Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám, szombat

Csökkenthető a tüzesetek mm Gyakori vendég a vörös kakas Szlovákiában az elmúlt év­ben 2097 tűzeset volt. Negy­vennégy ember lelte halálát a lángokban, 202-en égési sebe­ket szenvedtek. Az anyagi kár 239 316 261 korona volt, — mondja bevezetőül Pavel Po­korný mérnök, tűzoltó alezre­des, az SZSZK tűzvédelmi fő­igazgatóságának dolgozója. Elszomorító statisztika. Na­ponta azon fáradozunk, hogy jobban élhessünk, olyan java­kat alkossunk, amelyekre az egész társadalomnak szüksége van, s elég egy óvatlan pilla­nat, egy apró gondatlanság és igyekezetük értéke megsemmi • sül. Ahhoz, hogy teljes képet al kothassunk, még két adattal egészíteném ki a fentieket — mondja Pokorný alezredes. Az egyik: a termelésből való ki­esések még további 224 424 520 korona kárt okoztak népgazda­ságunknak. A másik, hogy a tűzoltók gyorsa szakszerű be­avatkozása további 300 987 460 korona kár keletkezését előzte meg. Belapozok a kimutatások halmazába. Valami reménykel­tő adatot keresek. Ehelyett azt látom, hogy míg 1960-ban 1290 Tanácskozásra készülnek (CSTK) — Március 10. és 19-e között kerül sor a nyugat- szlovákiai kerületben a szak- szervezeti szövetségek 17 ke­rületi és területi konferenciá­jára 2438 szavazati joggal ren­delkező küldött részvételével. Az FSZM szlovákiai kongresz- szusának és a 8. szakszervezeti kongresszusnak előkészületei a Nitrán április 7-én és 8-án megtartandó kerületi konferen­ciával érik el tetőfokukat, amelyen 70 küldöttet választa­nak meg az FSZM szlovákiai kongresszusára. 1972. III. 4. a művészetek terén az elvi vál­tozások betetőzése a tudomá­nyos dolgozók és művészek ideológiájától függ. Egyes ese­tekben arról van szó, hogy konkrét tettekkel, konkrét tu­dományos vagy művészi alko­tásokkal bizonyítsák, hogy el­ítélik a revizionizmust és szi­lárdan a marxizmus—leniniz­mus pozícióin állnak. Meg kell állapítanunk, eddig még nem fordult elő, hogy a csehszlovák revizionisták vezetői közül bár­ki is elvi, tudományos önbírá­latot gyakorolt volna. A tudo­mányban a tudományos bírálat — az önbírálatot is beleszá­mítva — nem szégyen, hiszen ez alapfeltétele a tudományos ismeretek fejlődésének. A cseh­szlovák revizipnisták többsége még ma is meg van győződve koncepciója helyességéről. Min­denkinek lehetősége van rá, hogy őszinte önbírálatot gya­koroljon a marxista—leninista elvek pozícióján. Senkinek sem adunk lehetőséget azonban ar­ra, hogy nyilvánosan védelmez­ze a revizionizmust. A demok­rácia osztályelve a tudomány terén is érvényes. Ezen a téren a második fon­tos lépés a tévedéseknek hely­rehozása konkrét, pozitív mun­kával. A revizionizmus követ­kezetes, rendszeres bírálata nélkül lehetetlen a társadalom- tudományi felismerés fejlődése, ezért a revizionizmus elleni harc minden a társadalomtudo­mány terén dolgozó kommunis­ta elsődleges kötelessége. Nem lehet számunkra kö­zömbös, mennyit tanultak a mű­vészek a Tanulságokból és ho­gyan valósítják meg a XIV. kongresszus határozatait. A kommunisták mindig a forra­dalmi változások jelentős té­nyezőjének tartották a művé­szi alkotásokat. A párt a mű­vészetet és a kulturális színvo­nal emelkedését a szocialista társadalom sokoldalú fejlődése részének tekinti. Művészi alko­tásaink a közelmúltban nem teljesítették szocialista funk­ciójukat, és ezen a területen az utóbbi időszak pozitív fej­lődése ellenére is a helyzet még ma is bonyolultabb, mint a társadalomtudományok te­rén. Nem titkoljuk, hogy az al­tűzesetet és 234 millió korona kárt jegyeztek fel, 1970-ben már 1739-et, az anyagi kár pe« dig 7 360 797 korona. Tavaly 358 tűzesettel volt több, mint az előző évben, s a kár 165 millió 708 282 koronával na­gyobb. Az iparban keletkezett a leg­nagyobb kár, bár a tűzesetek száma itt kevesebb volt, mint más ágazatokban. A magántu­lajdont 652 esetben pusztítot­ta a vörös kakas. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumhoz tartozó üzemek­ben 563 tűzeset következtében 18 006 617 korona kár keletke­zett. Leégett 237 kazal, 73 csűr, 27 istálló. Elpusztult 18 565 baromfi, illetve apróállat, 128 juh és kecske, 27 szarvasmar­ha és 23 sertés. A lángok mar­talékává vált 156 528 mázsa szalma, 28 776 mázsa széna és 3201 mázsa gabonaféle. — A legtöbb tüzet a 15 éven aluli gyerekek okozták — mondja az alezredes. A tavalyi kimutatás is erről tanúskodik. A gyerekek 316 tüzet idéztek elő, s ezzel 3 940 720 korona anyagi kárt és négy emberélet kioltását okozták. Gyakran beszélünk arról, hogy a gyerek kezébe nem való gyufa. A törvény szerint szigo­rúan tilos kiskorú gyerekeknek gyufát eladni, mégis hozzájut­nak. Vásárolják, vagy odahaza szerzik meg. Kétségtelen azon­ban, hogy jobban kellene ügyelnünk a gyermekekre az iskolában és odahaza is. Szo­morú tény, hogy a gyerekek a tüzet gyakran a cigareltázás- sal okozzák. Nem minden szülő tudatosítja, hogy felelős a kis­korú gyermek tetteiért, és az általa okozott kárt meg kell térítenie. — Az okok között a sorrend­ben a második helyet a ké- ménytüzek foglalják el, de gya­kori a hibás villanyvezetékhá­lózat okozta tűzeset is. S talán furcsának tűnik, de az elmúlt Nem építészeti dolgozók, hanem tűzoltók gyakorlatoznak. évben 74 esetben szándékos gyújtogatás történt. Szlovákiában a nyugat szlo­vákiai kerület 38 járásából 21- ben volt egymillió koronánál nagyobb kár, 17 járásban pe­dig 50-nél több tüzeset. Ez a statisztikai adat arra figyelmeztet, hogy elsősorban olyan intézkedéseket kell fo­ganatosítani, amelyek meggá­tolják a tűz keletkezését — mondja Pokorný elvtárs. Hasz­nos munkát végzünk, ha gyor­san megakadályozzuk a tűz terjedését, de még hasznosabb volna, ha olyan védelmi ké­szültséget és ellenőrzést vezet­nének be az üzemekben, hogy ne kerülhessen sor tűz kelet­kezésére. A bratislavai tűzoltók a riasztás után 35—40 másod­perccel már úton vannak. Ilyen teljesítményt következetesebb felkészüléssel és gyakorlattal az üzemek tűzoltó csapatai Is elérhetnének. Vonatkozik ez a falvak önkéntes tűzoltó egye­sületeire is. A jó felkészülé­sen, a fecskendők üzemképes­ségén és a gyors beavatkozá­son milliós károk csökkentése múlik. NÉMETH JÁNOS kotók aránylag kis csoportja még ellenséges ideológiai po­zíción áll. Ebhez a csoporthoz tartoznak a jobboldali blokk közvetlen szervezői. Tagjai a legtöbb esetben ma már nem lépnek fel nyíltan, de céljaikat nem változtatták meg. Ezzel a csoporttal szemben állnak azok az alkotók, akik szilárdan a marxizmus—leninizmus pozí­cióin állva egyértelműen szo­cialista és pártos elkötelezett­séggel alkotnak. Éppen az ő feladatuk, hogy megnyerjék azokat az alkotókat, akik egye­lőre várakozó álláspontra he­lyezkednek. Az alkotók körében tapasz­talható politikai helyzet meg- javulása több szervezeti és ká­derintézkedéssel együtt megte­remtette a feltételeket ahhoz, hogy felújítsuk a művészet szo­cialista funkcióját. Ezek az in­tézkedések kedvezően hatnak a művészet fejlődésére és az egész társadalom helyzetére. A XIV. kongresszus határo­zata kimondja, hogy a művé­szet szocialista jellege felújítá­sának alapvető feltételeit már a konszolidálás folyamata so­rán kialakítottuk, és most az a feladatunk, hogy felújítsuk a művészet társadalmi és nevelő szerepét, fejlesszük az alkotók széles körű aktivitását a szo­cialista szellemű irodalmi, drá­mai, képzőművészeti, zenei és más művészeti értékek alkotá­sában. A művészet feladata, hogy gazdagabbá tegye szocia­lista jelenünket és aktívan részt vegyen a szocializmus és a kapitalizmus ideológiai har­cában. A művészek nézeteit, gon­dolkodását és ideológiáját nem szakíthatjuk el munkájuk ered­ményeitől, a művészi alkotá­soktól. A művészi alkotás szo­cialista elkötelezettsége elkép­zelhetetlen az alkotók szocia­lista elkötelezettsége nélkül. Ezért teljesen igaza van a XIV. kongresszus határozatának, amikor megállapítja, a párt rendkívül fontos feladata, hogy az ideológiában betetőzzük a jobboldal vereségét. Ez különö­sen a művészi alkotásokra ér­vényes. Miután kialakítottuk a művészet szocialista jellege felújításához szükséges politi­kai feltételeket, most legfon­tosabb feladatunk az alkotók tudatáért folytatott küzdelem. El kell gondolkodnunk afe­lett, hogy művészetünk túlzot­tan üzleti jellegű. A kommer- eializálás gyakran a kispolgári ízlés, a burzsoá példák után­zásának táptalaja. Az ilyen hozzáállás nemcsak a művé­szetben, hanem másutt is a jobboldal terveit támogatja. A XIV. kongresszus felada­tainak konkretizálása és telje­sítésük ellenőrzése a párt ve­zető szerepének elválaszthatat­lan része a kultúra terén is. Ez elsősorban a művészet fő fel­adatára vonatkozik, amely a kongresszusi határozat szerint az, hogy gazdagítania kell szo­cialista jelenünket, és részt kell vennie a szocializmus és kapitalizmus ideológiai harcá­ban. A társadalomtudományi és kulturális front politikai ku­darca nem magyarázható op­portunista módon politikai té­vedésekkel és a tapasztalatok hiányával. Rá kell mutatnunk a valódi okokra, de ugyanak­kor nem szabad megfeledkez­nünk az említett területek irá­nyításában elkövetett hibákról sem. Nem elegendő, ha megál­lapítjuk ezeket a hibákat, fon­tos, hogy levonjuk belőlük a következtetéseket is. E követ­keztetések alapján kell meg­ítélnünk azokat, akik a múlt­ban csalódást okoztak. Nem elégedhetünk meg hirtelen po- Ijtikai fordulatokkal. Elvhű ön­bírálatot kell gyakorolniuk, és pozitív művészeti alkoió tevé­kenységükkel kell bizonyítani­uk, milyen pozíciókon állnak. A jobboldal nem változtatta meg céljait, csupán taktikáját. Minden következetlenség, min­den opportunista megnyilvánu­lás a jobboldal malmára hajtja a vizet. A jobboldal nem tette le a fegyvert és ezért állandó­an rendszeresen elemeznünk kell taktikáját és propagandá­ját. A jobboldal ugyanis fékez­ni akarja a társadalom sokol­dalú fejlődését, és ezért a Ta­nulságokhoz állandóan vissza­térve egy pillanatra sem sza­bad szem elől tévesztenünk a jobboldali veszély létezését. (—r) LÉNYEGRE TAPINTÁS Aki figyelemmel kísérte a reagálást a CSKP Központi Bizottságának februári ta­nácskozására, bizonyára ész­revette: a vezető gazdasági dolgozók nyilatkozatai több­ségének hangvétele önkriti­kus. Többségében olyan nyi­latkozatok hangzanak el, amelyek szerint „fel kell tár­nunk a tartalékokat“, „intéz­kedéseket teszünk az önkölt­ségek csökkentésére“, stb., ami gyakorlatilag azt jelen­ti, hogy ezekre a tényezőkre mindeddig vajmi kevés gon­dot fordítottak a vállalatok­ban. Különben nem történt volna meg az, ami tavaly megtörtént: amit Szlovákia iparvállalataiban termeltek, azt a tartalékok feltárásával 70U millió koronával olcsób­ban állíthatták volna elő. Bi­zony, erre a tényre csak az önbírálat hangján lehet vá­laszolni. Az, hogy a CSKP Központi Bizottságának feb­ruári ülésén e helyzet okait sokoldalúan feltárták, a gaz­dasági problémák elevenébe találták, lényegére tapintot­tak. Az önbíráló hangvétel olyan pozitív jelenség a központi határozatok visszhangjában, amely nagy lépéssel előrelein- dítheti az irányító tevékeny­ség színvonalának emelését. Hiszen, ha az irányítás szín­vonalának emeléséről beszé­lünk, akkor éppen arra gon­dolunk, hogy a vezetők min­den szinten tartsák szem előtt a hatékonyság követelményét. Ez a követelmény ma olyan sürgetően került napirendre, hogy senki sem hunyhat sze­met fölötte. A hatékonyság fontosságának tudatára éb­redlek a gazdasági vezetők — s ez mérhetetlen jelentőségű gazdasági tényező. Jellemző példa erre esetünk a Banská Bystrica-i cementgyár igazga­tójával. Amikor tavaly ez idő tájt megkérdeztük őt a gyár gazdasági helyzete felől, fel­sorolta hány tonnával több cementet kell gyártaniuk, mint egy évvel előbb. Ma az igazgató így válaszolt ugyan­arra a kérdésre: „Idén 50011 tonnával több cementet gyár­tunk, mint tavaly, de egy ki­ló alapanyag előállítására a tüzelőanyagszükségletet 30 ki­lokalóriával csökkentjük. S az energiafogyasztást is csök­kenteni szeretnénk, mert 109,5 kWó egy tonna cement­re mégis sok. Legnagyobb ön­költségi tételünk a karban­tartás és anyagfogyasztás — 107 millió korona. Éz sok, in­tézkedéseket teszünk ...“ A tavalyi és az idei felelet köz­ti különbségen pontosan le­mérhetjük, mennyivel emel­kedett az irányítás színvona­la a cementgyárban. Még egy jelentős mozzana­ta van a CSKP KB februári ülése után észlelt visszhang­nak. A nyilatkozatokban, ame­lyekben különféle beosztású emberek a teendőkről beszél­nek egy eddig ritkán hallott kifejezés kezd meghonosod­ni — az „ezentúl“. „Ezentúl rendszeresen figyelemmel kí­sérjük a hatékonysági muta­tókat“, „ezentúl a racionali­zálás állandó módszer­ként ...“ stb. Tehát a köz­ponti bizottsági követelmé­nyekre nem egyszeri tettel, egy egy felajánlással, vagy in­tézkedéssel válaszolnak, ha­nem állandó jellegű, módszerbeli, szemléleti állás- foglalással, miszerint ezen­túl a hatékonyság kérdése nem kerül le a napirendről. Á visszhangnak ez a mozza­nata hosszú tartamú jelentő­séget ad a központi bizottsá­gi következtetéseknek. A múltban sokszor tapasztal­tuk, hogy egy-egy jelentős központi határozat nyomán kampány, átmeneti — és így szükségszerűen felületes — eredmény született, állandó irányvétel helyett. Ha a feb­ruári ülés visszhangja ennek az áldatlan gyakorlatnak az alkonyát is jelzi, akkor ez nemcsak gazdasági, hanem egyben jelentős politikai si­ker is. Külön figyelmet érdemel a szakszervezetek problémáiról és feladatairól szőlő határo­zat visszhangja. A szakszer­vezeti funkcionáriusok külö­nösen nagyra értékelik a tényt, hogy e határozat a dolgozók legszélesebb rétegei szervezetének végérvényesen visszaadja azt a jelentőségét, amely őt a szocialista társa­dalomban megilleti. A szak- szervezeti bizottságok és szer­vek vállalják a közös felelős­séget az üzemek termelési eredményeiért is, s ezt a munkakezdeményezés szerve­zésével juttatják kifejezésre. Ez a közös felelősségvállalás és munkakezdeményezés fon­tos szerepet tölt be az előb­biekben már vázolt vonatko­zásban: a dolgozó tömegek részéről biztosítja, hogy a februári határozatok ne vál­janak csak kampánnyá, ha­nem állandó jellegű iránymu­tatássá. A kezdeményezés rá­irányítása a hatékonysági té­nyezőkre az a módszer, amely nein engedi többé elhanyagol­ni a gazdálkodásnak e fontos részét. A lényegre tapintás örven­detes eredményeket hoz. S ami a legfontosabb: nemcsak egyszeri, hanem állandó jel­legű eredményeket. VILCSEK GÉZA ipari kiállítások A Nové Zómky-i (Érsekújvár) Elektrosvit termelési feladatai az idén jelentősen növekednek. A Külkereskedelmi Minisztéri­ummal együttműködve az üzem az idén az első negyedévben termékeiből kiállításokat ren­dez a szocialista országok fő­városaiban. Az első idei kiállí­tást Csehszlovákia budapesti nagykövetségén rendezték. Az Elektrosvit gyártmányai iránt több magyarországi kereskedel­mi szervezet érdeklődik. Lám­pákon kívül kiállították a ma­gas feszültséget mérő Audimat 8-at is, mely csehszlovák sza­badalom alapján készült Az épülő 11. Vojany-i (vojánij Hőerőmű második hűtőtornya. Épí­tését a prágai Armabelon szakemberei végzik. (Tóthpál Gyula felvétele]

Next

/
Oldalképek
Tartalom