Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó
Pavol Paulička mérnök, a kiállítási gazdaság igazgatófa Az új év kezdete a Nitral Állandó Országos Mezö- gazdasági Kiállítási Gazdaság dolgozóinak életében az első jelentős évfordulót jelentette. Tíz éve épül és gazdálkodik ez a mezőgazdasági üzem a nagy nyilvánosság előtt. Az érdeklődő mezőgazdasági szakemberek előtt állandóan nyitva állnak kapui, ezenfelül a kutatóintézetek is itt próbálják ki új vívmányaikat, s ugyancsak itt tökéletesítik gyakorlati tapasztalataikat a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatói is. Csak az elmúlt évben 10 000 hazai mezőgazdasági dolgozó és több mint 200 külföldi vendég látogatta meg a gazdaságot. Pavel Paulička mérnök, kandidátus, igazgató arról tájékoztat, hogy a gazdaság tízéves fejlődése alatt a növénytermesztésben és az állattenyésztésben olyan színvonalat sikerült elérni, amilyent más mezőgazda- sági vállalatok csak az ötéves terv végére terveznek. Az objektumok modernek, és többnyire világszínvonalon álló technológiai berendezésekkel vannak ellátva. A munka magas színvonala nagy követeimé- ] nyékét támaszt a dolgozókkal szemben. Ezenkívül j igényes feladat példát és mintát szolgáltatni, közben ] ellátni a magas színvonalú technika alkalmazásával | járó feladatokat, bármikor az érdeklődők rendelke- I zésére állni, válaszolni kérdéseikre, iskolát képezni mások számára és állandóan tanulni, felkészülni, hogy kézzelfoghatóan a széles körű gyakorlat előtt haladhassanak. A gazdaság dolgozói még a megalapítás idején elhatározták, hogy termelési színvonaluk állandóan 5—6 évvel fogja megelőzni az általános termelési gyakorlatot. Mindazok, akik látták a janikovcei har- vestor-rendszerű farmot és a fejőházat, melyben 1 dolgozó 100 tehenet fej ki, nemcsak elismerésüket fejezték ki, de egy kissé irigykedve is nézték. Főleg, ha meghallották, hogy az Alfa Laval-fejőház beruházási költsége gyakorlatilag már megtérült, a távlati célkitűzések szempontjából azonban elavultnak számít, és a gazdaság vezetői most világviszonylatban a legmodernebb fejőház után kutatnak. Normális körülmények között kár lenne még kicserélni ezt a berendezést, hiszen most hozza a legnagyobb hasznot a gazdaság számára, mert leírása már nem szerepel a költségtételek között, ezenkívül csak a tej legjobb minőségéért és tisztaságáért kifizetett prémiumok által évente még további 150 000 koronát is jövedelmez. A gazdaság feladata azonban az, hogy a legújabb technikát és technológiát alkalmazza a mindennapi munka feltételei között, a legkorszerűbb munkaszervezés alapján. A háromezer hektáros kiállítási gazdaság, amelyben 1000 hektárt mesterségesen öntöznek, az eddigi 10 év alatt összesen 158 millió korona értékű befektetést „emésztett meg“. Célszerű befektetés volt ez, bár akadnak okoskodók, akik mindent azonnal átszámolnak, és a hektáronkénti 50 000 koronás beruházást soknak találják. De azt is figyelembe kell venni, hogy a gazdaság csaknem százezer eddigi látogatója a mezőgazdasági üzemekből, a gépállomásokról és a mezőgazdasági iskolákból saját szemével láthatta a fejlődés útját, meggyőződhetett róla, hogy milyenek az elképzelések a hatodik ötéves terv elejére. Itt összeegyeztetik elképzeléseiket a valósággal, tanulnak a pozitív s a negatív tapasztalatokból egyaránt, képesekké válnak szélesebb méretekben, főleg nagyobb előrelátással gondolkozni a küszöbönálló feladatokról. Az a tény, hogy a mezőgazdasági főiskolának évente mintegy 2000 diákja itt végzi a termelési gyakorlatot, egyúttal azt is jelenti, hogy nagy mennyiségű elméleti ismeret koncentrálódik ebben a gazdaságban, ahol azokat kiváló gazdasági eredményekké realizálják. Például a szarvasmarha-tenyésztés területén a gazdaság gyakorlati alkalmazásba veszi a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet munkaeredményeit, melyek alapján a szarvasmarha hizlalását a legkorszerűbb eljárásokkal fogják végezni. A gazdaság a keresztezett tehénállománynál néhány év alatt 4000—4500 literes fejésl átlagot akar elérni, megőrizve az állomány nagy hústermelő-képességét is. Ez az új típusú szarvasmarha megfelel majd a magas koncentráció és a gépesítés követelményeinek is. Ilyenek tehát a gazdaság célkitűzései. De nézzük meg azt is, milyen eredménnyel zárult például a tavalyi esztendő. Az 1 hektárra eső bruttó mezőgazdasági termelési érték meghalad-ta a 12 000 koronát, a piaci termelés értéke pedig 10100 korona volt. A bruttó mezőgazdasági termelés egy főre eső értéke 60 000 korona volt, a gabonafélékből átlagosan 48,48 mázsás hektárhozamot értek el. 1 hektár szántóterületre számítva 312 kg húst, 1 hektár mezőgazdasági területre számítva pedig 1220 liter tejet állítottak elő. Az év végén megkezdték az elletővei is rendelkező modern nagyhizlalda üzemeltetését. A szaporító-rész- legen 320 kocát és 10 kant helyeztek el. Helena Kon- cálová, a nagyhizlalda egyik dolgozója gombnyomással szabályozza a szellőztetést, a levegő páratartalmát, a takarmányadagolók szemcsézett takarmánynyal való megtöltését, az itatást és az ürülék eltávolítását. Mint mondja, a 2500 hízó sertés gondozása nem jár semmiféle megterhelő munkával. Naponta háromszor gyújtják fel itt a lámpákat, ilyenkor automatikusan kiürül az adagolólapátok tartalma, a pontosan adagolt takarmány a padlóra hull, és a csigás szállító máris megtölti a lapátokat újabb adag takarmánnyal. Az öt sorban elhelyezett ketreceket úgy alakították ki, hogy a súlyban gyarapodó állatok egyes csoportjai fokozatosan egyre nagyobb ketrecekbe kerüljenek, s a legutolsó ketrecből 105 kg-os súlyban hagyhassák el a hizlaldát. A kocák pavilonja két részből áll, az egyik részben vannak a „pihenő“ anyák, a másikban az ellő és a nevelő anyák, a malacok 45 napos korban történő elválasztásáig. Ám nézzünk megint a jövőbe, vizsgáljuk meg, milyen lényeges változásokra számít a gazdaság a következő évtizedben. A fejlődés követelményeinek megfelelően a kiállítási gazdaság is aktív részt vállal a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséből. A gazdaság a Čermáňi, az Alekšincei, a Vráblei és a Turčianske Teplice-i Állami Gazdasággal kooperációs egyesülésbe lép. Az utóbbiból hegyaljai és hegyvidéki mintagazdaságot akarnak kifejleszteni. Az új kooperáló egységnek 18 000 hektár földterülete lesz. Ez a terjedelem az egyesült gazdaságok jogi önállóságának megőrzése mellett főleg a gépesítési eszközök jobb kihasználását teszi lehetővé. A Kirovec 700-as traktor például már tavaly is két helyen dolgozott, Nitrán is, Alekšincén is. Kooperációs alapon kialakulnak a feltételek a koncentráció további növeléséhez, lehetővé válik 1500—2000 tehén vagy 2000 —3000 növendék szarvasmarha tartása egy-ogy farmon, közösen felépítenek egy tízezres sertéshizlaldát, A jelenleg üzembe helyezett objektum már ennek képezi az alapját, itt fogják előállítani a hibridmalacokat az igényes nagyüzemi hizlaláshoz. A növénytermesztésben is jelentős változásokra számítanak, a gabonafélék termesztési arányát a vetési tervben 38 %-ról már 1972-ben 54 %-ra növelik. A gabonafélék közül 75 %-ban őszieket fognak termeszteni. Lényeges mértékben csökkentik az évelő takarmányfélék vetésterületét, ugyanakkor intenzívebbé teszik a termesztésüket. A takarmánynövények kétezer koronával kevesebb értéket adnak egy hektárról, mint a gabonafélék. Ez is meggondolandó és megoldásra váró probléma. Sok mindent láthatunk és hallhatunk a kiállítási gazdaságban, abban a gazdaságban, ahol tíz év alatt kiépítették a következő ötéves terv mintáját. A gazdaság kapui mindig nyitva állnak, a vezetőség és az egyes munkahelyek dolgozói felkészülve várják az újabb látogatókat. Megérdemlik mindannyiunk megbecsülését, mert olyan emberek ők, akik nem félnek a kockázattól, nincsenek szűk szempontjaik, bátran keresik a legjobb megoldásokat, de nem veszítik szem elől az élet realitásait sem, gazdasági lehetőségeink terjedelmét, melyek bizony korántsem korlátlanok. B. DUSEK 90S T Se II SE előnnyel n fejlődés elén Utat mutat a Nitrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítási Gazdaság
