Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám, kedd
Ű J F ILM E K SZERELMESFILM (magyar) Szerelmesfilm — egy színes, gazdag, sokféle érzésből szőtt emberi kapcsolat bensőséges rajza. Lélektani dráma, mely két fiatal (Jancsi és Kata) sorsát, kettőjük formálódó és szüntelenül változó, fejlődő kapcsolatát ábrázolja a közösen eltöltött kisgyermekkortól, 1943-tól napjainkig, s kifejezi, milyen nagy jelentőségűek az igaz, emberi viszonyok életünkben, s mennyire nem könnyű ezeket kialakítani, megteremteni. Szabó István több sikeres kisfilm, valamint az Álmodozások kora fűződik, emlékezetében visszapergeti ezeket. A háború nehéz, gyötrelmes éveit, a felszabadítást, az országépítést, az 1956- os ellenforradalmat. .. Felvillan a közösen eltöltött gyermekkor, felrajzolódik egy nyiladozó szerelem, mozaikszerűen felépül két fiatal múltja, majd elválásuk és újabb találkozásuk tíz év múltán. A film mondanivalóját, Szabó István szavaival élve, ekképpen fogalmazhatnánk meg: A gyerekkori kapcsolat — legyen az szerelem, barátság, testvéri szeBálint András és Halász Judit a Szerelmesfilm egyik jelenetében. és az Apa rendezője legújabb filmjében emberséges történetet mond el, boldogságot és gyötrelmet egyaránt szerző bonyolult emberi kapcsolatokról. Romantikus, lírai hangvételben — mely mentes minden szenti- mentalizmustól — hangsúlyozza az érzelmek fontosságát, rokonszenvesen, emberien, modern megfogalmazásban fejezte ki azt a tényt, hogy érzelmek nélkül nem lehet élni. Számtalan helyszín, látszatra lazán összefüggő epizódok, jelentéktelenül apró hétköznapi dolgok, és a különféle sorsfordulók iszonyú drámáinak felvillanása... Ezekből épülnek a közös emlékek — az eliramló jelen idő, amiből múlt lesz, visszavonhatatlanul közös múlt egy visszahozhatatlan fiatalság emlékei. A Szerelmesfilm visszapillantások, emlékezések fűzére. Vallomás a szerelemről, de nemcsak erről: egy nemzedék, a mai harmincévesek sorsát meghatározó események története is. Nem történelem, de mert a film hősének minden jelentős történelmi eseményhez mély élménye, vagy szomorú emléke retet — a felnőttben elmúlhat, átalakulhat, kiteljesedhet, de mindenképpen megváltozik. Főleg, ha a gyerekkorban egymáshoz kötődők életpályája annyira eltérő síneken fut tovább, mint a Szerelmesfilm hőseié: Budapesten és Franciaországban ... Mi maradt a két fiatal szerelméből évek múltán? Mi kapcsolja őket össze, mi választja el? A rendező ezekre a kérdésekre keres választ — őszinte nyíltsággal, emlékképek segítségével, a modern líra asz- szociációival. (Az idegenbe szakadt magyarok vallomásai, emlékezései révén bemutatja ezek gyökértelenségét, kétségbeesett kapaszkodását a múltjukhoz.) A film főszerepeit Bálint András (valamennyi eddigi Szabó-film főszereplője) és Halász fudit játssza. Mindketten a film hangulatához, történetéhez illően, a rendező szándékának megfelelően, tehetségesen formálták meg szerepüket. Rajtuk kívül Békés Rita, Huszti Péter és }erzy Kawalerowicz lengyel rendező felesége, a híres Lucy- na Winnicka látható a film jelentősebb szerepeiben. —ym— EGY AMERIKAI FELESÉG TITKOS ÉLETE (amerikai' G. Axelrod rendező filmjéről rövid értékelésként elmondhatjuk, hogy nem rossz alkotás, mert a pazar környezetben játszódó, aránylag kevés szereplőt felvonultató tipikus konverzá- riós vígjáték kellemes másfél órát szerez nézőinek. A férj — aki egy neves színész sajtótitkára — munkájából adódó elfoglaltsága, rohangászásai miatt elhanyagolja házastársi köteleslítőből is kitűnik, hogy a film témája nem új, mondanivalója régi igazságot ismétel meg: a boldogsághoz nem elsősorban pénz és jólét szükséges. Ez még Amerikában, az úgynevezett felsőbb körökben is érvényes. A jól pergő történet hátterében érezhető a rendező kritikus hangvétele a mai Egyesült Államok látszólag csillogó, ám problémákkal, el lentin ondásokJelenet az „Egy amerikai jeleség titkos élete“ című vígjátékból. ségeit, éppen akkor, amikor felesége életében elérkezett az a bizonyos pillanat, vagyis rádöbben, hogy már felette is eljár az idő, s a férfiak nem nagyon veszik őt észre. Nagy kalandra szánja el magát — méghozzá férje munkaadójával. Számos mosolygásra, néha pedig elgondolkodásra is késztető jelenet után azért minden jóra fordul, a házasság nem szenved hajótörést. E rövid ízekal telített fogyasztói társadalmáról. A jó rendezés mellett a film legnagyobb erénye a főszereplők kiváló alakításai. Különösen a feleséget játsszó Anne Jackson érdemel osztatlan elismerést, de feltétlenül meg kell dicsérni Patrik O’Neal (férj) és Walter Matthau (színész) teljesítményét is.-y-l ÉRTÉKES JAVASLATO Az elmúlt hetekben több olvasónk megírta véleményét, javaslatát lapunk 1971. december 17-i számában közölt tematikus feladatokra. A legtöbben a 7-es számú feladathoz, a gyermekek nyári üdülésének biztosításához szóltak hozzá. A válaszokból néhányat lapunkban Is közöltünk, de minden hozzászólást továbbítottunk a javaslatokat értékelő bizottsághoz. A beérkezett levelek bizonyítják, hogy a gyermeknevelés a bölcsődétől a napköziig sok gondot okoz a szülőknek, pedagógusoknak, s számtalan kiaknázatlan lehetőséget látnak a nevelési folyamat tökéletesítésére. Muzslai Irén óvónő Levicé- ről (Léva) az első számú tematikus feladattal foglalkozva tapasztalatairól ír. Példákkal bizonyítja, milyen lényeges, hogy a pedagógus döntését igazságosnak érezzék a gyermekek. A közösségi szellem kialakítását az egymás megbecsülésére való nevelést már az óvodákban kell elkezdeni. Bara László Tvrdosovcéről (Tardoskedd) írt. A 6-os számú tematikus feladatra küldött javaslatokat. „A gyermek nevelése azokban a családokban, ahol mindkét szülő dolgozik, egyre több gondot jelent, azért e téren különféle intézkedéseket kell foganatosítani, hogy megkönnyítsük a szülök munkáját, helyesen neveljük vagy neveltessük gyermekeinket“. Levélírónk foglalkozik a nevelési folyamattal, a bölcsődékben, az óvodákban, valamint a kilencéves alapiskolákon. Figyelemre méltó gondolatot vet fel levelében Gyenes Andárs pláštovcel (Palást) Olvasónk. A gyermekek nyári üdülésével kapcsolatban megjegyzi, hogy a pionírtáborok építése valóban nagyobb beruházást igényel, de ezt az ösz- szeget nem csupán az állami kötségvetésből kell meríteni. Javasolta, hogy bocsássanak ki pionír sorsjegyeket — persze vonzó díjakkal — és a befolyt összeget fordítsák pionírtáborok építésére. Csupán néhány gondolatot idéztünk beérkezett levelekből, majd az értékelő bizottság feladata lesz meghatározni, mi valósítható meg a javaslatokból. Várjuk olvasóink további hozzászólásait. A bútoreflátás megjavításáért A bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútorüzemek dolgozói szem előtt tartva a kereskedelem és a fogyasztók követelményeinek jobb kielégítését, elhatározták az eddig gyártott háló. és lakószobák korszerűsítését. Ezenkívül néhány újdonságot soroltak be az idei termelési programba. Az 1971. évihez viszonyítva a termelést az idén több mint 12 százalékkal akarják emelni. ■C ..vv ^ c. s ni a kulturális igényeket Sajnálattal említem, hogy sok községben csak a labdarúgást népszerűsítik, s nem használják ki megfelelően a sportlétesítményeket. Pedig még a közepes nagyságú községekben is sok lehetőség van arra, hogy a fiatalok több sportágat megkedveljenek. A hibát abban látom, hogy az iskolában a tanítók nem keltik fel a gyermekek érdeklődését — a labdarúgáson kjvül — más sport iránt. E kérdés;sel elsősorban a testnevelő tanároknak, tanítóknak kellene foglalkozniuk. Kérdés, vajon valóban szakképzett testnevelő pedagógusok oktatják-e a gyermekeket, hiszen elsősorban az a tanító tud érdeklődést kelteni a sport iránt, aki aktívan sportol. A testedzéshez szükséges felszerelések beszerzésében a szövetkezetek is segíthetnének, hiszen fiatal dolgozóik kedvtelésének kielégítéséről van szó. A falusi sportegyesület vezetőinek fokozottabban kellene gondoskodniuk az utánpótlás neveléséről. A legtöbb községben szövetkezeti klubot létesítettek, de sok helyen csupán „Importálják“ a kultúrát. A műkedvelői tevékenység jóformán megszűnt, pedig hivatásos kultúvíelelősöket is alkalmazunk. Találunk olyan falut is, ahol hivatásos kultúrfelelős működik, de nincs aki ápolja a népi hagyományokat, színdarabot tanítson és nevelje az ifjúságot. favaslom, hogy a klubok vezetését csak szakképzett, a népnevelői szakmát hivatásának tekintő egyénre bízzák. Hiszen elsősorban nekik kell feltárni a fiataljainkban rejlő képességeket és kamatoztatni a szakkörökben. Vonzóbbá. otthonosabbá kell tenni a falusi kultúrotthonokat, hogy vonzódjék ide a lakosság, és legfőképpen a fiatalság. Ezt a feladatot csakis ügyes, népszerű szervező oldhatja meg, aki fel tudja mérni a kulturális igényeket, s ezeket igyekszik hazai forrásokból kielégíteni. Az érdekkörök tevékenysége nélkül nincsen klubélet. A vezetőnek fel kell kutatnia azokat, akik tapasztalataikkal, tudásukkal, tekintélyükkel képesek sok egyént vonzani a szakkörbe. Már az iskolákon el kell kezdeni a kulturális érdeklődés kialakítását. El kell érni, hogy az alapiskolát végxett fiúk és lányok a kultúr- felelősben barátot, olyan szakembert lássanak, akitől érdemes tanulni. A kultúrfelelős személye egyben biztosíték arra, hogy a klubok és a kultúrházak teljesítsék küldetésüket. BÚKOR JÓZSEF, Zemné (Szímő) Me csők bíráljjunk"«! Amikor a Szóljon hozzá akciót indítottuk, főleg a kereskedelem problémáival foglalkoztunk. Téma akadt bőven, mert az elárusítókkal napjában kapcsolatba kerülnek a vevők és nemcsak velük, hanem az áruval is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a vevő nem találja meg a regálokon a keresett árucikket. Ilyesmi is előfordult, de szerencsére csak ritkán. A kereskedelemmel kapcsolatos tematikus feladatokra egyesek úgy reagáltak, hogy Pon- ciustól Pilátusig elmarasztaltak mindent, mintha a kereskedelmi tevékenység nálunk galambházhoz lenne hasonló. Pedig nem volt és nincs is igazuk, mert a hibák ellenére hazánkban az üzlethálózat bővítésére, kereskedelem fellendítésére — főleg a sűrűben lakott településeken — nagy gondot fordítottak. Erről győződhetünk meg, ha áttanulmányozzuk azt a kimutatást, amit a Prešovi Városi Nemzeti Bizottság nemrég tett közzé azokról a kereskedelmi létesítményekről, melyek az elmúlt választási időszak folyamán épültek fel, ha megvizsgáljuk azokat a számadatokat, melyek a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatosak. Prešovban a kiskereskedelmi forgalom 1964—1970-ig 56,7 százalékkal nőtt, ami pénzben kifejezve 342 millió koronát jelent. Érdekes statisztika szemlélteti hogyan alakult az egyes árufajtákból az egy főre eső fogyasztás. 1964- ben 22,3, hét évvel később pedig 2ö,9 kilogrammal emelkedett a húsfogyasztás. Ennél is jobb a „mérlege“ a baromfifogyasztásnak: 1964-ben egy főre 1,4 és 1970-ben már 4,2 kg jutott. Az elmúlt választási időszak folyamán jelentősen növekedett a vaj, de még az ásványvíz fogyasztás is. Nem tétlenkedett a vendéglátóipar sem, mert az utóbbi évek folyamán sok helyen tájjellegű ételeket szolgálnak fel, vagy olyan specialitást, ipely az ország más pontjain nem kapható. A városban 20 új, illetve korszerűsített élelmiszer és 25 ipari cikkeket árusító üzletet adtak át rendeltetésének. S hogy mi lesz ezután? Igyekeznek lépést tartani a követelményekkel. A víztorony közelében a Jednota új élelmiszerüzletet és cukrászdát épít, a Béke parkban kerti vendéglő épül, a Safarik utcán pedig vendéglőt és kávéházat építenek. Ez természetesen nem jelenti azt, A fogyasztók étMéten Ebben az évben jobb minőségű cipők kerülnek a belföldi piacra és az áruválaszték is bővül — jelentette ki Josef Kadlec vezérigazgató a Csehszlovák Cipőipar Ágazati Igazgatósága vezető dolgozóinak ülésén, amikor közölte, hogy 1972-ben összesen 42 millió 845 ezer pár cipőt gyártanak a hazai szükséglet kielégítésére, vagyis 230 ezer párral többet, mint az elmúlt esztendőben. Ebből 17 millió 460 ezer pár készül bőrből, 12 millió 865 ezer pár textil és a többi pedig szellős po- rozus anyagból. Az elő negyedévben az évi terv 26,85 százalékát teljesítik. Nagy figyelmet jordítanak arra, hogy az olcsóbb cipőkből is kellő mennyiség és választék álljon a vásárlók rendelkezésére. Ezt bizonyítja, hogy a kereskedelem számára 3 millió 886 ezer pár gyermekcipőt készítenek és 170 ezer pár gyermekcipőt gyártanak — ebben az évben először — a Clarino nevű japán anyagból. Gottwalífoyteii A gottwaldovi Svitben évek óta kedvezően fejlődik az újítómozgalom és eredményei egyre figyelemreméltóbbak. A feltalálók és újítók tevékenységéi sokoldalúan támogatja a vállalat műszaki vezetősége és támogatják a szakszervezeti és pártszervek is. Az elmúlt évben összesen 629 újítási javaslatot nyújtotak be, ebből 305 javaslatot elfogadtak és a termelésben realizáltak. Az elért megtakarítás összege 7 979 892 korona volt, a kifizetett jutalom összege pedig 604 556 korona. A legjobb eredményeket a műanyag-megmunkáló részleg érte el, ahol 56 javaslat 2 millió 59 681 korona megtakarítást eredményezett. * * * A cipőiparban e feladat sürgősségét hangsúlyozza, hogy a szakágazatban 26 500 néző dolgozik, vagyis az összes dolgozók 63 százaléka nő. Évente kb. 3000 dolgozó nő megy szülési szabadságra és 1300 -rövidített munkaidőben dolgozik. Ezek a számadatok is mutatják, sok kérdést kell megoldani, hogy a nők megfelelően bekapcsolódhassanak a társadalmi munkába. hogy most már minden rendben van és ölbe tett kezekkel várhatnak a babérokra. Az új választási időszakban szükséges számolni az életszínvonal to* vábbi emelkedésével, ami a lakosság vásárlóképességének növekedését vonja magával. Éppen ezért a levelezők által is sokszor bírált áruválasztékot a jövőben az új üzletekben is bővíteni kell, a kereskedelmi dolgozóknak ezután is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a munkaviszonyban lévő háziasszonyok által keresett félkészáruk ne hiányozzanak a regálokról, mert az örvendetes statisztikáknál Is fontosabb a vásárlók elégedettsége. Ennek eléréséhez igyekezzenek segítséget nyújtani az újonnan megválasztott képviselők is. És még valami: nem szükséges szőrszálhasogató módon csak a hibákra vadászni. Kereskedelmünknek kedvező oldalai is vannak. Az egyik kedves du- naszerdahelyi levelezőnkhöz hasonlóan mások is megírhatják azt is, amit jónak, követésre méltónak tartanak a kereskedelemben. Biztos, hogy ilyen esetek is akadnak szép számmal az országban. S a jó szó, a megbecsülés — mindannyiunk hasznára — további jó munkára ösztönzi a kereskedelem dolgozóit. (k. 1.) 1972. II. 8.
