Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám, péntek
Az efsMk iarasí konferenaün kalottrt... 1 »72 II. 31. 5 Ksnfmrj bBb - mm íáislÉ előtt Ha Szlovákia mezőgazdasági termelésének eddigi eredményeit, sikereit az egyes járások szerint értékelnénk, Komárno [Komárom] vidékét kétségtelenül az ország legjobbjai között kellene enriíteni. Mindennél jobban bizonyítja ezt az egységes földművesszövetkezetek járási konferenciája, ahol Jozef Sobota elvtárs, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója részletesen ismertette az ötödik ötéves tervidőszak első esztendejében elért gazdasági eredményeket. Megállapította, Inkább örömre, mint sajnálkozásra adnak okot a járás szövetkezeteiben az állattenyésztés tavalyi eredményei. Jelenleg 3084 liter az egy fejőstehénre jutó termelési átlag. A legjobb eredményt a brestoveci (Szilas) szövetkezet fejőgulyásai érték el, akik 3986 liter tejet fejtek átlagosan minden tehéntől. A járás 42, tehéntartással foglalkozó földművesszövetkezete közül huszonegy gazdaságban teljesítették túl a járási átlagot. Kedvező helyzet alakult ki a szarvasmarha-hizlaláshogy az efsz-ek tavalyi termelési és eladási tervének csaknem valamennyi fontos mutatóját sikerült teljesíteni, esetenként pedig jelentősen túlteljesíteni. A járás szövetkezetesei a tavalyelőtti eredményeihez viszonyítva gabonaeladásukat 450 vagonnal, tejeladásukat 2 millió 268 000 literrel, tojáseladásukat 147 000 darabbal emelték, miközben 427 fejőstehénnel gyarapították az állományt és 267 vagonnal több húst adtak a közellátásnak. A termelési, illetve az eladási tervfeladatok teljesítése mellett a járás földművesszövetkezeteiben az 1970-es évhez hasonlítva összesen 60 millió 624 ezer koronával emelkedett a mezőgazdasági bruttó termelés, ami a tavalyi tervhez viszonyítva kilenc százalékos, illetve 17 millió 188 ezer koronás túlteljesítést jelent. Nagymértékben növekedett a mezőgazdasági földterület hektáronkénti összjövedelme is. A múlt évi járási átlag 13 153 koronát tett ki, viszont a Kravany nad Dunajom-i (karvai) szövetkezet tagjai 20 ezer 310 koronát értek el. Régen köztudott már, hogy a komáromi járás mezőgazda- sági termelésének legfontosabb és legnagyobb részét a növénytermesztés, azon belül pedig a gabonatermesztés képezi, amelynek ugyancsak örvendetes eredményei vannak. Jelenleg a járás 48 egységes földművesszövetkezete 62 351 hektár mező- gazdasági földet művel, amelynek mintegy hetven százalékán gabonaféléket termesztenek. Az 1970-es évhez viszonyítva őszi búzából 28,8 mázsáról 30,5 mázsára, tavaszi árpából pedig 31,6 métermázsáról 37,6 mázsára növekedett tavaly az átlagos járási hektárhozam. A tavalyi aránylag száraz esztendő viszont a kapásnövények és az évelő takarmányok esetében némi hozamcsökkentést okozott. Kukoricából a tavalyelőtti 46,4 mázsáról 42,2 mázsára, cukorrépából 364,6 mázsáról 341 mázsára, silókukoricából 333 mázsáról 295 mázsára, az évelő takarmánynövényekből pedig 61,5 mázsáról 53 mázsára csökkent a múlt évi hektáronkénti termésátlag. Ugyancsak enyhe visszaesés mutatkozik a zöldségfélék termesztésében is. Az átlagon aluli hektárhozamok több földművesszövetkezet takarmánymérlegében most komoly problémákat okoznak az új termésig, ami — sajnos — nagymértékben kihat a gazdasági állatok hasznosságának ez évre tervezett fokozására is. ban, a baromfitenyésztésben és a sertéshizlalásban is. Az utóbbi időben örvendetesen javult a földművesszövetkezetek pénzügyi gazdálkodása is. A múlt év végén az efsz-ek betétszámláin 130 millió 274 ezer koronát tartottak nyilván, ami az előző évhez viszonyítva 47 millió 76 ezer koronás növekedést jelent. A szövetkezetek hosszú lejáratú hitelei 33 százalékkal, az üzemviteli hitelek összege pedig 17 millió 129 ezer koronáról 10 millió 26 koronára csökkent. Ezzel szemben az egy szövetkezeti tagra eső munkatermelékenység 1970 óta 59 571 koronáról 66 966 koronára, az átlagos évi kereset pedig 19 566 koronáról 21481 koronára növekedett. A gazdasági eredmények ismertetését követő értékes vitafelszólalások után a járási konferencia résztvevői részletesen megtárgyalták az ötéves tervidőszak soron következő feladatait is. A kongresszusi anyag racionalizációs terveinek megvitatásakor a szakemberek azon elgondolásokból indultak ki, amelyeket az egyes efsz-ek, állami gazdaságok és a járási mezőgazdasági társulás ötéves termelési és pénzügyi terveiben, valamint az idei operatív műszaki tervekben már korábban rögzítettek. Ennek alapján a járást négy agroközpontra osztották fel, amelyekből a hurbanovói (Ögyalla), a komár- nói (Komárom) és a Zemianska Olčai (Nemesócsa) központokba sorolták be az egységes földművesszövetkezeteket, s egy továbbiba pedig az állami gazdaságokat. Zemianská Olčán már az idén megkezdődik egy agrokémiai vállalat első részének építése. Hasonló vállalatot építenek Chotínban (Hetény) is a járás keleti része számára. A múlt év folyamán több nagy teljesítményű takarmányszárítót sikerült üzembe helyezni, ezért most úgy tervezik a szakemberek, hogy 1974 végéig már nem lesz olyan mezőgazdasági üzem a járásban, ahol majd hiányozna még az említett korszerű berendezés. Három földműves- szövetkezet társulásával már a jövő évben négyhektáros területen elkészül egy közös palán. ta-előnevelő üvegház. Az ötéves terv egyik legfontosabb feladata az öntözőberendezések építése. Jelenleg 4500 hektáros területet öntöznek a járásban, tehát bőven akad tennivaló, amíg a tervezett 13 205 hektáron elkészül a hálózat. Az állattenyésztésben további intézkedéseket szükséges foganatosítani a szarvasmarha- és a tehénállomány létszámának gyarapítására, valamint a hasz. nosság növelésére. A múlt év végén Komárnoban már átadták a sertésnagyhizlalda első szakaszát, s most folynak az előkészítő munkák a második szakasz építésének megkezdésére. Már kidolgozták a Zlatná n/O.-i (Csallóközairanyos) nagy sertéshizlalda beruházási és építési tervét egy zárt forgalmú állomány részére. Az építkezés első szakasza a jövő évben, a második szakasza pedig 1975- ben kezdődik. Mindkét nagyhizlalda több földművesszövet- kezet társulásában épül fel. Ugyancsak a jövő évben Sokol. cén megkezdik egy tehénfarm átépítését és korszerűsítését a meglevő épületekben 800 fejőstehén részére. Az egyes mikro- körzetek keretein belül már az idén több tehénistállót fognak korszerűsíteni. LALO KÁROLY Galantán is hozzáértéssel Az efsz-ek galántai járási konferenciáján Lombos Kornél mérnök, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója ismertette a járás efsz-einek eddigi fejlődését. Megemlítette, hogy a szövetkezetek vagyona meghaladja az 1 milliárd 250 millió koronát. A búza átlagos hektárhozama az utóbbi 10 év alatt 26,9 mázsáról 42,9 mázsára, a kukoricáé 27,9-ről 49,7 mázsára növekedett. Az egy hektárra eső bruttó mezőgazdasági termelés értéke 6587 koronáról 14 187 koronára, a piaci termelés értéke 4257 koronáról 11 325 koronára emelkedett. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban éppen befejezték a kooperációban épített nagy kapacitású borjúnevelde építését. Vlčany- ban (Vágfarkasd) megkezdték egy nagyüzemi sertéshizlalda építését. A konferencia kellőképpen értékelte a munkatermelékenység fokozásában elért eredményeket is. Az efsz-ek küldöttei a vitában a legfontosabb termelési kérdéseket érintették. Rámutattak a gépesítéssel kapcsolatos problémákra, az állatorvosi szolgálat magas költségeire és javasolták, hogy az egyesült szövetkezetekben új műszaki területi rendezést hajtsanak végre, részben a gépek jobb kihasználása, részben pedig a mezei szállítások megkönnyítése ér« dekében. Angyal János mérnök Trnovec nad Váhom-ból (Vágtor- nóc) arról beszélt, hogy miként sikerült hektáronként 607 kg húst kitermelni a közellátás számára, és hogyan sikerült elérni 23 736 korona értékű bruttó mezőgazdasági termelést egy hektáron, amikor a járási átlag 14 187 korona. A konferencia becses vendége, Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere felszólalásában megemlékezett az ötödik ötéves terv feladatainak igényességéről és a korlátozott beruházási lehetőségekről. Megemlítette a hatékonyság növelésének szükségességét a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán. Mint mondotta, a gazdaságosság növelése terén még mindig jelentős tartalékokkal rendelkezünk a mezőgazdasági termelésben. Ezzel kapcsolatban említést tett a párt Központi Bizottságánál! gazdasági problémákkal foglalkozó februári üléséről is. Különösen hangsúlyozta az egyes ipari ágazatok és szolgáltatások fokozódó szerepét a mezőgazdasági termelés eredményességében, valamint a tudományos ismeretek felhasználásának jelentőségét, melyek a mezőgazdasági termelésben különösen hatékonyan érvényesülhetnek. (ds) Hatékonyabban érvényesítsük szövetkezeteink társadalmi feladatait „Az utolsó szövetkezeti kongresszus óta eltelt négy esztendő járásunk mezőgazdasági életében az eddigi legsikeresebb időszak volt. A termelési tényezők hatékony kihasználásával búzából 44,6 mázsás, árpából 40,3 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Pizitívan kell értékelnünk azt a haladást is, ami a termelési technológiában jelentkezett. 1971-ben járásunk szövetkezeteiben a megerőltető fizikai munkákat 937 traktor, 147 gabonakombájn, 35 kukorica-adapter, 34 répakiszántó, 36 répafejelő és 28 nagy kapacitású begyűjtőkocsi könnyítette meg, hogy csak néhány gépet említsek a sok közül“ — mondotta beszámolójában Dömény János, a Dunajská Streda-i (Du- naszerdahely) Járási Mezőgazdasági Társulás elnöke az efsz- ek járási konferenciáján. A beszámolóból azt is megtudtuk, hogy a járásban az egy tehénre eső 3372 literes fejési átlag, a 6152 tonna marhahús, a 8906 tonna sertéshús értékesítése pedig azt jelenti, hogy az állattenyésztésben elért eredmények nem kisebbek a növény- termesztésben elérteknél. Az egy hektár mezőgazdasági területre eső árutermelési érték 10 600 koronát, az egy dolgozóra eső árutermelési érték pedig 60 477 koronát tett ki. A járás efsz-einek mezőgazdasági bruttó termelése 1971-ben 715 millió 439 ezer korona volt, ami 122 679 000 koronával több, mint 1967-ben. A Dunajská Streda-i járás mezőgazdászai tudják, hogy eredményeik országos viszonylatban is szépek, de mivel nemcsak a mára, hanem a holnapra is gondolnak, ezért az foglalkoztatja őket, hogy a jövő igényeit figyelembe véve milyen módon tehetnék még intenzívebbé a mezőgazdasági termelést. A konferencia dolgozói döntő fontosságúnak tartják az erők összpontosítását azon tartalékok felhasználására, melyeket viszonylag gyorsan, rendkívüli pénzbefektetés nélkül lehet feltárni. Ezek elsősorban az irányításban, a munkaszervezésben, továbbá a munkafegyelemben és az egyéni felelősségtudatban rejlő tartalékok. Az évi terv, valamint az ötéves terv követelményei feladatul adják a termelés, a munkaszervezés tökéletesítésével, a technika jobb kihasználásával, a munka és a termelési folyamatok racionalizálásával kapcsolatos források és tartalékok mozgósítását. A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének alapját mindenekelőtt a növénytermesztés és az állattenyésztés belterjességében látják. Az efsz-ek feladatául tűzték ki búzából az 50 mázsás, szemes kukoricából az 55 —60 mázsás, cukorrépából a 400 mázsa feletti hektárhozamok elérését, a jó minőségű, teljes tápértékű takarmány biztosítását az állattenyésztés részére, továbbá a járás valamennyi mezőgazdasági üzemében elérni-az egy tehénre eső 3500 literes évi fejési átlagot, hízó marháknál az egy kilogrammos napi súly- gyarapodást, évente 16,5 malac elválasztását egy kocától, 0,57 kg súlygyarapodást a hízó sertéseknél, az intenzív baromfi- tenyészetekben egy tojótól 250 tojást. A hatékonyság növelése érdekében meg kell teremteni a feltételeket az összpontosításra, a nagyüzemi technológia bevezetésére a mezőgazdaság minden szakaszán. A mezőgazdasági termelés növelése és ezzel a dolgozók életszínvonalának emelése kizárólag a munkamegosztás magasabb formájának a bevezetésével: vagyis a kooperáció és az integráció bázisain, a szövetkezetek közti közös vállalkozások és csoportosulások kialakításán keresztül lehetséges. A gazdasági és a termelési feladatok biztosításán kívül nagy súlyt kell helyezni a káderek nevelésére, a szakmai fejlődésre úgy a vezető, mint a többi műszaki dolgozókat illetően. Az eddig megtett út és a vázolt fejlesztési program legfőbb értelme az emberről való gondoskodás. Éppen ezért a következő időszakban is szövetkezeteink társadalmi feladatát még hatékonyabban kell teljesíteni. Az efsz-ek VIII. országos kongresszusának tiszteletére tett kötelezettségvállalások, •nelyek pénzbeli értéke 9 837 767 koronát tesz ki, már a kitűzött úton való haladást, a tervek megvalósítását jelentik a Dunajská Streda-i járásban. (szaszák)
