Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 94. szám, péntek

A BONNI ELLENZÉK TAKTIKAI CÉLOKAT KÖVET ÚJ szó Bonn — Egon Bahr, a szövet­ségi kancellári hivatal állam­titkára beszámolt a nyugatné­met kormánynak a két német állam eddigi tárgyalásairól —, közölte sajtóértekezletén Con­rad Ahlers kormányszóvivő. A kormány üdvözölte Erich Honeckernek, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak szófiai nyilatkozatát, amely — mint ismeretes — a keleti szerződések ratifikálásának ese­tén hangot adott az NDK kész­ségének, hogy a két német ál­lam véleményt cseréljen kap­csolatainak normalizálásáról. Szó volt a kormány ülésén az ellenzék által megjelentetett állítólagos „titkos feljegyzések­ről“ is. Egyrészt a CDU/CSU parlamenti frakciójának nevé­ben Stücklen képviselő, a par­lamenti csoport helyettes elnö­ke, másrészt Goppel bajor mi­niszterelnök, a Szövetségi Ta­nács külügyi bizottságának el­nöke (CSU) ismét követelte a szovjet—nyugatnémet tárgyalá­sokról készült valamennyi fel­jegyzés megtekintését. A kor­mány válaszában rámutatott, hogy az ellenzék minden el­képzelhető információt megka­pott a keleti szerződésekről, másrészt megállapítható, hogy a CDU/CSU nem törekszik a közös külpolitikai alap megta­lálására, hanem csak taktikai célokat követ. Psziclioiógiai háború Kairó — Sűrített programot bonyolít le ezekben a napok­ban Anvar Szadat, Egyiptom el­nöke. Hétfőn az Arab Szocia­lista Unió Központi Bizottsága előtt beszélt, szerdán parla­menti képviselők előtt szólalt fel, tegnap pedig az ASZÚ mintegy 400 női aktivistája «lőtt fejtette ki elképzeléseit Egyiptom bel- és külpolitikai teendőiről. Az elnöki program ezután Al­gírban folytatódik. Szadat itt részt vesz Algéria, Líbia és Egyiptom vezetőinek csúcsérte­kezletén, majd Burgiba tunéziai elnök meghívásának eleget té­ve, hivatalos látogatásra Tunisz­ba repül. E csúcsszintű találko­zásoknak arra kell választ ad­niuk, milyen mértékben szá­míthat Egyiptom a Maghreb- országok közvetlen — pénzben, katonában, fegyverben meg­nyilvánuló — támogatására, ha az Izrael ellen vívandó harc ezt megkívánja. Szadat a parlamentben ismét bírálta az Egyesült Államok közel-keleti politikáját és rá­mutatott az izraeli fegyverpa­rádék pszichológiai rendelteté­sére, annak burkolt szándékára, hogy megrendítsék az arabok­nak önmagukba vetett hitét. Ugyanakkor arra is figyelmez­tette a hallgatóságot, hogy a kapkodó, elsietett döntéseknek nincs helyük az egyiptomi po­litikában. Fejlődtek a kapcsolatok 1972. IV. 21. Kommentárunk A lengyel gazdaságirányí- tási és tervezési rend­szer tökéletesítésére létesített 220 tagú párt- és kormánybi­zottság 11 problémacsoportban tevékenykedve, egyéves munká­val kidolgozta a reform-tervé­nek alapelveit. Ezalatt felmérte az ország gazdasági helyzetét, „kitapogatta“ mechanizmusá­nak leggyengébb láncszemeit és meghatározta a változások irá­nyát. Ján Szydlak, a LEMP PB tag­ja, a KB titkára, a bizottság elnöke, a reform három fő vo­nását emelte ki. Ezek: 1. A kor­szerűségre való törekedés. A gazdasági rendszer jobb műkö­dését csak olyan megoldások biztosíthatják, amelyek elősegí­tik a tudományos-műszaki for­radalom minél gyorsabb végre­hajtását. Gazdasági rendsze­rünknek nyitva kell állnia min­den tudományos műszaki újítás előtt“ — hangsúlyozta J. Szyd­lak. 2. A komplex megoldások. Az első esztendők hasonló len­gyel mechanizmus-reform pró­bálkozásai főként azért nem ve­zettek eredményre, mert csak részmegoldásokat tartalmaznak. Most viszont például a jármű­ipar fejlesztési programlát nem korlátozzák egyedül a gépko­csigyártás fokozására, hanem egyidejűleg számbaveszik más vonatkozásait, így az útépítést, üzemanvagellátást, szervízháló­zatot stb. is. Avagy az anyagi ösztönzési és prémiumrendszert nemcsak egyes ágazatokban al­kalmazzák. 3. Helges káderpo­litika. A reform-intézkedések gyakorlati megvalósítását csak galom 1971-ben magas szintet ért el. Hangsúlyozták, hogy az illetékes szovjet szervek, vala­mint a nyugatnémet cégek kö­zötti üzleti kapcsolatok bővíté­se és gazdasági kapcsolatai fejlesztése szempontjából nagy jelentősége lesz az 1972. ápri­lis 7-én Moszkvában parafáit hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági együttműködési szer­ződésnek. A bizottság elégedetten álla­pította meg, hogy a tudomány és a technika terén is megtör­tént a kapcsolatfelvétel. A tu­dományos-technikai együttmű­ködésnek a már meglevő kap­csolatok alapján most a gya­korlati megvalósítás szakaszá­ba kell lépniük. A felek megállapodtak abban, hogy a vegyes bizottság követ­kező ülésszakát Moszkvában tartják meg 1972 végén. néhány sorban AZ INDIAI külügyminiszté­rium beszámolót terjesztett az újdelhi parlament elé, amely hangsúlyozza, hogy India béké­re törekszik Pakisztánnal és baráti kezet nyújt felé. Az in­diaiak őszintén remélik, — hangzik tovább a beszámoló —, hogy a pakisztáni kormány he­lyesen fogja értékelni a hin- dusztáni félszigeten reálisan kialakult helyzetet és a pakisz­táni nép kinyilvánítja békére, barátságra és együttműködésre való törekvését India és a Ben­gáli Népi Köztársaság népeivel. BUKARESTBEN tegnap déle­lőtt megnyílt a román nagy nem­zetgyűlés ülésszaka. A megnyi­tón Ceausescuval és Maurerrel az élen megjelentek a román párt és állam vezetői is. HÍRÜGYNÖKSÉGI jelentések szerint Golda Meir izraeli mi­niszterelnök a-'Román Szocia­lista Köztársaság kormányának meghívására Bukarestbe láto­gat. SZÓFIÁBAN megkezdte mun­káját a bolgár hazafias front VII. országos kongresszusa. A Georgi Dimitrov kezdeményezé­sére 30 évvel ezelőtt megala­kult tömegszervezet jövőbeni feladatait vitatja meg. WILLY BRANDT bonni kan­cellár kétnapos hivatalos láto­gatásra Londonba utazott. A SZOVJET—IRAKI gazdasági és műszaki együttműködési ál­landó bizottság 3. ülésszakának befejeztével Bagdadban jegyző- könyvi megállapodást írtak alá. A két ország gazdasági együtt­működésének súlypontja — a megállapodások szerint — to­vábbra is az olajszektor lesz. PERUBAN 25 000 dolgozó el­lenőriz 13 cukortermelő szövet- kezetet. Kilenc óráig tartó sza­vazás során a dolgozók 80 szá­zaléka úgy döntött, hogy vál­lalja 166 253 hektár kiterjedé­sű államosított cukornádültet­vény gondozását. AZ AMERIKAI kereskedelem­ügyi minisztérium jelentése sze­rint a társadalmi össztermék értéke január és március kö­zött 11,8 százalékkal emelke­dett, de tekintetbe véve a 6,2 százalékos inflációs arányt, a gazdaság fejlődésének valódi aránya csupán 5,3 Százalék volt. DETERMINÁNS TÉNYEZŐ London — Az IRA, a titkos ír republikánus hadsereg a bonyo­lult északír politikai helyzet legtöbbet emlegetett tényezője. A polgárháborúból fennmaradt mozgalom 1969-ben vált két szárnyra: a „hivatalosak“ és az „ideiglenesek“ párhuzamos cso­portjára. Az északír polgárjogi szövet­séggel sok kérdésben azonos taktikát alkalmazó, baloldali fordulatért is harcoló „hivata­los“ IRA katonai szárnyának vezére Cathal Goulding. A ve­zérkari főnök Dublin Fairview nevű munkáskerületében él, családi építővállalatot vezet. Itt beszélgetett az IRA céljairól és politikájáról a napokban az MTI londoni tudósítójával. Goulding közvetlenül nem je­lölte meg a szakadás okát, de célzott arra, hogy az „ideigle­nes“ szárny, amely elsősorban felelős a polgári célpontok el­len végrehajtott merényletekért — azután vonult ki a szervezet­ből, miután az IRA elhatározta: „olyan célokat tűz maga elé, amelyek a mozgalmat a kizáró­lag nemzeti felszabad ítási moz­galomból „szocialista jellegű“ forradalmi mozgalommá alakít­ja át. Az agitációs kérdések kö­zéppontjába — mondotta Goul­ding — a lakáskérdést, a föld­reform kérdését, a politikai és gazdasági diszkriminációt, az ipari viszonyokat állítottuk, s együttműködtünk Észak-íror- szág és a köztársaság kommu­nistáival. „Megpróbálkoztunk azzal, hogy Észak-írországban csak politikai harcot vívjunk, ne ad­junk teret az erőszaknak, ne fordítsuk magunk ellen a pro­testáns munkásokat. Sajnos — bizonyos elemek bekapcsolód­tak a küzdelembe, megpróbál­ták eltorzítani eszméinket. Ez vezetett azután az 1969-es bel­fasti pogromokhoz“. A fegyveres harcról szólva — az IRA vezére ismételten azt hangsúlyozta, hogy „nem akar­tunk katonai akciókkal, pokol­gépekkel ártani Észak-írország gazdasági életének“. Goulding elmondotta: az IRA sok esetben sikerrel alakító1! utcabizottságoknt, vagy lakó­telepi bizottságokat a lakbérfi­zetési és adózási sztrájk ellen­őrzésére és önvédelemre. Cé­lunk az — folytatta —, hogv ezeket a bizottságokat helyi ön­kormányzatú bizottságokká ala­kítsuk át. Tavaszi offenzíva Tokió — Mind nagyobb mére­teket öltenek Japánban a ha­gyományos „tavaszi offenzíva“ keretében megrendezett sztráj­kok. Kedden este több mint húszezer közlekedési dolgozó tüntetett Tokióban. A bérek emelését, az áremelkedések megszüntetését és a Szato-kor- rnány lemondását követelték, kifejezték továbbá szolidaritásu­kat az amerikai agresszorok el­len küzdő vietnami néppel. A közlekedési dolgozók immár második hete tartó, részleges munkabeszüntetéseit április vé­gén az egész országra kiterjedő negyvennyolcórás általános sztrájk követi, ha a kormány és a magánvállalatok nem tesz­nek eleget béremelési követelé­süknek. Napok óta részleges sztrájkot folytat 160 000 japán tengerész. Ennek következtében gyakorla­tilag megbénult 49 japán kikötő tevékenysége, s az óceánjárók nem tudnak kifutni. A tengeré­szek általános és teljes sztráj­kot helyeztek kilátásba bérkö­veteléseik elutasításának ese­tén. A japán monopóliumok abban reménykednek, hogy a vas- és acélipari munkások szakszerve­zetei elfogadják béremelési ajánlatukat, s a japán munká­sok jelentős részét tömöri iő vas- és acélipari szakszerveze­tek kikapcsolásával derékbi törhetik a tavaszi offenzívát. A törvényesség útján Santiago — Salvador Allendo elnök közölte, hogy a chilei kormány tántoríthatatlanul kí­ván haladni a törvényes, alkot­mányos és békés forradalom út ján. A Santiagóban kedd este meg­tartott tömeggyülésen Allende elnök hangsúlyozta a chilei for­radalom demokratikus jellegét. Országunk — mondotta — de­mokratikus politikával büszkél­kedhet: a jobboldali pártok hozzáértő, bátran kezdeménye­ző, széles látókörű káderek biztosíthatják. Az irányelvek kimondják, hogy a gazdaság minden szint­jén és láncszemében olyan kö­rülményeket kell teremteni, amelyekben az anyagi és az erkölcsi-eszmei tényezők azo­nos irányban hatnak. A reform­nak olyan irányban kell hat­zonyos változásokat. Ezek a munkaerőgazdálkodás, béralap­felhasználás és a premizálási elveket érintették. Növelték a vállalati igazgatók hatáskörét. Megkezdődött a beruházási te­vékenység felülvizsgálása és korszerűsítése. Hatályon kívül helyeztek kb. 300 olyan jog­szabályt, rendeletet és utasí­tást, amely késleltette, nehezí­A lengyel gazdasági reform alapelvei nia, hogy megvalósuljon a szo­cialista gazdasági integráció programja, állandóan bővüljön az ország két és többoldalú együttműködése a Szovjetunió­val, a többi szocialista ország­gal, fokozódjék a nemzetközi munkamegosztásban való len­gyel részvétel. A gazdaságirá­nyítási rendszer tökéletesítését szakadéktalan feladatnak te­kintik, a szocialista termelési viszonyok állandó erősítésének folyamataként kezelik. Az alapelvek aláhúzzák: a reform bevezetésével növekszik a minisztériumok és az állami tervbizottsáq szerepe. Az ország társadalmi-gazdasági fejleszté­sének fő láncszemei a nagy gazdasági szervezetek, az ipari egyesülések, kombinátok és nagyüzemek lesznek. Ezeket széles hatáskörrel ruházzák fel. A tervezésén keresztül növelik a központi irányítás hatékony­ságát. A kezdeményezőkészsé­get és önállóságot serkentő ösztönzőket alkalmaznak. Tavaly már végrehajtottak bi­tette, megnyújtotta a beruházási folyamatot. Hozzáláttak az ipar szervezeti struktúrájának kor­szerűsítéséhez. A tervezést a „talpára állították“. Ez a folya­mat most alulról fölfelé halad. Csökkentették a közvetlen terv­mutatók számát. Komoly módo­sítást eszközöltek a népgazda­ság „A“ és „B“ szektorának fejlesztési arányában. (Míg az előző ötéves tervben az „A“ szektor termelése 52, a „Bft szektoré pedig 36 százalékkal emelkedett, addig a mostaniban ez az arány 51, illetve 48,6 százalékos lett.] A Zgcie Warszawy kommen­tárjában utalt arra, hogy a párt- és a kormánybizottság irányelveit természetesen még tovább kell pontosítani, részle­tezni, konkretizálni. Közben fo­lyamatosan bevezetnek egy- egy módosítást, megfigyelik gyakorlati eredményeit, s bizo­nyos új elvi döntések kimunká­lásán is tevékenykednek. „Az utóbbi időben — mutatott rá a lap — több alkalommal is bí­rálat érte a középszintű gazda­sági vezetés tehetetlenségét. A dolgokat bonyolítja az a tény, hogy még mindig nincs elég világosan tisztázva például a minisztériumok működésére, a vállalatok tevékenységére, el­lenőrzésére és értékelésére, az éves és negyedéves tervek funk­ciójára vonatkozó egyöntetű kooperáció ... Sok s/ó esik a vállalatok önállóságáról, az igazgatók felelősségéről is. Közben azonban még távolról sem alakítottuk ki tevékenysé­gük és döntéseik ellenőrzésé­nek módszereit.“ A lap végül kifejezi azt a véleményét, hogy a reform bevezetésének első szakaszában különösen érzé­keny terület lesz a gazdaság- irányítás felsőbb szintje, ahol különböző ellentmondások, presztizs-viták és tisztázatlan problémák adódhatnak. Varsóban különösen nagy fi­gyelmet keltett Edward Gierek elvtársnak a reformprogramról tett megállapítása: „gazdaság­irányítási és tervezési rendsze­rünk tökéletesítése nemcsak technikai-szervezési, hanem tár­sadalmi-politikai kérdés is. A dolgozók nemcsak célkitűzé­seik, hanem azok megvalósítá­sa fényében is értékelik gaz­daságpolitikánkat. A tervbe vett változtatásoknak elsősorban az a céljuk, hogy megkönnyítsék és megqyorsítsák a LEMP VI. kongresszusán elfogadott szo­cialista orszáqépítö program végrehajtását.a MÁRKUS GYULA (Varsó) fennmaradtak és kifejezésre jut­tathatják véleményüket; demok­ratikus gazdasággal: a termé­szeti kincsek külföldi tulajdon­ból való hazai kézbe mentek át; demokratikus társadalompoliti­kával: a nemzeti jövedelmei igazságosabban osztják fel. Salvador Allende hírügynök­ségi jelentések szerint a nagy­gyűlésen bejelentette, hogy a kongresszus elé törvényterve­zetet terjesztett az ITT, az ame­rikai kézben lévő nemzetközi telefon- és távírótársaság chi­lei vállalatainak államosítására. Mint a Reuter közli, az egybn- gyűlt háromszázötvenezer főnyi tömeg lelkes tapssal fogadta Allende közlését. Az elnök a továbbiakban rá­mutatott, hogy az ITT jelleg­zetesen imperialista létesít­mény. Huszonnyolcmillió dol­lárt ruházott be az országban, de Chiléből háromszázhatvan- millió dollárt vitt ki. Emlékez­tetett arra is, hogy az ITT a CIA kémszervezettel együt ter­veket dolgozott ki a nép vá­lasztott képviselőinek likvidá­lására, a chilei demokratikus forradalom vérbe fojtására. Az elnök figyelmeztette hall­gatóit, hogy a chilei jobboldal fokozza akcióit, sőt attól sem riad vissza, hogy polgárhábo­rúval fenyegetőzzék. Allende kijelentette: a nép egysége ké­pes arra, hogy elfojtsa az össze­esküvéseket. Embargó alatt a krémére Washington — Az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága megszavazta az em­bargó visszaállítását a rhodesiai krómércre. Mint ismeretes, az Egyesült Államok az ENSZ határozatát megszegve tavaly feloldotta a Rhodesiából származó krómérc embergóját, s idén márciusban 25 ezer, április elején pedig 30 ezer tonna krómércet importált a fehér telepes kormány ural­ma alatt álló afrikai országból. Ezért a lépéséért az ENSZ köz­gyűlése határozatban ítélte el a washingtoni vezetést. Az embargó visszaállításának kérdése előreláthatólag a jövő héten kerül a szenátus elé. Bonn — Közleményt adtak ki a szovjet—nyugatnémet gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizott­ság első ülésszakáról, amelyet szerdán tartottak meg Bonnban Kari Schiller nyugatnémet gaz­dasági- és pénzügyminiszter elnökletével. A szovjet delegá- riót Vlagyimir Novikov minisz­terelnök-helyettes vezette. A vegyes bizottság megalakításá­ról Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának és Willy Brandt nyu­gatnémet kancellárnak az 1971 szeptemberében megtartott krí­mi találkozóján született dön­tés. A felek elégedetten állapítot­ták meg, hogy az utóbbi évek­ben jelentősen fejlődtek a két ország közötti gazdasági kap­csolatok. A Szovjetunió és az NSZK közötti kereskedelmi for-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom