Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

Erdőtüzek Olaszországban Az olasz erdészeti igazga­tóság most vonta ineg a nyá­ri hónapok szomorú mérle­gét. Az országban több mint 3000 erdőtűz mintegy 30 000 hektárnyi erdőséget semmi­sített meg. Az olasz félszi­get legszebb vidékein „tu­risztikai szempontból fon­tos helyek“ estek a lángok martalékául. Az olasz erdé­szeti igazgatóságnak kerek 6000 alkalmazottja alig ren­delkezik műszaki felszere­léssel az erdőtüzek leküzdé­sére. így azután csaknem ki­látástalan a küzdelmük a csapás ellen. Jdőközben cá- folhatatlanul bebizonyoso­dott az is, hogy az erdőtü­zeket nem annyira hanyag­ság, mintsem gyújtogatás okozza. E gyújtogatások szerzői magánszemélyek és vállalkozók, akik hatalmas összegeket keresnek telek- és építési spekulációkkal. Határtalan profitéhségük­ben nagy területeket csúfíta­nak el „üdülőkaszárnyák­kal“ és különféle szórakoz­tató helyekkel. Mielőtt azon­ban a partvidék legszebb, még érintetlen erdőit és li­geteit is elcsúfították volna, -az olasz haladó erők erélye­sen felléptek ellenük. így azután számos erdőt védett területté nyilvánítottak, és megtiltották e helyeken az építkezést. A vállalkozók — nemegy­szer nagy konszernek — céljaik eléréséhez gyújtoga­tásra vetemedtek. Brutális logikájuk szerint a termé­szetvédelem értelmetlenné válik ott, ahol nincs több védeni való. Ezért az utóbbi két év alatt a portofinói elő­hegységben és a fináléi partvidéken is ősrégi, szin­te hozzáférhetetlen erdősé­gek is leégtek. Az idén nyáron azonban a portofinói erdős területen csak egy tűzeset fordult elő, és azt is hamarosan sike­rült megfékezni. Első ízben történt ugyanis, hogy diákok a helyi lakosság támogatá­sával tazőrséget szerveztek e vidéken. E vállalkozás még egy másik tekintetben is sikeres volt. A közvéle­mény ígéretet csikart ki az olasz kormánytól arra vo­natkozólag, hogy a jövőben a felperzselt erdőterülete­ken sem engednek építke­zést. hanem újból befásítják. (NBI) .880 megawatt atomáram A hagyományokban gaz­dag bulgáriai Koszloduj kö­zelében, a Duna mentén, ahol Kriszto Botev nemzeti hős társaival a török uralom ellen vívott csatát (1875— 76], most a Szovjetunió hat­hatós műszaki segítségével a Balkán-félsziget első atom­erőműve épül. 1975-ben, ha majd az atomerőmű két re­aktorát üzembe helyezik, ez az új létesítmény 880 me­gawatt áramot termel majd. Ez a mennyiség egyötöde a Bulgáriában termelt egész energiamennyiségnek. 1978- ban, az atomerőmű második fokozatának üzembe helye­zése után, a termeit áram­mennyiség a kétszeresére emelkedik. (NBI) Nixon újjáválasztási kilátásai Richard Nixon politikai ki­látásai pillanatnyilag kedve- zőeknek tűnnek. Az elnök munkatársai mindig bizako­dóan nyilatkoztak: most azonban el is hiszik azt, amit mondanak. Hat hónappal ezelőtt a re­publikánus stratégák közül sokan attól tartottak, hogy az elnök a vereség felé ha­lad. Most többségük meg­győződése, hogy újra vá­lasztják. Ennek az optimizmusnak a legfőbb indítéka, hogy Ni­xon annak .az „aktív elnök­nek“ bizonyult, amilyennek ígérkezett az 1968. évi vá­lasztási hadjárat Idején. A közeljövőben két nagyje­lentőségű csúcstalálkozóra kerül sor. Nixon fokozatosan visszavonja a katonai erő­ket Indokínából, ugyanak­kor kiszélesíti az Egyesült Államok diplomáciai kapcso­latait Kínával. S most pe­dig új gazdaságpolitikát is folytat, amely egészségesebb gazdasági életet ígér. Kiderülhet, hogy ez túl­zott és túl korai optimizmus volt. Nyilvánvaló, hogy az országban kedvezően fogad­ták Nixon kezdeményezéseit. Sokkal többet számítanak azonban az eredmények, mint önmagukban a kezde­ményezések. Nixon azonban rendelke­zik egy pozitívummal, ame­lyet a demokraták szinte szándékosan bocsátanak a rendelkezésére, mintha azt akarnák, hogy győzzön. A demokraták megosztottsá­ga most mélyebb, mint vala­ha. THE CHRISTIAN SCIENCE MONITOR Karrierruha Amerikában A bélyeg jövedelmez Pontosan 10 086 millió svájci frank folyt be 1970- ben a kis Liechtenstein her­cegség állampénztárába az államilag szervezett bélyeg­eladásból, közli a hercegi kormány nemrég megjelent évi beszámolója. Ez az elő­ző évi összjövedelem (55,88 millió frank] kereken 2ö százaléka. A bélyegeladás 17,62 millió frankos csúcs- magasságot ért el 1967-ben, amikor Hans-Adam liech­tensteini trónörökös házas­ságot kötött a Münchenből származó Maria Kinsky grófnővel, és ezt az eseményt bélyegblokkon örökítették meg. A bélyegeladás tehát 1966-tól 1967-ig négymillió­val 17,62 millió frankra emelkedett, majd 1968-ban 15,73 millió frankra esett vissza. 1969-ben és 1970-ben újból lehetővé vált, hogy a 16 milliós határt valame­lyest átlépjék. Az értékcikkeladásból és a készpénzzel való bérmen­tesítésből eredő jövedelem évek óta Liechtenstein ál­lam legjelentősebb bevételi forrása. Például a kereseti,, társulati és vagyonadóból származó bevételek 1970- ben csupán 9,53 millió fran­kot értek el. A vám jövede­lemből eredő részesedés — Liechtenstein vámunióban van Svájccal — a múlt év­ben 9,16 millió frankra rú­gott, így a bevételek sorá­ban csak a harmadik helyet foglalja el. (FRANKFURTER RUNDSCHAU) Széjiségkúia a Maisamon A Malecont, Havanna több mint százéves parti sétányát, jelenleg erőteljes szépítő és fiatalító kúrának vetik alá. A kubai főváros emlékvédelmi hivatalának több m).nt 200 dol­gozója vállalta, hogy önkén­tes munkával ismét visszaadja régi ragyogását a kubai metro­polis e világhírű sétányának. (NEUES DEUTSCHLAND) „1980-ig 12 millió ameri­kai egyenruhában jelenik meg a munkahelyén“. — Ezt a kijelentést tette a világ egyik legnagyobb vegyipari konszernjének, a Dupont de Nemoursnak piackutató me­nedzsere. Az évszázad végéig az amerikai cégek főnökei az eddigi 50 millió dollár he­lyett évente mintegy 700 millió dollárt fordítanak majd az alkalmazottak egyenruhájára. A vegyipari vezetők szerint ez nagy nye­reség lesz számukra, mert az egyenruhák elsősorban műszálas anyagból készül­nek. Az Egyesült Államokban a postaalkalmazottakon és a kalauzokon kívül még nem­régen csak a légikisasszo­nyok és a szállodai alkal­mazottak viseltek egyenru­hát a szolgálatban. Most egyre több bank, biztosító vállalat és üzlet is egyen­ruhába bújtatja alkalmazot­tait. A New York-i National Bank of North America igaz­gatói tanácsa bejelentette: „Alkalmazottainkat olyan csinosan öltöztetjük, mint a légitársaságok saját sze­mélyzetüket.“ Ez meghozta a sikert: az egyenruha beve­zetése után a felmondások száma 20 százalékkal csök­kent. Ugyanakkor 27 %-kal többen ajánlották fel szol­gálataikat a banknak, mint azelőtt. „Az ügyfelek egész egy­szerűen nagyobb bizalom­mal vannak az egyenruhás Öreg híítőkocsikban élnek A két kiselejtezett öreg hűtőkocsiban tizenkét ma­rokkói munkás él... Hét ember lakik egy szobában, egy ágyon gyakran hárman alszanak. 300 márkát kérnek tőlük havonta egy 15 négy­zetméteres szobáért. A Köln mellett Sindoif- ban a vendégmunkások gyak ran úgy élnek, mint a disz­nók“ — írták a helyi lapok. Nemegyszer száz ember áil sorban egyetlen vízcsapnál, a mosakodáshoz szükséges vízre várva ... És a szakértők szerint 1980-ban már nyolcmillió vendégmunkás lesz az NSZK- ban... alkalmazottak Iránt“ — vé­lekedett a pennsylvániai bank egyik Igazgatója is. Ezzel szemben az amerikai alkalmazottak egy lésze még vonakodik az egyen­ruha viseléstől. „Még min­dig nagy problémát jelent — panaszkodott az egyik vegy­ipari nagyvállalat üzemi pszichológusa — az embe­rekneK megmagyarázni, hogy az egyenruha nem jelent egyformaságot.“ A propa­gandafőnökök, hogy nagyobb kedvet csináljanak az egyen­ruha viseléhez, kijelentet­ték: „Nem egyenruháról van sző, hanem karrier-ruháról — aki ugyanis ilyen ruhát visél, az karriert akar csi­nálni.“ (SPIEGEL) I 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom