Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó
a Még nincs 10 éve, hogy a štúrovói (Párkány) cellulóz- és papírgyár helyén fakoronák és karókhoz kötött szőlőtőkék között kergetőzött a dunai szél. Ma már a legmagasabb fát is túlnőtték az épülettömbök, s a távoli szemlélő felkiáltójelnek vélheti a hatalmas kéményt és tudatosítja: itt gyár vanl Gyár, amely már termel, s ötéves tervünk szerves részét képezi. Most, amikor a termelés minden ágában mérlegre teszik az ötéves terv első évének eredményét, felkerestem a papírgyárban Katona Zoltánt, a vállalati igazgató helyettesét, aki tájékoztatott az 1971-es gazdasági év eredményeiről, valamint az elkövetkező év illetve évek feladatairól. — Az 1971-es évben üzemünk jelentősen előrelépett a gazdasági konszolidáció terén. A kezdeti nehézségeket sikerült megoldani. Ityen volt például a kátránypapír eladása. Az eddigi eredmények arra a kijelentésre is feljogosítanak, hogy 1972-ben a ma még fennálló problémák Is megoldódnak. Ugyanis a termelést sikerül egyensúlyba hoznunk a fogyasztással. Az exporttervet az 71-es évben 150 %-ra teljesítettük. A kátránypapír előállítása mellett csomagolódobozokat és sima kartonlemezeket készítünk. Az 1970-es évhez viszonyítva a múlt évben 30 százalékkal emelkedett a termelés, és az idén további 28 százalékkal akarjuk fokozni. A 30 százalékos termelési növekedés azt is bizonyítja, hogy az ötéves terv első évének feladatát sikeresen teljesítettük. Ki kell emelnem a dobozgyártó részleget, amely 1971 december elején már teljesítette évi tervét. Az üzem másik legjobban megszervezett részlege az erőműtelep. Ez az üzemrészleg két negyedévben egymásután elnyerte a vállalatok közötti országos szocialista munkaversenyben a legjobb erőmű címet. Ugyanakkor az üzemen belül kiérdemelték a vállalat igazgatójának vándorzászlaját is. Az elért eredmények főleg azzal magyarázhatók, hogy ezekben a részlegekben szervezték meg legjobban a szocialista munkaversenyt. Ennek a két részlegnek az eredménye a dolgozók igyekezetét, valamint az üzemrészlegek vezetőinek, Nyíri, Kosztolányi és Fialka mérnökök céltudatos munkáját tükrözi. — Az üzem dolgozói az elmúlt év vége felé tudatosan készülődtek az 1972-es év feladatainak biztosítására. Mind a pártalapszervezetek, mind a szakszervezet műhelybizottságai rendszeres gyűléseket szerveztek, melyeken az Ötéves terv első évének sikeres befejezéséről és az 1972. év feladatairól tárgyaltak. Az 1972-es évre biztosítottuk a termelés folyamatos emelkedését, a meghatározott szint elérését, mind termelési, mind gazdasági viszonylatban. Az üzem dolgozói arra törekednek, hogy — a múlt évhez hasonlóan — az idén is maradéktalanul teljesítsék a tervfeladatokat. A termelőmunka mellett nagyszabású építkezés is folyik: az ún. hullámpapír- részleg befejezése. 1973-ban befejezzük az említett építkezést, és 1974-ben megkezdjük a gyártást az új üzemrészlegben is. A fejlődést néhány számadat összehasonlításával tudnám legjobban szemléltetni. 1971-ben a napi termelés átlagos értéke 1,5 millió korona volt, -ez kb. napi kétszáz vagon forgalom, beleértve a felhasználandó nyersanyagot és a kitermelt árut. 1972- ben a tervezett napi érték 1 millió 900 ezer koronára emelkedik, azaz 260 vagonra. Az építkezés befejezése után a tervezett kapacitás mellett napi 4 millió koronás értéktermelés várható, azaz napi 800 vagon. Ez évi viszonylatban 1 milliárd 200 millió korona. A munkatermelékenység növekedésével nem növekszik szembetűnően a dolgozók létszáma, ugyanis a jelenlegi 2600-ról csak 3200-ra emelkedik. A termelékenység két és félszeres növekedését korszerű technika alkalmazásával biztosítjuk. Az üzem dolgozói — bár a feltételek néha még hiányzanak — az üzem folyamatos fejlődésének biztosítására törekszenek, és arra, hogy a terv teljesítése mellett üzemünk minden tekintetben az ország egyik legjobb és legkorszerűbb gyára legyen — fejezte be nyilatkozatát Katona Zoltán. Amikor kijöttem a gyárból, s a kis dombról visszatekintve végignéztem az épülettömbökön, Katona Zoltán igazgatóhelyettes szavai csengtek a fülemben: „ ... az ország egyik legjobb, legkorszerűbb gyára legyen“. Ügy éreztem üzemi riportot ennél szebben nem is lehetne befejezni. KREMMER LÁSZLÓ A levicei (Léva) járásban levő 570 lakosú Svodov (Szódó) község az elmúlt választási időszak alatt rohamosan fejlődött és nagyban megváltozott a falu A szövetkezet által épített lakása« arculata. A választási előkészületek során nyilvános gyűléseken vitatták meg a választási programból eredő célkitűzéseket és felkészültek e feladatok megvalósítására. — Szeretnénk az eddigi fejlődés ütemét megtartani — mondja Adamcsek Lajos, a helyi nemzeti bizottság elnöke. Az elmúlt hét év alatt Is figyelemre méltó eredményeket értünk el az élet- és a lakókörnyezet javításában. A „Z‘ -akció keretében 140 000 korona ráfordítással felépítették a helyi nemzeti bizottság épületét. Az iskolát és az óvodát a tanítói lakásokkal együtt átépítették. A temetőt bekerítették, az utak nagy részét portalanították, autóbuszvárótermet, járdát építettek és bevezették a neonvilágítást. A felszabadulás óta 57 új családi ház épült, a többi lakás pedig átépült. A szövetkezet 800 000 korona ráfordítással nyolc lakásegységből álló épületet építtetett. — Faiunkban egy élelmiszerüzlet és egy vendéglő van — jegyzi meg az eliiök —. a nőszövetség helyi szervezetének kezdeményezésére havonként kétszer látogat hozzánk Levicéről (Léva) a tisztításra szánt fehérneműt és ruhát elszállító autó. Azonkívül hetenként érkezik a faluba mozgóbolt, így hentesárut, valamint ruhát és textilt is helyben vásárolhatnak a lakosok. A közeljövőben további javulás várható a közszolgáltatás és az életkörnyezet terén. A lakosok aktívan bekapcsolódnak a társadalmi munkába. Ez irányú érdeklődésük megmutatkozott már a választások előtti nyilvános gyűléseken is. A község jövőbeni és távlati fejlődéséről szóló irányelveket rögzítették a választási programban. Tervezik a járdaépítés folytatását, majd a művelődési otthon átépítését. Gondolnak a sportkedvelőkre is, ezért a „Z“-akció keretében szeretnék bekeríteni a futball- pályát, és öltözőt szándékoznak építeni. Az iskolát és az óvodát higiéniai berendezéssel látják el. Távlati tervükben szerepel a vízvezetékhálózat kiépítése is. Minden ház előtt virágoskertet létesítenek. A fiatalság is segít az egyes akciókban. — A SZISZ helyi szervezetének 29 tagja van — mondja Adamcsek elvtárs — és aktív tevékenységet fejt ki. A helyi nemzeti bizottság és a pártszervezet segíti a működésüket. A nőszövetség 60-tagú helyi szervezete varrótanfolyamokat szervez, és a Jednota fedezi a tanfolyam költségeit. Példás együttműködés tapasztalható az egyes tömegszervezetek között. A kultúrműsorok megszervezésében részt vesznek a tanítók is, Fürek Tibor igazgatóval az élen, aki egyben a könyvtáros és a falu krónikása. — Falunkban agghajlék is található — mondja az elnök. Ez egykor egy nagybirtokos kastélya volt, jelenleg 36 nyugdíjas otthona. Az épületet nemrég 160 000 korona ráfordítással megjavították. Az idősek jól érzik magukat itt. Különösen az ellátást és az életkörnyezetet dicsérik. Adamcsek Lajos a továbbiakban elmondotta, a választók elhatározták, hogy a választási program célkitűzéseit maradéktalanul teljesítik. Ezért a falufejlesztésben személyenként 16 óra ledolgozását vállalták. Munkájukat majd a nyilvános gyűléseken értékelik. Elmondhatjuk: egy emberként felkészültek a feladatok elvégzésére. KOVÁCS JÓZSEF A “ zt hiszed? — Nem hiszem. Csak. — A, ez olyan izés dolog, kár vele vacakol- ni... — Még egyet? —* Hhm. — Főúr, kétszer ugyanazt. — Annak is csak a szála jár... — Láttad már a nőjét?. Hu! — Hehe, jó lenne mi?, Le se fütyül az téged. — Aá, hagyd abba. ' — Enelőttem ne zsenU rozd magadl — Nincs abban pláne .. — De a pasas egy rohadt alak, annyi szent. — Mit bánom én. — Én aztán tudnák beszélni, én öregem, ha- ja)... — Mit tudnál te? Mit? Na? — Kár beszélni róla. Nincs annak semmi értelme. — Na látod. Egy frászt tudsz te. — En? En? De öregem, te se ismersz engem. Tudod te, miket ordított az múltkor? Az egész utca hallhatta. i — Te is hallottad? — Menj a fenébe, hát mondom, én tudom, amit tudok. Na. — Tudsz te egy nagy... Szamár vagy, bedülsz mindenféle dumának. — „Duma, duma“, mit tudsz te? En tudom, ha mondom, akár hiszed, akár nem. — Aáá ... Nincs annak semmi értelme. — Csak úgy mondom, nahát. Már nem is mondhat az ember semmit? Mindjárt fönt vagy a plafonon ... Még egyet? Na ne izélj... Olyan vagy, mint egy szűz lány ... — Főúr még egy sört! Kettőt! — Nem vagy te rossz gyerek. Csak tudnám, mi jár abban a fejedben ... — Aáá ... Semmi. Ez jő hideg. Nincs egy gyufád? — Nesze... Ha te nem volnál... — ... meg a penész, kienné meg a kenyeret? Aá! Hagyjuk ezt. — De nem, na. Igazán mondom. Tudom, amit tudok, ha mondom ... ... Es így tovább egy órán, másfél órán át. Pedig az iskolában valamikor azt tanultam, hogy az emberi beszéd gondolatok közlésére szolgál. (vilcsek) k — A Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár madártávlatból
