Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám, szombat

Az utasok érdekében Ma már az emberek termé­szetesnek veszik, hogy falujuk­ba naponta legalább ötször-hat- szor befut az autóbusz és szál- lit ja az utazni óhajtókat. És ha olykor nem ér be pontosan a menetrend szerint, még szid­ják. Arra már csak azok emlé­keznek, akik legalább életük delét megérték, hogy régebben jobb híján fatengelyű járművön zötyögtették magukat, ha a na­gyobb városokba el akartak jutni. Gyakran az „apostolok lovát“ nyergelték meg, ha vala­melyik nevezetes vásárra szán­dékoztak elmenni. így volt ez a bodrogközi emberek életében is... A legelső tömeges utasszál­lítást ezen a vidéken Kráf.Chl- mec (Királyhelmec), akkor já­rási székhely és a pribeníki (Perbenyik) vasútállomás között az 1900-as évek elején egy kes­keny vágányú kisvasút bonyo­lította le. Negyvenszemélyes kiskocsikból állt a szerelvény, amelyet gőzös vontatott. ígv emlékszik erre a 76 esztendős Leczo István bácsi, váro­sunk újságárusa. Ha néhanap­ján mesélget erről a kisvasúi­ról, a vevők elfelejtik, hogy sietnek, és érdeklődve hallgat­ják visszaemlékezéseit. Városunk keleti szélén, a mai Kukorelli utca felső végén volt a kisállomás. A lakosok ezt az utcát gyakran még ma is Kis­vasút utca néven emlegetik. Az állomás töltésének nyomai még ma is láthatók. Valamikor úgy tervezték, hogy a kisvasút vo­nalát Leles (Lelesz) községen keresztül Veľké Kapušany (Nagykapos) városáig vezetik majd. Az első világháború ki­térése megakadályozta a terv megvalósítását. Sőt, még a meg­levő szakasz forgalma is meg­szűnt. 1925-ben állt a kisvasút helyébe az első 25-személyes autóbusz. Ezt később, két év múlva, egy új 60 személyes Tatra váltotta fel. Természete­sen ezek a járművek az akkori Időkben magánszemélyek tulaj­donát képezték. Bodrogköz autóbuszforgal­mának felszabadulás utáni fej­lődéséről a pribeníki (Perbe­nyik) garázsmester, Balogh József ad felvilágosítást: „Az első állami autóbusz 1950- ben indult el a Kráľ. Chlmec (Királyhelmec) és Zemplín kö­zötti vonalon. Vezetője Jozef Hladký volt, aki ma a garázs főnöke. A második autóbusszal Juraj Pollák járt, aki még ma is ezt teszi, ötszázezer kilomé­Q A moszkvai Taganka drá­mai és vígszínház együttese új darabot játszik, B. Vasziljev „Itt csendesek a hajnalok ...“ — című novellájának dramati­zált változatát, amelyet Jurij Ljubimov, a színház főrendező­je vitt színre. A darab azoknak a hősöknek állít emléket, akik a Nagy Honvédő Háborúban es­tek el. P atópál Dönczibe a na­pokban belebújt az ör­dög: elhatározta. ha törik, ha szakad, valamilyen módon bekerül az újságokba! Egyik távoli ősében művész - lélek lakhatott, tőle örököl­hette a nyilvánosság előtti szereplés becsvágyát. Újságokba kerülni... hm ,.. szép és jó, csak éppen nem egyszerű dolog. Először arra gondolt: írni kellene egy cik kecskét, minitudósítást. Mi­előtt azonban hozzákezdett volna, a távolból hallotta égi/. kori kántortanítójának dobo­gását: Ebadta kölyke, a töb­biek már fogalmazványt ír­nak, te pedig csak a „G“ be­tűig jutottál az ábécében! Mi lesz így belőled? Még a lá­nyok se szeretnek majd ... ha csak nem növesztesz egy szépen kunkorodó bajuszt ... Ezt a tanácsot meg is fo gadta, sőt mi több, a férfi­szépségversenyre is jelentke­zett. Mikor azonban megtud ta, hogy a versenyt eqy cet- szemű, lúdtalplelkületű deli férfiú nyerte meg, elment a kedve a versengéstől. A „G“ betűnél azonban nem jutott tovább. — Írással tehát nem megy a dolog — gondolta végtelenül nagy éleslátással — inkább valamilyen hőstet­tet kellene végrehajtani, ak­tér utat tett meg azóta, és mindössze egyszer volt egy ki­sebb karambolja. Egy szeren­csétlen ló volt az áldozat. Egyébként a vállalat két má­sik legrégibb sofőrje Fábián József és Stefan Čopák, akik még ma is nálunk dolgoznak“. Napjainkban 29 autóbusz és 41 vezető szolgálja a környék 39 községének utasforgalmát. Naponta együttesen 6500 kilo­méter utat' tesznek meg. Vala­mennyi új járatot kérelmező község igényét kielégítették. Közülük a legutolsó Plešany (Szentes) község kérvénye volt. Jelenleg oda is kilencszer megy ki naponta autóbusz. Kétszer az iskolásokkal, a többi pedig a munkásokkal és vásárló uta­zókkal. Nagyon sok megrende­lést kapnak kiránduló csopor­tok szállítására. Eddig még kü­lönösebb fennakadás nélkül ki­elégítették az ilyen jellegű igényléseket, pedig a főidény- ben néha 10—12 autóbusz is elhagyja megszokott útvonalát. Rendszerint szabad idejüket fel­áldozva állnak ilyenkor he­lyükbe a pihenő sofőrök. A karbantartási munkálatokat bizony áldatlan körülmények között végzik el. Az ablakon keresztül kipillantunk az ud­varra, s látjuk: a kocsi alatt sárba fekve végzi a kenést az egyik sofőr. így kell, mert csak egy „híd“ áll rendelkezé­sükre, s azon olyan jármű áll, melyen nagyobb javítást végez­nek a műhelyesek. Egyébként könnyen megállapítható, hogy a félig rom épületekkel körül­vett garázsudvar valóságos sár­fészek. Gyakran önkéntes bri­gádokat szerveznek, kitalics- kázzák a sarat, hogy legalább valamelyest csökkentsék mély­ségét. A műhelymester, Adóm Imre bácsi a műhely hiányos felszerelésére, alkatrészhiány­ra panaszkodik. Egyetlen csiga­felvonójuk télen—nyáron az udvaron van, mert szűk a mű­hely. Ezelőtt 15 évvel, amikor még kevesebb kocsijuk volt, és azok újak voltak, nem jelen­tett különösebb gondot a javí­tás. De ma. Bizony, minden na­gyobb javítást más műhelyek­kel kénytelenek elvégeztetni. Reménykedve beszélnek a tervezett új garázsról, amelyet a város déli részén, a tejcsar­nok és az építővállalat közöt­ti térségen építenek majd fel, 14 millió korona ráfordítással. Már a tervrajzok alapján meg­ítélhető, hogy Kelet-Szlovákia legmodernebb garásza lesz. Csak az a baj, hogy építésének megkezdését ismét elhalasz­tották. 1974-ben talán hozzálát­nak majd. Megkérdezem a köréin gyűlt sofőröket: — Mi a véleményük az utazók magatartásáról? Meglepődnek, összenéznek. Bizonyára úgy gondolják, fur­csa, hogy ebben az ügyben kí­váncsi valaki még az ő véle­ményükre is Azután hosszú évek tapasztalatát leszűrve, elmondanak egyet s mást. Sok­sok jót, de kifogásolhatót is. Azzal kezdik, hogy inkább be­széljenek helyettük a szélhaso­gatott üléshuzatok, meg az uta­sok által hátrahagyott sok sze­mét, a befirkált, megkarcolga- tott kocsioldalak. Azután el­mondják, hogy gyakran hali­nak felnőttek szájából ízléste­len, trágár beszédet, amikor az utasok még arra sem ügyel­nek, hogy van-e közelükben is­kolás gyermek, vagy se. Véle­ményük szerint az a probléma, hogy az utasok között nem akad senki, aki az aránylag kisszámú helytelenkedőket fi­gyelmeztetné, rendre utasítaná. És ha akad ilyen, a többiek ki­nevetik. Egyébként az utasok zöme jóindulatú, rosszalásukat csak fejcsóválással fejezik ki, és a „békés egymás mellett élés“ elve alapján közönyösek. Az utasok érdekében meg kellene valósítani, hogy ne le­gyenek bosszankodó javítók a garázsban, ne legyenek ideges sofőrök, ne legyenek méltatlan­kodó utasok. Meg kellene szün­tetni a közönyösséget, akár a javítóműhely korszerűsítésével, akár a garázsépítés problémá­jával. akár a helytelenkedő utasok magatartásával kapcso­latban. CSONTOS DÉNES 'Miroslav Anger felvétele) kor talán sikerülne bekerülni az újságokba. Mikor álmodo­zásának pókfonalát eddig gombolyította, ragyogó ötle te támadt: bekerülhetne ala­pokba egy érem vagy kiti/nte tés ürügyén is. Mit tudják azok az újságírók, hol és hogyan szerezte! Délután kimegy a A PIÓDAREND EZÜSTFOKOZATA mocsárhoz, ahol nemzetközi részvétellel piócaoadászatoť rendeznek s ha neki sikerül kifogni a legtöbb tapadás fér­get, talán írnának róla az új­ságok s végre híres ember le­hetne. Tizennégyszer egymás után felhívta telefonon Pöfeteg Bo- nifácot, aki egyszer egy hir­detés megfogalmazásával már a mennybe, vagyis egy vidé­ki lap hasábjaira került az alábbi shakespearei szöveggel: „Egy kupica snapszért eladom a tavaszi kabátom. Cím az alkoholelvonó állomáson:“ Pö­feteg helyeselte a piócavadá­szatot, így délután Patópál fölséges ívelésű, szőrös és karcsú lábszárait a vadászat színhelyén a mocsárba lógat­ta. Nem véletlenül volt aznap 30 éves, jubileumi fogásra tett szert. Szerencsére fotori- porter nem járt a verseny színhelyén, mert ha a har- mlnckettedik pióca csípése u*án lefényképezik, olyan sa vanyú képpel került volna a lapokba, mint egy trópusi uborka, mely reménytelenül szerelmes egy másik uborká­ba. Amikor a dobogó legfelső fokán állt, el sem akarta hin­ni, hogy a kezébe nyomott kis csomagba rejtett pióca­rend ezüstfokozata őt illeti. A nemzetközi zsűri elnöke né- metes akcentussal a követke­zőket mondotta: „A többiek kaoni egy részvételi érem, verstehen? De maga fogni a legtöbb pióca, ezért kapni a piocarend ezüstfokozata, vers­tehen"? Azóta reménykedik és vár. De hol késhetnek ezek a mi­haszna újságírók? Igaz, a na­pokban ag y agg alamblöv észe­tet rendeztek és ott is osztó- oattak részvételi érmecskéket, így lehet, hogy előbb azokat írják meg. No, sebaj, majd csak rákerül egyszer a sor. Hogy mi lesz, ha mégis megfeledkeznek róla? Arra még qondolni is szörnyű, mert esetleg bánatában még meg is halhat szegény .... (+ + +) 180 ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT CHARLES DICKENS Csillagszóró a csatornában A Viktória-kori angol polgár szeretett otthonában ülni, a kan­dalló mellett, és regényeket olvasni a jó és a rossz harcáról, olyan regényeket, amelyek meghatották, lelkesítették, vagy fel­bőszítették és kielégítették erkölcsi szentimentalizmusát. Ezt az igényt sem előtte, sem utána nem elégítette ki egyetlen író sem nly mértékben, mint a százhatvan évvel ezelőtt született Charles Dickens. Kistisztviselő gyermeke volt és mert apja az adósok börtönébe került, inár gyermekkorában dolgozni kényszerült — és sohasem — életének fénykorában sem — tudta elfelejteni ifjúságának megrázkódtatását, azt, hogy kitaszították a középosztályból és proletársorsba került, és ezért maradt élete végéig az osztályok között ingadozó, neurotikus félelemérzetét gondosan leplező kis­polgár. trói diadaliítja első regényével, a Pickwick klubbal kezdődött és ettől kezdve a világ nem tudott betelni könyveivel. Füzetes folytatásokban meg jelent műveit nemcsak a műveletlen, vagy fél- íníívelt tömegek, hanem a polgárság felsőbb rétege és az értelmi­ség egy része is olvasta és „még ott is érdeklődést keltett, ahol nem tetszett, regényeit akkor is szórakoztatónak találták, ha tár­sadalmi mondanivalójával nem értettek egyet“ (Hauser A.). Kétségtelen, hogy az ólrealista Dickens — Shakespeare óta — az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb író, pedig humanitása kritikátian volt, életeszményei kispolgáriak, látásmódja beszűkült. Csak a kézművesek, kereskedők, tanoncok sorsa nyugtalanította, de semmit nem tudott a proletariátus helyzetéről, az iparvárosok nyomoráról, megrémült a jogokat követelő munkásmozgalomtól és a tudatában élő „kutyamorált“ bizonyítja az a véleménye, hogy „a szocialista agitáció csupán demagógia“ (Humphrey House: The Dickens World, 1941). Émelygős és infantilis „karácsonyi filozó­fiáját“ Taine jellemezte a legélesebben: „Legyetek jók és szeres­sétek egymást. Hagyjátok a tudományt a tudósokra, a büszkesé­get az előkelőkre, a fényűzést a gazdagokra“. Szeretetre méltó félboiondokat, hóbortos kispolgárokat helye­zett a romantikus opcradíszletként ható „dickensi miliőbe“, csil- lagszórót gyújtott a csatornában, hogy káprázó szeme a szennyes realitásban is szépen villanó fényeket lásson. Dickens szerint London tele volt barátságos öreg házakkal, amelyekben barátsá­gos lámpák égtek és barátságos kandallók ontották a barátságos meleget, a gazdigok segítik a szegényeket, a gonoszok megbűn- hődnek, az erény elnyeri jutalmát, Copperfield nagynénje tehát nyugodtan kergetheti a szamarakat, Micawber úr zavartalanul írhatja a hosszú leveleket, nem kell lázadni, forradalmat csinál­ni, jogokat követelni, egyszer majd eljön isten országa és akkor minden baj elmúlik. Dickens volt az egyik legmüveletlenebb angol író, aki alig ta­nult és alig olvasott és még a művészettel szemben is a puritánok ellenséges álláspontját képviselte. Minden figurája karikatúra, az élet minden jelenségét túldimenzionálta, minden képe fantaszti­kus bábjátéknak tűnik, és olyan hatást kelt, mint a stilizált melo­dráma. Csek a Nehéz idők című késői művében jelentkezett hal­ványan és töredékesen a gyárváros problémája, az ipari proleta­riátus sorsának óvatos boncolgatása, azonban élete végéig abbau az illúzióban ringatta magát, hogy az osztályok kibékíthetök, mert bár politikailag haladó, de lényegében békiilékeny polgár volt, aki minden tiltakozás nélkül tudomásul vette az uralkodó tőkés osztály feltételeit. Szerb Antal szerint: „Minden regény lázadás, nyugtalanságok, elégedetlenségek és másféle vonzó kívánságok többé vagy ke­vésbé tudatos kifejezése“. Charles Dickens életművére ez a tétel nem vonatkozik. PÉTERFI GYULA szonnyal. Magános, rokkant férfi vagyok, még dolgozom. Saját há­zam van. Jelige: Nyugdíjam 1200 korona. Ű-llü ■ 50/172 özvegyember vagyok, saját házzal, jó szakmával rendel­kezem. Egészséges, hozzámillö asszony ismeretségét keresem élettársnak, aki hozzám költözne. Jelige: Megértés. Ú-114 ■ 35/175 szőke férfi, villanysze­relő, szövetkezeti lakással, meg­ismerkedne hozzáillő leánnyal. Je­lige: Május. Ú-116 01 36/176 nőtlen villanyszerelő megismerkedne hozzáillő leánnyal. Jelige: Galántai járás. Ú-115 ■ Jelentkezzen az Ú-66 jelige „Családi ház Csallóközben. Fény­képes levél.“ Jelige: Boldogság merre jársz. Ű-121 ■ B r é d a Mártimnak és ked­ves feleségének Brutyra, házas­ságkötésük 25. évfordulója alkal­mából szívből gratulál leánya és veje Ű-98 ■ A komárnói Járási Művelődési Otthon azonnali belépéssel felvesz önálló szakelőadót (módszertani szakelőadót) a politikai tömeg­munka, szemléltető agitáció és propaganda szakaszára. Közeleb­bi Információk a Járási Művelő­dési Otthon Igazgatóságán (Tiszti pavilon, I. emelet), illetve a 45-67-es telefonszámon. ŰF-16 ■ A Csehszlovák Államvasutak jelzőberendezés! és biztosító-be­rendezési műhelye, Bratislava, Bazová 2. azonnal felvesz — egy gépkocsivezetőt és — négy lakatost műhelymunkák végzésére. Az érdeklődök műhelyünk sze­mélyzeti osztályán jelentkezzenek. Oznamovacie a zabezpečovacie dielne CSD, Bratislava, Bazová č. 2. ÚF-17 8Ü Fiatal kertésztechnikus 5 éves gyakorlattal állást keres zöldség, virág, gyümölcs termesztésében. Jelige: Jó szakember. Ú-113 M Moszkvics 408, 40 000 km el­adó. Simon Tománek, Pezinok-Vi- nosady, 108, telefon 24-85. Ű-109 ■ Fiat 850 kitűnő állapotban, fe­hér, eladó. Ára 30 000 korona. Bratislava, telefon 699 954. Ű-112 ■ Wartburg 1000 személygépkocsi jó karban eladó. Érdeklődni lehet Nová Stráž 240. szám alatt. Ú-119 ■ Trabant 601 kitűnő állapotban, garázsolt, eladó. Sasák Michal, Komárno, Komáromi u. 15., tele­fon 530-83. Ű-125 ■ Veszek motoros lécfűrészt. El­adó 40 q kitűnő kerti széna és lo­vas nyereg. Idrányi, Vefká Ida. 0-122 H Igen jó állapotban levő hosz- szú zongora olcsón eladó. Bratis­lava, telefon 369-47. Ü-lll ■ Megismerkednék komoly, lel­kiismeretes nővel vagy özvegyasz­köszönetnyilvánítás ■ Hálás szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak, akik a szere­tett férjet, édesapát, nagyapát, Ambrus Ernőt elkísérték utolsó útjára a šamo- ríni temetőbe, koszorúikkal és részvétükkel igyekeztek \enyhíte- ni mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-117 B Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik megadták drága halót tunknak, Takáts Vilmosnak a végtisztességet és 1972. január 23-án elkísérték utolsó útjára a Salai temetőbe, részvétükkel és virágadományaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-105 |g Keresek intelligens asszonyt hétfő-keddre 2V2 éves gyermekhez. Jelentkezni este: Droppová Éva, Bratislava, Šteinerová 2/a. Ú-126 1972 II. 5. 6 APRÓHIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom