Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám, péntek

SZOVJET PÁRTHATÁROZAT A KRITIKÁRÓL E mélyült elméleti munkát Hírül adtuk, hogy az SZKP Központi Bizottsága megvi­tatta a szovjet kritika hely­zetét és határozatot foga­dott el Az irodalmi és művé­szeti kritikáról. A határoza tot a Pravda a vezércikk he­lyén ismertette. Az alábbiak­ban részletesen közöljük a Pravda ismertetését. A Szovjet írószövetség veze­tőségének kibővített plénuma a közelmúltban háromnapos ta­nácskozáson áttekintette az iro­dalom- és művészetkritika idő­szerű kérdéseit. A témakör alapjául az SZKP XXIV. kong­resszusának határozatai, vala­mint a párt Központi Bizottsá­gának a közelmúltban nyilvá­nosságra hozott állásfoglalása szolgáltak. A Központi Bizottság hatá­rozata bizonyítja, hogy milyen fontosnak tartja a pártvezetés a kritika szerepét a szovjet iro­dalom további fejlődésében. Az Irodalom- és művészetkri­tikáról elfogadott központi bi­zottsági határozat bevezetőben utal arra, hogy a különféle kul­turális intézmények, alkotó szö­vetségek és a sajtószervek a közelmúltban hatékony erőfe­szítéseket tettek a kritika szín­vonalának emelésére. Az SZKP XXIV. kongresszusát követően a művészeti ágazatok szakembe­rei, alkotók megvitatták a kriti­ka feladatait, tartalmas cikke­ket publikáltak a szocialista­realista művészet továbbfejlesz­tése érdekében. A tanácskozá­sokon bebizonyosodott, hogy az érdekeltek helyesen értelmezik a kritika jelenlegi feladatait, szerepét. Az SZKP KB határozatában megjegyzi, hogy a kritika még nem felel meg teljes mértékben azoknak a magasabb követel­ményeknek, amelyek a kommu­nista építés előrehaladásával a kultúra növekvő szerepéből adódnak. így esetenként nem eléggé alaposak az elemzések a szovjet irodalom és művészet fejlődésének folyamatáról, va­lamint a szocialista nemzetisé­gek kultúrájának egymásra ha­tásáról. Számos cikk, szemle és recenzió felszínes, filozófiai és esztétikai színvonala nem ki­elégítő. A kritikában hatnak a gyengébb színvonalú alkotások­kal „békülékeny“ tendenciák is, nem ritka a szubjektivizmus, a baráti vagy csoportérdekek ke­rülnek előtérbe. Néha olyan mű­vek is megjelennek, amelyek nem adnak hű képet a forrada­lom előtti és a szovjet művészet történetéről, elfogultan érté­kelnek egyes művészeteket vagy műveket. A kritika még nem kellően aktív a szocialista realizmus forradalmi és emberi ideáljainak erősítésében, a bur- zsoá „tömegkultúra“ reakciós lényegének és dekadens tenden­ciáinak leleplezésében. A kriti­kának következetesebbnek kell lennie — idézi a Pravda a Köz­ponti Bizottság határozatát —, az irodalmi és művészeti életre ható nem marxista nézetekkel, illetve a revizionista esztétikai koncepciókkal folytatott harc­ban. A sajtószervek, kiadók, illet­ve a rádió és a televízió még nem élnek kellőképpen a tö­megkommunikációs lehetősé­gekkel a dolgozók szellemi, esztétikai nevelésében, vala­mint a sok nemzetiségű szovjet művészet legkitűnőbb eredmé­nyeinek ismertetésében. A párt- bizottságok, a minisztériumok, a hivatalok, valamint az alkotó szövetségek sem fejtik ki a szükséges ellenőrzést a kritikai tevékenység felett. Az újságok és folyóiratok szerkesztőségeinek magasabb színvonalra kell emelniük a kri­tikákat. Lényeges hiányosságok mutatkoznak különösen a re­cenziók esetében. Az ismerteté­sek gyakran egyoldalúak, a be­mutatandó mű tartalmának egyszerű visszaadására szorít­koznak, s nem adnak képet a mű tényleges jelentőségéről és értékéről. Más esetekben pedig a kritika egyszerűen elfelejtke­zik számos könyv, színdarab, film, kiállítás, zenei esemény méltatásáról. Mindez összefügg­het azzal, hogy a sajtó nem kellő mértékben alkalmazza és hasznosítja munkájában a mar­xista—leninista esztétika terü­letén dolgozó vezető specialis­tákat, a művészetek történeté­nek elméleti szakembereit, a szovjet kultúra mestereit. A szerkesztőségeknek több figyel­met kellene fordítaniuk a sokol­dalú, árnyalt kritikai elemzé­sekre. Az SZKP Központi Bizottságá­nak határozatában rámutatnak arra, hogy az alkotó szövetsé­gek ritkán szerveznek kollek­tív vitákat a művészeti alkotá­sok problémáiról, nem gondos­kodnak megfelelően a kritiku­sok elméleti neveléséről és szakmai fejlődéséről. Az alkotó szövetségeknek hozzá kell já­rulniuk a kritikai fellépéshez szükséges viszonyok kialakítá­sához, valamint ahhoz, hogy az irodalom és művészet dolgozói­nak körében magasabb követel­mények alakuljanak ki. Az irodalom- és művészetkri­tika hiányosságai jelentős mér­tékben visszavezethetők a szak­emberek hiányára is. Az egye­temeken, a bölcsészeti főiskolá­kon egyelőre még nem terem­tették meg a feltételeket ar­ra, hogy a diákok és az aspi­ránsok kritikusokká specializá­lódjanak. Ez nincs kielégítően megoldva az irodalmi és művé­szeti oktatási intézményekben sem. A kritika fejlődésére ugyancsak hátrányosan hatnak a tudományos kutatómunka te­rületén jelentkező hiányossá­gok; így például, hogy nem megfelelő a koordináció a tudo­mányos és alkotó szakemberek, illetve a tudományos intézetek tevékenysége között. A Központi Bizottság felhívta a köztársaságok központi bizott­ságainak, területi és kerületi pártszerveinek, a minisztériu­mok, az alkotó szövetségek, va­lamint a sajtó és a kiadóválla­latok pártszervezeteinek fi­gyelmét arra, hogy az iroda­lom- és művészetkritika eszmei és ideológiai színvonalát emel­ni, aktivitásukat és elvszerűsé­güket fokozni kell, hogy meg­valósíthassák a párt irányvona­lát a művészeti alkotó tevé­kenység területén is. A határozat szerint a kritika kötelessége, hogy mélyen ele­mezze a jelenlegi művészeti fo­lyamat tendenciáit, jelenségeit és törvényszerűségeit. Szünte­lenül járuljon hozzá a pártos­Tél... (M. Anger felvétele.) ság lenini elveinek megerősíté­séhez, harcoljon a szovjet mű­vészet magas eszmei, esztétikai színvonaláért és következete­sen lépjen fel a burzsoá ideo­lógia hatása ellen. Az irodal­mi, művészeti kritika feladata, hogy lehetővé tegye az alkotó művészek eszmei látókörének kiszélesítését, tevékenységük tö­kéletesítését. A marxista—leni­nista esztétika tradícióit to­vábbfejlesztve a szovjet iroda­lom- és művészetkritikának tö­rekednie kell a társadalmi ana­lízis elmélyítésére, összhang­ban a termékeny alkotói lehe­tőségek bővítésével. Célszerű, hogy az illetékes minisztériumok, hivatalok és alkotói szövetségek kidolgoz­zák és megvalósítsák azokat az intézkedéseket, amelyek előse­gítik a hozzájuk tartozó újsá­gok, folyóiratok, kiadóvállala­tok, a televízió és a rádió kri­tikai-bibliográfiai tevékenységé­nek javítását. Ugyancsak erősí­teni kell a szerkesztőségeket, a kiadókat jól felkészült, politi­kai ismeretekben jártas mun­katársakkal, valamint tekinté­lyes kritikusok részvételével biztosítani kell a külső szerzők gárdáját annak érdekében, hogy megjavítsák az irodalom- és művészetkritika legjobb mun­káinak elterjesztését. Az SZKP Központi Bizottsága javasolta az alkotó szövetségek­nek, hogy kísérjék figyelemmel az irodalom- és művészetkritika eszmei, elméleti és szakmai színvonalát, emeljék szerepét a kommunista építés feladatai­nak megvalósításában, a közvé­lemény formálásában, az ide­gen nézetekkel és koncepciók­kal folyó harcban. A határozat rámutat arra is, hogy a művé­szeti alkotó szövetségeknek szervező és kezdeményező sze­repet kell vállalniuk az egyes Irodalmi és művészeti alkotá­sok napirenden levő kérdései­nek megvitatásában, hatásukat ki kell fejteni a szocialista rea­lizmus elméleti problémáinak kidolgozásában. Következés­képp meg kell javítani e szö­vetségek tevékenységét a kriti­ka területén. Mindezzel összefüggésben a határozatokban javasolták a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának, az illetékes mi­nisztériumoknak és hivatalok­nak, hogy kísérjék fokozott fi­gyelemmel az alájuk tartozó intézetek munkáját, különösen azokét, amelyek az irodalom- és művészetkritika teóriáját és módszertanát tanulmányozzák. Segítsék elő a tudósok és szakemberek munkáját a jelen­legi művészeti folyamatok, a nemzetiségi kultúrák kölcsön­hatásainak feltárására. Az SZKP KB határozata javasolta a különféle művészeti ágak tör­ténetével és teóriájával foglal­kozó szakemberképzés megjaví­tását is. Ennek érdekében szük­séges megvizsgálni, hogy az egyetemek, pedagógiai főisko­lák és a speciális felsőfokú tan­intézetek oktatási terveiben mi­ként teremthetik meg a felté­teleket a diákok és aspiránsok fakultatív specializálódására az irodalom- és művészetkritika problémáiban. Az SZKP KB mel­lett működő Társadalomtudo­mányi Akadémiát megbízták, hogy javítsa és szélesítse ki az akadémián belül az irodalom és művészetek teóriájával, va­lamint az irodalom- és művé- szetkritikával foglalkozó szak­emberek továbbképzését. A szépirodalom kritikai-bib­liográfiai propagandájának to­vábbi javítása érdekében a Központi Bizottság határozata szükségesnek tartja egy nagy példányszámú irodalomkritikai és bibliográfiai folyóirat kiadá­sát. Az SZKP Központi Bizottságá­nak határozata végül hangsú­lyozza: a pártbizottságok leg­fontosabb feladata, hogy fokoz­zák a minisztériumoknak, hiva­taloknak, az alkotó szövetségek­nek és a sajtószerveknek nyúj­tott segítségét a kritikusképzés érdekében, illetve erősítsék a kritikusok kapcsolatait a kom­munista építés gyakorlatával, tökéletesítsék marxista—leni­nista elméleti felkészültségü­ket. A csehszlovák kerékpározók serényen készülnek a prágai niklocross világbajnokságra. Felvételünkön lioušek edző valamint Cervínek és Múdrych. Magasugró-csemege Prágában A Sparta Praha atlétikai szakosztálya a sportújságírók klub­jával közösen február 16-án, szerdán negyedszer rendezi meg a nemzetközi ugróversenyt, melyre 17 férfi és 13 női nia- gasugró nevezett 8 országból. A rendezők megkapták a vég­leges nevezéseket. így a férfiak mezőnyében a következők sze­repelnek: Tannak és Kozlov (szovjet), Dósa és Chiri (ro­mán), Sieghardt (nyugatnémet), GolobiowSzki “(lengyel), Schivo (olasz), Farkas és Dóczi (ma­gyar), Moravec, Alexa, Baudis, Malý, Širc, Veselý, Macháček és Kaška (csehszlovák). A női versenyre a következők jelentkeztek: Gärtner (nyugat­német), loan (román), Babosek és Lovse (jugoszláv), Konuwska (lengyel), valamint Prosková, MraCnová, Valentová, Karhanú­Kosárlabda BEK Ilétközben több mérkőzést bo­nyolítottak le a kosárlabda BEK-ben és a KEK-ben. BEK Férfiak: Rádio Koch Wien- Real Madrid 86:85 (38:49), Ju- goplastika Split—Bus Fruit Lier 92:67 (41:30), Levis Haarlem — Ignis Varese 91:93 (50:52). Nők: Zseleznyicsar Szaraje­vó—Clermont Ferrand 70:67 (37:41), Geas Sesto San Giovan­ni—Wisla Krakkó 67:51 (36:34). KEK Férfiak: Simmenthal Milano —Crvena Zvezda Beograd 86:62 (45:35). Nők: Lokomotíva Szófia— Szpartak Leningrád 58:72 (15:34), Hapoel Jeruzsálem—La Gerbe Montceau 53:74 (30:37). vá, Kostlánová, Zivótská, Bra­davková és Kulefcková (cseh­szlovák). Az NDK is nevezett Csehszlovákia és Lengyelor­szág után harmadikként az NDK Kerékpáros Szövetsége is neve­zett a jubileumi 25. Békever­senyre. Az NDK együttesét hat szakosztály 14 versenyzője ké­pezi. A tavalyi csapatból csupán Wesemann maradt, meg. Az is­mertebb kerékpározók közül is­mét bekerült a válogatottba Dahue, Genschorek, Radochla, Wagner, Milde és Schiffner. Kí­vülük a következők vannak még a keretben: Kiritschenko, Gör­ke, Oberfranz, Brauer, Fiedler, Lötsch és Kühn. A sportfogadás Hírei I. JÉGKORONG LIGA 1. Tesla Pardubice—Dukla Jih­lava, 2. TJ Gottwaldov—ChZ Litvinov, 3. Motor České Bude* jovice—Slovan Bratislava ChZJD, 4. SONP Kladno—ZKL Brno, 5. VSŽ Košice—Sparta CKD Praha. ANGOL LABDARÜGÖ-I.IGA 6. Coventry City—Wolverhamp­ton Wanderers, 7. Ipswich Town—Arsenal, 8. Leeds Uni­ted—Manchester United, 9. Li­verpool—Sheffield United, 10. Newcastle United—Everton, 11. West Ham United—Crystal Pa­lace. SAKK Tfinec, a kohók városa az elmúlt években valóságos központja lett sakkéletünknek. A kohóüzem ve­zetőségének támogatásával rend­szeresen rendeznek kisebb nem­zetközi versenyeket, a trineci sak­kozók az eddigi eredmények alap­ján a legesélyesebbek az idei or­szágos csapatbajnokság megnye­résére, májusban pedig itt kerül sor az országos férfi sakkbajnok­ság döntőjére. Az idei trineci újévi tornát — amely az év első hazai sakkverse­nye volt a szovjet Lutyikov nagy­mester és a tfineci Fichtl nemzet­közi mester nyerték 9 ponttal, 13 játszmából. Fél ponttal maradt mögöttük Kupka. Egy játszma a versenyről: (Pirc—Ufimcev védelem) Világos: Lutyikov — Sötét: Maroszczyk 1. i'A g6 2. d4 Fg7 3. Hc3 d6 4. f4 Hd6 5. Hf3 0—0 ö. Fd3 Hc6 7. f 5! V (így játszott Szavon a moszkvai A ijechín-em lék versenyen Hort ellen. A csehszlovák nagy­mester 7. ... Hb4!-el folytatta és a játszma döntetlen lett. E helyen eddig többnyire 7. Fe3-at húztak.) 7. ... e5 (ez gyöngébb, mint Hort lépése). 8. de5:l He5: 9. He5: üe5: 10. Eg5 cö 11. Vf3 Va5 (fölösleges lépés, mert a vezérnek hamaro­san vissza kell vonulnia, jobb volt 11. ... b5) 12. g4 Ii6 13. Fd2! Vc7 14. 0—0—0 b5 15. h4 a5 16. Bdgl Hd7 17. He2 Bd8 18. g5 h5 (nincs inas] 19. Hg3 Hc5 20. Fe2 Ha6 1 Sö­tét „támadása" zsákutcába jutott) 21. Fe3‘ a4 22. Hh5:! gh5: 23. Vli5: a3 24. f6! (nem 24. b3? — Va5 miatt és sötét Vc3-al fenyeget) 24, ... ab2: + 25. Kbl Fe6 26. fg7: Fa2:+ (utolsó próbálkozás) 27. Kb2:l Kg7: 28. VI16+ Kg8 29. g6! f6 30. Vh7+! (a nagymester a legegyszerűbb utat választja, a csere után tiszt előnye marad) 30. ... Vh7: 31. gh7:+ Kh7: Ka2: Hc54- 33. Kb2 He4: 34. Fd3 f5 35. Fu4: fe4: 36. Bg5 Ba4 37. Bglil és sötét végre feladta a Bh5 + matt nem védhető. 726. sz. fejtörő Bakay Béla („Fleck témaverseny“ 1943. I. díj) Világos indul és 2 lépésben mat­tot ad (2 pont) Ellenőrző jelzés: Világos: Kli8, Vh5, Ba7 és dl, Hd2, és d5, Ffl és f8 (8báb). Sötét: Kc6 Vei, Bal és c3, Ha4 és a8, Fe4. gy: a6 (8 báb). A megfejtés beküldésének határideje: február 21. A megfejté­sek az Új Szó szerkesztő­ségének címére külden­dők „Sakk“ megjelölés­sel. A helyes megfejtést beküldők közül ketten minden héten könyvjutal­mat kapnak, továbbá á 1- 1 a n d ó megfejtési létra versenyt vezetünk. A 724. sz. fejtörő (J. A. Schiffmann) helyes meg­fejtése: 1. Fc2! Az e heti nyertesek: Hedegíis Ist­ván, Bretka és Barczi Gá­bor, Belákova. DELMÁR GABOR 1972. II. 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom