Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám, szerda
Csehszlovákia Kommunista Pártjának gazdaságpolitikája a CSKP XIV. kongresszusa után A marxizmus—leninizmus klasszikusai sokszor hangsúlyozták, hogy az egész szocialista társadalom építésében elért sikerek döntő mértékben a szocialista gazdaság fejlesztésében elért sikerektől függnek. A szocializmus végleges győzelme tehát arra támaszkodik, hogy milyen hatékonyan tudja ez az új társadalmi rendszer megoldani a népgazdaság fejlődésének valamennyi minőségi és mennyiségi kérdését, milyen kedvező feltételeket alakít ki a társadalom anyagi és kulturális érdekeinek, valamint szükségleteinek egyre teljesebb kielégítéséhez. A kommunista párt ezért tevékenységében állandóan gondot fordít gazdaságpolitikája koncepciójának kialakítására, és céltudatosan keresi az utakat sikeres megvalósításához. A mai bonyolult népgazdasági problémák helyes megoldását és az ország gazdaságának további távlati fejlesztését pártunk elsőrendű politikai feladatának tartja, mivel ez közvetlenül érinti minden egyes állampolgár életét, társadalmunk minden tagjának életszínvonalát. A dolgozók elsősorban gazdaságpolitikánk eredményei alapján értékelik a párt egész politikáját és pártunknak azt a képességét, hogy országunkban teljesíteni tudja vezető szerepét. A gazdaságpolitikát úgy jellemezhetjük, mint pártunk elképzelésének vagy koncepciójának összességét a meghatározott időben végbemenő gazdasági folyamatok céltudatos befolyásolásában. A párt gazdaságpolitikája magában foglalja a gazdasági fejlődés tartalmát és céljait, de elválaszthatatlan része a célok megvalósítása, formáinak és módszereinek meghatározása, beleértve a politika megvalósításához szükséges intézményes szervezési és káderfeltételek kialakítását. A párt társadalmi vezető szerepéből következik, hogy gazdaságpolitikája meghatározza országunkban a politika minden szubjektumát, és határozott kiindulópontot jelent az állam gazdaságpolitikájának kialakításában. Az állami szervek a szó cialista állam gazdaságpolitikájában applikálják a párt gazdaságpolitikáját, s a kötelező gazdasági tervek, a konkrét irányelvek és utasítások formájában dolgozzák fel. A párt vezető szerepe alapján és mindennapi tevékenysége által gazdaságpolitikája meghatározott koncepciójával összhangban megteremti a legjobb politikai, társadalmi és ideológiai feltételeket a folyamatos, tervszerű gazdasági fejlődéshez, a társadalom szükségleteihek kielégítéséhez és a szocialista életmód fejlesztéséhez* A csehszlovák gazdaság fejlődésének dinamikája A csehszlovák gazdaság mai magas színvonala hazánkat a világ gazdaságilag legfejlettebb országai közé sorolja. Ez a kommunista párt által vezetett dolgozók céltudatos törekvésének az eredménye. A párt politikája megnyerte a dolgozók tömegeit a szocializmus építése bonyolult programjának megvalósítására, amihez a munkásosztály és a dolgozó nép 1948 februári győzelme nyitotta meg az utat. Országunkban az elmúlt negyed évszázad alatt szocialista termelési viszonyokat létesítettünk, kiépítettük a szocializmus óriási anyagi, műszaki alapját, amely magában foglalja a műszakilag fejlett ipart és építőipart, az intenzív mezőgazda- sági nagyüzemi termelést, a sűrű közlekedési hálózatot és a széles körű tudományos-műszaki alapot. A lakosság valameny- nyi rétegének életszínvonala rendkívül emelkedett, eltávolí- tottuk az életszínvonal-különbözőseget az egyes szociális rétegek, az ország egyes területei, valamint a város és a falu között. Népünknek a szocialista építés során tanúsított építő törekvése eredményeit mérlegelve jogosan lehetünk büszkék. Az ország nemzeti jövedelme 1948-tól csaknem a négyszeresére növekedett és a személyi fogyasztás a háromszorosára. A legfontosabb gazdasági ágazatok mai nagyüzemi alapja — a szocialista termelési mód és a szocialista nemzetközi gazdasági integráció feltételei közepette — olyan erőt képvisel, ami biztosítja a gazdaság további dinamikus fejlődését, és ezáltal az életszínvonal további emelésének feltételeit, a lakosság létbiztonságának megerősítését. Az ipari termelés, gazdaságunk magva, 1937-hez viszonyítva a hétszeresére növekedett, miközben teljesen megváltozott a struktúrája. Az ipari termelésben és struktúrájában emelkedett a progresszív ágazatok részaránya. A gépipar és a kohóipar, amely 1938-ban az egész termelés 25 százalékát biztosította, ma már több mint 40 százalékát biztosítja. A vegyipar termelése 1937-ben a termelés 2 százalékát adta, míg 1970-ben részaránya már több volt mint 7 százalék. A második legjelentősebb gazdasági ágazatnak, a mezőgazdaságnak, a szocialista építés folyamán alapjában megváltozott a jellege. Ma már teljes mértékben a szocialista termelési viszonyokra támaszkodik, melyek kedvező alapot biztosítanak ahhoz, hogy az állatenyésztésben, a növénytermelésben és a takarmányiparban a korszerű nagyüzemi termelés érvényesüljön. A mezőgazdaság az utóbbi években gazdaságunk stabilizálásának fontos tényezője lett. A többi ágazatban, az építőiparban és a közlekedésben is sikeresen fejlődött a termelés. Országunk gazdasági fellendítésében nagy szerepet játszott a tudományos-kutató tevékenység fejlesztése. Csehszlovákiának a háború előtt gyakorlatilag nem volt saját kutatóalapja, ma azonban ezen a területen már csaknem 150 000 dolgozó tevékenykedik. A kommunista párt rendkívüli figyelmet szentel Szlovákia fejlesztésének. E feladat sikeres biztosítása elválaszthatatlan része volt a nemzetiségi kérdés következetes megoldásának. A háború előtti időszakban Szlovákiának a cseh országrészekkel szembeni gazdasági lemaradását 40—50 évre becsülték. Ma Szlovákia államunk gazdaságilag fejlett része, ipari termelése meghaladja az egész Csehszlovákia háború előtti ipari termelését. Ezenkívül produktív mezőgazdasági nagyüzemi termeléssel rendelkezik. Szlovákiában az ipari termelés a 12-szeresére növekedett. A dolgozók száma elérte a 621 ezret, és 1937-hez viszonyítva csaknem hatszorosára növekedett. Széles körű változásokat eszközöltek a termelés struktúrájában és műszaki színvonalában. Döntő szerepe van a vegyiparnak, a gépiparnak és a kohászatnak. A mezőgazdasági termelés 86 százalékkal emelkedett, a munkatermelékenység pedig a háromszorosára növekedett. Szlovákiában 1948-ban az egy főre eső nemžeti jövedelem a cseh .országrészekben egy főre eső nemzeti jövedelem 58,7 százalékát képezte, 1970-ben már 81,7 százalékát. Szlovákia részaránya Csehszlovákia nemzeti jövedelmének kialakításában csaknem 27 százalék. Szlovákia gazdasági fejlődésének és a cseh országrészekkel való gazdasági kiegyenlítődésének programja a két testvérnemzet egységes állama építésének alapköve, és teljes mértékben megfelel a nemzetiségi politika lenini elveinek. A munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség a CSKP vezetésével tanúsított építő lelkesedésének eredményei pozitívan tükröződnek az állampolgárok anyagi és kulturális színvonalában. Az életszínvonal elért foka a gazdaságilag fejlett országok közé juttatta országunkat. Teljes alkalmaz- tatottságot értünk el. Jelentősen lerövidült a munkaidő, amely a legrövidebbek közé tartozik a világon, a szabadságok viszont a leghosszabbak közé. Jelentősen emelkedett a munkások, az alkalmazottak reálbére és a szövetkezeti parasztok bevételei. Jelentősen emelkedtek a szociális juttatások. Növekedett a személyi és a társadalmi fogyasztás is. A lakosság műveltsége és kulturális színvonala magas, minőségileg magasabb szintre jutott a szociális biztosítás és az egészség- ügyi gondoskodás, amely döntő mértékben ingyenes. Ä nyugdíjkorhatár nálunk alacsonyabb, mint a kapitalista államok-
