Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó

A parlamenti választások feltételei az NSZK-ban A szövetségi kormány két esetben rendelhet el ú] vá­lasztást: 1. A kancellár önként visszalép. 2. A kancellár felveti a bizalmi kérdést. Amennyiben a bizalmi javaslat nem kapja meg a par­lament 496 teljes jogú tagjának szótöbbségét — ez eset­ben a berlini képviselőknek nincs szavazati joguk —, a kisebbségben maradt kancellár tovább kormányozhat, vagy az alkotmány 68. cikkelye alapján javasolhatja az állam elnökének, hogy oszlassa fel a parlamentet. Az államfőnek szabad választása van abban a tekintetben, hogy elfogadja-e ezt a javaslatot, de 21 napon belül mindenesetre döntenie kell. Az új választások a követ­kező 50 napon belül esedékesek. Az ellenzék persze kihasználhatja a háromhetes ha­ladékot arra, hogy kezébe ragadja a kezdeményezést és megakadályozza a választást, amennyiben a maga ré­széről új kancellár megválasztását tűzi napirendre. Ha a javasolt ellenjelölt megszerzi az abszolút többséget (249 szavazat), úgy a hivatalban levő kancellárt bizal­matlansági szavazattal megbuktatták. Az elnöknek már nem szabad feloszlatni a parlamentet. Az alkotmány jó néhány kommentátora szerint a bizalmatlansági szava­zatot semmi esetre sem kell feloszlatási. rendeletnek követnie. Ha a kancellár önként visszalép, az elnöknek az al­kotmánytörvény 63. sz. cikkelye alapján újabb jelöltet kell állítania. De ha sem a javasolt jelölt, sem valami­lyen másik nem szerzi meg az abszolút többséget a par­lamentben, egy újabb szavazási eljárás során azt kell megválasztottnak tekinteni, „aki a legtöbb szavazatot kapja“. Ebben az esetben tehát elegendő az egyszerű többség is. Az állam elnökének két napon belül ki kell adnia a kinevezési okmányt, vagy fel kell oszlatnia a parla­mentet. (DER SPIEGEL) A TOWER BRIDGEHEZ NEM SZABAD HOZZÁNYÚLNI Az angol közvéleményben nagy nyugtalanságot keltett az a hír, hogy a londoni Tower Brldgeen korszerűsítési munká­latokat kívánnak végrehajtani. A többi között elektromos áramra akarják átállítani a hídemelő hidraulikus szerkeze­tét. Több ismert személyiség követeli, hogy nyilvánítsák a Tower Bridget műemléknek és ne nyújljanak hozzá. A nyug­talanság ogvik oka, hogy a közelmúltban az ősi London Bridge ut elavultnak minősítették, szétszedték és miután egy amerikai milliomos megvásárolta, az Egyejíilt Államokban állítják fel újra. A testgyakorlat és a szívinfarktus Dr. Muratov professzor, kijevi fiziológus a napokban utalt arra, hogy az utóbbi 100 év folyamán az ipari nemzeteknél az emberek izomteljesítményének rész­aránya az energiaráfordítás­ban 90 százalékról 1 száza­lékra csökkent. Egy másik statisztikából kiderül, hogy a mai nemzedék életének 150 000 óráját ülve tölti. A Német Szövetségi Köztár­saságban például ma már a dolgozó lakosság 31 száza­léka gépkocsin teszi meg az utat a lakásától az irodáig, illetőleg az üzeinbejáratig. A túlnyomórészt ülő élet­módnál szervezetünk az életfolyamatok célján a csak a legszükségesebb mennyi­ségű oxigént veszi fel. Ülés­nél a felvett oxigén mennyi­sége 250 köbcentiméterre te­hető. Ez a mennyiség sétá- íásnál 750—1000 köbcenti­méterre emelkedik. Ezzel szemben hosszútávfutásnál az oxigénfelvétel 4000 köb- centimétere, sőt még ennél többre is növekedhet. Ülő foglalkozásnál a mozgás ál­tal kiváltott átlagos kalória­fogyasztás naponta kereken 400 kalória, tehát kereken 600 kalóriával kevesebb a kívánatosnál. Hétszáz fel nem használt kalória egy ki­logrammal gyarapítja a test­súlyt. 1960-ban még csak a megvizsgált felnőtt szemé­lyek 29 százalékánál állapí­tottak meg felesleges túl­súlyt, 1969-ben a túlsúlyosak arányszáma már 37 százalék­ra szaporodott. Leverkusen- ben 1000 infarktus-pácienst vizsgáltak meg. Kiderült, hogy 48 százalékuk munkás, 28 százalékuk pedig önálló foglalkozást űző személy. Nemcsak a vezetőket, igaz­gatókat fenyegeti a szívin­farktus veszélye. A Német Szövetségi Köztársaságban évente 250 000 férfit és nőt támad meg ez a súlyos be­tegség. Az Egyesült Álla­mokban évente 500 00U em­ber hal meg szívinfarktus következtében. Sem a nagvszabású propa­ganda, sem az agyondicsért gyógyszerek nem tudják megszüntetni a szívinfark­tus okait. A civilizációval együtt járó betegségek és károsodások számát csak úgy csökkenthetjük, ha az életkorhoz alkalmazkodó ésszerű testgyakorlatokkal kompenzáljuk az elhanya­golt testi tevékenységet. (NEUE ZÜRCHER ZEITUNG) Szaporodnak a gyanús csomagok Bonnban szaporodnak a vezető politiku­sok címére küldőit gyanús csomagok. A címzettek listáját Brandt kancellár és Her­bert Wehner vezeti. Míg 1969-ben csak 138 gyanús csomagot foglaltak le a hatóságok röntgenezés és más vizsgálatok céljából, 1970-ben már 585, tavaly pedig 750 ilyen csomagot találtak. Az esetek túlnyomó több­ségében vaklármáról van szó és a feladók elsősorban az idegháború kiélezését kíván­ják. 1969-ben azonban tizenkilenc gyanús csomagban valóban robbanóanyagot találtak. A csomagok számának növekedése miatt külön ellenőrző állomást létesített a rendőr­ség. Képünkön a gyanús csomagokat rob­banásbiztos szerkezetben szállítják az el­lenőrző állomásra. Az angyalarcú sátán Így nevezik Argentínában a húsz esztendős Carlos Rohledo Puch aranyifjút, aki fél év alatt brutális kegyetlenséggel, haszonszerzéstől hajt­va tizenkét embert gyilkolt meg. A dúsgazdag szülők gyermekeként, gondtalan jólétben felne­velt fiatalember azért gyilkolt meg éjjeliőrö­ket, pénzkihordókat, és más kisembereket, hogy költséges szórakozásaihoz, kedvteléseihez meg­szerezze a szükséges anyagiakat. Hónapokig hasztalanul nyomoztak utána végül legutolsó rablógyilkossága után lelőtte, petróliummal le­öntötte é sfelgyújtotta tettestárást is. A meg­gyilkolt gengszternél talált okmányok vezet­ték nyomra a rendőrséget. Egyik tettének színhelyére vezetik Carlos Robledo ťuchot, a 20 esztendős, tizenkétszeres gyilkost. QUICK NINBIHnoi. Szobanövények Virág az erkély dísze Az ablakpárkányon és az erkélyen szinte kínálkozik a lehetőség a virágtermesztésre. Jól összeválogatott növények­kel hamar kellemessé vará­zsolhatjuk lakásunk egyébként csaknem kihasználatlan része­it. Ahol aránylag kevés a ren­delkezésre álló hely — például az ablakpárkányon —, több­nyire a lecsüngő, tartós virág- zatú alacsony növények jöhet­nek számításba, amelyek jól bírják a szeles időt és a szá­razságot is. Az esztétikai ha­tást nagyban növelhetjük, ha gyalult deszkából készített, egyszerűen festett ládába ül­tetjük a virágot. A láda szé­lessége 20, mélysége 15—20 cm legyen. Hosszúságát az ablak- párkányhoz kell mérni. Az er­kélyen két, vagy több kisebb ládát is el lehet helyezni, amelyekbe a 3—4 cm kavics­réteg fölé szórjuk a földet. Az erkélyen ezenkívül különféle megoldású és anyagú virágtar­tóba is ültethetjük a magot, illetve a palántát. Különböző ládák, cserepek, vagy más vi­rágtartók kombinálásával fo­kozhatjuk a hatást. JUHÁSZ ÄRPÄD Rértés z e t A gyümölcsfák átoltása A diófa kivételével, az alanyra való tekintet nélkül, minden gyümölcsfa átolt­ható. Ez akkor válik szük­ségessé, amikor nem meg­felelő a fajta, vagy nem va­ló az adott termőhelyi vi­szonyok közé. Az átoltást azonban indokolttá teszi a sűrűn előforduló telepítési hiba is. Az ilyen esetekben a szakszerűen végrehajtott átoltás sokkal előnyösebb, mint az új oltványok telepí­tése. Az átoltott fák 3—4 év múltán Ismét termővé vál­nak. Az eddig elmaradó ter­mést bőven kárpótolja az értékesebb, nagyobb gyü­mölcshozam. Az átoltással kiváló eredményeket érhe­tünk el az alma, a körte, a szilva, a cseresznye és a meggy esetében. Minden esetben a fiatal fák biztat­nak nagyobb sikerrel. Az át- oltásra való alkalmasság el­bírálásakor elsősorban a fa életerejét és egészségi álla­potát vizsgáljuk meg. A rák­tól, szóktól, taplógombáktól megrongált, redves törzsű fák csak ritkán viselik el az átoltást. Kár próbálkozni a vér-, illetve a pajzstetvek- től támadott héjú, vagy gom­babetegségekben szenvedő fákkal is. A 10 cm átmérőjű és en­nél vastagabb ágakat nem ajánlatos átoltani. Inkább több fiatal, 3—5 cm átmé­rőjű ágcsonkot hagyjunk meg. A lecsonkolt ágakon levő fiatal vesszőket, gallya­kat nem tanácsos lemetsze­ni. Ugyanis ezek a szívó­gallyak biztosítják a lecson­kított fa táplálkozását. Fon­tos szabály az is, hogy gyen­gén növő fajtát csak erősen növő alanyra szabad oltani. Az almát, a körtét, a szil­vát tavasszal oltjuk. A többi csonthéjas legjobb oltásmód­ja az alvószemzés. Leghasz­nálatosabb oltási módok az őzláb-, vagy a kecskeláb- ékezés, vastagabb ágaknái a hasítékolás és a héj alá oltás. Az utóbbi a legbizto­sabb, mert kis sebet ejt csak a fán. — hn — Bajuszos sármány A Slovenský kras jelleg­zetes és ritka madarainak egyike az énekes madarak rendjébe, a pintyfélék (Fringlliidae) családjába tartozó bajuszos sármány. Testhossza mindössze 17 cm, szárnyszélessége 7,5—8,6 cm, farka 7,3—7,8 cm, cső­re 1,2 cm. Testsúlya 40—42 gramm. Az öreg hím feje és nya­kának elülső része hamu­szürke, amit fekete sávok osztanak több részre. A szemöldöksáv ezüstszür­ke, vonala erősen kiválik a két fekete sáv közül. Hasa alja, oldala fahéjszínű, vö­röses. A hát barna színét feketés hosszfoltok tarkít­ják, míg a két szélső fark- toll zászlói részben fehérek. Az öreg tojó feje barnás­szürke, melle, begye apró barna foltokkal tarkított. Az időjárástól függően — enyhe télen — a költőhe­lyén marad. Hideg telet érezve azonban már októ­ber végén, november elején Észak-Afrikába vonul. Több­nyire áprilisban repül visz- sza köves, bozótos költőhe­lyére. Rendkívül óvatos, ezért ritkán találkozhatunk csak vele. Fészkét kövek kö­zé a földre rakja. Májusban 4—5 szürkésfehér, vagy ké­kes színű, néhány fekete pontal tarkított tojást rak. Hasznos, védett madarunk. R. T. MINDENKINEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom