Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 93. szám, csütörtök
Á mezőgazdasági termelés további fejlesztésének feladatairól tárgyalt az SZLKP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) lamennyi területen bekövetkezett változások meggyőzően bizonyítják a marxizmus—leninizmus eszméinek életerejét. Az elért eredményeknek a láttató erején, amelyek a falvakban tükrözik a pártpolitika sikereit, valamint a munkás-paraszt szövetség szilárdságán hajótörést szenvedtek az 1968—1969- es válságos időszakban a jobboldali és antiszocialista erők kísérletei, amelyek a mezőgazdaságban is anarchiára törekedtek, kétségbe akarták vonni a szövetkezetesítést és a CSKP parasztpolitikáját. A nép párt- politika iránti bizalma, a nép munkakezdeményezése és rátermettsége az anyagi-műszaki bázissal és azokkal a feltételekkel együtt, amelyek a mező- gazdaságban lehetővé teszik a tudományos vívmányok érvényesítését, új, mozgósító erejű célokat tűzhetünk ki magunk elé. A gazdaságpolitika alapvelő célkitűzése — amit a CSKP XIV kongresszusa a mezőgazdaság és az élelmezésügy szakaszán kitűzött — az, hogy saját forrásainkból fedezzük az elsőrendű fontosságú élelmiszerek országos szükségletét. E feladat teljesítésére Szlovákiában jelentős tartalékokkal rendelkezünk — hangsúlyozza a beszámoló. Ezeket reálisan kell kihasználni, úgy, hogy tovább nőjön Szlovákia részaránya az elsőrendű fontosságú élelmiszerek országos termelésében Az ötéves terv meghatározása szerint Szlovákiában a mezőgazdasági termelés össz- terjedelmét a megelőző ötéves terv időszakához viszonyítva 20 százalékkal kell növelni, emellett a piaci hústermelést 26 százalékkal, a tejtermelést pedig 32 százalékkal kell növelni. A növekedés üteme gyorsabb, mint országos méretben. A jelentés pozitív módon értékeli a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók munkájának múlt évi eredményeit. Szlovákiában a mezőgazdasági termelés 7,6 százalékkal, az állami piaci készletek számára 10.8 százalékkal emelkedett a tprmelés. Ez lehetővé tette, hogy az élelmiszeripar terven felül 870 millió korona értékű terméket gyártson. Szemes terményekből mind a hektárlioza- mok, mind az egész termelés szempontjából Szlovákiában figyelemreméltó eredményeket értek el, különösen a nyugatszlovákiai kerületben, ahol az elmúlt évben gabonából az átlagos hektárhozam több mint 39 mázsa volt. Ezt nagymértékben elősegítették a nagyhozamú szovjet búzafajták, valamint a Nyitral Mezőgazdasági Főiskola dolgozóinak munkája,' akik kidolgozták e fajták termesztésének a mi feltételeink közötti komplex agrotechnikáját. Colotka elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy ki kell használni a gabonatermesztés korszerű technológiáját, bővíteni kell különösen a kukorica vetésterületét, és tovább kell növelni a hektárhozamokat. Ezen a téren még jelentős tartalékokkal rendelkezünk, ahogyan azt a megközelítőleg azonos természeti feltételek között dolgozó mezőgazdasági vállalatok jelentősen eltérő hektárhozamai is bizonyítják Több száz olyan szövetkeznünk és állami gazdaságunk van, amelyek egy hektárról 30 — 35 mázsa gabonát aratnak le, de, sajnos, vannak egész járások is, ahol a hektárhozam csupán 25 mázsa. Ez is azt mutatja, hogy mindenekelőtt az emberek és a politikai szervezőmunka színvonala a döntő, mivel az anyagi feltételek minden mezőgazdasági üzemben azonosak. Rámutatott, milyen nagy jelentőségű a szemes takarmány racionális kihasználása szempontjából a takarmányfeldolgozó ipar, amely döntő mértékben befolyásolja az állattenyésztési egységre számított takarmányszükséglet csökkentését. A cél az, hogy ezt az ágazatot fokozatosan az eszközök adta lehetőségek szerint kiépítsük. Egyidejűleg azonban tovább kell növelni a takarmánykeverékek minőségét, amire rámutattak az egységes íöldmüvesszövetkezetek VIII. kongresszusát megelőző vitákban is. A jelentés bíráló módon említi a mezőgazdasági üzemekben megmaradó gabona elosztását. Nem lehet egyetérteni azzal a gyakorlattal, hogy míg jelentős gabonamennyiséget adnak természetbeni juttatásként, addig a vállalatok és egész járások nagy kiutalásokat igényelnek a központi takarmányalapokból. Ez ellentétben áll a politikai felelősségtudattal és a szocialista erkölcsösei. Ezekkel a problémákkal már az idei aratás idején foglalkozniuk kell a párt járási bizottságainak is. A jelentés további része részletesen foglalkozik az állattenyésztés igényes feladataival, és a szarvasmar- lia-kérdés problémáival. Szlovákiában a szocialista szektorban a tejhozam 1965—1971-ben 1830 literről 2800 literre nőtt, ami több mint az országos átlag. Másrészt nem sikerült jelentősen növelni a szarvasmarha-állományt. Ez az egyik fő oka annak, hogy alacsonyabb a tej-, a marhahús és a borjúhústermelés színvonala egy hektár termőföldre számítva, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. Szlovákiában a marhahúst és a tejet aránylag magas költségekkel termeljük, és gyakran nem tudjuk megnyerni a szakágazat számára a fiatalokat. Ezeket a problémákat mindenekelőtt a farmok és az épületek átalakításával és korszerűsítésével igyekszünk megoldani. Megkezdjük a szarvasmarha intenzív fajneme- sítési új programjának megvalósítását, azzal a céllal, hogy lehetővé tegyük a magasabb fokú koncentrációt, a tenyésztés komplex gépesítését és új technológiáját, s növeljük hasznosságát. A CSKP KB elhatározta, hogy gazdaságilag támogatja a szarvasmarha-tenyésztést. A tej felvásárlási árához az állam literenként 20 fillért pótol. Jóváhagyta a további támogatást célzó gazdasági intézkedéseket is. Azonban -a szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatos sürgető feladat az, hogy jelentősen javítsák az állomány feltöltésének minőségi színvonalát, intenzíven használják ki az eddigi kapacitásokat, és kísérletileg ellenőrizzék a nagy kapacitású objektumok építését és üzemeltetési lehetőségeit, továbbá következetesen realizálják a fajnemesítési programot. A beszámoló további részében hangsúlyozza, hogy hatékonyabban kell kihasználni a talajt, szigorúbb intézkedésekkel kell küzdeni az ellen, hogy a talajt nem mezőgazdasági célokra használják fel. Szlovákiában csak az utolsó évtizedben 80 000 hektárral csökkent a szántóterület. A jelentés kiemeli az építőipar, a vegyipar, a gépipar és a kutatóbázisok feladatát, hogy biztosítsák a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődését. Az illetékes minisztériumoknak maximális mértékben kell kihasználniuk mind a kutatás, mind a termelés területén az integrációs lehetőségeket a KGST tagállamaival. Ezzel kell csökkenteni az eddigi magas behozatalt a tőkésországokból. A beszámoló foglalkozik a mezőgazdaság gépesítési feladataival is. Jó eredményeket értek el a gabonatermesztésben, azonban lemaradás tapasztalható különösen a takarmány-, a krumpli-, a cukorrépa-betakarítás gépesítésében, és mindenekelőtt az állattenyésztés gépesítésében. A jelentés rámutat, hogy jobban kell kihasználni a létező erőforrásokat, javítani kell a szervező munkát, növelni kell a dolgozók szakképzettségét, és fokozottabb mértékben kell gondoskodni a karbantartásról és a javításról. A jelentés nagy gondot fordít arra, hogy a tudomány és a kutatás eredményeit, mindenekelőtt a biológia, a vegyészet, és az ökonomika eredményeit alkalmazzák. Rámutat arra, hogy a kutatómunka jelentősen szétforgácsolt, és az erőket olyan problémákra kell összpontosítani, amelyeket a tudomány képes komplex módon megoldani és gyakorlatilag is megvalósítani A párt a mezőgazdasági és az élelmezésügyi ágazatban is biztosította és biztosítja az alkotó és a tudományos dolgozók számárra a szükséges segítséget. Egyidejűleg azonban elvárja, hogy nagyobb elkötelezettséggel vesznek részt szocialista mezőgazdaságunk fejlesztése feladatainak megoldásában. A jelentés további része foglalkozik a mezőgazdasági vállalatok koncentrációs helyzetével, a szakosítás és a kooperáció elmélyítésének kérdésével. A mezőgazdasági szocialista kötelezettségvállalások célja az elmúlt években — helyesen — az volt, hogy mindenekelőtt a termelés és az állami alapok dotálását növeljék. A termelési folyamatok intenzifikálását és racionalizálását célként kitűző pártirány vonallal összhangban most a kötelezettségvállalási mozgalmat nagyobb mértékben kell odairányítani, hogy jobban kihasználják a munkaidőalapot, a technikát, a takarmányt, csökkentsék a veszteséget mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, s ezzel egyidejűleg csökkentsék az önköltségeket is. A falvakban élő és dolgozó kommunisták az élvonalban állva harcoltak az elmúlt húsz esztendő alatt azért, hogy megvalósítsuk a mezőgazdasági kisüzemek szocialista átépítését, s jelentős politikai és szervezési tapasztalatokra tettek szert. A kommunisták kötelessége most is az, hogy az élvonalban álljanak abban a küzdelemben, amit a dolgozók szocialista neveléséért, a termelési tartalékok feltárásáért folytatunk, hogy következetesen érvényesítsék a párt vezető szerepét, és hogy a gazdasági vezetők nagyobb igényességgel és felelősségtudattal teljesítsék, mégpedig idejekorán és minőségileg is a feladatokat, és növeljék a termelés hatékonyságát. A párt Központi Bizottsága tanácskozása döntéseinek szellemében — állapítja meg a jelentés — pártunk erejét arra összpontosítjuk, hogy következetesen teljesítsük az ez évi, valamint az ötéves terv feladatait a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, különösen szem előtt tartva a belő tartalékok jobb kihasználását és a nagyobb gazdaságosságot. Nem egyszeri kampányról van szó, hanem olyan irányvonalról, amit szüntelenül érvényesíteni kell az egész politikai, szervező és irányítómunkában, hogy a mezőgazdaság területén is új, jelentős eredményeket érjünk el. A beterjesztett jelentés után a plenáris ülés vitával folytatta munkáját. Peter Rapcza elvtárs, az első felszólaló ismertette a komárnói járás mező- gazdasági dolgozóinak néhány kiváló eredményét. Megemlítette, hogy a járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban is vannak tartalékok és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a járás mezőgazdasági dolgozói becsületesen teljesítik az ötéves terv feladatait. Viliam Šalgovič elvtárs felszólalása jelentős részében a mezőgazdasági üzemekben működő pártszervezetek politikaiszervező munkájának kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott, hogy a munka színvonala közvetlenül összefügg az elért gazdasági eredményekkel. Vladimir Pirošik elvtárs a mezőgazdasági termelés fejlesztésének néhány kérdésével és a falusi pártszervezetek munkájával foglalkozott, majd rámutatott a szubvenció racionális kihasználásának fontosságára, és azokra a további komoly feladatokra, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból eredően a középszlovákiai kerületben teljesíteni kell. Ján Pirč elvtárs tájékoztatta az ülés résztvevőit arról, hogy a kelet-szlovákiai kerületben mindenekelőtt a munka minőségének és termelékenységének növelésére, a költségek csökkentésére, a tartalékok feltárására törekednek, és rámutatott, hogy növelni kell a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségét. Václav Svoboda elvtárs, a CSKP KB küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak szellemében a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a fő feladatokra kell összpontosítani a figyelmet, és komplex módon kell megoldani a termelés hatékonyságát a tartalékok mozgósítását, a gabona- és takarmányhozamok, valamint a szarvasmarhaállomány növelé- lését és a földalap kihasználását. Foglalkozott a kooperációs kapcsolatok fejlesztésével Is, valamint a mezőgazdasági termelés telepítésével és a fiatal dolgozók megnyerésével. A délutáni ülésszakot Ondrej Klokoč, az SZLKP KB Elnökségének tagja nyitotta meg és vezette. Ján Králik elvtárs több példával szemléltette azokat a nagy eredményeket, amelyeket a nyugat-szlovákiai kerületben elértek, és egyidejűleg rámutatott a mezőgazdaság fejlődésének néhány időszerű problémájára is. Karol Straka elvtárs foglalkozott a hegyvidéki mezőgazda- sági termelés problematikájával a Dolný Kubín-i járásban. A Liptovský Mikuláš-i járás hasonló problémájára hívta fel a figyelmet Želmira Klobušiako- va. Gustav Otajovič elvtárs beszámolt arról, hogy a bratisla- vai Palma nemzeti vállalatban hogyan gondoskodnak a mező- gazdaság termelési feladatainak teljesítését elősegítő gyártmányok készítéséről, valamint arról, hogy a kommunisták miképpen veszik ki részüket ebből a munkából. Július Dubiel elvtárs az intenzifikáciő kérdéseivel és a Stará Lubovňa-i járás mezőgazdaságának további szocializálásával foglalkozott. Miroslav Válek elvtárs rámutatott a mezőgazdaság fejlődésének és a dolgozók kulturális színvonala növekedésének öszszefüggéseire, Štefan Ferencei elvtárs ismertette a Dun. Stre- da-i járás mezőgazdasági dolgozóinak számos kiváló eredményét, valamint a mezőgazda- sági termelés további korszerűsítése és intenzifikálása területén szerzett tapasztalatait. A mezőgazdasági termelés intenzifikálásának hatékonyságával, a tartalékok jobb kihasználásával és az állategészségügyi munkával foglalkozott felszólalásában Štefan Mikuláš elvtárs. Jan Urban elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy a prievidzai járás mezőgazdasági dolgozói bonyolult feltételek között dolgoznak. Rámutatott néhány időszerű problémára és a pozitív eredményekre is. amelyek között első helyen említette az efsz-eket. Jozef Kliment elvtárs felszólalásában foglalkozott a mezőgazdasági iskolák új feladataival és ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy érvényesíteni kell a mezőgazdasági termelésben a legújabb tudományos módszereket a munka irányításában és szervezésében, valamint a haladó technológiai folyamatokat a termelésben. Ján Janovic elvtárs konkrét példákkal szemléltette a mezőgazdaság belső konszolidálását és hangsúlyozta, hogy ez kialakítja a feltételeket až élelmiszergyártás további tartós növekedésére. Az SZLKP KB plenáris ülése egyhangúlag elfogadta az SZLKP KB határozatát, a CSKP KB áprilisi plénuma döntéseinek megvalósítására a mező- gazdaság és élelmiszeripar további fejlesztéséről a CSKP XIV. kongresszusa után, valamint az SZLKP KB politikai szervezési intézkedéseiről, amelyek meghatározzák a pártszervek és -szervezetek eljárását annak érdekében, hogy biztosítsák a CSKP KB áprilisi plénuma célkitűzéseinek elérését. Az SZLKP KB ülése az Internacionále hangjaival ért véget. A Szövetségi Gyűlés küldöttsége a Szovjetunióban (Folytatás az 1. oldalról.) vics Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, a nagykövetség további dolgozóinak kíséretében. A csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttségét Moszkvában a szovjet és csehszlovák lobogókkal díszített vnukovói repülőtéren Fjodor Szurganov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének alelnöke, Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és Jadga Naszrigyinova, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke fogadta. jelen volt Ján Havelka csehszlovák nagykövet és más hivatalos személyiségek. Alois Indra a repülőtéren kijelentette, a látogatás célja az, hogy megismerjék a szovjet közigazgatási szervek tevékenységét, és elmélyítsék a személyes kapcsolatokat a legfelsőbb képviselőtestületek tagjaival. A délutáni órákban a küldöttséget fogadta Alekszej Si* tyikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és Jadgar Nasz- riggyinova, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke. Jelen volt Jan Havelka csehszlovák nagy* követ is. Túlszárnyalták első negyedévi tervfeladataikat Sajtóértekezlet a Kelet-szlovákiai Vasműben A Kelet-szlovákiai Vasműben tegnap Michal Hanko mérnök, a Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati igazgatója és legközelebbi munkatársai az újságírókat az első negyedévi tervteljesítés eredményeiről tájékoztatták. A bruttó termelést 101,2 százalékra teljesítették, ami 172 millió korona értékű többletet jelent. Az árutermelés szakaszán 127 millió korona értékű tervteljesítést értek el. A munkatermelékenység tervét az árutermelés szakaszán 108,1 százalékra teljesítették. A szocialista országokba irányuló export terén 18,7 százalékkal túlszárnyalták a tervet. Jelentős sikereket könyvelhetnek el a költségek csökkentése terén is. A ráfordítások rentabilitása a tavalyi 2,3 százalékról 8,4 százalékra növekedett. A dolgozóknak és kollektíváknak közel 30 millió korona értékű vállalásait, valamint a racionalizálási intézkedésekből eredő feladatokat az állami terv tartozékának, nem pedig különálló feladatnak tekintik. Ez azt jelenti, hogy ezeknek teljesítését ugyanúgy, illetve együtt értékelik, mint a tervmutatók teljesítését. Tehát a vállalás itt tervvé változott. Ezáltal az idén az árutermelés értéke a Vasműben 6 milliárd 455 millió koronára emelkedett. Ebből az első negyedév folyamán 1,5 milliárd korona értéket teljesítették — azaz 12 millióval többet, mint tavaly. (ik) Nagyköveti kinevezés (ČSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök dr. Jozef Gandelt a CSSZSZK rendkívüli és meghatalmazott tanzániai nagykövetévé nevezte ki. Felmentette egyúttal tisztsége alól Rudolf Rezeket és más feladatokkal bízta meg. 1972. IV. 20.
