Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám, péntek

B S Z; 16 f T ÉS ä MRÁTSAGRÔL Nagy eseményekre készül a CSSZBSZ — Éppen jókor jöttek. Ün­nepre készülünk, 27 évvel ez­előtt szabadult fel városunk és néhány nappal később az egész járás — ezzel fogadott bennünket Jozef Líška elvtárs, a CSSZBSZ Košice-vidék járási szervezetének titkára. Nagy volt a sürgés-forgás a város központjában levő irodá­ban. Koszorúkat, virágcsokrokat készítettek, melyeket nem sok­kal később a város felszabadí­tásáért vívott harcokban elesett hősök emlékművein helyeztek el. Huszonhét évvel ezelőtt sza­badult fel Kelet-Szlovákia met­ropolisa. Ehhez az örömteli eseményhez kapcsolódik a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség megalakulása is. Szovjet emberek hozták a sza­badságot, ezért népünk soha el nem múló hálával gondol a dicső Vörös Hadseregre és in­tézményesen is ápolja az örök időkre megkötött barátságot. — Járásunkban elsőként Ská- ros község szabadult fel — mondotta Líška elvtárs —, majd január 24-ig az egész já­rás, beleértve a kerület szék­helyét is. A párt és a tömeg­szervezetek hatékony hozzájá­rulásával minden év novembe­rében, a barátság hónapjával egy olyan ünnepély-sorozat kez­dődik járásunkban, mely lé­nyegében ezekben a napokban ér véget. A barátsági hónap szimbolikus befejezése után kezdődnek a felszabadulási ün­nepségek, ugyanis Skáros köz­ség már decemberben felszaba­dult. Milyen rendezvényekre ke­rül sor a barátság hónapjá­ban járásukban? — Nehéz lenne valamennyit felsorolni. A kulturális és is­meretterjesztő előadások mel­lett Košicén is megrendeztük a szovjet tudomány és technika napjait, filmszínházainkban szovjet filmeket vetítettünk, a CSSZBSZ tagjai ellátogattak Szlovákia fővárosába is, ahol A város szélén, a Rima-parti síkságon impozáns látvány a gyár képe. Hátterében az eny­hén emelkedő dombokkal, fe­hér füstöt pipáló kéményeivel, hatalmas tartályaival szinte a szocialista iparosítás eredmé­nyeit propagáló újságképként válik ki a látóhatárból. A tájé­kozatlan idegen bizonyára egyetlen üzemnek vélné a gyár­épületeket. Eredetileg úgy is épültek, élelmiszeripari kombi­nát létesítését tervezték itt, végül azonban az ágazati meg­osztás kettéválasztotta a kom­binátot, és cukorgyár meg sör- és malátagyár lett belőle. A Közép-szlovákiai Sörgyárak Rimavská Sobota-i üzemegysé­ge, amely a gyártelep jobbol­dali részét foglalja el, 1965-ben kezdte meg működését. Először a malátagyártás indult meg, egy évvel később pedig befűtöt- ték a sörfőző katlanokat is, és a sörrel megrakott tehergépko­csik nemsokára egymás után gördültek ki a gyárkapun. Az­óta a szélrózsa minden irányá­ban oly nagy mennyiségű bar­na nedűt hordtak szét a te­herautók, hogy egy helyütt összegyűjtve minden bizonnyal nagytestű hajók is úszkálhatná­nak rajta. A közép-szlovákiai kerület déli felén a sörkedve­lők között jó nevet szerzett ma­gának az elmúlt évek folyamán a Gemer védjegyű sör, melynek zamatát határainkon túl is egy­re többen megismerik. A legutóbbi év eredményei­ről és az idei feladatokról Šte­fan Návrat, a gyár közgazdá­sza tájékoztatott. Návrat eivtárs a gyár születése óta itt dolgo­zik, a szakma régi szakembe­reként jött ide, hogy segítsen az indulás gondjainak megol­dásában és a gyár törzsgárdá­jának kialakításában. E feladat megvalósításából derekasan ki­vette a részét. Amikor ezekben a napokban jól megérdemelt nyugdíjba vonul, azzal a tudat­tal adhatja át a helyét utód­jának, hogy a gyár termelését már jól összeforrott kollektíva biztosítja. A sörgyár a múlt évben ed­digi termelési eredményeinek megtekintenék Az atom az em­beriség szolgálatában című ki­állítást. A kösicei tudományos könyvtárban szovjet könyveket állítottunk ki. A barátság hónapjának ünne­pélyes befejezésével azonban nem ért véget a munka, bzer- vezeteink a mintegy 6500 tag bevonásával olyan politikai munkát fejtenek ki, mely az eddiginél is közelebb hozza egymáshoz népeinket. A Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövet­ség azonban nemcsak a Szov­jetunióval való baráti kapcso­latokat ápolja, hanem együtt- müködik a szomszédos szocia­lista országok népeivel is. En­nek bizonyítására elmondha­tom, hogy városunk felszaba­dulásának ünnepségein az ung­vári elvtársakon kívül részt vett lengyel és magyar küldöttség is. • Hogyan dolgozott a szerve­zet itt keleten a válságos években? — Nehéz körülmények kö­zött. Még 1965—66 táján olyan rendelkezést kaptunk, hogy szüntessük meg az üzemekben és hivatalokban működő sejt­jeinket, és ezeknek a szerveze­teknek tagjait csatoljuk a na­gyobb szervezetekhez. A CSSZBSZ járási vezetőségének rekordját érte el. Összesen 386 ezer hektoliter hét-, tíz- és ti­zenkét fokos üveges és hordós sört készített. Ezzel egyrészt saját körzete — a Rimavská So­bota-i, a lučeneci, a Veľký Krtíš-i, a zvolení, a Banská Bystrica-i és a rožňavai járás lakosságának szükségletét elé­gítette ki, másrészt segített a čadcai járás igényeinek kielé­gítésében is, ezenkívül 35 000 hektoliter ászoksört a Magyar Népköztársaságba exportáltak. A malátagyár évente 20—21 ezer tonna sörárpát dolgoz fel. A nyersanyag nagyrészét a kö­zép szlovákiai mezőgazdasági üzemek szállítják. A malátagyár dolgozói 1971-ben 16 200 tonna világos malátát készítettek. Ezt részben saját szükségletük fe­dezésére használták fel, rész­ben pedig a kerület többi sör­főzdéjébe szállították. Elért eredményükkel tervezett fel­adataikat — ugyanúgy mint a sörgyár dolgozói — magasan túlszárnyalták. A terv túlteljesítését nagy­ban elősegítette a jól szerve­zett szocialista munkaverseny, amely a gyár minden termelési részlegén kibontakozott. Az üzem az idén progresszív tervet kapott. Nem kétséges, hogy a dolgozók ez évben is minden igyekezetükkel a kitű­zött feladatok valóra váltására fognak törekedni. Navrátil elvtárs elmondta még azt is, hogy a rimaszomba­ti sör- és malátagyár fő kül­detése a környéken termesztett sörárpa feldolgozása és a kerü­let déli részén a sörellátás meg­oldása. Azelőtt ugyanis ezen a területen nem működött sör­gyár, az üzletekbe és a vendég­lőkbe Csehországból szállították a sört, ami nagyon költséges volt, emellett a sörhiány szinte állandósult. Az üzem ezt a fő feladatát jól teljesítette, új, fia­tal dolgozók betanításával biz­tosítja a termelés további fej­lesztését. Most a termelési ka­pacitás teljes kihasználása mel­lett a minőség további javítá­sára és a gazdaságosság foko­zására összpontosítják a fi­gyelmet. Az igények jobb ki­több tagja — velem együtt — nem értett egyet ezzel a dön­téssel, ezért illegálisan minden munkahelyen meghagytunk egy elvtársnőt vagy elvtársat, aki­vel állandó kapcsolatot tartot­tunk fent. Elképzelésünk he­lyességét az 1969-es év bizo­nyította, amikor hozzákezdlünk a szervezet megerősítéséhez, ugyanis éppen ezekre az embe­rekre támaszkodhattunk. Jelen­leg 60 alapszervezet működik járásunkban. A tervek szerint az elkövetkezendő időszakban 2500 fővel emeljük a tagok létszámát. Az eddiginél több fiatalt és nőt veszünk fel a szövetségbe. # Ebben az évben kerül sor a CSSZBSZ VII. kongresszu­sára. Hogyan készülnek erre a nagy eseményre? — Az egyes alapszervezetek­ben már e hónap végén és feb­ruár folyamán úgynevezett kongresszus előtti tagsági gyű­léseket rendezünk. Március 31-én tartjuk meg a CSSZBSZ járási, áprilisban pedig a ke­rületi konferenciáját. A konfe­renciák előtt megrendezésre kerülő tagsági gyűléseken és a járási konferencián olyan in­tézkedések megvalósítására tö­rekszünk, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a járási szerve­zet egységének megszilárdítá­sához, akcióképességének foko­zásához, az alapszervezetek számának gyarapításához. Az évzáró taggyűléseken főleg olyan szempontból elemezzük majd a szövetség ténykedését, hogy az 1965-ös évek után ho­gyan járult hozzá szocialista társadalmunk fejlesztéséhez, mi­lyen álláspontra helyezkedtek tagjai az 1968—1969-es évek­ben, hogyan járultak hozzá a politikai és gazdasági konszo­lidációhoz, hogyan teljesítik azokat az igényes feladatokat, amelyek az ötödik ötéves terv­ből hárulnak ránk. A CSSZBSZ országos kongresszusára június 16—18 án kerül sor. (KOMLÖSI) elégítése céljából a választék bővítésére is gondolnak. Kará­csonyra próbaképpen tizenkét fokos barna sört készítettek. A kísérlet bevált, a nagyon jó minőségű sör, amelyből ötven­ezer üveggel adtak a piacra, rö­vid idő alatt elfogyott. Most, a húsvéti ünnepekre ismét újdon­ságot készítenek elő: tizenhat fokos világos sört. A gyár részlegeit Udvardy Sándor, az új közgazdász kísé­retében tekintettem meg. Meg­néztem az óriási főzőkatlano­kat, ahol tulajdonképpen a sör­főzés folyamata kezdődik. Itt készítik el a malátából, vízből, komlóból és némi cukorból álló adagot, amelynek főzése egy egész napot vesz igénybe. A sör zamatéban, vagyis minőségében nagy szerepe van a környékbeli kiváló ízű vízforrásoknak. A fő­zőbői a „pincébe“ kerül a sörlé, ahol az óriási tartályokban tíz tizenkét napig forr. Azután az érlelőbe kerül, ahol fokszámá­nak megfelelő ideig érlelődik. Megtudtam, hogy a tízfokos sör érlelési ideje huszonnégy nap, a tizenkét fokos söré pedig hatvanöt nap. Az érlelőből a töltőgéphez vezetik a sört, a földszinti gépsoron az alumí­nium hordókat töltik meg, az emeleti automaták pedig az üveges sört készítik. A raktár­ban kevés ideig fekszik az áru, a szállító szalagról lekerülő lá­dákat és a töltőgéptől tovagör­dülő hordókat rendszerint egye-. nesen a járművekre rakják. A malátagyártás folyamata nagyrészt a sokszintes torony- épület egyes emeleteit szinte teljesen elfoglaló hatalmas me­dencékben megy végbe, me­lyekben a megfelelő hőmérsék­let és a szükséges nedvesség- tartalom mellett kellő hosszú- I ságúra csíráztatják a sörárpát, [ majd a csírátlanítás, szárítás I után testes zsákokban várja a 8 maláta, hogy a sörfőző katia- i nők adagolójába kerüljön. A Rima-parti sör- és maláta- | gyár csaknem két és fél száz dolgozója, köztük mintegy száz nő, szorgos igyekezettel, a ter­melési kapacitás teljes kihasz­nálásával törekszik arra, hogy körzetük üzleteiben és vendég­lőiben ne legyen hiánycikk a f közkedvelt „Gemer“. GAL LÁSZLÓ 1 A népképviseleti szervek eredményes munkájának na­gyon fontos feltétele — főként az alsóbb fokon —, hogy a kép­viselők és a választópolgárok kölcsönösen ismerjék egymást. Vajon létezik-e egységes instrukció arra vonatkozólag, hogy ez az ismerkedés, főkép­pen a városokon, hogyan való­suljon meg, hogy a képviselő miképpen kezdje el tevékeny­ségét, hogyan építse ki kapcso­latait a választókkal? Úgy gon­dolom, nagyon nehéz lenne er­re egységes, egyértelmű útmu­tatást adni. Viszont a múltban jól és eredményesen dolgozó képviselők tapasztalatainak ál­talánosítása nagyban hozzájá­rulhatna az új képviselők te­vékenységének indításához, a képviselői munka javításához. A képviselő mindenek előtt ismerje meg választókerületét, mint társadalmi egységet is. Ismerje meg a polgárokat a szociális ismérvek szerint — életkor, családi állapot, kép­zettség, beosztás, jövedelem, egészségi és szociális viszo­nyok, aktivitás stb. Az ilyen irányú megismerésnek nélkü­lözhetetlen feltétele a válasz­tók felkeresése. A polgárok megismerése akkor teljes, ha a választókerületben a közvé­lemény megismerésével páro­sul. A képviselőnek a közvéle­mény megismeréséhez alapul szolgálhat a választókkal való beszélgetés, mert a polgárok véleményének, javaslatainak, állásfoglalásának elemzése és összesítése a közvéleményt eredményezi. A szociológiai és a közvéle­ménykutatás sikerességét a képviselő ügyessége, fellépése, tapintata, agitációs és meggyő­ző munkája biztosíthatja. Ha a képviselő azzal a tudattal ke­resi fel választóit, hogy nagy fontosságot és jelentőséget tu­lajdonít véleményüknek, javas­lataiknak, az a beszélgetés si­kerességét messzemenően befo­lyásolja. Győzze meg a polgá­rokat arról, hogy észrevételeik, javaslataik hozzájárulnak a vá­ros fejlesztéséhez. Nagyon ajánlatos, hogy a képviselő a választók felkere­sése előtt gondolja át kérdései tartalmát. Az is helyes, ha a vezetőség (elnök, titkár, alel- nök) a képviselők kisebb cso­portjaival — 5—6 személlyel — megbeszéli a látogatás tar­talmát és módszertani anyagot ad a képviselőknek. Nem egy új képviselő felte­szi a kérdést: hogyan kezdjem, mit kérdezzek? Ezt valóban . nem lehet megszabni, de az idősebb képviselőknek e téren is van tapasztalatuk. A közel­múltban végighallgattam egy valóban baráti, elvtársi légkör­ben folyó beszélgetést, melynek során a következő kérdések hangzottak el: Javult-e az elmúlt 25 évben az Ön és családja élete? Elége­dett-e a város fejlődésével? Mi tetszett legjobban a város fej­lődésében? Mi nem tetszett, vagy tetszik? Az elmúlt 25 év­ben bekapcsolódott-e közéleti, közhasznú, társadalmi vagy po­litikai munkába? Ha most fel­kérnék, bekapcsolódna-e? Mit szeretne, hogy az elkövetkező öt évben teljesüljön személyére és családjára vonatkoztatva? Ismeri-e a galántai és a trna- vai felhívást? Mit javasol a vá­ros szépítése érdekében ebben az évben és a következő évek­ben? Hány órát tudna ledolgoz­ni ennek érdekében évente? Ho­gyan gondolná az ilyen irányú munkák megszervezését? Természetes, hogy a képvise­lő a beszélgetés folyamán több teljesíthetetlen javaslattal és helytelen nézettel is találkoz­hat. Ilyen esetben tapintatosan mutasson rá a reális előfelté­telekre és még tapintatosabban utaljon a kérdéses nézet hely­telenségére. Kétségtelen, hogy az ilyen irányú, széles proble­matikájú meggyőző munka a képviselőtől a város problémái­nak részletes és alapos ismere­tét kívánja meg. Ezért is fon­tos, hogy a polgárokkal való ismerkedés, beszélgetés előtt a képviselő tárgyaljon a nemzeti bizottság vezetőivel és alaposan tanulmányozza át a falu vagy a város fejlesztésének terveit, a fejlődés lehetőségeit. A polgárokkal való beszélge­téskor elhangzott javaslatokat, kérelmeket, észrevételeket a képviselőnek fel kell jegyeznie, hogy azokat osztályozhassa és összesíthesse. Külön figyelmet fordítson azokra a javaslatok­ra, amelyek a polgárok na­gyobb részénél ismétlődtek. D» a javaslatokat a lényegük sze­rint is értékelje. A képviselő a polgárok érdemleges javasla­tait, bírálatát úgy csoportosít­sa, hogy azokat továbbítani tud­ja a nemzeti bizottság egyes szakbizottságaihoz és szakosz­tályaihoz. Ügy gondolom, a felsoroltak­ból mind a képviselők, mind a polgárok felismerték a kölcsö­nös párbeszéd, a kölcsönös in­formáció szükségességét. PATÖCS JÖZSEF Tóthpál Gyula felvétele A Rima-parti sörgyárban Az eredményes munka feltétele A képviselő és a választók kapcsolata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom