Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-31 / 25. szám, hétfő
ÚJABB ARANY SAPPORÓBÔL? A téli sportok csehszlovák kiválóságainak a X. téli olimpiáig, a Grenoble-ban 1968 február 6—18-ig sorra kerültig kellett várniuk, amíg aranyérem jutott színeink képviselője számára. Autrans-ban a középsánc síugróversenyen az akkor 27 éves Jiŕí Raška 58 nagyszer« vetély- társát megelőzve végzett az élen. Győzelme tiszteletére az árboc legmagasabb fokára kúszott a csehszlovák trikolor és felcsendültek a csehszlovák himnusz akkordjai. Ugyanő azután a befejező napon a nagysáncversenyen ezüstérmet szerzett, s akkor St. Nizierben már mindenki tudta, kicsoda is az a Raška. A Csehszlovák sportolók grenoble-i sikeréhez ezüsttel a jégkorongozók, bronzzal pedig a műkorcsolyázó Hana Mašková járultak hozzá. Ez volt sportképviselőink eddigi legsikeresebb téli olimpiája. Az újabb, a Sapporóban február 3 és 13 között sorra kerülő küszöbén nem árt felelevenítenünk a grenoble-i dicsőséglistát. Egykét névvel közülük még találkozhatunk az észak-japán városban, de jobbára új arcok, új nevek hívják fel magukra a figyelmet. Reméljük lesz közöttük csehszlovák élsportoló is. A szakértők Ondrej Nepelát tartják a műkorcso lyázók férfi aranyérmére legesélyesebbnek. így volt Grenoble ban: Síelés — északi számok Férfiak: 15 km: Harald Grönningen (norvég) 30 km: Franco Nones (olasz] 50 km: Öle Ellefsaeter (norvég) 4X10 km: Norvégia összetett verseny: Franz Keller (nyugatnémet) síugrás (középsánc): Jirí Raška (csehszlovák) (nagysánc): Vlagyimir Belouszov (szovjet) Nők — 5 km: és 10 km: Toini Gustavsson (svéd) 3X5 km: Norvégia Alpesi számok: Férfiak, lesiklás — műlesiklás — óriás műlesiklás: Jean-Claude Ki Ily (francia) Nők — lesiklás: Olga Pali (osztrák) műlesiklás: Marielle Goitschel (francia) óriás műlesiklás: Nancy Green (kanadai) gyorskorcsolyázás: Férfiak: 500 m: Erhard Keller (nyugatnémet) 1500 m: Cornelius Verkerk (holland) 5000 m: Fred Anton Maier (norvég) 10 000 m: Johnny Hoeglin (svéd) Nők: 500 m: Ljudmila Tyitova (szovjet) 1000 m: Carolina Geijsen (holland) 1500 m: Kai ja Mustonen (finn) 3000 m: Johanna Schut (holland) Műkorcsolyázás: Férfiak: Wolfgang Schwarz (osztrák) Nők: Peggy Fleming (amerikai) Párosok: Ludmila Bjelouszova és Oleg Proto- popov (szovjet) Biatlon: Magner Solberg (norvég) Váltó: Szovjetunió Szán: Férfiak: Manfréd Schmid (osztrák) Nők: Erica Lechner (olasz) Kettős: Klaus Bonsack—Thomas Köhler (NDK- beli) Bob: kétüléses: Olaszország négyüléses: Olaszország Jégkorong: Szovjetunió Amint azt már említettük, Sapporóban február 3-án kezdődnek a XI. téli olimpia küzdelmei, amelyek február 13-án érnek véget. Az alábbiakban naponta és számonként közöljük a sorra kerülő eseményeket. Február 3: A jégkorong-torna kezdete és a hivatalos megnyitó-ünnepély. Február 4: 30 kilométeres sífutás, az összetettverseny síugrása, a műkorcsolyázásban a nők iskolagyakorlata, gyorskorcsolyázásban a férfiak 5000 méteres küzdelmei, a jégkorongtorna folytatása, bob- és szánverseny. Február 5: A nők lesiklóversenye, az összetett verseny 10 km-es sífutása, a nők kötelező gyakorlatai a műkorcsolyázásban, a gyorskorcsolyázásban a férfiak 500 méteres versenye, a jégkoron-torna folytatása, bob- és szánverseny. Február 6: A nők 10 km-es sífutása, síugrás a középsáncon, a műkorcsolyázóknál a párosok kötelező gyakorlatai, a férfi gyorskorcsolyázók 1500 m-es versenye, a jégkorong-torna küzdelmei. Február 7: A férfiak lesiklóversenye, 15 km-es sífutás, a műkorcsolyázásban a nők szaba- donválasztott gyakorlatai, a férfi gyorskorcsolyázók 10 000 méteres versenye, a jégkorong-torna eseményei, szánverseny. Február 8: A nők óriás műlesiklása, a műkorcsolyázásban a párosok szabadonválasztott gyakorlatai, valamint a férfiak iskolagya- korlatai, a biatlon első felének versenyei. Február 9: A férfiak óriás műlesiklása, 5 km-es sífutás, a férfiak kötelező gyakorlatainak folytatása, a női gyorskorcsolyázók 1500 méteres versenye, a jégkorong-torna eseményei, Február 10: A férfiak óriás műlesiklása, a sífutók 50 km-es versenye, a női gyorskorcsolyázók 500 m-es vetélkedése, jégkorong-torna, szánverseny. Február 11: Női műlesiklás, a síugrók nagy- sáncversenye, a férfi műkorcsolyázók szabadonválasztott gyakorlatai, a női gyorskorcsolyázók 1000 m-es versenye, jégkorong-torna, a biatlon befejező része, bobverseny. Február 12: A férfiak műlesiklóversenye, 3X5 km-es váltófutás, a női gyorskorcsolyázók 3000 m-es versenye, jégkorong-torna, bobverseny. Február 13: A férfiak műlesiklása, 4X10 km-es váltófutás, és a jégkorong-torna befejező küzdelmei. 1972. I. 31. A csehszlovák sportolók nevében azok 1971. esz’^rrd-'iJ/pIi Irgiahbja, Ondrej Nepela tette le az olimpiai fogadalmat. Idehaza, de külföldön is csehszlovák részről tőle várjak a legtöbbet a sapporói küzdelmek során. ONSZUGGESZTIÖ A SPORTBAN A tornásznak egy hatásos leugrást kell elsajátítania a nyúj-, tón. De nem tudja rászánni magát, fél. A nagy fölényben levő ökölvívó hirtelen fedetlenül hagyja magát, kiütik. A labdarúgók a döntő mérkőzéseken nem mutatnak megfelelő lelkesedést és lanyhul a figyelemösszpontosításuk is. Mi a közös ezekben a példákban? Erre adja meg a választ Anatolij Alekszejev orvospszichológus a „Teorija i Praktika Fi- zicseszkoj Kulturi“-ben a következőképpen: „Az, hogy a főszereplőik, a sportolók hirtelen különös állapotba kerülnek, amelyet az orvostudomány neurózisnak hív. A neurózis az idegrendszer tevékenységének funkcionális zavara. A neurotikus állapot gyógyítható, s ami a legfontosabb, megelőzhető. Az utóbbi években az élsportban egyre inkább ezért kérik ki azoknak az orvospszichiátereknek a tanácsát, akik ismerik a sport különleges kérdéseit. Az egyik alkalmazott módszer a gyógyhipnózis. A gyógyhip^ nózis segítségével megszüntethetők a neurózis legkülönfélébb megnyilvánulásai: a félelem, a nyugtalan álom, az étvágytalanság, a fokozott ingerlékenység stb. így például három, nem túlságosan mély hipnózisos kezelés elegendőnek bizonyult arra, hogy az egyik műugrónál megszüntesse a versenyek előtt jelentkező nagyfokú izgatottságot. Ez a sportoló technikai felkészültsége alapján már régen megérett arra, hogy elérje a sport- mesteri fokozatot, csupán az esetleges sikertelenség miatt érzett félelem gátolta célja elérésében. Az orvospszichológussal történt találkozás után a műugró mindjárt az első versenyen teljesítette a sportmesteri fokozatot. Sajnos, van két lényeges ok, mely megakadályozza, hogy a sportolók között szélesebb körben felhasználhassuk a gyógyhatású és mozgósító hipnózist. Az első ok az, hogy kevés a szakember. A második ok pedig annak a veszélye, hogy a sportoló a versenyeken csak hipnózisos felkészülés után tud eredményesen szerepelni. Ezért azután manapság a neurotikus bántalmak megelőzésének legelterjedtebb módja az önszuggesztíó, vagyis az autohip- nózis módszere. Az emlúlt években a moszkvai testnevelési tudományos kutató intézet pszichológiai osztályán kidolgozták a pszichoszabályozó edzés rendszerét. A pszicho-szabályozó edzés két részből áll. Az elsőt — a megnyugtatót — főként arra használják, hogy lecsillapítsák a sportoló rendkívüli izgalmi állapotát, s regenerálják erőit, önszug- geráló, pihentető álom segítségével, továbbá, hogy tökéletesítsék a sportoló technikáját. A második rész — a mobilizáció — arra szolgál, hogy pszichikailag felkészítse a sportolót a versenyszerű küzdelemre. Tapasztalt orvospszichológus vezetésével a pszicho-szabályozó edzésrendszer ábécéjét egy két hét alatt elsajátíthatja a sportoló. De ahhoz, hogy az ember ténylegesen birtokában legyen az önszuggesztíó képességének, minimálisan több hónap szükséges. Közben a sportolónak minden nap legalább húsz percig kell foglalkoznia a megfelelő gyakorlatokkal. A sportoló csupán ilyen módon dolgozhatja ki az önszabályozás technikájának egyéni módszerét és csak így válik képessé arra, hogy hatásosan felhasználja az önszuggesztiót. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a pszicho-szabályozó edzésrendszer több lehetősége közül a legegyszerűbben az önszug- geráió pihentető álmot lehet elsajátítani. Az ilyen alvás hatása lenyűgöző. Ha a sportoló az edzés után egy fél óráig csupán pihen, akkor az edzésterhelés okozta fáradtság rendszerint még csak fokozódik. Ha ezt a fél órát közönséges alvással tölti a sportoló, akkor a fáradtság érzete csökken, de az erők teljes regenerálódása nem következik be. De ha a sportoló ezt a harminc percet önszuggesztiós üdítő álomban tölti, akkor a szervezet energetikai erőforrásai nemcsak hogy regenerálódnak, hanem még növekszenek is. A pihentető álom elsajátítása nem túlságosan bonyolult. Abban a helyiségben, ahol a sportolók pihennek, megfelelő időben be kell kapcsolni, majd ki kell kapcsolni az önszuggesztíó formuláit ismételgető magnetofont. Nagyon hatásosan lehet felhasználni az önszuggesztiót a sportolók mesterségbeli tudásának a fokozására. Egy tapasztalt pszichológus segítheti a sportolót abban, hogy aránylag rövid idő alatt megszüntesse technikai hibáit és fogyatékosságait, vagy pedig meggyorsítsa az új technika elsajátítását. A téli örömök legszebbike tagadhatatlanul a sízés. Igen sok családban sílécet kaptak ajándékba a gyermekek. Velük már 4—5 esztendős korban megked- veltethetjük a sízést. Hasznos időtöltés, ha a család felnőtt j tagjai is megtanulnak sílécea mozogni, aminek az az előnye, i hogy a szülők gyermekükkel együtt űzhetik ezt a téli sportot. Egészségtanilag azért fon- I tos a sízés gyermeknél-felnőtt- nél egyaránt, mert a legkülönbözőbb izomcsoportokat hozza i működésbe. A szabadban végzett fokozott izommunka elöse- i gíti a vérkeringési és légzési I szervrendszer fejlődését, a test , általános erősödését, a fejlődés harmóniáját. Felnőttek t részvétele a gyermekek és serdülő fiatalok sportjában, a balesetek és más károsodások megelőzése szempontjából is fontos. A gyermekek és a felnőttek közös sítúrái során a kezdők megtanulják, hogyan keli a sível magabiztosan közlekedni. 1 Fontos, hogy az elején megszokják a helyes láb- és test- j tartást, a botok használatát és ! az egyensúly megőrzését kü- j lönféle helyzetekben. A síbalesetet többnyire a sílécen való helytelen mozgás váltja ki. i Persze, sok sérülést okoz az GYERMEKÜNK SÍLÉCEN egyenetlen terep, az ismeretien helyen való járás, vagy lesiklás, hórejtette fatönkök, sziklák, árkok stb. miatt. Gondoljunk arra, hogy a gyermekkel szemben nem támaszthatunk korlátlan igényeket a teljesítményt illetően. Pl. nyolcéves gyermek 1—2 km távolságot tehet meg sílécen. Kilenc—tizenegy éves korban 3 km, tizenkét—tizenhárom éves korban már 5 km távolságra is vállalkozhat. Serdülőkorú lányok és fiúk 14—15 éves korban 7—10 km, 16—17 éves korban 12—14 km távolságra tervezhetik túráikat a résztvevők nemének, egészségi állapotának, felkészültségének megfelelően. A szaktanácsokat és az óv* intézkedéseket a gyermek csak akkor veszi komolyan és szívleli meg, ha nem tilalmak formájában kötjük a lelkére, hanem azokat a sísport fontos, alapvető szabályaiként magyarázzák meg neki. A sílécen való mozgástól, a síjárástól és a sífutástól hosszú az út a sísport többi ágának űzéséig, a hegyi sízésig, a gyorslesiklásig és a műugrásig. Ezt az utat csak a türelemmel végzett gyakorlás és a rendszeres sportolás teheti bizt">"'''qoss.1 Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY
