Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 89. szám, szombat

A CSKP KB HATAROZATA a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztéséről a CSKP KIV. kongresszusa után (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságban ás az élelmiszer­iparban való teljesítése szem­pontjából döntő jelentőségű a belső tartalékok mozgósítása. Rendkívül fontos a termelés és a felvásárlás ez évi feladatai­nak sikeres teljesítése és túl­szárnyalása, aminek érdekében a párt- és az állami szerveknek maximális igyekezetet kell ki­fejteniük. A' kerületek és a járásuk párt- és állami szerveinek dön­tő mértékben hozzá kell járul­niuk a tervfeladatuk biztosítá­sához az irányító és szervező munka színvunalának emelésé­vel és kihasználva azukat a le­hetőségeket, amelyekről az azo- nos természeti feltételek kö­zött gazdálkodó mezőgazdasági vállalatuk és járások eredmé­nyeiben mutatkuzó indukulatlan különbségek tanúskodnak. Eh­hez szükséges, liugy kunkrét elemzés alapján tűzzék ki és valósítsák meg azukat a konk­rét intézkedéseket, amelyek a legrövidebb időn belöl az átla- gus vállalatuk színvunalára emelik az átlagun alu] gazdál- kudó vállalatukat, az átlagus vállalatukat pedig felemelik az élenjáró vállalatok színvonalá­ra. O A CSKP KB következete- sen ragaszkodik ahhoz, hogy teljes mértékben kihasz­náljuk az adntt mezőgazdasági területet, hugy a földet ne von­juk el továbbra is indokolatla­nul a mezőgazdasági termelés­től. Az sem engedhető meg, hogy a termőföld spekuláció tárgyát képezze. A CSKP KB fel­adatul adja a CSSZSZK mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterének, hogy a legrövidebb időn belül terjessze elő a ter­mőföld védelmét szolgáló szi­gorított törvényes intézkedések javaslatát. »I A CSKP KB ülése hang- súlyozza a gabonaterme­lés növelésének és a vetőmag hatékony felhasználásának rendkívül nagy jelentőségét az ötéves terv teljesítése, a terme­lés és az értékes fehérjetartal­mú élelmiszer biztosítása érde­kében. Az állami szervek és a mezőgazdasági vállalatuk köte­lesek hatékonyan biztusítani a gabunatermelés tuvábbi növelé­sét a kurszerű agrotechnika következetes érvényesítése, nagy­hozamú vetőmagfajták alkalma­zása és a vetési terület bővíté­se alapján a hektárhazam nö­velésével. Törekedniük kell a veszteségek csökkentésére a be­gyűjtésnél és a raktározásnál, ügyelni kell a gabonatakar- mányalap hatékonyabb haszno­sítására, az állattenyésztésben a terményegységre eső gabona- fogyasztás csökkentésével. Fon­tos szerepet játszik a takar­mányipar továbbfejlesztése és munkája minőségének növelése. A CSKP KB funtusnak tartja a kukoricatermelés és felvásárlás növelését, a saját fehérjeforrá­suk jobb kihasználáséit, az élel­miszeripari hulladék és a vegyi készítmények felhasználását a takarmánykeverékben, valamint a takarmánytartósítás korszerű módszereinek bővítését, bele­értve a furró levegős szárítást, a szemcsézett takarmány és a takarmánybrikett készítését. Fordulatnak kell beállni a szé- nabegyüjtés növeléséről való gondoskodásban is. r A mezőgazdaságfejlesztés egyik legfontosabb fel­adata a szarvasmarha, elsősor­ban is a tehénállomány tenyész­tése. Biztosítani kell mindenek­előtt a fejőstehén-állomány nö­velését, a szarvasmarha-állo­mány hasznosságának növelé­sét, az állatok öröklődési alap­jának felhasználásával, a bur- júnevelés és etetés nagyüzemi termelési furmáinak bevezetésé­vel, a takarmányuzás racioná­lis módszereivel és a növen- dékállatok hatékony hizlalásá­val. Tekintettel a szarvasmarha- tenyésztés rendkívüli jelentősé­gére — amelyet gazdaságilag is támogatni kell —, a CSKP KB plenáris ülése jóváhagyja a mezőgazdasági vállalatuk anyagi érdekeltségének növelé­sére irányuló intézkedéseket, 1972 július elsejétől bevezetik a 0,20 kuruna pótlék fizetését egy liter tej felvásárlási ára után. Az intézkedés megvalósí- tásáhuz szükséges — évi 8UU millió kurona — anyagi eszkö­zöket társadalmi forrásokból fedezik. A CSKP KB elvárja a járási mezőgazdasági igazgatóságuk­tól és főként az efsz-ek elnö­keitől és az állami gazdaságok igazgatóitól — gondos és fele­lős jó gazdákként szignrúan ügyeljenek arra, hugy a foko­zott eszközök a lehető legna- gyobb eredményt húzzák a szarvasmarha piaci termelésé­ben. A CSKP KB feladatul adja a CSSZSZK kormányának, hogy foganatosítson hatékuny intéz­kedéseket azun anyagi eszkö­zök célszerűbb kihasználására, amelyeket társadalmunk évente fnrdít a mezőgazdaság fejlesz­tésére, az építkezési beruházá­suk támogatására, az eddigi szarvasmarha-istállók knrszerű- sítésére, valamint azukra a be­rendezésekre, amelyek lehető­vé teszik a takarmányalap nö­velését és minőségi javítását. / A CSKP KB hangsúlyoz- za, hogy az összpontosí­tás objektíve elkerülhetetlen növelésének és a termelés sza­kosítása elmélyítésének, ame­lyet a termelőerők fejlődése és a társadalmi munkamegnsztás váltott ki a tuduinányus-műsza- ki forradalom kúrában, rend­kívül nagy jelentősége van a mezőgazdaságban is. Az ehhez vezető legfontosabb út a szö­vetkezetek, az állami gazdasá* gok és a többi vállalat legkü­lönbözőbb együttműködési for­máinak fejlesztése, beleértve a mezőgazdasági szolgáltatások és a közszükségleti ipar válla­latait is. Indokait esetekben, ahol megvannak a politikai, tárgyi és a szervezési feltéte­lek, nem lehet kizárni főként a kis mezőgazdasági szövetke­zetek összevunását sem. A me­zőgazdasági termelés kouperá- ció, esetleg összevonás útján történő összpontosításának és szakosításának alapvető szem­pontja az önkéntesség, a gaz­dasági célszerűség és a társa­dalmi hatékonyság alapelve. A termelés összpontusítása és szakosítása hosszú tartamú fo­lyamat. Az állami szerveknek ezt a fuiyamatot tervszerűen kell irányítaniuk, összhangban a mezőgazdasági termelés álla­mi fejlesztési koncepciójával, a termelés távlati célkitűzéseivel és a termelés hatékony széthe- lyezésével a kerületekben és a járásokban. Az össztársadalmi szükségletekből, a helyi termé­szeti viszonyok maximális ki­használásából és abból kell ki­indulni, hogy teljes mértékben érvényesüljenek a tudomány és a technika kurszerű ismeretei. Az összpontosításra és a sza­kosításra vonatkozó összes in­tézkedés fő célja legyen a me­zőgazdasági termelés és az élelmiszer-termelés intenzitásá­nak dinamikus növekedése, a termelési egységre eső költsé­gek csökkentése, valamint a munkaerő és a termelőeszközök hatékony kihasználása. Módosí­tani kell egyúttal azokat az elő­írásokat is, amelyek a társadal­milag hasznos kooperációs te­vékenységet nem teszik elő­nyössé a mezőgazdaságban. y A CSKP KB nagy jelen­‘ • tőséget tulajdunít a me­zőgazdasági tudomány tovább­fejlesztésének és ismeretei ki­használásának a mezőgazdaság fejlesztése düntn kérdéseinek megoldásában. Ez a tény meg­kívánja a tudomány és a gya­korlat kapcsolatának elmélyí­tését, a tudományos kutatóalap erőinek és eszközeinek össz­pontosítását az alapvető prob­lémák mielőbbi konkrét megol­dására. Mindez nem lehetséges a mezőgazdasági tudumány egy­séges állami tervezése és irá­nyítása, valamint a szucialista országok keretében folyó nem­zetközi együttműködés elmélyí­tése nélkül. A CSKP KB ezért feladatul adja a CSSZSZK kormá­nyának a mezőgazdasági tudn- mány és kutatás tartalmi irány­vétele és szervezési elrendezése javaslatának kidulguzását. O A CSKP Közpunti Bizntt- ságának plenáris ülése hangsúlynzza, hugy a mezőgaz­daság anyagi-műszaki alapjának széles körű átépítése, melyet az 5. ötéves terv irányuz elő, növeli a gép-, a vegyi- és az építőipar szerepét és felelőssé­gét. A CSKP Közpunti Bizuftsá- ga ezért kiemeli ezen ágazatuk­nak a mezőgazdaság számlára tervezett szállítmányai időben történu és jó minőségű teljesí­tésének jelentőségét, valamint a nemzetközi szucialista integ­ráció fejlesztésének jelentősé­gét a nevezett ágazatukban. Különösen funtus feladat, hugy kiküszöböljük a pótalkat­részhiányt. A CSKP Központi Bizottsága a Csehszlovák Szo­cialista Szövetségi Köztársaság kormánya feladatául teszi, hogy hozzon intézkedéseket a pótal­katrész-szükséglet csökkentésé­re. Elsősurban a pótalkatrészek gazdaságos elosztásáról, a kel­lő választék biztosításáról, a rendes nyilvántartásról és szét­osztásról, valamint a javítások olyan szervezéséről van szó, amely lehetővé tenné a pótal­katrésszel való gazdálkodás megjavítását. A tervezőintézetekben meg kell gyursítani a munkálatukat az ubjektumuk és egyes elemek tipizálását illetően, és még idén meg kell kezdeni a nagy kapa­citású építkezések típustervei­nek kiadását. Az egységes földművesszövet- kezetek, az állami gazdaságuk, valamint a gép- és trakturállu- inások vezető dolgozóinak a pártszervezetekkel együtt in­tézkedést kell hozniuk a gépek lényegesen jobb és gazdaságo­sabb kihasználására, elsősorban a jobb munkaszervezés, a tech­nológiai fegyelem megszilárdí­tása, a munkaidő jobb kihasz­nálása, valamint a karbantar­tás, a javítások és az üzem­anyagok nyilvántartása terén a nagyobb rend bevezetése útján. Külön gondot kell fordítani a gépészek szakképzettségének növelésére és stabilizálásukra. Az ipari és más vegyipari esz­közök nagy szállítmányainak hatékony kihasználása érdeké­ben azonnal huzzá kell látnunk az agrnkémiai központok építé­séhez. Q A párt gazdaságpolitiká­'* jának megvalósítása a me­zőgazdaságban és az élelmezés­ben megköveteli az állami terv­nek, mint az irányítás alapvető eszközének megszilárdítását, valamint a terv teljesítésének következetes ellenőrzését. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése ezért megköve­teli, hogy a tervező és irányító szervek tovább emeljék a ter­vezés színvonalát és megalapo­zottságát, és egyúttal elmélyít­sék a kapcsolatokat a szállító- ágazatuk, valamint a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar kö­zött. Az állami terv teljesítése szempuntjából elvi jelentőségű a gazdasági eszközök hatékony­ságának növelése és tökéletesí­tésük a mezőgazdaságban. Ezek­nek az eszközöknek támogat­niuk kell a termelés növekedé­sét, koncentrálását és szakosí­tását. Az összes egységes földmű­vesszövetkezetnek és állami gazdaságnak fokozatosan be kell vezetnie saját költségeik megállapítását, és a költségek elemzését a mezőgazdasági ter­melés gazdaságosságának nö­velésére és a költségek csök­kentésére kell felhasználnia. A CSKP Közpunti Bizottságának plenáris ülése a mezőgazdasá­gi üzemek vezető dolgozóinak kötelességévé teszi az üzemen belüli szervezés megjavítását, valamint azt, hogy a társadal­mi szervezetekkel együttműköd­ve rendszeresen fejlesszék az egységes föld mű vessző vetkeze- tekben és állami gazdaságok­ban a munkakollektívák min­den egyes tagjának aktivitását és kezdeményezését. Az üzemen belüli tervezés színvonalát el­sősorban az állami gazdaságuk­ban keli emelni. I n Az új feladatuk egyút- ^■ tál megkövetelik, lingy a járásukban és kerületekben fokozódjon az állam befulyása a mezőgazdasági termelés irá­nyítására. A CSKP Közpunti Bi- zuttsága ezért egyetért azzal, hugy legkésőbb 1972. szeptem­ber 1-től szervezzék meg a ke­rületi és járási mezőgazdasági igazgatóságukat, mint a mező- gazdaság kerületi és járási igazgatásának állami szerveit. Ezek fő feladata lesz a mező­gazdasági termelés irányítása, a társadalmi érdekek és szük­ségletek biztusítása a járásuk és kerületek termelési feltéte­leinek megfelelően. A mező- gazdasági igazgatóságuk mel­lett tanácsadó szerveket kell lé­tesíteni, melyeknek a mezőgaz­dasági üzemek képviselői és más szakemberek lesznek a tagjai. A mezőgazdasági termelés tu­vábbi fejlődése, knncentráció- ja és szakosítása nemcsak a mezőgazdasági minisztériumuk, a kerületi és járási mezőgazda- sági igazgatóságuk irányító és szervező munkájával szemben növeli az igényeket. A CSKP Központi Bizottsága hangsú­lyozza. hogy ezek a szervek fe­lelősek teljes mértékben a CSKP XIV. kongresszusa irány­elvei, valamint az állami terv feladatai megvalósításáért. El­sősorban gazdasági szervező munkájuk színvonalának eme­léséről van szó a terv teljesí­tésében és ellenőrzésében, va­lamint a saját munkájukkal szemben támasztutt igények fu- kuzásáról, beleszámítva a ter­melés és felvásárlás tervének biztusításából, valamint a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar további fejlődésének biz­tosításából adódó fontos gazda­sági, jogi és szervezeti kérdé­sek megoldását is.-i i Társadalmunk érdeke, * * ■ hogy azon a mezőgaz­dasági területen is növeljük a mezőgazdasági termelést, me­lyet ma a magángazdálkodók művelnek meg. Arról van szó, hugy céltudatus, politikai-szer­vező munkával tuvábbi földmű­veseket kell megnyernünk a szu­cialista gazdáflkodásnak. A ke­rületi és járási szerveknek kel­lő figyelmet kell furdítaniuk e kérdések meguldására, és el­sősorban a hegyaljai vidékeken érzékenyen és differenciáltan kell megoldani e kérdéseket. 1 ^ A CSKP Központi Bi­* zuttsága megállapítja, hugy a melléküzemi termelés­ből fokozatosan kiküszöböljük azokat a fogyatékosságokat, melyek 1968—69-ben terjedtek el. A melléküzemi termelést in­dokolt esetekben ott engedik, meg, ahol ez lehetővé teszi a me­zőgazdasági munkák idényjelle­géből adódó tartalékok kihasz­nálását — elsősorban a hegyi és hegyaljai területeken — és lehetővé teszik a munkaerők, a termelőeszközök és helyi nyersanyagfurrásuk egész évi kihasználását. A mezőgazdaság irányító szerveinek, a nemzeti biznttságnknak és a mezőgaz­dasági üzemeknek fe] kell szá­molniuk az olyan melléküzemi termelést, amely a valóságban leplezett magánvállalkozás, egyének meggazdagodását ered­ményezi és gyakran eltere­li a mezőgazdasági üzemek fi­gyelmét a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről. 1 *3 A mezőgazdaság folya- ma tus ellátása megkö­veteli, hogy az élelmiszeripar optimálisan és idejében feldol­gozza a növekvő mezőgazdasági termelést, bővítse a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termé­kek választékát, megjavítsa mi­nőségüket, a hazai piac ellátá­sa megjavítása érdekében. A CSKP Közpunti Bizuttsága hang­súlyozza. hogy teljes mértékben biztosítani kell ennek az ága­zatnak a* ötéves tervben jóvá­hagyott fejlesztését, újjáépítését és korszerűsítését. I A A falvak és a városok közti különbség meg- szüntetése a párt politikájának távlati célja. E cél megvalósí­tása surán a szucialista építés éveiben jelentős eredményeket értünk el. Emeltük a mezőgaz­dasági dulgnzók jövedelmét, falvainkun megjavultak a műn« kakörülmények, emelkedett a lakásuk színvonala és a lakás- kultúra is. A szucialista társa- daluiu nagy vívmánya a föld­művesek szuciális és nyugdíj- biztosítása. A CSKP Közpunti Bi­zuttsága a XIV. kongresszus ha­tározata szellemében nagy je- lentőséget tulajdonít a falusi és városi életkörülmények továb­bi kiegyenlítésének. Az e cél érdekében húzandó tuvábbi in­tézkedések az ötéves terv tel­jesítésétől és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának nö­velésétől függnek. Ezen a téren is érvényes, hugy az életszín- vunalat csakis a népgazdasági források kialakításával össz­hangban emelhetjük. C A CSKP Központi Bi­1 zottságának plenáris ülése kiemeli a mezőgazdasági munkák szucialista díjazása tu­vábbi tökéletesítésének szüksé­gességét. Az illetékes szervek­nek és a mezőgazdasági üze­meknek meg kell oldaniuk az egyes munkafajták normázásá- ban, besurulásában és értékelé­sében tapasztalható fogyatékos­ságokat, és tovább kell tökéle­tesíteniük a díjazás rendszerét és formáit. Célszerűnek tartja, hogy azokban a szövetkezetek­ben, melyekben eddig a mun­kaegység rendszere alapján dí­jaztak, vegyék fontolóra a pénz­beli díjazási rendszer bevezeté­sét, a természetbeniek eladásá­val, a szövetkezeti tagok és családjuk indokolt szükségletei szerint. A CSKP Központi Bi­zottsága egyúttal azt javasolja, hogy az efsz-ek VIII. kongresz- szusa fogadjon ej intézkedése­ket a szövetkezeti tagok és a szövetkezetek funkcionáriusai díjazása elveinek egyesítésére és ezen a téren a rend beveze­tésére. Sok földmüvesszüvetkezetben a munka díjazása részeként aránytalanul nagy mennyiségű természetbenit juttatnak, első­sorban sok gabonát osztanak ki. Ez ellentétben áll az egysé­ges földművesszövetkezet és a« egész társadalom érdekével. A CSKP Központi Bizottsága ezért szükségesnek tartja, hogy a ter­mészetbeni juttatások mennyi­sége ne lépje tú] a szövetkezei tagok és családjaik indokolt szükségleteit és elsősorban a háztáji gazdálkodás biztosítá­sát szolgálják. Egyúttal mej kell akadályozni a terinészetb«- niekkel, elsősorban a gaboná­val való spekulációt. 1 / A mezőgazdasági du!­* gozók szakképzettségé­vel és nevelésével szemben tá­masztutt növekvő igények meg­követelik, hogy megjavítsuk a mezőgazdasági iskolák, vala­mint az üzemi oktatás színvo­nalát. El kell érnünk, hogy szo­rosabb kapcsolatban legyen a mezőgazdaság szükségleteivel. ■I -j A CSKP Központi Bi­' ‘ ■ zottsága hangsúlynzza, hugy az állandó gundoskodás a falusi munka- és életkörülmé­nyek megjavításáról lényeges előfeltétele a mezőgazdasági munkaerők stabilizálásának. Ezért az állami szerveknek, a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági üzemeknek na­gyabb figyelmet kell szentelni­ük a lakásépítésnek, a lakás­alap korszerűsítésének, és egy­úttal biztosítaniuk kell, hngy ezen a téren is a Hehető legha­tékonyabban használják fel az eszközöket. 1 O A CSKP Központi Bi­■ zottsága egyetért a Szö­vetkezeti Földművesek Szövet­ségének a CSKP Központi Bi­zottsága Elnöksége jelentése értelmében történő további át­szervezésével és tevékenységé­nek tartalmával. A Szövetség­nek^ mint társadalmi és érdek­(Folytatás a 4. oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom