Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám, szombat

m 1972. II. 26. 5 BELPOLITIKAI KOMMENTÁR GONDOLATOK A NEMZETKÖZI NŐNAP ELŐTT Az utóbbi időben a legfel­sőbb pártszervek már több­szőr foglalkoztak a nők hely­zetével társadalmunkban, s irányelvet fogadtak el, amely szerint figyelembe kell venni a dolgozó nők, az anyák problémáit, gondoskodni kell helyzetük könnyítéséről, ugyanakkor következeteseb­ben kell bevonn! a tehetsé­ges nőket a politikai és gaz­dasági életbe, az irányító munkába. Ezzel kapcsolatban a CSKP XIV. kongresszusának határozata leszögezi: „A kong­resszus nagyra értékeli az anyák és a dolgozó nők érde­meit szocialista társadalmunk fejlesztésében. A párt arra tö­rekszik, hogy fokozza a nők részvételét a politikai és gaz­dasági életben. Az összes ál­lami és gazdasági szervnek és a társadalmi szervezetnek, kezdeményezően kell megol­dani a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javítá­sát, és meg kell teremteni a feltételeket egyre fokozódó társadalmi aktivitásukhoz.“ Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára már néhány hónap­pal a kongresszus előtt szinte hasonló szavakkal méltatta a nők munkáját, s felszólította őket, hogy aktívabban vegye­nek részt társadalmunk fej­lesztésében. Talán ezzel ma­gyarázható, hogy tavaly a nő­napon a vezető dolgozók és funkcionáriusok belefoglalták ünnepi beszédeikbe e gondo­latokat és konkrét ígéreteket tettek, hogy a következő nem­zetközi nőnapig mit tesznek a dolgozó nők munkájának megkönnyítése érdekében. A nők igyekezetének érté­kelése és az anyák iránti tisz­telet megnyilvánult számos szociális intézkedésben, konk­rétan a többgyermekes csalá­dok segélyezésében, az anya­sági segély növelésében. A nők tehetségének, szorgalmá­nak és a közügyek iránti ér­deklődésének méltányolását bizonyítja, hogy a nemzeti bizottságok képviselőinek több mint 75 százaléka nő. Ez már lényeges eredmény. Gazdasá­gi téren is történt változás: ma már egyre több nő kerül vezető tisztségbe a gyárak­ban, intézményekben, mező- gazdasági üzemekben, sőt a minisztériumokban is. A szak-, szervezetek VIII. kongresszu­sa előtt megtartott évzáró taggyűlések és konferenciák szintén azt bizonyítják, hogy a nőkkel ma már minden te­rületen számolni kell. Oe foly­tathatnánk tovább az egy év leforgása alatt bekövetkezett változások felsorolását. Mindezt bizonyára felsorol­ják majd — különböző szin­ten — az idei nemzetközi nő­napon annak bizonyítására, hogy e téren is minden elér­hető, ha van hozzá kedv és akarat. Az utóbbi hónapokban több helyen felelevenítették, milyen ígéreteket tettek ta­valy a vezetők a nemzetközi nőnapon a gyárakban, váro­sokban és községekben. A nő­szövetség szervezeteiből érke­zett jelentések beszámolnak az ígéretek megvalósításáról is. ’ Az elmúlt évben a munka­helyeken a nőket érintő problémákból sokat megoldot­tak, ennek ellenére még sok a teendő. Például a nők éj­szakai foglalkoztatását több munkahelyen nem tudják vagy néni akarják megoldani az érvényes előírások kereté­ben. A kívánt javulás itt csak jobb munkaszervezéssel, vala­mint az első és második mű­szak jobb kihasználásával ér­hető el. Amikor az idén — az ün­nepnapon — mérlegeljük az elmúlt évben elhangzott ígé­retek teljesítését és méltá­nyoljuk a dolgozó nők hoz­zájárulását népgazdaságunk fejlesztéséhez, hallgassuk meg figyelmesen a dolgozó nők szavát, és fogadjunk el olyan konkrét intézkedéseket, ame­lyek megvalósításával — a XIV. kongresszus határozata értelmében — megoldjuk a nőknek gondot okozó problé­mákat. Mert csak így lehet a március 8 nemcsak a nők, hanem az egész társadalmunk ünnepe. MARGITA PLIŠTILOVA Ä további aktivitás jegyében MINDEN BÍRÁLATRA VÁLASZOLNAK A koinárnói (Komárom) já-' rásban a pártszervezeteknek mintegy a fele tartotta meg év­záró tanácskozását, melyen a tagság megjelenése 94—95 százalékos volt, ami kerületi elsőséget jelent. Különösen fi­gyelemre méltó a megjelenés az állami gazdaságok mellett működő alapszervezetekben: 98 százalékos. A vitába is szép számban bekapcsolódnak a kommunisták — eddig a jelen­levők 23 százaléka kért szót. Mindez arról tanúskodik, hogy a párt tagjait érdekli az ország politikai és gazdasági helyze­te. Ján ŠipuS és Palkovics Béla, a járási pártbizottság dolgozói elmondták, hogy az évzáró taggyűlések értékelik a XIV. pártkongresszus határozatai­nak, illetve a párt gazdaságpo­litikájának teljesítését. A szö­vetkezetek és az állami gazda­ságok dolgozói a kommunisták­kal az élen továbbfejlesztik a „Mindenki szocialista módon“ versenymozgalmat, s az efsz-ek közelgő kongresszusa tisztele­tére értékes kötelezettségeket vállalnak. Például a Marcelo- vái (Marcelháza) Efsz 600 000, a Kolárovói (Gúta) Efsz 1200 000, a Dulovcei (Újgyalla) Efsz 400 000 korona értékű kö­telezettséget vállalt. Az évzáró taggyűlések nagy gondot fordítanak a választási programok teljesítésére és a képviselők munkájára, valamint a párttagság sorai bővítésének és szabályozásának kérdésére. Az alapszervezetek törekvése a párttagság sorainak megfiatalí­tása és szociális összetételének javítása. Nagy figyelmet szen­telnek az évzáró tanácskozások a tömegszervezetek tevékenysé­gének is. Főleg annak, hogyan kapcsolódnak be a kommunis­ták a tömegszervezetek munká­jába. Az alapszervezetek min­den egyes párttagot konkrét feladattal bíznak meg, melynek teljesítését rendszeresen érté­kelik. A Radvaň nad Dunajom-i (Dunaradvány) alapszervezet­ben minden egyes taggyűlésen beszámolnak a feladatok ellen­őrzéséről. Számos szervezetben azt is megtárgyalják, hogyan lehetne a lehető legjobban ak­tivizálni a regisztrált tagokat. Ezen a téren nagyon szép ered­ményeket érnek el a Dulovcei Efsz mellett működő alapszer­vezetben, ahol a választások előkészítése során minden tag konkrét feladatot kapott. Az évzáró taggyűlésen az említett szervezetben 34 regisztrált tag­ból 25 vett részt. Megkülönböz­tetett figyelmet szentelnek a tanácskozások az ideológiai ne­velés kérdésének, s azon belül a pártoktatásnak. A vitában nagyon sok érté­kes észrevétel hangzik el. Ezekből többek közt kiderül, hogy még mindig vannak tar­talékai a termelés fokozásának, főleg a növénytermesztés és az állattenyésztés terén. Ehhez azonban szükség lenne a mű- trágyaellátás javítására és az eddigieknél jobb vetőmag biz­tosítására. A járási pártbizott­ság bírálja a szervezeteket azért, hogy a választások után nem fordítottak elég nagy gon­dot az agitációs központok ki­használására. A bírálatok közül említést érdemel .az, amely Bú- čon (Búcs) hangzott el, s a Járási Építővállalatra vonatko­zik. Arról van szó, hogy a köz­ségben már nagyon régóta épü­lő óvodát a Járási Építőválla­lattól a község nem hajlandó átvenni, mert a falakba sze­relt csatlakozókba elfelejtettek vezetékhuzalt tenni. A járási pártbizottság min­den elhangzó bírálatot meg­vizsgál és megfelelő helyre to­vábbít. Az illetékes szerv — ha jogos a bírálat — két hónapon belül köteles rá válaszolni, il­letve orvosolni azt. Bár a tanácskozások még folynak, de már az eddigi ta­pasztalatok is bizonyítják, hogy a járás kommunistái továbbra is a kezdeményezés élén akar­nak járni, s a legjobb úton ha­ladnak a XIV. pártkongresszus által megjelölt feladatok telje­sítésében. F. I. Feladataikról tárgyaltak Az Útkarbantartó Vállalat Veiké Kapusany-i (Nagykapos) üzemének kommunistái meg­tartották évzáró tanácskozá­sukat. A szervezet tagjai főleg arra irányították figyelmüket, hogyan fokozhatnák a munka termelékenységét, és hogyan juthatnának hozzá a baleset- mentes közlekedés biztosítá­sához. Újra megszervezik az üzemben a Csehszlovák—Szov­jet Baráti Szövetség helyi szervezetét. Meg kell jegyezni, hogy ez a szervezet már 12 éves múltra tekint vissza, 1968- ban és 1969-ben tagjait a la­kóhelyükön tartották nyilván. Ott azonban aktív tevékeny­séget nem fejtettek ki. D. Z. Munkánk igényessége feladatainkkal együtt nn Josef Kenpý elvtárs felszólalása az SZLKP Központi Bizottsága 1972. február 23-i ül« Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának februári üléséről nyilvánosság­ra hozott dokumentumok, a plé­num által megvitatott anyagok, valamint döntéseinek Szlovákia Kommunista Pártja és az SZSZK feltételeire való alkalmazása, meg a vita is igazolta, ideje volt, hogy a legfelsőbb párt­szervek elhatározták a párt gazdaságpolitikája kérdéseinek megtárgyalását, amely gazda­ságpolitika a XIV. kongresszus döntéseiből ered, mint a párt tényleges második programja. Amikor a CSKP KB Elnöksé­gén előkészítették a februári ülés dokumentumait, minde­nekelőtt gazdaságpolitikánknak a kongresszusi határozatokban rögzített céljaiból indultak ki: ez népünk életszínvonalának további emelkedése a termelő­erők állandó fejlődésének fel­tételei között. Az életszínvona­lat csak úgy emelhetjük, ha megteremtjük hozzá a feltétele­ket. Másodszor abból indultunk ki, hogyan biztosíthatjuk az életszínvonalat az energiafor­rások alkotásából. Ezt a fel­adatot nagyon konkrétan fo­galmazták meg a kongresszusi dokumentumokban, mint nép­gazdaságunk hatékonyságának, hasznosságának útját. A har­madik kiinduló tézis az volt, hogy mindezeket az alapvető kérdéseket rögzíteni kell az ötödik ötéves tervben, amely tartalmával a párt XIV. kong­resszusa döntéseinek része. Mögöttünk állnak az ötödik ötéves terv első évének ered­ményei. Rendelkezésünkre áll az 1972. évi terv és az ötödik ötéves terv összevetése az alap­vető mutatókkal a vállalati szférában. Tehát elegendő anyag van annak megítélésére, hogy a múlt évi fejlődés és a vállalati ötéves tervek lebontá­sa 1972-re szavatolja-e a kong­resszusi határozatok teljesíté­sét. Az 1971. évi tervteljesítés eredményeit egyértelműen po­zitívan jellemezhetjük. A rend­szerben azonban vannak olyan tényezők is, amelyek visszahú­zó hatást fejtenek ki. Az 1971. évi pozitív értékelés keretében számos probléma is van. Ezek mindenekelőtt a terv minőségi mutatóinak teljesítésében lát­ható hibák. Nnm új problémák ezek, nem 1969 áprilisa után keletkeztek, hanem jóval 1968 januárja előtt. A jobboldali opportunizmus és revizionizmus hatása követ­keztében megsokszorozódtak problémáink. Tudjuk, mennyit fizettek és milyen kevés mun­káért. Ezért nem csodálhatjuk, ha ennek következményei az 1971. évi terv teljesítésében is tükröződtek. Ez logikus. Az lenne illogikus, ha ezekről nem beszélnénk, ha ezeket nem akarnánk meglátni és megolda­ni. Az elmúlt évvel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy minden szakaszon a leg­nagyobb gonddal és figyelem­mel készítsük elő az 1971. évi eredmények elemzését, a gaz­dasági szervezetekben, a válla­latokban, a termelő-gazdasági egységekben, mindazokon a sza­kaszokon, amelyek biztosítják gazdaságpolitikánkat. Az ered­mény elemzésének kell megmu­tatnia, hol vannak a problémák és okaik, s ezek alapján kell meghatározni a megoldáshoz vezető helyes utat. Az 1972. évi terv megfelel az ötéves terv törekvéseinek, te­hát a CSKP XIV. kongresszusa törekvéseinek és határozatai­nak is. De nem tagadjuk, hogy még számos nyitott kérdést tar­talmaz. Nem véletlenül elvá­laszthatatlan része az 1972. évi tervnek a 200/71. számú kor­mányhatározat, amely tételesen felsorolja a nemzeti kormányok, minisztériumok, termelő-gazda­sági egységek és az alacso­nyabb szervek feladatait. Kö­vetkezetesen kell biztosítani a feladatok teljesítését, s belőlük nem kevés jut a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya számára is. Az 1972. évi tervben fontos szerepe van három ágazatnak: a gépiparnak, az építőiparnak és a mezőgazdaságnak. A me­zőgazdaságról majd más alka­lommal beszélünk. Teljesen egyetértünk azzal, amit a plé- numon az építőiparról mond­tak. A gépiparban hangsúlyoz­ni kell, hogy a problématika nagyon komoly, különösen az ezen a területen kialakuló új elemek szempontjából, akár a belső kérdések megoldásával, vagy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggésben. Nem oldjuk meg ezeket, ha nem értjük meg, hogy mindkét nemzeti köztársaság közös problémái, és nemcsak a Cseh­szlovák Köztársaságot érintik. Gépiparunk hatékonyságát csak akkor oldhatjuk meg, ha szo­rosan kapcsolódunk a Szovjet­unió és a KGST többi tagállama hatalmas gazdasági rendszeré­hez. Az ötéves tervet elemezve, újdonságként hat, hogy az öt­éves terv jóváhagyása után az Állami Tervbizottságnak gya­korlatilag első ízben sikerült visszakapnia a vállalati szférá­ból a lebontott ötéves terveket. A CSKP KB döntései szerint az ötéves terveket az alapvető arányoknak megfelelően kell kiegészíteni. Ezzel kapcsolat­ban a legfontosabb feladat a komplex szocialista racionali­zálás, amely lehetővé teszi a tervjavaslat kiegészítését és fo­kozza pontosságát. Ki kell ala­kítani a munkások, techniku­sok és tudományos dolgozók munkakollektíváit, amelyek kö­zösen keresik az ésszerűsítő in­tézkedéseket annak érdekében, hogy a tervet ne csak lebont­suk és indokoljuk, hanem meg­találjuk megvalósításának út­ját is. Ez megköveteli a távlati koncepciókat, azt, hogy elgon­dolkodjunk azon, mit tehetünk 1975-ig az egyes szakágazatok­ban és vállalatokban. A XIV. kongresszus döntéseit a nemze­ti jövedelem átlagos évi 5 szá­zalékos növekedésével számol­nak. Ezt a feladatot mi biztosí­tottuk az 1971. évi terv ered­ményeiben és az 1972. évi terv szétírásában. A lényeges kü­lönbség az, hogy ebben az év­ben a nemzeti jövedelem 5 szá­zalékos növekedését a termelé­si költségek csökkentésével, a termelés fokozott effektivitásá- val kell elérnünk, nem pedig a termelés terjedelmének nö­velésével, mint a múlt eszten­dőben. Az effektivitás alapvető prob­lémáinak jelentős része a mun­kaerő és a beruházással kap­csolatos. Ma nemcsak a cseh kerületekben, hanem Szlovákiá­ban is olyan magas fokú a munkaaktivitás, hogy nem szá­míthatunk nagyobb szabad munkaerőforrásokra, és emel­lett egyre több új beruházást igényelnek­Mi a beruházási politika alapvető szempontja a fejlődés jelenlegi szakaszában? Ha visz- szatekintünk, meggyőződhe­tünk, hogy helyes volt a beru­házás, amikor az volt a cél, hogy új munkaalkalmakat te­remtsünk, és így lehetővé te­gyük további dolgozók bekap­csolódását a munkafolyamatba. Át kellett építenünk az ipart, meg kellett valósítani Szlová­kia iparosítását. Az ilyen be­ruházási politikának a folyta­tása azonban már lehetetlen. Ma a beruházások célja az, hogy munkaerőt takarítsunk meg. Nincs más lehetőség. Er­re számos konkrét érvet hoz­hatunk fel; ezek közé tartozik például u műszakarány csök­kentése, az egy termelőre-mun- kásra jutó termelési terület nö­vekedése és más hasonló. Népgazdaságunk hatalmas le­hetőségekkel, forrásokkal ren­delkezik, amelyeket nem hasz­nálunk ki eléggé. Ezért újból megismétlem, ha meg akarjuk érteni beruházási politikánk lé­nyegét a fejlődésnek ebben a szakaszában, akkor tudatosíta­nunk kell, hogy számunkra és a népgazdaság számára minden beruházás csak akkor előnyös, ha munkaerőt takarít meg. Ra­gaszkodnunk kell ahhoz, hogy a pártszervezetek és a kom­munisták a beruházást illetően is részt vegyenek a határoza­tok meghozásában. Ügyelni kell arra, hogy még mielőtt dönte­nének a beruházásról, világos választ kapjunk azokra a kér­désekre, hogy megfelelően ki­használjuk-e a már létező ka­pacitásokat, nem lenne-e elő­nyösebb, ha az ügyet a kor­szerűsítéssel oldanák meg és a beruházás valóban a vezér­programok céljait szolgálja. És az új beruházás műszaki és gazdasági színvonala megfelel-e az adott szükségleteknek ós igényeknek. És ha e kérdések­ék csak egyikére is nemmel (Folytatás a 6. oldalon) Tanácskoztak a kommunisták A Janíkyi (Jányok) Állami Gazdaság mellett működő üze­mi pártszervezet tagjai a mi­nap évzáró taggyűlésen talál­koztak, hogy értékeljék az el­ért eredményeket és kitűzzék az 1972-es év feladatait. Az alapszervezetnek 20 tag­ja van, ebből 18 férfi és kettő nő. Az elmúlt évben a janíkyi kommunisták 12 taggyűlést tar­tottak, amelyen a megjelenés 80 százalékos volt. Ezeken a gyűléseken elsősorban mező- gazdasági kérdésekkel foglal­koztak, de megtárgyalták az ifjúság támogatásának kérdé­sét is. Gondoskodtak továbbá a párttagok politikai nevelé­séről. Az évzáró taggyűlés ér­tékelte a hnb plénumának munkáját, valamint a község tömegszervezetei tevékenysé­gét. A sok akció közül szük­séges megemlíteni a hangos híradó teljes újjáépítését, a villanyhálózat bővítését, vala­mint park létesítését. A falu legeredményesebb tömegszervezetei a vöröske­reszt, a tűzoltó- és az ifjúsági szervezet. A községben a közeljövő egyik legfontosabb feladata az üzlet és vendéglő felépíté­se lesz. Mikóczy Erika, Dolné Janíky (Alsójányok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom