válto­zatlanul szemben áll a forradalmi Kubával, gazdasági szankciókkal fenyegeti az észak-amerikai függőségtől szabadulni akaró latin-ame­rikai országokat, és továbbra is fenn akarja tartani velük az egyen­lőtlen, csakis a monopóliumoknak kedvező kereskedelmi kapcsolato­kat. Ez pedig magában hordozza a viszály magvát. t. Ĺ. — Bizonyíthatom, uram, hogy a laoszi hadműveletek siker­rel folytatódnak. N (Frankfurter Rundschau) Hitelt érdemlő szmk Több mint 400 küldött részvételével zajlott le a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkja nagytermében a Csemadok XI. orszá­gos közgyűlése, amely értékelte a szervezet utolsó országos közgyűlése óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységét, s meg­választotta a Csemadok új Központi Bizottságát, Lőrincz Gyula országos elnökkel az élén. / (ČSTK) Hanoi és Haiphong bombázása az Egyesült Államok vietnami háborújának kiszélesítése, és célja a népirtás — jelentette ki a tárgyalás szünetében Angela Davis. A kommunista tanárnő felszólította mindazokat, akik ellenzik a háborút, vegyenek részt a hét végén San Francisco-ban és Los Angeles-ben ren­dezendő háborúellenes nagygyűlésen. (ČSTK — Pressensbild) Képünk Nyikolaj Podgornij törökországi látogatása idején ké­szült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Su- nay török köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásairól. (TAŠZSZ felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom