Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám, csütörtök

AZ ÉVZARÖ TAGSÁGI GYŰLÉSEK

további jelentős lépés a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak valóra váltásában

MARTIN ŠULEK, o Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járási pártbizottság vezető titkára a párt vezető szerepének érvényesítéséről nyilatkozik

Az évzáró tagsági gyűléseik előkészítése idején, a januári tagsági gyűlések megkezdésekor látogattuk meg Martin Su- lek elvtársat, a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járási pártbizottság vezető titkárát. A járás különleges problémái — a kevésbé fejlett ipar, a nagysikerű integráció a mezőgazdaságban és a közigazgatásban, valamint a lakosság településének különlegességei — arra késztetnek, hogy elsősorban afelől érdeklődjünk: hogyan

készülnek e bonyolult helyzetben az évzáró tagsági gyűlésekre a pártszervezetek?

— Az évzáró taggyűléseknek mindig nagy jelentőségük van a szervezetek aktivizálódása szempontjából — válaszol Su- lek elvtárs a bevezetőben. — Az idei évzáró gyűlések pedig különösen azért nagy jelentőségűek, mert további fortios lépést jelentenek majd a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása felé. Ezért a pártszervezetek vezető szerepének elmélyítésére, tervszerű és céltudatos munkája megalapozására törekszünk.

— Most a januári taggyűlések vannak folyamatban. Ezeken a tavalyi tervfeladatok teljesítését és a CSKP 50. évfordulójára szervezett szocialista munkaverseny eredményeit értékelik az üzemekben. Tavaly a járás üzemei 5,4 százalékkal nagyobb tervet teljesítettek, mint 1970-ben. Ez megnyugtató alapot nyújt az üzemi párt- szervezetek további jó munkájához.

— A pártszervezetek a?, üzemekben tehát jól dolgoztak. Hogyan gyiimölcsöztetik jó tapasztalataikat most, amikor az előtérbe nemcsak a tervteljesítés, hanem a hatékony tervteljesítés kerül?

— A járási pártbizottság az elmúlt időszakban nagy gondot fordított a kommunisták helyes elosztásának, aktivitásuknak, a vezető káderek elhelyezésének, a kommunisták nevelésiének és a pártalapszervezetek ellenőrző és vezető szerepe érvényesítésének. Most megelégedéssel mondhatjuk, hogy a pártszervezetek a gazdasági életben is betöltik vezető és ellenőrző szerepüket.

Továbbra is azokkal a módszerekkel akarunk dolgozni, amelyek beváltak. Szemináriumokat szervezünk az alapszervezeti elnökökkel és aktivistákkal, differenciált és egyéni beszélgetéseket folytatunk a vezető gazdasági dolgozókkal, személyes segítséget nyújtunk a szervezeteknek a JPB gazdasági és egyéb albizottságai tagjainak útján. Most arra törekszünk, hogy ennek a tevékenységnek gazdagabb tartalmat adjunk: a tervteljesítés hatékonyságának követelményét, a dolgozók kezdeményezésének fellendítését a terv minőségi mutatóinak szempontjából és a termelés gazdaságosabbá tétele érdekében.

— A járás, úgy tudjuk, nemrég nagy változásokon ment keresztül, jelentős gazdasági és közig a zga tási i n tegrá dónak voltunk tanúi. Mi volt az oka, hogy oly nagy erőfeszítéssel megvalósították az integrációt?

— Erre a lépésre az a felismerés kényszerített bennünket, hogy politikailag és gazdaságilag egyaránt szükség van járásunk viszonyaiban az integrációra. A kis gazdasági egységek a mezőgazdasági termelés hatékony növelésének féke- zői lettek. Egy évvel ezelőtt a járásban 144 efsz volt, egyenként átlagban 600 hektárral, ma a számuk 44 és átlagosan 1600 hektáron gazdálkodnak. Ezzel megteremtettük a feltételeit annak, hogy hatékonyabban oszthassuk el a jó vezetőket, jobban kihasználjuk a gépesítést és a beruházási eszközöket. Ne feledjük, a járás szövetkezeteinek 80 százaléka idén lesz húszéves, s a többi efsz is már 15—17 éves múltra tekinthet vissza. Itt az ideje az alapvető rekonstrukciónak. A gazdasági berendezések alapvető rekonstrukcióját az apró gazdaságok nem lennének képesek megfelelő színvonalon elvégezni. A szövetkezetek egyesítésével létrejöttek a feltételei, hogy a rekonstrukciót is olyan színvonalon valósíthassák meg, amilyet a jelenlegi feladatok megkövetelnek.

— Bár még korai lenne az integráció jelentőségét értékelnünk — folytatja a megkezdett témát a vezető titkár —

, a múlt évi mérleg azt mutatja, hogy a

EGY VÁLLALAT — 10 HÍR

1172 II. 3.

1.

A Bratislavai Magasépítő Vállalat 1951. október 29-én alakult meg több, kisebb üzem egyesítése után. 1958 végéig a bratislavai kerület összes jelentősebb építkezését ez a vállalat végezte el.

2.

Hagyományos módszerekkel, téglából építettek ebben az időszakban. 1359. január 1-én azonban a vállalathoz csatolták a panelgyártó üzemet is. Eleinte a BA mintájú panelrendszert alkalmazták. Ilyen inődon 9000 lakást építettek feli. Napjainkban a TO—8 B és a ZT mintájú pa«*f:lrendszerek alkalmazása szokásos.

3.

A szakemberek képzésére

mindig nagy gondot fordítottak. A vállalat iskolájában eddig több mint 4000 szakmunkás tanult ki; az utóbbi 10 évben pontosan 1727 szakmunkás. Kár, hogy a kitanult szakmunkások 29 százaléka másutt dolgozik.

4.

Húsz év alatt több mint 20 lakótelepet építettek fel Bra- tislavában a vállalat dolgozói. Ezek közül említésre méltó: Štrkovec, Ostredky, Pošeň, Trávniky, Karlová Ves és Záluhy I.

5.

A munkások 70 százaléka vidéki. Kezdetben nagy problémát okozott ezeknek a munkásoknak az elszállásolása. Fokozatosan négy munkásszállót építettek a dolgozók számára. Jelenleg mintegy 2300 munkás lakik bennük, valóban kényelmes szobákban.

6.

Az egészségvédelem érdekében a vállalat jól felszerelt

egészségügyi központot létesített. Négy orvos, négy fogász teljesít szolgálatot ebben az egészségügyi központban, melyhez még egy kisebb kórház is tartozik.

7.

Az elért eredményekért a vállalat 601 dolgozója kapott kitüntetést. Ök a „Vállalat legjobb dolgozója“ megtisztelő cím viselői. Rajtuk kívül 195 munkás büszkélkedhet az „Építészet legjobb dolgozója“ kitüntetéssel, a vállalat pedig az építésben elért kiváló eredmények elismeréseként 1965. május 1-én megkapta a Munkaérdemrendet.

8.

Két saját üdülőközponttal rendelkezik a vállalat. Az egyik Modra városkában a HARMÓNIA üdülő. A másik pedig a Magas-Tátra festői környezetében épült. De nyaranként külföldi kirándulásokat, üdüléseket is szerveznek a dolgozók számára.

Évről évre nagyobbak a vállalat feladatai. A múlt évben 3163 lakást felépítve, rendeltetésének átadva, már december 20-án teljesítették évi tervüket. Az év végéig terven felül még 9 lakást adtak át.

10.

Több középületen, iskolán, üzleten és óvodán kívül az ötödik ötéves tervidőszakban 18 850 lakást fognak felépíteni a vállalat dolgozói. Nagy feladat ez, de teljesíteni fogják. A vállalat jó hírnevét megőrzik. erre köteleznek az eddigi eredmények.

SZABÖ BÉLA

pozitív jelenségek túlsúlyban vannak, s ez a kommunisták aktivitásának további forrása lehet.

Mivel a mezőgazdaságii és erre kapcsolódóan a közigazgatási integráció lényeges vonása a járás életének, mi is e témánál maradunk és megkérdezzük, hogyan igazodott a falusi és szövetkezeti pártszervezetek munkája az új viszonyokhoz?

— Az egyesült szövetkezetekben át kellett építenünk a pártszervezetek egész struktúráját. Az alapot az újonnan létrejött gazdasági egységek képezték, de egyidejűleg figyelembe vettük a pártszervezetek vezető szerepe érvényesítésének szükségességét is a nemzeti bizottságokban, s a társadalmi szervezetekben. Fokozatosan létrehoztuk a párt- szervezeteket az efsz székhelyé«, és a gazdasági részlegeken részlegszervezeteket alapítottunk, amelyeket felruháztunk az alapszervezet néhány jogával. Ezekben a szervezetekben dolgozik minden kommunista, aki a faluban lakik, tehát nemcsak az efsz tagjai. Az egyéves tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeti nehézségek ellenéire ezt a szervezési megoldást tarthatjuk jelenlegi viszonyaink közepette a legelőnyösebbnek.

— Hogyan értékeli a kommunisták munkáját az integrálás idején?

— Igen pozitív jelenség, hogy a kommunisták döntő többsége már az akció legelején nemcsak megértette az integráció szükségességét, hanem meg is nyerte a pártonkívüli szövetkezeteseket e gondolat megvalósítására. Ebben a munkában megmutatkozott a kommunisták aktivitása és képessége megnyerni a tömegeket a társadalmilag szükséges változásért. Ez a siker erőt adott a pártszervezeteiknek a kezdeti nehézségek leküzdéséhez is. Az alapszervezetek az évzáró taggyűléseken értékelik majd az integrációban végzett munkát

— Elértek hasonló sikert az állami igazgatás integrálása terén is? Á választások egyéb ként bebizonyították, hogy az egyetértés egyértelmű volt. De mégis, hogyan működik az új szervezés?

— A járásban igen nagyszámú kisközség volt, amelyek nem tud tó k kellőképpen érvényre juttatni a nemzeti bizottságokról szóló törvényt. A járásban 21 községben 200 lakosnál kevesebb élt, 56 községben pedig 200 —400 volt a lakosok száma. A gazdasági, szociális és kulturális élet fejlesztésének a kisközségek korlátozott lehetőségei útját állták.

— Az integráció minőségi javulást jelent az állami igazgatásban. s ezen felül — bár ez paradoxonnak hathat —. közelebb hozza a nemzeti bizottságot a lakoshoz. A nemzeti bizottságok dolgozói és tisztségviselői rendszeresen és tervszerűen látogatják az egykori önálló községeket. Ezek fizetett funkcionáriusok, akik nem odázhatják el a laknssán ügyeinek intézését egyéb elfoglaltságukra való hivatkozással, ahogy ez a kisköszégekben megtörténhetett.

— Az eredeti községekben polgári bizottságok alakulnak és aktivizálódnak. A nárt vezető szerepét a részlegszervezetek biztosítják. A7. önkéntesség elvét mindenütt betartottuk, s ez most jó gyümölcsöt hoz...

— Ilven nagyméretű integrációval a tapasztalataink, persze, még c^eVélvek h,*í azonban értékel’üv a V«l'Vé Teria- kovee-i CS^BS^ nevéf viselő efsz 11 éves tana'sr+alata’t és a közös bnb-t, «me1” Veľké és M.alé Tertakovcét. Vrbovcet és N. Skálnlko* ípaz^atia. meer- gvőzőrlh etünk ró’a hosv ló úton haladunk Fr az út nem kényelmes, s főikor a kommu- nís^v néni <?1ma de a

szocialista számára

és árok ar számára,

akiket kfív>pfJenitl érint, ipen

hrj^^rtna fii pr. fontos.

VILCSEK GÉZA

A vállalat első szocialista munkabrigádfa

A kommunistáké a kezdeményezés

Eredményes a pártcsoportok munkája

A pártcsoportok a párt nemzeti struktúrájában nagyon fontos láncszemet jelentenek. A tagok létszámát tekintve kis egységet képeznek, ám az alapszervezet munkája, a feladatok konkrét elosztása, a párt vezető szerepének általános biztosítása a pártcsoportok tevékenysége nélkül szinte elképzelhetetlen. Egy-egy alapszervezet általános tevékenységének eredménye tehát attól is függ, milyen munkát végeznek a pártcsoportok. Erről győződtünk meg a Plastika Nitra I. alapszervezete 4. pártcsoportjának működési helyén.

A párt csoport 16 tagija 9 műhelyben dolgozik — három gépkarbantartó, három elektromos karbantartó, egy épületkarbantartó műhelyben, valamint a generáljavító és a keretező műhelyben. A 9 műhely összes dolgozóinak a száma 240.

Az aiapszervezet Michal Ba- lielka elvtársat, a pártbizottság tagját bízta meg a pártcsoportok irányításával.

— Pártcsoportjaink — mondja Bahelka elvtárs — rendszeresen minden hónapban gyűlést tartanak. Sőt, ha a helyzet megkívánja, ennél gyakrabban is, például ha meg kell szervezni egy brigádot, vagy más fontos feladat vár megoldásra.

A pártcsoport gyűléséről jegyzőkönyv készül, melyet megkap az alapszervezet vezetősége. A pártbizottság biztosítja azoknak a jegyzőkönyvben feltüntetett feladatoknak, észrevételeknek a teljesítését, melyek nem tartoznak a pártcsoport hatásköréibe. A pártcsoportok munkaterv szerint dolgoznak. Az alapszervezet vezetősége negyedévenként értékeli a pártcsoportok tevékenységét, majd a taggyűlés elé terjesztik az értékelést. A pártcsoportok biztosítják, hogy tagjaik részt vegyenek az alapszervezet gyűlésein, a pártoktatáson, ellenőrzik az esetleges távolmaradás okát (az igazolatlan hiányzókat azonnal figyelmeztetik); értékelik, hogyan vesznek részt a csoport tagjai a pártoktatáson elhangzó vitában, s hogyan fizetik a pártilletéket. A pártcsoportok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörükbe tartozó munkahelyeken újságbeszámolók megtartásával és faliújságok készítésével emlékezzenek meg a jelentősebb évfordulókról.

Július Fábián, a negyedik pártcsoport vezetője megjegyzi, hogy a pártcsoportban elhangzó észrevételeket, a pártcsoport hatáskörébe tartozó munkahelyen észlelt problémát az alapszervezet gyűlésén a csoportnak mindig az a tagja ismerteti, aki azt a legjobban ismeri. A tagsági gyűlésen rendszerint jelen van az üzemi párt- bizottság, esetleg a járási párt- bizottság képviselője is, így — ha szükséges — továbbítják az elhangzott észrevételeket.

— Konkrétan milyen problémákkal foglalkoztak a pártcsoportok tanácskozásain?

— Nagy gondot okoz számunkra a közlekedés. A vidékről naponta utazó alkalmazottaink egy része — saját hibáján kívül —• későn érkezik a munkahelyére, mert kevés az autóbusz. Ezt a kérdést inár a szakszervezeti konferencián is megtárgyalták. Kísérletileg a vállalat 400 alkalmazottjának megváltoztattuk a munkaidejét

— később kezdenek dolgozni. Pártcsoportunk rendszeresen foglalkozik az anyaggal való takarékoskodás kérdésével. Kevés a pótalkatrészünk — főleg a külföldről behozott. A párt- csoport a főgépészt bízta meg

— aki szintén a negyedik párt- csoport tagja —, hogy biztosítsa az esetleges hiányosság pótlását.

Annak illusztrálására, hogy mi mindennel foglalkozik a párt- csoport, Fábián elvtárs elém teszi munkatervüket, melyet az alapszervezet taggyűlése hagyott jóvá tavaly decemberben. Ebben egyebek közt ilyen napirendi pontok olvashatók: a

tagok gyűléseken való részvételének ellenőrzése; a pártoktatáson való részvétel értékelése; a pártcsoport hatáskörébe tartozó politikai-gazdasági feladatok megoldása. Februárban ellenőrzik a kommunisták konkrét megbízatásainak teljesítését és megemlékezneilc a februári eseményekről stb.

Hogy a munkaterv nem marad csupán papíron, arról sziru tén meggyőződhettünk, amikor elolvastuk a pártcsoport egyik: összejöveteléről készült jegyzőkönyvet, mely nagyon részletesen rögzíti a tanácskozáson elhangzottakat — méghozzá azt is, ki miért felelős. Vagyis nem üres szalmát csépelnek a párt- csoport tagjai gyűléseiken, ha. nem nagyon is konkrét feladatokat oldanak meg.

Ezt az észrevételünket megerősíti az I. alapszervezet alelnöke, Stubňa elvtárs is, aki rámutat, milyen nagy segítséget nyújt a pártcsoport a termelési terv teljesítésében. A kommunisták segítik munkájukban a mestereket. Pl. a harmincéves Ivan Gičo csoportvezető, a pártcsoport s egyben, az I. alapszervezet pártbizott* ságának tagja a vállalat első szocialista munkabrigádjának a vezetője. Az 1970 januárjában létrejött brigád tavaly felvette a XIV. pártkongresszus brigádja nevet. A brigád tagjai iészt vettek a CSKP 50 éve című, Prágában megrendezett kiállításon. A 24-tagú kollektíva minden eddigi kötelezettségvállalását teljesítette.

A kommunisták valóban a kezükben tartják a kezdeménye* zést. S hogy hatni tudnak a pártonkívüliekre a feladatok: teljesítésében, annak magyarázatát legtalálóbban a főgépész, Ivan Dobrotka jellemezte:

— A pártonkívüli ek látják* hagy a kommunisták jó példával járnak elöl, s nemcsak saját ügyeiket intézik, hanem az egész kollektíváét, valameny- nyiünkét.

Ez a megállapítás persze a Plastika Nitra kommunistáira általában jellemző.. S ez nem utolsósorban az I. alapszervezet 4. pártcsoportja tagjainak is az érdeme.

FÜLÖP IMRE