Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám, kedd

Ű J F ILM E K SZERELMESFILM (magyar) Szerelmesfilm — egy színes, gazdag, sokféle érzésből szőtt emberi kapcsolat bensőséges rajza. Lélektani dráma, mely két fiatal (Jancsi és Kata) sor­sát, kettőjük formálódó és szün­telenül változó, fejlődő kapcso­latát ábrázolja a közösen eltöl­tött kisgyermekkortól, 1943-tól napjainkig, s kifejezi, milyen nagy jelentőségűek az igaz, em­beri viszonyok életünkben, s mennyire nem könnyű ezeket kialakítani, megteremteni. Sza­bó István több sikeres kisfilm, valamint az Álmodozások kora fűződik, emlékezetében vissza­pergeti ezeket. A háború nehéz, gyötrelmes éveit, a felszabadí­tást, az országépítést, az 1956- os ellenforradalmat. .. Felvil­lan a közösen eltöltött gyer­mekkor, felrajzolódik egy nyi­ladozó szerelem, mozaikszerűen felépül két fiatal múltja, majd elválásuk és újabb találkozá­suk tíz év múltán. A film mondanivalóját, Szabó István szavaival élve, ekképpen fogalmazhatnánk meg: A gye­rekkori kapcsolat — legyen az szerelem, barátság, testvéri sze­Bálint András és Halász Judit a Szerelmesfilm egyik jelenetében. és az Apa rendezője legújabb filmjében emberséges történetet mond el, boldogságot és gyöt­relmet egyaránt szerző bonyo­lult emberi kapcsolatokról. Ro­mantikus, lírai hangvételben — mely mentes minden szenti- mentalizmustól — hangsúlyozza az érzelmek fontosságát, ro­konszenvesen, emberien, mo­dern megfogalmazásban fejezte ki azt a tényt, hogy érzelmek nélkül nem lehet élni. Számta­lan helyszín, látszatra lazán összefüggő epizódok, jelenték­telenül apró hétköznapi dolgok, és a különféle sorsfordulók iszonyú drámáinak felvillaná­sa... Ezekből épülnek a közös emlékek — az eliramló jelen idő, amiből múlt lesz, vissza­vonhatatlanul közös múlt egy visszahozhatatlan fiatalság em­lékei. A Szerelmesfilm visszapillan­tások, emlékezések fűzére. Val­lomás a szerelemről, de nem­csak erről: egy nemzedék, a mai harmincévesek sorsát meg­határozó események története is. Nem történelem, de mert a film hősének minden jelentős történelmi eseményhez mély él­ménye, vagy szomorú emléke retet — a felnőttben elmúlhat, átalakulhat, kiteljesedhet, de mindenképpen megváltozik. Fő­leg, ha a gyerekkorban egy­máshoz kötődők életpályája annyira eltérő síneken fut to­vább, mint a Szerelmesfilm hő­seié: Budapesten és Franciaor­szágban ... Mi maradt a két fiatal szerelméből évek múltán? Mi kapcsolja őket össze, mi vá­lasztja el? A rendező ezekre a kérdésekre keres választ — őszinte nyíltsággal, emlékképek segítségével, a modern líra asz- szociációival. (Az idegenbe sza­kadt magyarok vallomásai, em­lékezései révén bemutatja ezek gyökértelenségét, kétségbeesett kapaszkodását a múltjukhoz.) A film főszerepeit Bálint András (valamennyi eddigi Sza­bó-film főszereplője) és Halász fudit játssza. Mindketten a film hangulatához, történetéhez illően, a rendező szándékának megfelelően, tehetségesen for­málták meg szerepüket. Rajtuk kívül Békés Rita, Huszti Péter és }erzy Kawalerowicz lengyel rendező felesége, a híres Lucy- na Winnicka látható a film je­lentősebb szerepeiben. —ym— EGY AMERIKAI FELESÉG TITKOS ÉLETE (amerikai' G. Axelrod rendező filmjéről rövid értékelésként elmondhat­juk, hogy nem rossz alkotás, mert a pazar környezetben ját­szódó, aránylag kevés szereplőt felvonultató tipikus konverzá- riós vígjáték kellemes másfél órát szerez nézőinek. A férj — aki egy neves színész sajtótit­kára — munkájából adódó el­foglaltsága, rohangászásai miatt elhanyagolja házastársi köteles­lítőből is kitűnik, hogy a film témája nem új, mondanivalója régi igazságot ismétel meg: a boldogsághoz nem elsősorban pénz és jólét szükséges. Ez még Amerikában, az úgynevezett felsőbb körökben is érvényes. A jól pergő történet hátterében érezhető a rendező kritikus hangvétele a mai Egyesült Álla­mok látszólag csillogó, ám problémákkal, el lentin ondások­Jelenet az „Egy amerikai jeleség titkos élete“ című vígjátékból. ségeit, éppen akkor, amikor fe­lesége életében elérkezett az a bizonyos pillanat, vagyis rádöb­ben, hogy már felette is eljár az idő, s a férfiak nem nagyon veszik őt észre. Nagy kaland­ra szánja el magát — méghoz­zá férje munkaadójával. Számos mosolygásra, néha pedig elgondolkodásra is kész­tető jelenet után azért minden jóra fordul, a házasság nem szenved hajótörést. E rövid íze­kal telített fogyasztói társadal­máról. A jó rendezés mellett a film legnagyobb erénye a főszerep­lők kiváló alakításai. Különö­sen a feleséget játsszó Anne Jackson érdemel osztatlan elis­merést, de feltétlenül meg kell dicsérni Patrik O’Neal (férj) és Walter Matthau (színész) teljesítményét is.-y-l ÉRTÉKES JAVASLATO Az elmúlt hetekben több olva­sónk megírta véleményét, ja­vaslatát lapunk 1971. december 17-i számában közölt tematikus feladatokra. A legtöbben a 7-es számú feladathoz, a gyermekek nyári üdülésének biztosításához szóltak hozzá. A válaszokból né­hányat lapunkban Is közöltünk, de minden hozzászólást továbbí­tottunk a javaslatokat értékelő bizottsághoz. A beérkezett levelek bizonyít­ják, hogy a gyermeknevelés a bölcsődétől a napköziig sok gondot okoz a szülőknek, peda­gógusoknak, s számtalan kiak­názatlan lehetőséget látnak a nevelési folyamat tökéletesítésé­re. Muzslai Irén óvónő Levicé- ről (Léva) az első számú te­matikus feladattal foglalkozva tapasztalatairól ír. Példákkal bi­zonyítja, milyen lényeges, hogy a pedagógus döntését igazságos­nak érezzék a gyermekek. A kö­zösségi szellem kialakítását az egymás megbecsülésére való nevelést már az óvodákban kell elkezdeni. Bara László Tvrdosovcéről (Tardoskedd) írt. A 6-os számú tematikus feladatra küldött ja­vaslatokat. „A gyermek neve­lése azokban a családokban, ahol mindkét szülő dolgozik, egyre több gondot jelent, azért e téren különféle intézkedése­ket kell foganatosítani, hogy megkönnyítsük a szülök munká­ját, helyesen neveljük vagy neveltessük gyermekeinket“. Levélírónk foglalkozik a neve­lési folyamattal, a bölcsődék­ben, az óvodákban, valamint a kilencéves alapiskolákon. Figyelemre méltó gondola­tot vet fel levelében Gyenes Andárs pláštovcel (Palást) Ol­vasónk. A gyermekek nyári üdülésével kapcsolatban meg­jegyzi, hogy a pionírtáborok építése valóban nagyobb beru­házást igényel, de ezt az ösz- szeget nem csupán az állami kötségvetésből kell meríteni. Javasolta, hogy bocsássanak ki pionír sorsjegyeket — persze vonzó díjakkal — és a befolyt összeget fordítsák pionírtábo­rok építésére. Csupán néhány gondolatot idéztünk beérkezett levelekből, majd az értékelő bizottság fel­adata lesz meghatározni, mi valósítható meg a javaslatok­ból. Várjuk olvasóink további hozzászólásait. A bútoreflátás megjavításáért A bratislavai Nyugat-szlová­kiai Bútorüzemek dolgozói szem előtt tartva a kereskedelem és a fogyasztók követelményeinek jobb kielégítését, elhatározták az eddig gyártott háló. és la­kószobák korszerűsítését. Ezen­kívül néhány újdonságot sorol­tak be az idei termelési prog­ramba. Az 1971. évihez viszo­nyítva a termelést az idén több mint 12 százalékkal akarják emelni. ■C ..vv ^ c. s ni a kulturális igényeket Sajnálattal említem, hogy sok községben csak a labdarúgást népszerűsítik, s nem használják ki megfelelően a sportlétesítmé­nyeket. Pedig még a közepes nagyságú községekben is sok le­hetőség van arra, hogy a fiatalok több sportágat megkedveljenek. A hibát abban látom, hogy az is­kolában a tanítók nem keltik fel a gyermekek érdeklődését — a labdarúgáson kjvül — más sport iránt. E kérdés;sel elsősorban a testnevelő tanároknak, tanítóknak kellene foglalkozniuk. Kérdés, va­jon valóban szakképzett testneve­lő pedagógusok oktatják-e a gyer­mekeket, hiszen elsősorban az a tanító tud érdeklődést kelteni a sport iránt, aki aktívan sportol. A testedzéshez szükséges felszere­lések beszerzésében a szövetkeze­tek is segíthetnének, hiszen fiatal dolgozóik kedvtelésének kielégíté­séről van szó. A falusi sportegye­sület vezetőinek fokozottabban kellene gondoskodniuk az után­pótlás neveléséről. A legtöbb községben szövetke­zeti klubot létesítettek, de sok he­lyen csupán „Importálják“ a kul­túrát. A műkedvelői tevékenység jóformán megszűnt, pedig hivatá­sos kultúvíelelősöket is alkalma­zunk. Találunk olyan falut is, ahol hivatásos kultúrfelelős mű­ködik, de nincs aki ápolja a népi hagyományokat, színdarabot tanít­son és nevelje az ifjúságot. favaslom, hogy a klubok veze­tését csak szakképzett, a népne­velői szakmát hivatásának tekintő egyénre bízzák. Hiszen elsősorban nekik kell feltárni a fiataljaink­ban rejlő képességeket és kama­toztatni a szakkörökben. Vonzób­bá. otthonosabbá kell tenni a falu­si kultúrotthonokat, hogy vonzód­jék ide a lakosság, és legfőkép­pen a fiatalság. Ezt a feladatot csakis ügyes, népszerű szervező oldhatja meg, aki fel tudja mérni a kulturális igényeket, s ezeket igyekszik hazai forrásokból kielé­gíteni. Az érdekkörök tevékenysé­ge nélkül nincsen klubélet. A ve­zetőnek fel kell kutatnia azokat, akik tapasztalataikkal, tudásuk­kal, tekintélyükkel képesek sok egyént vonzani a szakkörbe. Már az iskolákon el kell kezdeni a kulturális érdeklődés kialakítását. El kell érni, hogy az alapiskolát végxett fiúk és lányok a kultúr- felelősben barátot, olyan szakem­bert lássanak, akitől érdemes ta­nulni. A kultúrfelelős személye egyben biztosíték arra, hogy a klubok és a kultúrházak teljesít­sék küldetésüket. BÚKOR JÓZSEF, Zemné (Szímő) Me csők bíráljjunk"«! Amikor a Szóljon hozzá ak­ciót indítottuk, főleg a keres­kedelem problémáival foglal­koztunk. Téma akadt bőven, mert az elárusítókkal napjában kapcsolatba kerülnek a vevők és nemcsak velük, hanem az áruval is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a vevő nem találja meg a regálokon a keresett árucikket. Ilyesmi is előfordult, de szerencsére csak ritkán. A kereskedelemmel kapcsola­tos tematikus feladatokra egye­sek úgy reagáltak, hogy Pon- ciustól Pilátusig elmarasztaltak mindent, mintha a kereskedel­mi tevékenység nálunk galamb­házhoz lenne hasonló. Pedig nem volt és nincs is igazuk, mert a hibák ellenére hazánk­ban az üzlethálózat bővítésére, kereskedelem fellendítésére — főleg a sűrűben lakott telepü­léseken — nagy gondot fordí­tottak. Erről győződhetünk meg, ha áttanulmányozzuk azt a ki­mutatást, amit a Prešovi Váro­si Nemzeti Bizottság nemrég tett közzé azokról a kereskedel­mi létesítményekről, melyek az elmúlt választási időszak fo­lyamán épültek fel, ha megvizs­gáljuk azokat a számadatokat, melyek a kereskedelmi tevé­kenységgel kapcsolatosak. Prešovban a kiskereskedelmi forgalom 1964—1970-ig 56,7 százalékkal nőtt, ami pénzben kifejezve 342 millió koronát je­lent. Érdekes statisztika szem­lélteti hogyan alakult az egyes árufajtákból az egy főre eső fogyasztás. 1964- ben 22,3, hét évvel később pe­dig 2ö,9 kilogrammal emelke­dett a húsfogyasztás. Ennél is jobb a „mérlege“ a baromfifo­gyasztásnak: 1964-ben egy főre 1,4 és 1970-ben már 4,2 kg ju­tott. Az elmúlt választási idő­szak folyamán jelentősen növe­kedett a vaj, de még az ásvány­víz fogyasztás is. Nem tétlenkedett a vendéglá­tóipar sem, mert az utóbbi évek folyamán sok helyen tájjelle­gű ételeket szolgálnak fel, vagy olyan specialitást, ipely az or­szág más pontjain nem kapha­tó. A városban 20 új, illetve korszerűsített élelmiszer és 25 ipari cikkeket árusító üzletet adtak át rendeltetésének. S hogy mi lesz ezután? Igye­keznek lépést tartani a köve­telményekkel. A víztorony köze­lében a Jednota új élelmiszerüz­letet és cukrászdát épít, a Béke parkban kerti vendéglő épül, a Safarik utcán pedig vendéglőt és kávéházat építenek. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, A fogyasztók étMéten Ebben az évben jobb mi­nőségű cipők kerülnek a belföldi piacra és az áruvá­laszték is bővül — jelentet­te ki Josef Kadlec ve­zérigazgató a Csehszlovák Cipőipar Ágazati Igazgatósá­ga vezető dolgozóinak ülé­sén, amikor közölte, hogy 1972-ben összesen 42 millió 845 ezer pár cipőt gyárta­nak a hazai szükséglet ki­elégítésére, vagyis 230 ezer párral többet, mint az elmúlt esztendőben. Ebből 17 millió 460 ezer pár készül bőrből, 12 millió 865 ezer pár textil és a többi pedig szellős po- rozus anyagból. Az elő negyedévben az évi terv 26,85 százalékát teljesí­tik. Nagy figyelmet jordítanak arra, hogy az olcsóbb cipők­ből is kellő mennyiség és választék álljon a vásárlók rendelkezésére. Ezt bizonyít­ja, hogy a kereskedelem számára 3 millió 886 ezer pár gyermekcipőt készíte­nek és 170 ezer pár gyer­mekcipőt gyártanak — eb­ben az évben először — a Clarino nevű japán anyag­ból. Gottwalífoyteii A gottwaldovi Svitben évek óta kedvezően fejlődik az újí­tómozgalom és eredményei egy­re figyelemreméltóbbak. A fel­találók és újítók tevékenységéi sokoldalúan támogatja a válla­lat műszaki vezetősége és tá­mogatják a szakszervezeti és pártszervek is. Az elmúlt évben összesen 629 újítási javaslatot nyújtotak be, ebből 305 javaslatot elfogadtak és a termelésben realizáltak. Az elért megtakarítás összege 7 979 892 korona volt, a kifi­zetett jutalom összege pedig 604 556 korona. A legjobb eredményeket a műanyag-megmunkáló részleg érte el, ahol 56 javaslat 2 mil­lió 59 681 korona megtakarítást eredményezett. * * * A cipőiparban e feladat sür­gősségét hangsúlyozza, hogy a szakágazatban 26 500 néző dol­gozik, vagyis az összes dolgo­zók 63 százaléka nő. Évente kb. 3000 dolgozó nő megy szülési szabadságra és 1300 -rövidített munkaidőben dolgozik. Ezek a számadatok is mutatják, sok kérdést kell megoldani, hogy a nők megfelelően bekapcsolód­hassanak a társadalmi munká­ba. hogy most már minden rendben van és ölbe tett kezekkel vár­hatnak a babérokra. Az új vá­lasztási időszakban szükséges számolni az életszínvonal to* vábbi emelkedésével, ami a la­kosság vásárlóképességének nö­vekedését vonja magával. Éppen ezért a levelezők által is sok­szor bírált áruválasztékot a jö­vőben az új üzletekben is bőví­teni kell, a kereskedelmi dolgo­zóknak ezután is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a munkaviszonyban lévő háziasszonyok által keresett félkészáruk ne hiányozzanak a regálokról, mert az örvendetes statisztikáknál Is fontosabb a vásárlók elégedettsége. Ennek eléréséhez igyekezzenek segít­séget nyújtani az újonnan meg­választott képviselők is. És még valami: nem szüksé­ges szőrszálhasogató módon csak a hibákra vadászni. Keres­kedelmünknek kedvező oldalai is vannak. Az egyik kedves du- naszerdahelyi levelezőnkhöz hasonlóan mások is megírhat­ják azt is, amit jónak, követésre méltónak tartanak a kereskede­lemben. Biztos, hogy ilyen ese­tek is akadnak szép számmal az országban. S a jó szó, a megbe­csülés — mindannyiunk haszná­ra — további jó munkára ösz­tönzi a kereskedelem dolgozóit. (k. 1.) 1972. II. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom