Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-27 / 73. szám, hétfő
' 1972. III. 27. 5 TÍZ ÉV UTÁN Taraszov és Csernyisev átadta a váltóbotot 1972. február 13-a nemcsak a szovjet jégkorong-válogatott győzelmes napja volt, hanem a búcsúzásé Is. Anatolij Taraszovot és Arkagyij Csernyisevet utoljára dobálták a magasba a vörös mezes korongozők a sapporói téli olimpiai játékokon. Tíz esztendős sikeres edzői korszakot zárt le az ismert és elismert szovjet szakvezetői kettős. Már az olimpia idején sokat beszélték a két teljesen ellentétes jellemű, de utánozhatatlan edzői személyiség visszavonulásáról. Néhány nappal a Sapporóból való hazatérés után Moszkvában hivatalosan is megerősítették a szóbeszédet. — Fáradtak vagyunk — jelentette ki Anatolij Taraszov, akinek a szíve nem mindig tartott „lépést“ temperamentumával és vitalitásával. Jegyzetfüzete, amelybe állandóan írogatott a mérkőzések folyamán, és elégedetlen hangos megnyilatkozásai a kispadon, már régen a jégkorong-történelem lapjait gazdagítják. — Én 54, Arkagyij 56 esztendős. Sokan talán megmosolyogják ezt az „öreg“ kort, de nem szabad elfelejteni, hogy egy jégkorong-edzőnek sokkal több energiára van szüksége, mint bármely más sportág szakvezetőjének. A 10 éves együttműködés nemcsak derűs napokat jelentett az edzőknek. De a győzelmek napjai, órái elhomályosították az esetleges „bakikat“. 1963-óta kilencszer nyert megszakítás nélkül világbajnokságot a szovjet válogatott és három alkalommal az olimpiai dobogó legmagasabb fokára állhatott a „szborna“ csapatkapitánya. Olyan csapatot alakítottak ki, amelynek korongozói fogalommá váltak az egész világon. „Hogyan megy Alakszandrovnak? Mit csinál Loktyev? Hogyan él Borisz Majorov?“ teszik fel a kérdést a külföldi szakemberek és újságírók. Az időt azonban nem lehet megállítani. Egymás után távoztak a csapatból azok a játékosok, akik megalapozták a szovjet jégkorongozás világhírnevét. Mindössze négy „hírmondó“ maradt a sok nagy csatát megért gárdából: Anatolij Firszov, Alekszander Ragulin, Viktor Kuzmin és Vitalij Dávidov. A két edző döntését gyakori bírálatok érték: „Előnyös dolog Sapporóba vinni a 30 éven felüli játékosokat, amikor senki sem tudja, hogy kibírják-e az olimpiai torna megterheléseit? Vannak nekünk fiatal, tehetséges korongozóink is .. Csernyisev és Taraszov azonban nem hagyta magát befolyásolni. Még egyszer „bizalmat szavaztak azoknak, akik 1963-ban és 1964-ben világbajnokságot nyertek, annak ellenére, hogy erre akkor senki sem számított. Firszovot és Ragulint az első, Kuzkint és Da- vidovot a harmadik sorba tették. Az első sor így festett: Ragulin, Cigankov — Vikulov, Firszov, Harlamov. Ez a húzás egyedülálló kísérletnek bizonyult. Évekkel ezelőtt ugyanis a két edző rendszerint egyforma képességű játékosokból alkotta az ötösöket. Most olyan öt ko- rongozót állítottak egymás mellé, akik közül Firszov és Ragulin rutinja kiegészült Cigankov, Harlamov és Vikulov gyorsaságával. A kísérlet nagyszerűen bevált. Ez a sor ütötte a legtöbb gólt (18 at) és kettőt kapott, amikor, a jégen volt. Ráadásul mindkét edző a már leírt Ragulint értékelte a legtöbbre. Sok szovjet szakértő azon a véleményen van, hogy a Ragulin, Cigankov — Vikulov, Firszov, Harlamov ötös minden idők legjobb szovjet sora. Ennek ellenére még mindig nem biztos, hogy ez a sor ilyen összetételben fog-e játszani a prágai világbajnokságon. Mint ismeretes, a prágai VB kétfordulós, s ez mégiscsak több erőt vesz igénybe, mint az olimpia, ahol tíz nap alatt csak hat mérkőzésre került sor. A két új edző, Nyikolaj Pucskov és Vszevolod Bobrov még nem döntött. Nem meglepő a két volt kiváló jégkorongozó edzői tisztsége a nagyválogatottnál, hiszen már az elmúlt idényben erre a feladatra készültek, amikor az úgynevezett olimpiai csapatot irányították. Bobrov, akinek elegáns játékát még most is emlegetik a szakemberek, sikerrel ed- zősködött a ‘Moszkvai Szpartaknál. Pucskov, aki 1954-től 1961-ig a szovjet válogatott kapujának az őre volt, az SZKA Leningrad Szakvezetője. A két új edző, annak ellenére, hogy már átvette a válogatott irányítását, még nem húzta elő minden tromfját. Komolyan számolnak a prágai VB-re Martinyukkal (Szpartak), SzoJo- duhinnal (SZKA Leningrad), Polagyevvel (Szpartak), Ljapkinnal (Voszkreszenszk) és Se- palov kapussal (SZKA Leningrad). Három héttel ezelőtt félbeszakították a szovjet bajnokságot, s a válogatott nagyon komolyan készül az április 7-én rajtoló prágai világ- bajnokságra. (tv) Szerényen, de céltudatosan Ami a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járást illeti, örvendetesen fejlődik. Sajnos épülésével, szépülésével nem tart lépést a sport fejlődése. Ladislav Su ja (képünkön) elvtárssal, a Szlovák Testnevelési Szövetség járási titkárával beszélgettünk erről a problémáról. Érdeklődésünkre a következőket mondta el: „A járásban labdarúgó-, turisztikai-, atlétikai-, sakk-, testnevelést sí- és asztalitenisz-sportszövetség működik. Természetesen itt is a labdarúgás a legnépszerűbb. A járási II. osztályban 14 csapat küzd az elsőségért, mindegyik mellett Iftúsági együttes is szerepel. A III. osztály „A“- ás „B“-csoportjában 10—10 csapat játszik. A járást két csapat képviseli magasabb osztályban. Az I. A-ban a Baník Velký Krtí.š, amely ősszel a harmadik helyen végzett, az I. B-osztályban az ŠK Vinica, ősszel hatodik lett. Az a cél, hogy a járást a jövőben egyre több csapat képviselje magasabb szinten. Ugyancsak sok a híve az asztalitenisznek is. Hat együttes játszik versenyszerűen. Néhány községben még probléma van a felszereléssel, a helyiséggel, de a hnb-k segítségével ezt meg lehet oldani. örvendetesen fejlődésnek indult a sakk is. A járási versenyben 8 csapat játszik, kettő pedig a divízióban szerepel. Már három éve folynak a pionír „kosárlabda-liga“ küzdelmei, amelybe 4 tornateremmel rendelkező kilencéves alapiskola tanulói kapcsolódtak be. Röplabdában elég gyengén áll a járás, egyedül a Baník Velký Krtíš játszik a kerületi bajnokságban. Az atlétikát csak az iskolákban kedvelik és művelik. A járási székhely iskolájának tanulói, Bugyi Ferenc testnevelő tanár irányításával szlovákiai méretben is kiváló eredményeket értek el. A tájékozódási bajnokságban a helyi Baník ifjúsági csapata a 4. helyet szerezte meg. A többi sportban inkább alkalmi rendezvényeken mérik össze tudásukat a járás fiataljai.“ Mik a tervek, mit szeretnének megvalósítani? „A párt és az állami szervek segítségével az üzemekben megteremtettük a tömegsport alapjait. A járás megalakítása óta 15 sportegyesület létesült. Javult a sport és a szervezés színvonala a falukon is. Szeretnénk, ha a testnevelés még több embert érdekelne. Ezt nemcsupán erkölcsi, de anyagi támogatással is elősegítjük. Anyagi fedezetet biztosítottunk öltözők építésére (Cebovce, Bátorová, 2e- lovce és Vrbovka — Cáb, Bátorfalu, Zsély, Varbó). Elsőrendű feladatunknak tartjuk az ideológiai nevelést is. Ennek egyik eredménye, hogy a CSKP megalapítása 50. évfordulójának tiszteletére a sportegyesüle- teg tagjai 28 900 brigádóra ledolgozását vállalták. Ezt túlteljesítették, mert összesen 45 000 óra társadalmi munkát végeztek a pályák szépítése és bekerítése érdekében. Ezeket a munkálatokat a járási sportszervek 570 000 korona juttatással támogatják. A sportegyesületek tagjaira úgy akarunk hatni, hogy a csehszlovák szervezett labdarúgás 70. évfordulója alkalmából járásunkban kitüntetett vezetőket, sportolókat példaképül állítjuk. Járásunkban Simek Ján kapott aranyérmet, ezenkívül 10 ezüst- és 35 bronz-emlékérem került kiosztásra.“ ★ A legnagyob problémák? „Járásunknak nincs tanonciskolája, s így az ifik és a felnőttek közötti generáció kicsúszik irányításunk alól. Nem tudunk megfelelő utánpótlást biztosítani. Célunk az, hogy 1975 végére olyan alapot hozhassunk össze, amely megfelelő kiinduló pont lesz. Józan megfontolással dolgozunk járásunk sportjának fejlesztésén. Légvárakat nem építünk, de kitűzött terveinket maradéktalanul meg akarjuk valósítani.“ BÖJTÖS JÁNOS A csehszlovák fővárosban megjelentek az április 7—22 közöH megrendezésre kerülő jégkorong-világbajnokság plakátjai. Vesiélyeitefl-e a versenysport a gyermek egészségét? A Stadion című csehszlovák sportláp több ismeri orvos és edző véleményét kérdezte meg arról, hogy a versenysport veszélyezteti-e a gyerekek egészségét. Ez a kérdés elsősorban azért időszerű napjainkban, mert vannak olyan sportágak, ahol már 10 — 12 éves korban, sőt esetleg előbb is el kell kezdeni az Intenzívebb edzést. Most néhány nyilatkozatot közlünk kivonatosan. Dedič professzor ezeket mondta: — Már többször bebizonyítottuk, hogy a szakemberek ellenőrizte és tudományosan felépített edzések semmiképpen sem veszélyeztetik az egészséget. Hiszen vannak olyan sportágak, ahol már a pubertáskor előtt meg kell kezdeni az intenzív edzést, mert különben később már nem lehet kilátás a sikerre. A pubertáskorban könnyen megzavarodik a mozgáskoordináció, s ilyenkor a gyermekek kezdenek szégyenlősek lenni. Ha ilyenkor kezdenek intenzíven foglalkozni egy-egy sportággal, akkor esetleg már nem tudják pótolni az addig mulasztottakat. Dr. Miloš Trubb, a Dukla Praha orvosa így nyilatkozott: — A csapatjáték vagy az intenzív úszóedzés semmiképpen sem káros a gyermekek szervezetére, sőt segíti a gyermekek természetes fejlődését, növekedését. Viszont kerülni kell azokat a versenyszámokat, amelyek az átlagosnál nagyobb erőt és kitartást követelnek, vagy azokat, amelyek egyoldalú fejlődéssel járnak, mint amilyen például a gerelyhajítás, vagy a kenuzás. Emellett sohasem szabad elhanyagolni a kiegészítő sportokat. A korai szakosodásnak az az előnye, hogy az élversenyzés időszaka nem nyúlik bele az érettkorba és így nem hagy súlyos nyomokat a mozgási és keringési rendszerben. Vladimir Probok edző a következőket hangoztatta: — Ha a gyermekek szakember irányításával és orvosi ellenőrzés mellett sportolnak, akkor az intenzív edzés semmiképpen sem veszélyezteti a gyermekek egészségét. Viszont ellenkező esetben károsodások keletkezhetnek. A veszély a túlzott megterhelésben, az erőfeszítésben rejlik. Nem szabad megfeledkezni például arról, hogy vannak olyan gyakorlatok, amelyek gátolhatják az ízületek, a csuklók fejlődését. De megvannak a módszerek arra, hogy megakadályozzuk az ilyen túlerőltetésből származó károkat. Egy másik sportláp, a Československý Sport idézi Kirschnek, a kölni testnevelési főiskola tanárának a véleményét, aki szerint a rendszeres edzést már nagyon fiatal korban el lehet kezdeni. A kölni professzor szerint már a hatéves kisfiú is futhat 100 — 1500 m-t. Hiszen ebben a korban, ha egy kisgyermek 4 — 5 percig szakadatlanul mozgásban van, az a világ legtermészetesebb dolgai közé tartozik. A hétéves gyerek alapfelkészülésébe már nyugodtan beiktathatjuk a 10 percig tartó futást is. A testet legjobb már ebben a korban felkészíteni a későbbi erőfeszítésekre. Ezt segíti nemcsak a futás, hanem több más iskolai tornaszer alkalmazása is, így a mászókötelek, a különféle húzódzkodások és kúszások és általában az izmokat jól megmozgató gyakorlatok. Sajnos az utóbbi időben az általános gimnasztikái felkészülést nagyon elhanyagolják. Pedig ez főként a korai szakosodást kívánó sportágaknál, mint amilyen az úszás, a torna, a műkorcsolyázás, nélkülözhetetlen.
