Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-28 / 49. szám, hétfő

Érdekes brtgdr kísértet A „Naroden Szport“ egy cikkében beszámol arról az érdekes kísérletről, amelyet a bolgár testnevelési és sport- szövetség központi tanácsá­nak a kezdeményezésére indí­tottak meg néhány bolgár ál­talános iskolában. Eddig Szó­fiában 12, az ország többi vá­rosában pedig 6 ilyen edző tanár kezdte meg munkáját. Ennek a munkának egyes ér­dekes mozzanatait ismertette meg a lap munkatársával Ilieva, a Petko Todorov álta­lános iskola atlétikai edzőta­nárnője. Elmondotta, hogy kezdetben részt vett minden osztály testnevelési óráján, megfigyelte a gyerekeket, so­kat beszélgetett velük, hogy meggyőzze őket az atlétikai foglalkozások hasznáról. Ez volt munkájának egyik része. A másik már sokkal nehe­zebb volt, mert a szülőket meg kellett győznie az atlé­tika szépségéről és hasznos “oltáról. A szülők ugyanis kez­detben nem jó szemmel néz­ték, hogy a sok különóra mel­lé — nyelv, zongora, hege­dű, balett, önképzőkör stb — még az atlétika is társuljon. Végüj is sikerült megalakíta­nia négy, egyenként 18—20 tanulóból álló csoportot a IV.—VII. osztályosok köréből. Mindegyik csoporttal heten­ként háromszor foglalkozott másfél—két óra hosszat. A négy csoport közül kettőben a foglalkozások néhány hó­nap elteltével már edzésjelle­gűek voltak. Ezekbe a cso­portokba kerültek az atléti­kában legjobban kitűnt és azt legjobban kedvelő fiúk és lá­nyok. A fiataloknál természe­tesen sokkal több volt a já­tékos elem, mert a fiatalok még jobban szeretik az érzel­mekre ható versengés jellegű gyakorlatokat. A gyerekek nem szakosítva vettek részt az atlétikai órákon, mert itt alapkiképzésben részesültek. Gyorsasági, erőfejlesztési, ügyességi gyakorlatok, játé­kok stb. szerepeltek a taní­tásban. Bizonyos idő eltelte után már szinte tévedés nél­kül meg lehet állapítani, hogy melyik gyermek milyen sport­ágra irányítható a mutatott tulajdonságok alapján. — Edző-tanárnak lenni, ez nem foglalkozás, hanem hi­vatás — mondotta Ilieva ta­nárnő —, amelyet meggyőző­dés és tudatosság hat át. Még járatlan az út, nincsenek ha­gyományok, így maguknak kell az ugart törni. Számomra a legnehezebb az lesz, amikor el kell válnom hetedik osztá­lyos neveltjeimtől. Az egye­sület edzőtanácsa dönt arról, hogy melyik gyermek melyik egyesületi edzőnél folytatja az atletizálást. Fáj az elvá­lás, de vigasztal az a tudat, hogy ezekkéj a gyerekekkel én ismertettem meg az atléti­ka szépségeit és ezek a gye­rekek az én irányításom alatt tették meg első lépéseiket a sport területén. lurôpa-haiHksäs Stűrovöii jólesett a mewsikeiés Pontosan, a megbeszélt percre érke­zett. Bemutat­kozunk. — Csak to­vábbi sportsi­kereket ne kí­vánjon! — szól, és mosolyog. — Hatvanhét éves vagyok. Illene megnyugodnom. — Bocsánat, más járatban vagyok. Úgy tu­dom, ön a Cseh­szlovák Labda­rúgó Szövetség­től mint kiváló sportoló, elis­merő kitünte­tést kapott. — Igen. Még­sem feledkeztek meg rólam! — mondja és lá­tom a szemén, érzem a hang­ján, hogy jólesett Uher Márton­nak, ennek a vasembernek az elismerés. Anélkül, hogy kérdeznék — felel. — 1920-ban a Virágvölgyi AC alapító tagja voltam. 1924-ig aktív labdarúgója voltam a csa­patnak. Sőt! — mondja — még „mecénása“ is. Egy-egy mérkő­zés után meghívtam a játéko­sokat vacsorára és néhány po­hár sörre. 1924-ben az akkori ŐK Bratislava portya-csapatá­ban szerepeltem. 1926-tól 1930- ig már mint az első csapat tag­ja rúgtam a bőrt. 1930-ban a Spartába mentem Prágába. Bár sikereim voltak, mégis vissza­húzott Bratislava, ez a varázs­latos város, ahol születtem, fel­nőttem és megtanultam focizni. — Háromszor öltöttem ma­gamra a címeres mezt: Magyar- ország, Lengyelország és Auszt­ria ellen. — Tudja, szívesen járok tár­saságba, de számtalanszor meg­állapítom, hogy a hozzá nem értő emberek bírálnak valamit és valakit. Én, mint volt aktív játékos, igazabban és hozzáér­tőbben tudnék szólni. Mosoly­gom őket. — Ma is a labdarúgás szerel­mese vagyok. Együtt élek, együtt mozgok a játékosokkal. Ha néha-néha egy-egy „kiha­gyást“ látok, magamban ezt gondolom: ezt én jobban meg­oldottam volna! — Igazán szívből, sportsze- retetből játszottam, Egy pilla­natra sem gondoltam a „gázsi­ra“. Nekem elég volt, ha játé­kostársaim dicsértek: „Márton, ragyogó voltl“. És én, a kis bratislavai labdarúgó, végtele­nül boldog voltam, hogy olyan világhírű kapuvédőknek, mint Plánička, vagy Hiden — pará­dés gólt lőttem. (1930: Sparta —Slávia 2:1, mindkét gólt Uher lőtte.) — Szabad kérnem vélemé­nyét a csehszlovák és a ma­gyar válogatottról? — A csehszlovák válogatott sokkal, de sokkal többet tud, mint amit> az utóbbi időben mutatott! — Illovszky jó kéz! Bízni kell bennel — mondja. — A ma­gyar labdarúgó-válogatott ki­vételes tehetségű játékosokból tevődik össze, de valami mégis hiányzik... És ezt a „valamit“ kell megtalálni! # # * ' — Világéletemben engedé­keny, jóindulatú ember voltam mind a magánéletben, mind a sportpályán. Szeretem a becsü­letes, igaz embereket. — Kérem, további sportsike­reket ne kívánjon! Inkább jó egészséget! Még sokáig maradjon köz­tünk, mint igazi sportember, példakép! Nagy esemény lesz A jugoszláv és a szovjet lab­darúgó szövetség vezetői meg­egyeztek abban, hogy a két or­szágos válogatott első találko­zója az Európa-bajnokság leg­jobb nyolc csapatának mező­nyében április 30-án Belgrád- ban kerül megrendezésre. A visszavágó színhelye Moszk­va lesz. Ez a kettős erőpróba az EB csemegéjének ígérkezik. Nagy megtiszteltetés érte nem­rég a Szlovák Motorcsónak Szö­vetséget: Európa-bajnokságot rendezhet. A választás Stúrovo- ra (Párkányra) esett, s nem ok nélkül. E Duna menti vá­rosban a vízi sportnak lelkes hívei vannak, s hogy nagysza­bású nemzetközi motorcsónak­versenyeket hiánytalanul le tud­nak bonyolítani, azt már a múltban is bebizonyították. Má­jus 27—28-án az öreg konti­nens legjobbjait látják vendé­gül, és hogyan készülnek e je­lentős eseményre, arról a leg­illetékesebbek a következők­ben számoltak be. — Štúrovón a múltban több nemzetközi versenyt rendeztek közmegelégedésre — mondja Maian Lajos, a Szlovák Motor­csónak Szövetség elnöke —, s ennek köszönhető, hogy a cseh­szlovák szövetség őket bízta meg az idei európa-bajnoki fu­tam lebonyolításával. Tény, hogy Štúrovón nagyon agilis a motorcsónak-szakosztály, s mivel a helyi papírgyártól hathatós anyagi és erkölcsi támogatást kap, biztosak vagyunk benne, hogy az EB-t kifogástalanul megrendezi. A helyi viszonyo­kat figyelembe véve, még víz­hiánytól sem kell tartanunk. A Duna vízállása itt sosem olyan alacsony, hogy ne lehet­ne versenyeket megrendezni. Az EB-vel egyidőben kerül sor a csehszlovák országos bajnok­ság első futamára is mind a sik. lók, mind pedig a sportmotoi*- csónakok kategóriájában. Ilyen nagy eseményt előké­szíteni nem egyszerű dolog. Hónapok óta szorgoskodnak e sportág szerelmesei és igyekez­nek mindent tökéletesen előké­szíteni. — Tavaly nyáron értesítet­tek bennünket — számol be az előzményekről Bacsó Sándor, a járási testnevelési bizottság tit­kára —, hogy Štúrovo lesz az idei EB egyik futamának a szín­helye. Azonnal munkához lát­tunk. Megalakult az előkészítő bizottság, mely összeállította a szervező bizottságot s azon be­lül az egyes komissziókat. Ösz- szesen tizenheten irányítják a bizottságok munkáját. — Ha Štúrovón nem lenne ilyen lelkes gárda, mely szív­ügyének tartja a vízi motoro­zást, bizony az illetékesek nem nekik adományozták volna a rendezés jogát. Évek óta mű­ködik itt a vízi motoros-szak­osztály, bár a taglétszám vi­szonylag alacsony, annál na­gyobb a tagok lelkesedése e sportág iránt. Ezt értékelték, ezt vették figyelembe a köz­ponti szervek, s ezért kerülhet sor e jelentős sportversenyre. — A szervező bizottság im­már négyszer ülésezett. Előre megállapított munkaterv sze­rint dolgozik. Az összejövete­leken részt vesznek a cseh­szlovák motorcsónak-sport ve­zetői is. A francia és szlovák nyelvű meghívókat nagyon szép kivitelezésben, újévi jókívánsá­gok kíséretében még decem­berben elküldtük az Európai Motorcsónak Szövetség tagál­lamaihoz. — Egyúttal tájékoztattuk a járási politikai és társadalmi szerveket az előkészületek je­lenlegi helyzetéről. Örömmel állapíthatom meg: nemcsak a városban, hanem az egész já­rásban is készülnek erre a nagy eseményre. Jung Györgyöt olvasóink már ismerik. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, ő itt a vízi sportok lelke. Mindenütt ott van, sem­mi sem kerülheti el figyelmét, ellenőriz, irányít, tanácsokat oszt, egyszóval minden igyeke­zetével arra törekszik, hogy semmi ellen ne lehessen kifo­gás. • Milyen lesz a verseny mű­sora, hány részvevőre számí­tanak? — kérdeztük e lelkes sportembertől. — Az Európa-bajnoki futa­mot csupán egy géposztályban rendezzük — az OJ, azaz a 175 ccm-es versenysiklók kate­góriájában. Ezenkívül a követ­kező számokban kerül sor az országos bajnokságra: verseny­siklók: OA — 250 ccm, OB — 350 ccm. Sporthajók: SB — 350 ccm, SC — 500 ccm, SD — 700 ccm, SE — 850 ccm, SF — 1000 ccm. — Ezekben a számokban kül. földiek is rajtolnak. Mivel a csaknem 125 versenyzőn kívül majdnem ugyanannyi mechani­kus jön városunkba, a vezetők­kel, edzőkkel és bírákkal együtt mintegy 320 személyről kell gondoskodnunk. Természe­tesen a helyi rendezőkön, a televízió és a sajtó munkatár­sain kívül. így tehát több mint száz személlyel emelkedik a részvevők száma. ® Nem okoz gondot a ver­senyre érkezők elszállásolása? — Nem! Egyrészt azért, mert március végén adják át rendel­tetésének az új hatemeletes munkásszállót, amelyben a pa­pírgyár júniusban érkező kül­földi szerelői laknak majd. Az új létesítményt azonban elő­ször az EB részvevői veszik bir­tokukba. Ha az épületet a Pri- emstav mégsem tudná idejében átadni, nem jövünk zavarba. Rendelkezésünkre áll ugyanis az internátus, a legényszálló, és a csónakházban is akad el­szállásolási lehetőség. Az étke­zést mindnyájuknak a gyár te­rületén levő étteremben bizto­sítjuk. <§ Mikor jár le a nevezési határidő? — Március végén. Addig kell a városunkban székelő rende­ző bizottsághoz elküldeni a név szerinti nevezést, illetve azt, hogy melyik ország hány tagú küldöttséggel képviselteti ma­gát. Talán nem is kell hangsú­lyoznom, hogy mindenki leg­jobbjait nevezi. — Az Európai Motorcsónak Szövetség (UIM) 27 tagállamá­nak küldtünk meghívót, és biz­tosra vehető a szovjet, NDK- beli, nyugatnémet, magyar, len­gyel, bolgár, svájci, osztrák, svéd, jugoszláv versenyzők részvétele. A szovjet motoro­sokhoz hasonlóan valószínűleg lesznek még mások is, akik első ízben indulnak az Európa- bajnokságon. — A nemzetközi bajnokság érdekes színfoltja lesz a japán versenyzők részvétele. Ök a 350 ccm-es siklók kategóriájában rajtolnak. Rövidesen befutnak, a jelentkezések, és akkor már pontos képet alkothatunk a verseny mezőnyéről. (kollár) i twv gw mm—gwn—". -ai ötvenéves múlttal Vinica {IpolynyékJ sportja gazdag múltra tekint vissza. Fennállásának 50. évfordulóját 1970 júniusában ünnepelte gaz­dag műsorral. Az egyesület krónikáját la­pozgatva megállapíthatjuk, hogy eredményekben gazdag fél év­század volt ez. Igaz, a község sportját hosszú éveken át csak a labdarúgás jelentette. A felszabadulás után egymás után alakultak az egyesület szakosztályai. Az asztalitenisze­zők a kerületi versenyeken is részt vettek, ahol szép helye­zéseket értek el. A röplabda­csapat két alkalommal képvi­selte a járást a kerületi tornán. Átmenetileg az atlétika is kö­vetőkre talált, de ebben a sport­ágban jelentősebb eredmények nem születtek. A község labdarúgása általá­ban mindig jelentős volt. Jóné- hány serleg, emlékérem jelzi, hogy sikeresen szerepelt a csa­pat. Az egyesület, amely most az ŠK Vinica nevet viseli, jelen­tős sportéletre ad lehetőséget. A labdarúgók az I/B osztályban szerepelnek. Az őszi idény 13 mérkőzéséből hetet megnyer­tek, s jelenleg 15 ponttal a táb­lázat 6. helyót foglalják el, vi­szont a sportszerűségi verseny­ben övék az első hely. A még jobb szereplés érde­kében a csapat már január 19- én megkezdte felkészülését a tavaszi idényre. Szakvezetői Dobos Ferenc és Zsigmond Gá­bor, alaposan megdolgoztatják a legénységet. A mérkőzéseket a szurkolók szép számmal látogatják. Még a környékről is sok a bejáró szurkoló. így az egyesületnek anyagi gondjai nincsenek. Igaz, az efsz és az állami gazdaság is sokoldalú támogatást bizto­sít. Mint a járás egyik legna­A vinicai csapat legjobbja: Pet- rezséi Ferenc, aki a beavatottak szerint nem tud rosszul játsza­ni. Jelenleg sérüléssel bajlódik, de szívós természetét ismerve egy-kettőre ott lesz társai kö­zött. gyobb klubját, a járási szervek is segítik. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy tetszetős sporttelepe lelátójának egy ré­szét most fedik be, mintegy 40 ezer koronás költséggel. Annak ellenére, hogy jól felszerelt öl­töző, hideg-melegvizes zuha­nyozó áll a játékosok rendel­kezésére, tervbe vették egy sportotthon építését is. Az ifjúsági csapat szereplé­sével elégedetlenek, s mindent megtesznek, hogy az utánpót­lás nevelése jó kezekbe kerül­jön. Jelentős a sakkszakosztály működése is, amely szeretne komoly szerepet játszani a já­rási bajnokságban. Sok lelkes sportbarát nevét kellene felsorolni ahhoz, hogy mindegyikük érdemét megörö­kítsük. Nagyon sokat tettek azért, hogy a községben sok esetben nehéz körülmények kö­zött is életképes lehessen a sport. A már említett jubiláris ün­nepségeken valóban gazdag volt a műsor. Szerepelt ott tor­nabemutató, az öreg fiúk lab­darúgó-találkozója, a régi ve­zetőségi tagok, idősebb, az ak­tív versenyzéstől már visszavo­nult játékosok kitüntetése, ej­tőernyős bemutató, s ebből az alkalomból Vinica kapta a Športka-húzás mutatós esemé­nyét is. Az ünneplés csattanóját még- . is egy nem akármilyen labda­rúgó-mérkőzés jelentette, a he­lyi csapat ellenfele a Salgótar­jáni Bányász együttese volt. S végezetül azoknak névsora, akik a helyi labdarúgást jelen­leg hivatottak méltó módon képviselni: Dobos L., Horváth L., Valent L., Lendvai J., Petre- zsél F., Petrezsél L., Beinrohr E., Cibulya Gý., Mies Gy., Gyű- ; rázs G., Nagy A., Bugyi L. és Markó L. Az eredmények azt bizonyít­ják, hogy Vinica sportja jó ke­zekben van, fejlődése biztosí­tottnak látszik. Megerősíti ezt . az a tény is, hogy a csehszlo—r vák szervezett labdarúgás 70. - évfordulójának ünneplése al—* kalmából a helyi együttes négy - vezetőségi tagja, Beinrohr Er- . nő elnök, Kusický Ernő edző, • Petényi Sándor és Matzner • György bronz emlékérmet ka­pott. A szakszerű irányítás biz­tosítva van, anyagi feltételek-- ben és lelkesedésben nincs hi- . ány. Mindez biztosíték arra,. hogy a község sportja az el—’= múlt 50 év sikereihez méltóit a szerepeljen a jövőben is. » BOJTÖS JÁNOS UHER MÁRTON

Next

/
Oldalképek
Tartalom