Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZ LÓVÁ K IÁ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. február 15. KEDD BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 38. szám Ara 50 fillér 1972 az indokínai háború elleni harc éve legp A VILÄG MINDEN NÉPÉT MOZGÓSÍTJA A BÉKÉÉRT A VERSAILLES-I KONFERENCIA Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, uz SZLKP KB első titkára Lucjan Motyka elvtárssal, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével beszélget. '(Š. Petráš — ČSTK felvétele) A lengyel nagykövet bemutatkozása Szlovákia vezető funkcionáriusainak (ČSTK) — Lucian Motyka, a Lengyel Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe tegnap Rratislavában hi­vatalos bemutatkozó látogatást tett a Szlovák Szocialista Köz­társaság politikai életének leg­felsőbb képviselőinél. Az újonnan kinevezett nagy­követet fogadta Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Szí­vélyes és elvtársi beszélgetést folytattak a hazai és a lengyel társadalmi élet időszerű kérdé­seiről. (ČSTK) — Tegnap Bratisla­vában össz-szlovákiai aktívát tartottak a központi és kerüle­ti politikai és állami szervek, a központi társadalmi intézmé­nyek és a Szlovák Művelődés- ügyi Minisztérium vezető dolgo­zói. Értékelték az 1971. évi tervfeladatok teljesítését a tár­ca keretében és megvitatták az ez évi feladatokat. Miroslav Válek szlovák műve­lődésügyi miniszter rámutatott, hogy a népművelési hálózat fej­lesztési tervét a múlt évben be­ruházási hiányosságok miatt nem teljesítették kielégítően. A tervezett 310 millió koroná­ból 70 millió koronát nem használtak fel, és ezáltal nem- kívánatos hiány keletkezett a bratislavai televízió és rádióál­lomás építésében, a Matica slo­venská és a martini Nemzeti Könyvtár építésében, a Szlovák Nemzeti Színház újjáépítésében és más jelentős objektumok építéséb3n. A tárca 1972-ben a nem beru­házási költségek 15,5, a beru­házási költségek 10, és a bevé­telek 6,3 százalékos emelkedé­sére számít. Miroslav Válek művelődés- ügyi miniszter a tanácskozáson ismertette a szlovákiai kultúr­politika hosszú távú koncepció­ját. Hangsúlyozta, hogy 1972- ben az alkotó művészi szövet­ségek kongresszusokat tarta­nak és kidolgozzák új, pozitív program|ukat. Jelentősen mélyül az együtt­működés a szocialista országok kiadóvállalataival. A szovjet irodalomból pl. ebben az évban a tavalyi 90 címmel szemben 119 címet adnak ki. A kiadók több tudományos, szakmai, en­A lengyel nagykövetet ugyan­csak tegnap fogadta Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke, majd az SZSZK kormányhivatalában találkozott Peter Colotka mi­niszterelnökkel. Ezenkívül hiva­talos látogatást tett Fedor Gul- lánál, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának vezető titkáránál és Štefan Chochol szlovák oktatásügyi miniszter­nél. A lengyel nagykövet kísére­tében volt Jan Wisniewski, a nagykövetség első titkára és Boleslaw Bendek, az LNK bra­tislavai főkonzulja. ciklopédiai és társadalomtudo­mányi mű kiadására készülnek. A népművelési tevékenység elveit a következő időszakban az a népművelési programdoku­mentum határozza meg, ame­lyet a minisztérium készít elő. Ennek az a célja, hogy a nép­művelési munka nagyobb mér­tékben járuljon hozzá a szo­cialista életstílus kialakításá­hoz, az iskolán kívüli művelő­dés javulásához. Az előkészített dokumentum számít a könyvtár- hálózat egységes rendszerének megvalósítására. A képtárak és a múzeumok a kulturális neve­lőmunka aktív központjaivá vál­nak. A nemzeti bizottságok műve­lődésügyi osztályainak dolgozói címére Válek miniszter hangsú­lyozta, hogy járásaikban szava­tolniuk kell a nemzeti bizott­ságok létesítményeiben folyta­tott kultur4i’> tevékenység ma­gas színvonalát. Párizs — Az indokínai népek békéjével és függetlenségével foglalkozó világkonferencia va­sárnap befejezte háromnapos tanácskozását. A plenáris ülé­sen először a bizottságok je­lentését ismertették. Az indokínai háború új vo­násaival foglalkozó bizottság je­lentésében rámutat, hogy Nixon elnök új taktikát alkalmaz, amely meghosszabbítja és ki­szélesíti a háborút. Az indokí­nai háború ezzel új szakaszba lép, és ennek az új szakasznak jellemző vonásai a következők: 1 A konfliktus egyre inkább I • gépesített háborúvá válik. Az amerikai légi haderő széles támaszponthálózattal gigászi pusztító gépezetet hozott létre, s mind több olyan új fegyvert használ, melyeknek kizárólagos célja a tömeges gyilkolás. A háború mindaddig tart majd, ameddig az amerikai légi had­erőt ki nem vonják Indokínából és a környező térségből. Az új szakaszra jellemző, hogy az Egyesült Államok­ban a sajtóra cenzúrát kény­szerítenek. Megtiltották az amerikai újságíróknak, hogy a tömeggyilkosságokról írjanak, vagy meglátogassák a bombá­zások által elpusztított terüle­teket. 3 A háború egyre inkább • totális háborúvá válik. A bombázás mindenre kiterjed. Ugyanakkor Nixon „pacifikálá­st“ programja milliókat űz el szülőföldjéről. A háború célja — s ezt az amerikai vezetők nem is titkolják — az, hogy megol­talmazza a neokolonialista ér­dekeket ebben a térségben. Az egész háború legjellem­zőbb vonása — hangsúlyozza u biztosság jelentése — a tömeg- pusztító bombázás intenzitásá­nak növelése. A megkülönböz­tetés nélküli tömegbombázás, amely nem tesz különbséget a polgári lakosság és a harcosok között, valamint a polgári la­kossággal szemben alkalmazott terror, egész községek elhurco­lása, immár kimeríti a nép­gyilkosság ismérveit. Tekintve, hogy az indokínai háború új módszereit, amennyiben azok „hatékonynak“ bizonyulnak, esetleg más konfliktusban is al­kalmazzák, azok az egész em­beriséget fenyegetik. A gazdasági bizottság jelen­tésében részletesen elemzi az indokínai háború gazdasági ki­hatásait. Rámutat: a katonai ki­adások, amelyek 1965 óta több mint 140 milliárd dollárt emésztettek fel, súlyosan érin­tik a dolgozók életszínvonalát. Az indokínai háború nyomasz­tólag hat más országok gazda­sági életére is és különösen sújtja a fejlődő országokat. Egyenesen katasztrofális hatása van a háborúnak az indokínai országokra. Különösen Dél- Vietnamban felmérhetetlen kárt okoz. A VDK-ban, bár az ame­rikai légitámadások ott is óriá­si kárt okoztak, a nép erőfe­szítése és a nemzetközi segély, különösen a szocialista orszá­gok segítsége, lehetővé tette je­lentős gazdasági eredmény el­érését. A világtalálkozó részvevői végül elfogadták az akcióbi­zottság által kidolgozott hatá­rozati javaslatot, amely hang­súlyozza, hogy 1972-t az indo­kínai háború elleni harc esz­tendejévé kell tenni. Az Egye­sült Államokban a háborúelle­nes mozgalom április elején indul. A világtalálkozó részvevői egyhangúlag elfogadták a poli­tikai bizottság által előterjesz­tett határozati javaslatot. A ha­tározat rámutat: Nixon el akar­ja hitetni: véget akar vetni a konfliktusnak, holott azt az el­múlt három évben állandóan fokozta és kiterjesztette, de Ni­xon ezzel is zsákutcába jutott. A saigoni, a vientiane-i és Phnom Penh-i zsoldos kormány­zat politikai helyzete egyre ké­nyesebbé válik, mert a lakos ság minden rétegére kiterjedő erős ellenzéki mozgalom bonta­kozott ki velük szemben. Nixon január 25-én ezért terjesztette elő a nyolcpontos tervet, a há­ború eszkalációjával való fe­nyegetőzés kíséretében. Nixon- nak e tervben foglalt javasla­tai egyetlen lépést sem jelen­tenek előre. A szárazföldi erő csökkentésével az amerikai London — Az ír Kommunista Párt Belfastban nyilatkozatot tett közzé, és ebben élesen el­ítélte az angol kormány ún. „új kezdeményezését“, amely elő­irányozza hogy Londonban va­lamennyi „érdekelt fél“ részvé­telével vitassák meg az észak­írországi válságot. ' A nyilatkozat leszögezi, hogy a kormány kezdeményezésű nem más, mint a közvélemény megtévesztése, mert gyakorla­tilag továbbra is fenntartja Ír­ország megosztottságát és, nem oldja meg Ulsterben a katoli­kus kisebbségnek nyújtandó szociális és politikai jogok kér­dését. Az ír Kommunista Párt a nyi­latkozatban felszólította a dol­gozókat, hogy küzdjenek a kor­mány „kezdeményezése ellen" és fokozzák harcukat a polgár­kormány célja az, hogy csök­kentse az amerikai halottak számát, de növelje az indokí­nai halálos áldozatokét, s el­titkolja azt az eszkalációt, me­lyet az új technikai eszközök alkalmazása jelent. A kilátásba helyezett „szabad és demokra­tikus választás“ a tavaly októ­beri saigoni elnökválasztási ko­média megismétlését jelentené. A konfliktus megoldását csak azon uz úton lehet keresni — hangsúlyozza a határozat —, amelyet u DIFK 1971. július 1-én előterjesztett javaslatai mutattak meg. Ezt az utat még közelebbről körvonalazta a DIFK 1972. február 2-i nyilat­kozata. Vagyis az Egyesült Ál­lamok vessen véget a légi há­borúnak és minden katonai cselekménynek Vietnamban, vonjon ki Dél-Vietnamból min­den csapatot, katonai tanács­adót, fegyvert és hadianyagot, s jelölje meg a kivonulás ide­jét. Thieunak azonnal le kell mondania. Az amerikai kor­mánynak teljesen be kell szün­tetnie a saigoni csatlós kor­mányzatnak nyújtott támoga­tást. Laoszban a békés megoldást a Laoszi Hazafias Front ötpon­tos nyilatkozata körvonalazta, a kambodzsai problémát pedig csak a kambodzsai nép oldhat­ja meg. Szihanuk államfő 1970. március 23-án tett ötpontos nyilatkozata alapján. A határozat ezután hangsú­lyozza: a szocialista országok, a béke- és szabadságszerető né­pek, a különböző szolidaritási mozgalmak sokrétű segítsége eddig is kézzel foghatóan meg­mutatta, hogy Indokína hős né­pei nincsenek egyedül abban a (Folytatás a 3. oldalon) jogok biztosításáért Észak-Íror­szágban. A Sunday Times vasárnapi száma forrás megjelölése nél­kül' részleteket ismertet abból a tervből, amelyet a Heath-kor- mány aféle „utolsó ajánlatként“ készül előterjeszteni az észak­írországi helyzet rendezésére. A lap belpolitikai kommentá­tora szerint az angol kormány az alábbiak alapján tartja le­zár ha tónak az észak-írországi polgárháborút. Kineveznek egy katolikus mi­niszterelnök-helyettest és három vagy négy katolikus minisztert: módosítják az ítélet nélküli in­ternálások rendszerét és tizen­két évenként népszavazást ren­deznek annak eldöntésére, hogy Észak-Írország brit fennhatóság alatt maradjon-e vagy csatla­kozzék az ír Köztársasághoz. A „forradalminak“ minősített terv még azoknak a követelé­seknek is alig tesz eledet, ame­lyeket az észak-írországi hely­zet elfajulása előtti időkben vetett fel az angol gyarmati uralommal és következményei­vel szembehelyezkedő mozga­lom. Az észak-írországi polgárjo­gi szövetség vasárnapi belfasti évi konferenciája úgy határo­zott hogy a szükségnek meg­felelően a jövőben is fog ren­dezni tiltakozó felvonulásokat. Az értekezlet megállapította, hogy most egy egyszerű észak­írországi polgár kisebb szabad­ságot élvez, mint bármikor a legutóbbi ötven évben. A hatá­rozatot a 800 küldött egyhangú-» lag elfogadta. Mii ü>uw Válek, a Szlovák Szocialista Köztársaság művelődésügyi minisztere beszédet mond a mű­velődésügyi dolgozók szlovákiai aktívaértekezletén. (Z. Repová — ČSTK felvétele] Művelődésügyi dolgozók szlovákiai aktívaértekezlete Kidolgozták a szlovákiai kultúrpolitika hosszú távú programját Ragaszkodnak a polgárjogok biztosításéhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom