Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám, csütörtök

Nérójában 1942-ben Hitlerre ismert a közönség A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MADÄOH DRÄMÄJÄNAK SZERZŐJE Harminc éve, a második vi­lágháború eseményeinek mély­pontján, 1942 elején, amikor Horthy-Magyarország kormá­nya, mint a nácik egyik szövet­ségese, magasra szította az an- tibolsevista-soviniszta uszítás lángját, Budapesten a Madách Színház műsorra tűzte Felkai Ferenc Néró című drámáját. A darabnak kirobbanó sikere volt, a színház törzsközönsége, a ha­ladó emberek ezrei, megértet­ték a mű mondanivalóját. Esté- ről-estére zsúfolásig megtelt a színház. Amikor felhangzott Lu- catius vádló szava: Hallod, hal­lod Néró? Ez a nép hangja ... A leszámolás órája elérke­zett ... A vérből, amelyet nem kíméltél, új világ születik, de nem a te világod! Nézd az eget! Lángok pirosítják... jól lakott tigriseid és pribékjeid pokol- tüze... Hol az erőd? ... — nyíltszíni taps dübörgött, mely félreérthetetlen antifasiszta po­litikai tüntetéssé vált. Pünkösti Andor rendezőnek — aki két évvel később, az ország német megszállásakor üldözői elől ön- gyilkosságba menekült —, a szerzőnek és az igazgatónak nagy erőfeszítéseket kellett tennie, hogy a feltűnő tetszés- nyilvánítástól óvják a közön­séget, mert a darabot a betiltás veszélye fenyegette. Ezt sike­rült kivédeni. A Néró több száz előadást ért meg, vasárnap dél­előttönként az üzemek munká­sainak játszották. Nemcsak a színháztörténet emlékezik meg e mű jelentőségéről, hanem az ellenállási mozgalom egyik megnyilvánulásaként is számon tartják. A Néró-t egyébként Pá­rizs náci megszállása idején j. P. Sartre franciára fordítot­ta. A fordítás könyvalakban megjelent, de a darab bemuta­tására nem került sor. Felkai Ferenc már a felsza­badulás előtt több sikeres, ha­ladó szellemű darabot írt. Az Oj Thália színház 1934-ben mu­tatta be Bábel című művét, majd Vágta című színjátékát. A háború alatti Néró-t a Po­temkin követte, ugyancsak Pün­kösti Andor rendezésében. A felszabadulás után Marton Endre rendezésében a Vígszín­házban játszották Pilátus című drámáját. Felkai Ferenc az utóbbi évek­ben írta a Cleopatra három éj­szakáján, a Princesszin-1, a Bo­szorkányok pedig nincsenek-e t, a Madách-ot és több más mű­vét. Közülük többnek a győri A kávéházban ismerkedtem meg vele egy esős dél­utánon. Odalépett az asztalom­hoz, meghajolt, és illedelmesen bemutatkozott: — Én vagyok a Névtelen Le­vélíró. Megengedi, hogy ide ül­jek? — Parancsoljon — mondtam udvariasan, s közben jel szem­mel végigmértem. Kifogástala­nul öltözött, jól jésült, őszes, Szemüveges férfi volt, nem vet­tem észre rajta semmiféle rend­ellenességet. — Harminc éve foglalkozom névtelen levelek írásával — kezdte a mondókáját —, s di­csekvés nélkül állíthatom, hogy szinte tökélyre vittem ezt u mesterségei. A legkorszerűbb felszereléssel dolgozom. Negy­venhat különféle töltőtollam, vegyirónom és ceruzám, het­venkét fajta levélpapírom és borítékom van, nyolc írógép áll a rendelkezésemre, s persze kesztyűben dolgozom, nehogy ujjlenyomatot hagyjak. Büszkén tekintett rám, mint­egy elismerést várva tőlem, s én készségesen bólogattam, mert mindig tisztelője voltam a körültekintő, alapos munká­nak. Rövid szünet után így foly­tatta: — Tudom, önt inkább az ér­dekli, miért választottam éppen ezt a foglalkozást. Őszintén szólva az élet szürkesége vitt rá. Napjaim eseménytelenül múltak, s az első névtelen le­velet unalmamban írtam a szomszédomnak: „Önt a felesé­ge rendszeresen csalja a ké­ményseprővel. Egy jóakarója “. A hatás leírhatatlan volt. Az addig boldogan élő család éle­te pokollá változott. Naponta veszekedtek, verekedtek, noha Felkai Ferenc, a Madách szerzője. Kisfaludy Színházban volt a be mutatója, s ugyanennek a szín­háznak a bemutatásában a te­levízió nézői is megismerték. A Magyar Területi Színház e hónapban mutatja be Komárno- ban, s ezt követően Szlovákia sok más városában és közsé­gében a Madách ot. A magyar nemzeti irodalom klasszikusá­ról, a legnagyobb magyar drá­ma Az ember tragédiája költő­jéről, Madách Imréről, esemé­nyekben gazdag és drámai for­dulatokban bővelkedő életéről már sokan és sokat írtak. Az ember tragédiájáról pedig kü­lönösen sok mű, tanulmány, esszé, elemzés látott napvilágot. Kutatták, hol és miben befolyá­solták e mű megírásánál Madá- chot a francia forradalom, az 1848—49-es szabadságharc tra­gikus elbukása és magánéleté­nek megpróbáltatásai. A Csesztvén és Sztregován családi otthonában visszavonul­tan élő Madách érzelem- és gondolatvilágát nagyban befo­lyásolta felesége, a viharos éle­tű Fráter Erzsi magatartása, s kétségtelen, hogy a nagy író- zseni állásfoglalásaira hatással volt baráti köre, környezete és házasélete is. Felkai Ferenc drámája erről is beszél: izgal­mas és fordulatos drámájában közel hozza Madáchot a ma em­beréhez, jól érzékelteti a Bach- korszak nyomasztó légkörét, s azt, hogy a Tragédia írója a negyvennyolcas szabadságesz­mék híve volt, azok mellett állt, akik a bukást követő Idők­ben is szüntelenül reményked­tek a jó ügy győzelmében, az igazság felülkerekedésében. Felkai erőteljes egyéniségeket nem Is volt kémény a házukon, központi fűtéses épületben lak­ták, ahová nem járt kémény­seprő soha. / tt félbeszakította meséjét, megkínált egy cigarettá­val s maga is rágyújtott. Bogddnfi Sándor: A NÉVTELEN EMBER — Az első sikeren felbuzdul­va, komolyan nekiláttam a mun­kának. Megírtam a polgármes­ternek, hogy utolsó csibész, mert díszebédekre költi a pol­gárok pénzét. Leleplező levele­ket írtam a város összes vezető embereiről, az összes igazga­tókról, orvosokról, mérnökök­ről és pártvezetőkről. Elhal­moztam levelekkel a szerkesz­tőségeket is. Rendszerint a dol­gozó nép nevében írtam, egy ízben pedig a világ elnyomott polgárai nevében intéztem petí­ciót az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez, követelve intézkedé­sét, hogy világszerte szüntessék meg az ebadót. Elárulom önnek, nem mindig írtam névtelenül. , Aláírásként nemegyszer használtam Poncius Pilátus, Jókai Mór, sät Kossuth Lajos nevét is. — Ötletes — jegyeztem meg, csak hogy valamit mondjak, közben eszembe jutott, hogy évekkel ezelőtt én is kaptam egy levelet, amelyben Jókai Mór közölte velem, hogy pocsék író vagyok, jobb, ha nem veszek állít színpadra, Madách Imre, valamint édesanyja, Majthényi Anna, felesége és a többiek ábrázolásával. — Huszonöt éve hordom ma­gamban a Madách-témát •— mondja müvéről Felkai Ferenc. — Valamikor még Harsányt Zsolt biztatott, hogy megírjam. Módom volt sok eredeti ok­mányt, adatot, levelet tanul­mányozni ... A Tragédia filo­zófiai mű. Véleményem szerint Madách filozófiája már kora ifjúságában fogant. A környe­zet vajmi keveset alakított ezen, sokkal inkább korának szellemi élete formálta. Nagyon örülök, hogy a darabot a cseh­szlovákiai magyarok is láthat­ják. Felkai Madáchában azt az embert ismeri meg a közönség, aki nemcsak nagy művet alko­tott, hanem mint minden más haladó, szeretett, szenvedett, harcolt, állást foglalt, kereste a boldogságot... Meggyőződésünk, hogy a Ma­gyar Területi Színház mind a szerzőt, mind a most bemuta­tásra kerülő darabot illetően, jól választott. VADÁSZ FERENC □ Az érzelmek iskolája cím­mel ötrészes sorozatfilm ké­szül Franciaországban Gustave Flaubert életéről. A színes té­vésorozatot a jövő év elején fogják sugározni. ! ! Az egyik amerikai tévéál­lomás számára háborús doku­mentumfilm készül a müncheni filmstúdióban. Témája: egy Hit­ler elleni sikertelen merény­let. tollat a kezembe soha többé, s ha már nincs nyugtom, inkább bélyeggyűjtéssel és ragasztással próbálkozzak, ehhez talán van nyelvem. — Nemrégen feljelentettem a város legnevesebb nőgyógyá­szát — folytatta az idegen. — Részletesen tájékoztattam a ha­tóságot, hogy ez az erkölcste­len alak visszaélve orvosi hiva­tásával oly módon vizsgálja pá­cienseit, hogy ez határozottan sérti a női szemérem elemi kö­vetelményeit. — Ha szabad érdeklődnöm — tettem fel a kérdést óvatosan ~, milyen eredménnyel járt eme működése? Az idegen lehajtotta a fejét. — Sajnos — mondta reked­ten az emberiségben nincs kellő megértés egy tisztesség­telen megőszült névtelen levél­író iránt. Felháborodva kellett tudomásul vennem, hogy név­telen feljelentéseim alapján senkit sem vonták felelősségre, senkit sem zártak börtönbe, senkit sem akasztottak fel. Itt van például a legutóbbi eset. Feljelentettem Csergei Vladi­mírt, a világ egyik legnagyobb szélhámosát. Megírtam, hogy Csergei csal, lop, sikkaszt, rá­galmaz. Hiába. A haja szála sem görbült meg a gazember­nek! — S vannak bizonyítékai, hogy valóban gazember? - kérdeztem szigorú hangon, mert már kezdtem megelégelni ide­gen asztaltársam határozottsá­gát. únyosan felkacagott. — Annyi bizonyítékom van rá, hogy akár azonnal is letartóztathatnák. Az a Cserqei ugyanis én vagyok. I AKIK MÁR DÖNTÖTTEK... EZEKBEN A NAPOKBAN az érdekelt családok rendkívül fontos esemény előtt állnak: végérvényesen dönteniük kell a gyermek jövendő életpályájá­ról. A döntés a kötelező isko­lalátogatást, illetve az általá­nos vagy a szakközépiskolát befejező gyermekekre vonatko­zik. Az ifjúság egy része tehát további tanulmányai felől dönt, másik része viszont közvetle­nül munkát vállal, azaz kilép az életbe. Ezúttal néhány szót szeretnénk intézni azokhoz, akik a közeljövőben az iskola padjaiból kikerülve munkába állnak, s valamely üzembe, vál­lalatba vagy intézménybe ke­rülnek. Számos szülő a gyermek élet­be lépését önállóvá válásának tekinti. Dolgozni kezdtél, most már megkeresed a magadét, ezentúl gondoskodj magadról — ekképpen meditálnak egyes szülők. Ha ezt az állítást azon­ban alaposabban fontolóra ven­nénk, s elgondolkoznánk azon, hogy a szülők voltaképpen mi­lyen állásponton vannak, meg­döbbenve tapasztalnánk, hogy nézeteik ezzel kapcsolatban szintén hasonlók. S nemcsak a kevésbé jó anyagi körülmények közt élő családokról van sző, ahol a gyermek kilátásban levő fizetése anyagi hasznot jelent a családnak. Sokan megszokás­ból mérlegelnek így, mert ilyen véleményen voltak már az ő szüleik is. Szükségesnek tart­juk megjegyezni, hogy a gyer­mek pályaválasztásával kapcso­latos ilyen szemlélet nem te­kinthető teljesnek, hiszen a kérdésnek erkölcsi, jogi és lé­lektani vonatkozása is van. Az erkölcsi, a lélektani mozzanat viszont rendkívül fontos, és döntő mértékben befolyásolja az életbe lépést, meghatározza ennek sikerességét. A munká­nak, melyet a gyermek ezentúl végezni fog, erkölcsi törvény- szerűségei vannak, melyek el­sajátítása lényegesen gyorsabb és problémamentesebb, ha eze­ket a felnőttek, éspedig a szü­lők pszichológiai-nevelési hatá­sukkal befolyásolják. Hogy ez az állítás nem csupán frázis, ezt igazolja a konfliktus szó gyakori használata is. Életünk legkülönfélébb területein konf­liktusos helyzetek adódhatnak, melyeket meg kell oldanunk; s ezekkel a gyermeknek is meg kell birkóznia leendő állásá­ban. Talán kissé közelebb kerü­lünk a problémához és jobban megértjük az életbe lépést be­folyásoló általános nevelési té­nyezőket, ha ezt konkrét pél­dával illusztráljuk. Az eset az egyik pszichológiai klinika gya­korlatában fordult elő. A fiú —• akiről szó lesz — sorsa kez­detben a többi hasonló korú fiatal sorsához hasonlóan ala­kult. Az érettségin gyöngébb előmenetelt ért el, s a főisko­lai felvételi vizsgán sem szere­pelt kielégítően. A felvételizte- tő bizottság ezért azt ajánlot­ta, hogy egy évig dolgozzon, majd újból próbálkozzék a fel­vétellel. A szülők a fiúnak a televízióban találtak állást, ahol segédmunkásként helyez­kedett el. S ekkor merültek fel problémák. Mielőtt azonban vázolnánk ezek jellegét, szük­ségesnek tartjuk elmondani, hogy az egyes munkahelyek éppen a munka különbözősége miatt az embert különféle er­kölcsi problémák elé állítják. Azt mondhatnánk, hogy mások az erkölcsi követelmények egy esztergályos, mások egy rak­táros munkájának betöltésében. Sajátos erkölcsi követelmények elé állítja a fiatalt például va­lamely üzem ellenőrének a posztja vagy egy biztosító hiva­talnoki tisztsége. Minden mun­kának, hivatásnak sajátos er­kölcsi kritériuma van, mely a munka jellegéből adódik, ami természetesen ezen követelmé­nyek betartását is feltételezi. Az erkölcsi követelmények be­tartása nagy mértékben függ az egyéntől is, tehát annak az embernek a személyiségétől és jellembeli tulajdonságaitól, aki ezt a munkakört betölti; a mi esetünkben tehát azoktól a gyermekektől, akik az életbe lépnek. Ennyi „kitérő“ után azonban térjünk vissza az em­lített „tévés-fiú“ esetéhez. A fiatal ebben a beosztásában se- gítkezett a különféle tévé-fil­mek forgatásánál, a kellékeket hordta, a világító testeket sze­relte stb. Ez nem volt nagyon igényes vagy megterhelő mun­ka, de nem volt érdektelen. A munka hátránya — erkölcsi kö­vetelményeit illetően — a mun­kaidőben volt. A TÉVÉSEK MUNKÁJÁNAK különlegessége ugyanis a kö­tetlen munkaidő, ami azt je­lenti, hogy az alkalmazottak­nak a rendező, az operatőr, vagy a színész követelményei­hez, utasításaihoz kell igazod­niuk. Gyakran megtörténik, hogy a munka a késő éjszakai órákba nyúlik, előfordul, hogy távol a családtól dolgoznak, megszakítás nélkül egész nap. A fiú szülei ezzel tisztában vcfl- tak, ezért nem is nyugtalan­kodtak amiatt, hogy a fiú rit­kábban tartózkodott odahaza, sőt néhány napig egyáltalán nem is látták. így hát teljesen váratlanul érte őket a fiú le­tartóztatásáról szóló értesítés. Az ifjút a Bratislava környé­kén garázdálkodó fiatalkorúak csoportjának tagjaként lopások­kal, betörésekkel és egyéb erő­szakos bűncselekményekkel vá­dolták. A fiatal sorsának rövid ecsetelése jól szemlélteti vala­mely foglalkozással járó erköl­csi követelmények elmulasztá­sát. A zátonyra futás okát az állásból adódó sajátos körülmé­nyekben, a fiú egyéniségének negatív jellembeli tulajdonsá­gaiban, de kiváltképp az isko­lából az életbe való átmenettel járó nehézségeknek és problé­máknak a szülők általi leki­csinylésében kell látnunk. Á fiú ugyan „önállósult“, de ez abban nyilvánult meg, hogy ki­csúszott a szülői felügyelet alól, s munkája révén lehetővé vált számára, hogy a késő éj­szakai órákban is távol marad­jon a szülői háztól, ami egyéb­ként más munkahely, kötött munkaidő esetén a szülők szá­mára feltűnő lett volna. A fia­tal életbe lépése tehát konflik­tusos jellegű volt. A neveléssel foglalkozó szak­emberek egyértelműen fontos­nak tartják, hogy a szülők cél­tudatos nevelést fejtsenek ki a gyermek életbe lépése során is. Ez a nevelői hatás egyénen­ként változik, ám mindenkép­pen az alábbi három cél, il­letve feltétel szerint kell iga­zodnia: 1. A végső döntés előtt még egyszer meg kell győződni a választás helyességéről, az egyén képességeire és érdeklő­désére való tekintettel; 2. a vá­lasztott szakma vagy munka­hely követelményeihez való al­kalmazkodást a szülőknek kell befolyásolniuk, hogy az egyén fokozatosan megkedvelje és ér­tékelje a munkát; 3. a köteles­ségtudat kialakítása és az ál­lás hivatássá válása érdekében sokoldalú hatást kell kifejte­niük. Ezzel az utóbb említett köve­telménnyel kapcsolatban sze­retnénk kifejteni véleményün­ket, ugyanis gyakran tanúi le­hetünk olyan nézeteknek, hogy csak az orvos vagy a tanító foglalkozása tekinthető hivatás­nak, az ács vagy a takarítónő munkája csak foglalkozás. Ezek a nézetek felette helytelenek. A hivatás ugyanis nem tekint­hető semmilyen kiváltságnak. A munka, tehát a hivatás jelle­gét tekintve, az erkölcsi köve­telmény a döntő, mely az em­bereket a különféle tevékeny­ség elvégzésére és állás betöl­tésére vonzza, sarkallja. Termé­szetes, hogy egy bölcsődei nő­vér hivatása más, mint az éj­jeliőré, ám fontosságuk társa­dalmunk adott erkölcsi szük­ségleteiből adódik. Ezt az is bizonyítja, hogy társadalmunk egyikük munkája nélkül sem létezhetne, hiszen hiányuk szá­mos nehézséget okozhatna. A FIATALOK ÉLETBE LÉPÉ­SE őrségváltásnak tekinthető: a fiatalabb nemzedék felváltja az idősebbet, ezek örökébe lép. A „váltás“ sikere és probléma- mentessége mindannyiunk érde­ke, de kiváltképp a szülőké. Főleg, ha teljes mértékben tu­datosítják, hogy a társadal­munkban elért életszínvonal egzisztenciális okokból nem kényszerít bennünket arra, hogy meggyorsítsuk gyerme­keink önállósulását. Dr. CZAKÓ MÁTYÁS 1972. II. 24. SZÜLŐK, N E V ÉLŐK F Ó RUM A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom