Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-05 / 80. szám, szerda
B e I p o I i ti kai kommentár A vörös kakas mindenütt leselkedik Erdőtüzet jelentettek a közbiztonsági szervek járási parancsnokságán éppen akkor, amikor az SZSZK Belügyminisztériumának Veľký KrtíS- ben megrendezett sajtótájékoztatóján a szlovákiai tüzol- tótestület képviselője a tűzvészek által okozott károkat részletezte. A pattogó faágakat, (elperzselt avart, inegsze- nesedett fatűrzseket, szemet könnyeztető, torkot fojtogató föstszagot idéző hír szinte kézzelfoghatóan aláfestette a referáló alezredes intő szavait: a legcsekélyebb elővigyázatlanság, gondatlanság, hanyagság szabadjára engedheti a pusztító elemet, amely az emberi munka, gondoskodás által hosszú időn keresztül létrehozott értéket percek alatt tönkreteheti, emberek életét, egészségét veheti el. Az előző évhez viszonyítva tavaly tovább növekedett a tűzvészek száma. Köztársaságunkban 1971-ben 9406 tűzvész mintegy 447 millió 350 ezer korona kárt okozott. A pusztító lángoknak Szlovákiában a mólt évben negyvennégy ember esett áldozatul, a sebesültek száina pedig meghaladja a kétszázat. A Cseh Szocialista Köztársaságban tavaly nyolcvannégyen haltak meg a tűzvész következtében, 615-en pedig sérUlést szenvedtek. Komoly figyelmeztetést jelent, hogy az év első két hónapjában a szlovákiai erdőkben több mint kétszáz tűzvész pusztított, amelyek mintegy kétmillió hatszázezer korona kárt okoztak. Szigorú rendelkezés tiltja a száraz fű felégetését, mégis lépten nyomon megszegik ezt. Kirándulók, turisták ezrei járják az erdőt. Nyilván szeretik a természetet, azért mennek a szabadba. A felelőtlen tűzrakásnak azonban hányszor áldozatul esik a természet egy része. 1970-hez viszonyítva 1971- ben Szlovákiában 35B-cal nő vekedett a tűzvészek száma, az anyagi kár pedig több mint 165 millió koronával volt nagyobb. A salai Dnsló- ban pusztított tűzvész például 183 millió koronával károsította meg népgazdaságunkat. Az SZSZK-ban naponta átlagosan több mint hatszázöt- venezer korona közvetlen kárt okoznak a tűzvészek. Hatalmas összegre rúgnak a termelés kiesése miatt az üzemekben és a gazdaságokban keletkezett közvetett káruk. Szlovákiában tavaly csaknem kétszázhuszonötmillió korona közvetett kart mutattak ki. A tűzoltók gyors beavatkozása a lángok állal fenyegetett háromszázmillió korona értéket mentett meg. A tűzvészek leggyakoribb oka közismert: a tűzvédelmi előírások megszegése, elővigyázatlanság, hanyagság, felelőtlenség. A múlt év áprilisában a Dunajská Streda-i járásbeli Balon községben a szövetkezeti társulás baromfifarmján hegesztésnél durván megsértették a biztonsági intézkedéseket, tűzvész keletkezett, ami hárommillió négyszázezer korona kárt okozott. Két héttel azelőtt hasonló okból az utekáči üveggyár tetőzetére repült fel a vörös kakas. A Termostav vállalat dolgozói a szigetelésnél felelőtlenül jártak el és a feltartóztathatatlanul terjedő lángok kétmillió háromszázezer korona értéket hamvasztottak al. Az SZSZK Belügyminisztériuma által kiadott egységes tűzvédelmi Intézkedések betartásánál az eddiginél sokkal nagyobb felelősségtudatra van szükség. Ezt az a tény is aláhúzza, hogy az illetékes dolgozók sok esetben nemcsak a figyelmeztetésből és a kiszabott bírságból, hanem a komoly tűzesetből sem vonják le a következtetést. A múlt év szeptemberében a Sklaboftai Efsz szérűjében kétszázhuszonötezer koronás tűzkár keletkezett. A járási tűzvédelmi szervek a nemrég megejtett ellenőrzésnél megállapították, hogy a szövetkezet vezetősége nein okult az esetből, nem dolgozta ki a megelőző intézkedéseket és nem biztosította a tűzvédelmi előírások megtartását. A tűzvédelmi szervek tapasztalatai szerint a mezőgazdasági Üzemekben sok esetben nagyon felelőtlenül kezelik azt a kér dést, általában hiányzik a szükséges dokumentáció, a dolgozók nem ismerik a tűzbiztonsági szabályokat, helytelenül raktározzák a takarmányt, a hajtóanyagot és nem tartják meg a dohányzási tilalmat. Sokszor megtörténik, hogy a gazdasági objektumokban a szalmán vagy szénán ülve dohányoznak a dolgozók. A tűzvédelmi bizottságok — még ahol megszervezték is őket — rendszerint nem fejtenek ki semmilyen munkát. Az ipari üzemekben is sok a mulasztás ezen a szakaszon. A Slovchémia több vállalatában nemrégiben végrehajtott ellenőrzésnél azt tapasztalták, hogy sok helyen a legelemibb óvintézkedések is hiányoznak. Pedig ebben az ágazatban tavaly harminc kél tűzvész csaknem száz- nyolcvanhatmillió korona kárt okozott. A J. Dimitrov Vegyigyárban például eldobott cigarettavégtől, a strázskéí Cheinko vállalatban a csővezeték tisztátlanságától keletkezett tűzvész. A tűzesetek gyakorisága intő figyelmeztetés mindenki számára, hogy munkahelyeken, háztartásban fokozzuk az elővigyázatosságot. A vörös kakas mindenütt leselkedik és a legcsekélyebb felelőtlenség, hanyagság is beláthatatlan következményekkel jár hat. A rendszeres ellenőrzés, a megelőző óvintézkedések és a tűzvédelmi előírások szigorú betartása múlhatatlan követelmény és nagy baj előfordulásának veheti elejét. Nézzünk körül mindannyian otthonunkban, a gondjainkra bízott munkaszakaszon, hogy megtettünk-e mindent a tűzveszély elhárítására. GÁL LÁSZLÓ Nčlňnv sző a honvédelmi nevelésről A LAKOSSÁG honvédelmi nevelésének egységes rendszeréről a CSKP KB tavaly márciusban hozott határozatot. A határozat leszögezi, hogy a honvédelmi nevelés feltétlenül szükséges a párt politikai és ideológiai munkájának szempontjából, melyet a területileg illetékes pártbizottságok irányítanak. A honvédelmi nevelés csakis az egész szocialista nevelés folyamatában, ennek szerves részeként valósulhat meg. Ebben a nevelésben rendkívül fontos feladat hárul a népművelési intézményekre is. amelyek a népművelő munka sajátos módszereivel kell, hogy elősegítsék a feladat megoldását. A honvédelmi nevelömunka legfontosabb tartalmi követelménye, hogy sokoldalúan megmutassuk a békés egymás mellett élés politikáját. A szocialista építés és a honvédelem közötti összefüggéseket megmagyarázza és levonja az ebből fakadó gyakorlati következtetéseket. Meg kell értetni a lakossággal, hogy a békés egymás mellett élés és a honvédelem erősítése nem ellentétes értelmű fogalom. Ismertetni kell, hogy a szocialista országok katonai erejének rendkívül jelentős szerepe van a béke biztosításában. A béke pedig elengedhetetlen feltétele a szocialista és a kommunista társadalom építésének. A honvédelmi nevelés célja, hogy növeljük az állampolgárokban a haza védelméért és a szocialista országok biztonságáért érzett felelősséget. A jelenlegi nemzetközi helyzetben is szükséges a felvilágosító munka, hiszen a kapitalista és a szocialista tábor harca nem szünetel és nem is szünetelhet. Ma is rendkívüli jelentősége van a harc kimenetele szempontjából a szocialista országok fegyveres erőinek, a nép és a hadsereg szoros kapcsolatának, szocialista társadalmunk hazafias nevelésének. A NÉPMŰVELŐ MUNKA különböző módszereivel el kell érni, hogy a lakosság megismerje haladó történelmi hagyományainkat, mint például a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulását. A Szlovák Nemzeti Felkelés internacionalista és íasisztaellenes jellegét, hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának jelentőségét, a Győzelmes Februárt, a kommunista párt vezette munkásosztály hatalomra jutásának történelem formáló erejét. Ezzel kapcsolatban közelebb hozhatjuk az emberekhez kommunista mártírjaink példáját is. A honvédelmi nevelés kapcsán le kell lepleznünk az imperializmus agresszív arculatát és terveit, ismertetve a nemzetközi események katonai politikai vonatkozásait. Az idealista pacifizmus ellen éppen olyan eséllyel kell fellépni, mint az alomfatalizmus ellen. Határozott harcot kell folytatni türelmes, nevelő és felvilágosító munkával egybekötve a nacionalizmus, valamint az 1968/69- ben hangoztatott semlegességi illúziók ellen. A szocialista honvédelmi nevelés elengedhetetlen feltétele, hogy fokozott mértékben ismertessük meg hazánk lakosságával a szocialista országokhoz való tartozásunkat. A szocialista országok közötti fegyverbarátságot, a Varsói Szerződés jelentőségét hazánk szempontjából, megmutatva, hogy csak u szocialista országokkal együt* tudjuk megvédeni szocialista vívmányainkat és nemzeti liig- getlenségünket ellenségeinkkel szemben. A honvédelmi nevelő munkát ki kell terjesztenünk társadalmunk minden rétegere, tudatosítva, hogy ez uz egységes és állandó nevelési folyamat része. Ezt a nevelést sokan leszűkítik a hazafias nevelésre, amely a különböző intézményekben és a lömegszerve* zetekben többé-kevésbé eddig is folyt. A honvédelmi nevelés a hazafiasságra való nevelésnél sokkal szélesebb terület, mely ezenkívül magába foglalja a honvédelemre való gyakorlati felkészítést, a hadsereggel való együttműködést, az ifjúsági szervezetek és a polgári védelem keretében folyó sokirányú munkát, valamint az erkölcsi nevelés honvédelemmel kapcsolatos vonatkozásait is. Nyilvánvaló tehát, hogy az illetékes pártszervek vezetésé* vei az agitációs központoknak, a népművelési szerveknek és a többi intézményeknek együttműködve ki kell vennie részét ebből a munkából. A HONVÉDELMI NEVELÉS az egységes és állandó szocialista nevelési folyamat részei Népművelésünk célja nem egyéb, mint hogy korunk problémáiban jól tájékozott, tuda» tos, szocialista embereket neveljen. Ez pedig megköveteli, hogy a nevelési folyamatban kiemelkedő helyet kapjon a szocialista hazafiasságra való nevelés, melynek fontos részét képezi a honvédelmi nevelés» LÉVAI ERZSÉBET A jövő útja: együttműködés Csendes, nyugodt nap volt, amikor Hrubý Súr (Hegysúr) községben a szövetkezetbe látogattam. Akadt ugyan, aki a határban már talált munkát, de az emberek leginkább csak a házak körül, az udvaron foglalatoskodtak. A szövetkezet irodájában hármasban szedegettük széjjel alkotó részeire az efsz problémáit S 111 ó Bálint bérelszámoló és Pavleová Irena könyvelőnő segítségével. Kissé hivatalosan, laposan indult a beszélgetés, de azért kialakult a helyzetkép. A tagok átlagos havi keresete 1772 korona volt az elmúlt gazdasági évben. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az év során nemcsak az efsz 79 tagja kapott fizetést, hanem összesen 113 dolgozó, olyanok is, akik csak időnként kapcsolódtak be a 406 hektáros efsz munkájába, akkor az átlagos havi kereset összege szépnek mondható. Szép az osztalék is, minden 100 korona munkadíj után 35 korona osztalék jutott a tagoknak. Negyvenezer koronás évi munkabér után szépen jut Matus István traktorosnak, vagy Méry Alajos kertésznek, akinek 37 ezer korona volt az évi Jövedelme. Katona János és Pá- pay János állattenyésztők 36— .Szakmai megbeszélés" Molnár János felvétele 36 ezer koronás keresete után szintén szépen jutott. A munkatermelékenység a terv szerint egy dolgozóra 65 578 korona volt. Nos, ezt a tervet nem teljesítették 100 százalékra, mert csak 61647 koronás teljesítményt értek el. Megkérdeztem: „Mi volt ennek az oka?“. Azt mondta erre Silló Bálint, a bérelszámoló: „Merész volt a tervezés. Nem a helyi adottságokból indultunk ki, hanem a járási átlagokat vettük figyelembe“. A könyvelőnő pedig így érvelt: „Növénytermesztésünk lemaradt. Csupa homok és kHvics a mi határunk, mintegy 300 hektáros területet ugyan már öntözünk a Kis-Du- nából, s bár búzából elértük a 3.9 métermázsás hektárhozamot, árpából csak 34 métermázsa termett hektáronként". A bérelszámoló azt magyarázta, hogy még a nyugdíjasok is szorgalmasan kiveszik részüket a munkából. Andrássy Erzsébet nevét emlegette, aki a pénztáros tisztségét látja el. Andrássy Rozália fejőnőként dolgozik. És sorolta a többi, már nyugdíjas, de még mindig dolgozó tagok nevét: Ázsoth Vince, Bozsik Gellért, Hamer- lik József, Hamerlik Sándor, író Ferenc, Karácsony Elemér, Vidra Antal. Kevés a tej mondtam, amikor meghallottam, hogy az évi fejési átlag 2859 liter volt tehenenként. Ugyancsak azt mondtam,, hogy kevés, amikor elmondták, hogy a hízórnarhák napi súlygyarapodása átlag 68 dkg. Űk is szívesebben emlegették a sertéseket. Megmagyarázták, hogy kocánként 19 malacot szoktak elválasztani, és a hízók napi átlagos súlygyarapodása még a téli hónapokban is 60 dkg. Nem volt jelen Szaká II Ferenc elvtárs, a zootechnikus, valamilyen gyűlésre utazott, s magával vitte a kimutatást, így nem tudták megmondani a legfontosabbakat: mennyibe kerül 1 kg sertéshús előállítása, milyen gazdaságosan használják fel a száraz takarmányokat. így tehát inkább csak beszélgettünk, vitatkoztunk, talán kicsit fontoskodtunk is, miköa* ben az általános helyzetet ele* meztiik. Ök felsorolták: min.* dennel próbálkozott már a szövetkezet, baromfifarm létesítésével, kacsák, libák hizlalásé* val, kamillatermesztéssel, kertészetük pedig csemegekukorica termesztésével. És persz® újra, meg újra megállapították: leghasznosabb a sertések tenyésztésével, hizlalásával foglalkozni. Mi a teendő? Erre a kérdésre Takáct Pál elvtárs, a szövetkezet közgazdásza próbálta megfogalmazni a választ, aki időközben hazaérkezett a gyűlésről: „Nagyobb gazdasági egység keretében kell a jövő útját elképzelni. Már dolgozunk uz elképzelések megvalósításán, hogy a létesítendő mikrorajon keretében sertéshizlaldát, lucernaszárítót építsünk“. Sorra vettük a lehetőségeket: bővíteni kell az öntözött tertületet. Jó) bevált az OROS típusú adaptér u kombájnhoz, tehát nagy teljesítményű gépekre van szükség. Szántáshoz jól jönne egy KI* ROVEC traktor, de ezt csak több szövetkezet közös összefo- gással tudja majd jól kihasználni. Vizsgálgattuk, hogy az efs* milyen alapokkal, lehetőségekkel valósíthatná meg az együttműködést a létesítendő mikrorajon keretében más szövetkezetekkel. Adóssága nincs. A hosszú lejáratú kölcsön utolsó részletét már tavalyelőtt visz- szafizették. Már készen áll a műtrágyaraktár. Épületekben nincs hiány. Már csinosítják az efsz gazdasági udvarát, kezdik a betonöntéssel. £s ami fontos: aránylag fiatal a tagság átlagos életkora, mindössze 46 év. Mi ennek a titka? Kőt jelenséggel indokolták: az egyik az, hogy biztos kereseti lehetőségeket találnak szövetkezetükben a fiatalok. A másik: továbbképzésükről, iskoláztatásukról a szövetkezei gondoskodik. Nem is lesz tehát olyan nehéz a jövő útjának nekivágnL Ezzel a szerény, magam fogalmazta megállapítással köszöntem el tőlük. HAJDÚ ANDRÁS