Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám, csütörtök

A LESZERELÉSI VILÁGKONFERENCIA ÜGYÉBEN. Waldheim fogadta a szovjet és az amerikai ENSZ-nagykövetét Neiv York — Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-nagykövete több mint másfél órán át tár­gyalt Kurt Waldheim főtitkár­ral. Találkozójuk után elmond­ta, hogy „a legkülönbözőbb kér­désekről cseréltek véleményt Malik után Bush amerikai ENSZ-nagykövet járt a főtit­kárnál. Az ENSZ egyik szóvivő­je szerint mindkét diplomatát azzal a céllal kérette magához Waldheim, hogy megbeszélje velük a nemzetközi helyzetet. Jakov Malik levélben hívta fel Kurt Waldheim főtitkár fi­gyelmét arra, hogy a titkárság még mindig nem küldte meg minden egyes országnak azt a levelet, amely állásfoglalást kér a 26. közgyűlési ülésszak által elhatározott leszerelési világ- konferenciával kapcsolatban. A határozat, mint ismeretes, min­den államot felkért arra, hogy közölje az ENSZ-főtitkárral a leszerelési világkonferencia ösz- szehívására és megtartására vo­natkozó nézeteit. Malik rámutatott, hogy a ha­logatás oka időközben ismere­tessé vált. A titkárság néhány felelős tisztviselője ugyanis megkísérli a címzettek körét kizárólag az ENSZ-tagországok- ra szűkíteni, ami ellentmond a határozat betűjének és szelle­mének, figyelmen kívül hagyja, hogy a leszerelési világkonfe­rencia — a közgyűlés döntése értelmében — nyitva áll min­den ország előtt. Malik levele ezután felsorolja azokat az országúkat, amelye­ket — noha fontos szerepet játszanak a leszerelésért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban — hátrányos megkü­lönböztetés ért. Ezek: a Német Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság, a Koreai NDK, a Bengáli Népi Köztársaság. Ha ezeket az országokat kihagynák a konfe­rencia előkészítéséből — mutat rá a szovjet ENSZ-nagykövet — akkor éppen azoknak a fontos nemzetközi kérdéseknek a meg­oldása szenvedne károkat, amelyekért a leszerelési világ- konferenciát tulajdonképpen össze kell hívni. Levele végén Jakov Malik re­ményét fejezte ki, hogy a főtit­kárnak a közgyűlési határoza­tot tartalmazó levele minden megkülönböztetés nélkül eljut a világ összes államához. * * * Kurt Waldheim főtitkár a fa­ji megkülönböztetés felszámolá­sának nemeztközi napja alkal­mából rendezett háromnapos apartheid-ellenes ülésszak meg­nyitóján felszólította a Dél- afrikai Köztársaságot s mind­azokat a kormányokat, amelyek „a faji megkülönböztetés és az apartheid politikáját gyakorol­ják“ , hogy tartsák tiszteletben az ENSZ alapokmányát és el­veit, kövessék az ENSZ-határo- zatokat, s ennek megfelelően vizsgálják felül politikájukat. A napi átlag: 350 bevetés Megkezdődött IVgo Ba Thanh pere 1972. III. 23. Washington — Az amerikai légierő és haditengerészeti lé­gierő repülőgépei Idén eddig átlag napi 350 bevetésben tá­madták Indokína országait — jelenti az AP amerikai hírügy­nökség Washingtonból, a had- ttgyminsztérium tisztviselőitől szerzett értesüléseit ismertet­ve. A vadászbombázók és a B — 52-es nehézbombázók január­ban és februárban 21 000 beve­tésben 125 000 tonnányi bombát szórtak le Dél-Vietnam, Laosz, Kambodzsa és Eszak-Vietnam területére. Március első húsz napjában hasonló arányú és ütemű volt az amerikai légi- tevékenység. A legtöbb táma­Fučík Fakultás Havanna — A havannai egye­tem újságírói fakultását Fuőík- íól, a világszerte ismert antifa­siszta harcosról, a kommunista újságírók példaképéről nevezik el. Az elnevezésről szóló beje­lentést az egyetem képviselői tették azon az ünnepi gyűlésen, amelyet Gusta Fučíková tiszte­letére rendeztek. dóst Laosz felszabadított terü­letei ellen hajtották végre: két hónap alatt 15 000 bevetést. A számok tem tartalmazzák a sai­goni kormánycsapatok légiere­je által végrehajtott támadáso­kat, amelyek elsősorban Kam­bodzsa és természetszerűleg Dél-Vietnam területét sújtották. Saigon — Az egyik saigoni hadbíróságon megkezdték és nyomban elnapolták Ngo Ba Thanh asszonynak, az egyik legaktívabb kormányellenes és Amerika-ellenes nőmozgalom „az élethez való jogért küzdő nők szövetsége“ vezetőjének perét. Ngo Ba Thanh asszonyt a tavaly októberben megtartott saigoni választási komédia előtt tartóztották le. Letartóz­tatása óta a hírhedt Thu Dúc-i női fegyházban tartották, ahol egészsége súlyosan megromlott. Ügyvédei közölték, hogy szív­panaszai vannak, vérnyomása rendellenesen magas és tüdő­gyulladást is kapott. Kérték, hogy óvadék ellenében bocsás­sák szabadon. Ezt a hadbíróság kereken elutasította. BONNBAN folytatódtak a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság megbeszélései a két or­szág közötti forgalom lebonyo­lításával összefüggő szerződés megkötéséről. A LENGYEL SZEJM március 28-án tartja meg első ülését, amikor megválasztják a Len­gyel Népköztársaság új állam­tanácsát, valamint a szejm egyes bizottságait. LONDONBAN megkezdődtek Edward Heath angol és Brian Faulkner északír miniszterel­nök tárgyalásai az ulsteri vál­ság elhárításáról. PÁRIZSBAN megkezdte ülését a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága, amelynek napirendjén mindenekelőtt az ország politikai helyzetének jellemzése szerepel. A KÖZÖS PIACI tagországok fői i művelésügyi miniszterei brüsszeli tanácskozásának má­sodik napja ismét eredményte­lenül végződött. AZ NSZK, Belgium és Hol­landia vesz részt a 280 mega­watt teljesítményű, gyors neut­ronokkal működő, atommáglyá­val ellátott atomerőmű proto­típusának építésében. A Duis­burg mellett létesítendő üzem építése a tervek szerint hat évet vesz igénybe. TOKIÓBAN megkezdődött az ellenzéki Demokratikus Szocia­lista Párt háromnapos évi ér­tekezlete. Kaszuga Ikko, a párt elnöke megnyitó beszédében a japán ellenzéki erők egységét és egy új „progresszív párt“ megteremtését sürgette. NIXON elnök fogadta Gerard Smith-t, a SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjét. Smith pénteken uta­zik Helsinkibe, ahol március 28-án kezdődik a SALT-tárgya- lások következő fordulója. Formális intézkedés Washington — Az amerikai képviselőház megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely — dollárban kifejezve — 8,75 szá­zalékkal növeli az arany un­ciánkénti árát. A szenátus ko­rábban már elfogadta a javas­latot, így az most már csak Ntxon elnök aláírására vár. A törvény életbelépésével egy uncia arany ára 38 dollár lesz. A dollárdevalváció része annak az intézkedéssorozatnak, ame­lyet az Egyesült Államok ta­valy decemberben határozottéi súlyos pénzügyi bajainak rész­leges orvoslására. lényeges kérdésben. Ennek az állásfoglalásnak az első megfo­galmazója De Gaulle tábornok volt, aki az Európai Gazdasági Közösséget valóban gazdasági és nem nemzetek feletti poli­tikai tömörülésként ismerte el. Pompidou tán ezzel a lépésé­vel is hangsúlyozni szeretné a gazdasági integráció „apoli- tikus“ jellegét, mégpedig ab­ban az időszakban, amikor az európai biztonsági értekezlet összehívása ügyében és általá­ban a legégetőbb nemzetközi politikai kérdésekkel összefüg­gő álláspontok kialakításában a Közös Piac en bloc kíván fellépni. Franciaország félre­érthetetlenül ún. nagyhatalmi pozícióját védi, amikor fenntart­ja önálló döntési jogát, ám Pompidou egyéb célokat is kö­vet a népszavazás megrendezé­sével. Több politikai megfigyelő mu­tatott rá az elmúlt napokban, hogy a francia államfő a kö­zös piaci „igen‘‘-t nem csupán saját pozíciója megerősítésére kíséreli meg felhasználni, ha­nem mindenekelőtt a baloldali egységtörekvések megtorpedó­zására. Köztudomású ugyanis, hogy a Francia Kommunista Párt és az Egyesült Szocialista Párt között bizonyos nézetelté­rések merültek fel az Európai Gazdasági Közösség kibővítésé­nek kérdésében. A népszavazás tehát alkalmat nyújthat az el­lentéteknek az elmélyítésére, sőt nyílt állásfoglalásra is késztetheti a szocialistákat az FKP programjával szemben. Er­re a momentumra egyébként immár a két párt képviselői rá­mutattak, sőt elhangzott egy indítvány is, amely áthidalná ezt a problémát. Jellemző persze, hogy a fran­cia uralkodó osztályok meny­nyire tartnak a baloldali egy­ség kialakulásának lehetőségé­től. Így nem csoda tehát, hogy minden alkalmat megragadnak ennek a folyamatnak a fellazí­tására, még annak az árán is, ha borsot törnek a tory-kor- mány orra alá. Heath ugyanis attól fél, hogy a különböző pro- cedurális eljárásokkal, a francia lépés következtében kialakult helyzetet kihasználva az ellen­zék ismét időt nyer, sőt, eset­leg a parlament őszi üléssza­kára odázhatja el a kérdést, amikoris mindent újból Kall kezdeni. Amennyiben erre tar kerülne, a tory-kabinet ugyan­csak tekintélyét veszítené nyu­gat-európai partnerei szénié­ben. BALOGH P. IMRE Josef Kempný, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, i KB titkára aki hivatalos látogatáson az NDK-ban tartózkodik, március 21-én Konrad Neumannak, a Német Szocialista Egység­párt fővárosi bizottsága első titkárának kíséretében ellátogatott az NDK államhatárához. (ŰSTK—ZBj SZOVJET-AFGÁN KÖZÖS KÖZLEMÉNY Moszkva — Dr. Abdul Zaher afgán miniszterelnök tegnap befejezte nyolcnapos hivatalos baráti látogatását a Szovjet­unióban és Taskentból Kabulba utazott. Moszkvában közös közle­ményt tettek közzé Zaher mi­niszterelnök látogatásáról. Af­ganisztán miniszterelnöke a szovjet kormány meghívására március 14- és 22-a között hi­vatalos baráti látogatáson tar­tózkodott a Szovjetunióban. Az afgán miniszterelnököt fo­gadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Abdul Za­her a barátság és kölcsönös megértés légkörében megbeszé­léseket folytatott Alekszej Ko­szigin miniszterelnökkel. A tárgyalások során a két fél eszmecserét folytatott a szovjet—afgán baráti kapcsola­tok további fejlesztéséről, va^ lamint a Szovjetunió és Afga­nisztánt érdeklő időszerű nem­zetközi problémákról — hang­zik a közleményben. A szovjet kormány és Afga­nisztán kormánya kijelentette, kész továbbfejleszteni ös szi­lárdítani a két ország baráti kapcsolatait és sokoldalú együttműködését. Az afgán kormány megelé­gedéssel fogadta a Szovjetunió készségét, hogy gazdasági és műszaki támogatást nyújt Afga­nisztánnak az ország 1972— 1977. évi ötéves gazdaságfej­lesztési tervének megvalósításá­ban, és megfelelő egyezményt ír alá a jelenlegi moszkvai tárgyalások alapján. A Szovjetunió és Afganisztán megelégedéssel vette tudomásul az ENSZ-közgyűlés XXIV. ülés­szakának azt a határozatát, hogy összehívják a leszerelési világkonferenciát. A két fél továbbá meggyőző­dését fejezte ki, hogy az euró­pai biztonsági és együttműködé­si értekezlet összehívása hozzá­járul az európai helyzet további normalizálásához. Abdul Zaher miniszterelnök az afgán király és a kormány nevében meghívta Afganisztán­ba Leonyid Brezsnyevet, Nyiko­laj Podgornijt és Alekszej Ko­szigint. A meghívást köszönet­tel elfogadták. Tüntetések Londonban London — A faji megkülön­böztetés elleni harc napja, a dél-afrikai fajüldözők sharpe- ville-i vérengzésének 12. évfor­dulója alkalmából Londonban több tüntetést és nagygyűlést rendeztek. A dél-afrikai apartheid politi­ka ellen küzdő mozgalom kép­viselői nyilatkozatukban lelep­lezték Pretoria, Lisszabon és Sa­lisbury fajüldöző és gyarmat- tartó rendszerének szövetségét, amelyek az afrikaiak könyörte­len elnyomásával próbálnak uralmon maradni Afrika déli részén. Csökkentek Konstantin esélyei Athén — Zoitakisz régens menesztése nagy feltűnést kel­tett a görög fővárosban. Athéni megfigyelők és egyes politiku­sok véleménye szerint a régen- si székben történt személycseré­vel rosszabbodtak a római szám­űzetésben élő Konstantin király esélyei arra, hogy visszatérjen a görög trónra. Egy görög kormányszóvivő cáfolta, hogy Zoitakisz menesz­tése kapcsolatban áll a volt ré­gens és a kormány nézeteltéré­seivel Ciprus kérdésében. Zoitakisz nem ellenezte a gö­rög kormány követelését, hogy Makariosz alakítsa át kormá­nyát — mondotta a szóvivő, aki cáfolta azt is, hogy Zoitakisz házi őrizetben van. Meddig király a király? Stockholm — Svédország 1975-re minden bizonnyal új al­kotmányt kap, amely a több mint másfél évszázados alap­törvényt felváltva minden meg­maradt funkciójától megfosztja a királyt. Az összes pártok kép­viselőiből alakult alkotmányozó bizottság maga is tizennyolc évig dolgozott az új alkotmány tervezetén, amelyeket a napok­ban nyújtottak át Gejer igazság­ügyminiszternek. A tervezet értelmében a kor­mányalakítási megbízást nem a király, hanem a rigsdag (par­lamenti elnöke adja egy kivá­lasztott politikusnak. A heti ka­binetüléseken a miniszterelnök fog elnökölni és ő veszi át a királytól a fegyveres erők főpa­rancsnokának tisztét is. Negyed­évenként azonban a kormányfő államtanácsülést tart és ezen tájékoztatja a királyt az állam­ügyekről. Az új alkotmány értelmében nem a király fogja megnyitni a parlament ülésszakát, és a No- bel-díjak átadásának ceremóniá­ja is megváltozik, mert az ural­kodó kitüntetéseket nem nyújt­hat majd át. A teljes hatalom- fosztást mintegy betetőzi az az érdekes javaslat, amely a tör­vény előtti egyenlőséget kiter­jeszti az uralkodóra is, a svéd király ugyanis eddig mentelmi jogot élvezett. Az alkotmánytervezet 1973- ban kerül a parlament elé elő­ször és 1974-ben lesz a második olvasás. Az alkotmánytervezet burkoltan megnyitja a lehető­séget az ország köztársasággá alakulásához. A svéd trónon fiági örökösödés van, és ha a jelenleg uralkodó dinasztia ki­hal, az alkotmánytervezet értel­mében már nem kell új királyi családot választani, hanem a parlament ideiglenes államfőt jelöl ki, vagy királyt vagy elnö­köt választ majd. Ez a dilemma azonban nem „fenyegeti“ még a közeljövőben a parlamentet, mivel Gustáv Adolfnak van utódjelöltje a 25 éves Károly Gustáv személyében. Következetes határozat Belgrád — Jugoszlávia fővá­rosában befejeződött a jugoszláv szakszervezetek kongresszusa, amelyen mintegy 400 küldött vett részt. A elfogadott határo­zat rendkívüli fontosságot tulaj­donit a munkásosztály vezető szerepe biztosításának a társa­dalom összes területén. Kommentárunk A Csatornán túl mind a mai ** napig folynak a találga­tások, vajon Pompidou miért éppen londoni látogatása elő­estéjén jelentette be, hogy nép­szavazásra bocsátja a Közös Piac kibővítésének kérdését, és egyáltalán — tulajdonképpen milyen célt követ a francia el­nök ezzel a látványos alkot­mányjogi eljárással? Kétségtelen ugyanis, hogy Heath kabinetjét kellemetlenül érintette Pompidou bejelentése, sőt újabb érveket adott a tár­sulás ellenzőinek a kezébe. El­hangzottak olyan követelések is, hogy Nagy-Britanniában szintén rendezzenek népszava­zást, a lakosság legszélesebb rétegei döntsenek róla: csat­lakozzék-e a sztgetország az Európai Gazdasági Közösség­hez? Vitathatatlan, hogy Heath kormánya szorult helyzetbe jutna, az sem elképzelhetetlen — belebukna magafőzte társu­lási koncepciójába. Nyilvánvaló, hogy Pompidou elnyeri a legszélesebb tömegek támogatását a Közös Piac kibő­vítését Illetően, tehát a népsza­vazás megrendezése korántsem irányul a szigetország társulá­sa ellen. Tény viszont, hogy Párizs továbbra is éreztetni sze­retné: szigorúan megköveteli a tagországok döntési jogának tiszteletben tartását az összes POMPIDOU MANŐVERE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom