Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! T972. január 28. PÉNTBK BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 23. szám Ára 50 fillér Elvtársi találkozó a CSKP Központi Bizottságán Csehszlovák és szovjet párt- és állami vezetők szívélyes eszmecseréje (CSTK) — 1972. január 27-én Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága székhá­zéban Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára és a CSKP KB elnök­sége és titkársága más tagjai találkoztak a szovjet küldöttség tagjaival, akik Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitká­rának vezetésével részt vettek a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testiilete prágai ülé­sén. A találkozón jelen voltak: A szovjet fél részéről — Alekszej Koszigin, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Konsztantyin Katu- sev, az SZKP KB titkára, Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB osztályveze­tője, Vaszil Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettese, Nyikolaj Rogyionov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügymi- nisztérének helyettese, Andrej Alekszandrov, az SZKP Közpon­ti Ellenőrző Bizottságának tag­ja, valamint a küldöttség más tagjai. A találkozón részt vett Sztyepan Cservonyenko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió prágai nagykövete is. Kedves vendég a prágai várban (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegnap a prágai várban meglátogatta Ludvík Svobodát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. Brezsnyev és Svoboda elvtár­sak szívélyes légkörben baráti beszélgetést folytattak. Csehszlovák részről: — a CSKP KB elnökségének tagjai: Vasil Biľak, Peter Colotka, Ka­rel Hoffmann, Alois Indra, An­tonin Kapek, Josef Kempný, Jo­sef Korčák, Jozef Lenárt, Ludvík Svoboda és Luboinir Strougal, továbbá Miroslav Hruškovič, a CSKP KB elnökségének póttag­ja, Jan Fojtík, František Ond- ŕich, Václav Svoboda, Oldrich Svestka, a CSKP KB titkárságá­nak tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, Miroslav Müller, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagja, a Központi Bizottság nemzetközi politikai osztályának helyettes vezetője és más elvtársak. Az elvtársi találkozó résztve­vői elégedetten állapították meg, hogy kedvezően fejlődnek a kölcsönös politikai, gazdasá gi és kulturális kapcsolatok, tájékoztatták egymást a szo­cialista és kommunista ország­építésben hazájukban elért eredményekről, eszmecserét folytattak az SZKP és a CSKP. a Szovjetunió és Csehszlovákia sokoldalú testvéri együttműkö­désének további fejlődéséről, elemezték a nemzetközi helyzet és a két ország külpolitikája időszerű kérdéseit, valamint az európai és a világbékéért és a szocializmus ügyéért vívott közös harc kérdéseit. A beszélgetés során mindkét fél elégedettségét fejezte ki a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete prágai ülé­sének eredményei felett. Kife­jezték azt a meggyőződésüket, hogy az ülés határozataival a szocialista országok nagyon je­lentősen hozzájárulnak az euró­pai földrész békéjének, bizton­ságának és együttműködésének megszilárdításához. A találkozót a testvériség, a szívélyesség, a teljes nézetazo­nosság légköre jellemezte. Ugyanaznap Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának Elnöksége a szovjet küldöttség tiszteletére ebédet adott a prágai várban. Az ebéd folyamán Gustáv Husák és Leo­nyid Iljics Brezsnyev elvtárs mondott pohárköszöntót. Történelmi jelentőségű kezdeményezés Hazánk dolgozói a nyilatkozatról Egész hazánkban nagy vissz­hangot keltett a szocialista or­szágok széles körű békekezde­ményezése, amit a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Tes­tülete Prágában kiadott nyilat­kozatában rögzítettek. Munka­társaink tegnap több munka­helyet felkerestek, hogy meg­kérdezzék a dolgozókat, mi a véleményük a prágai ülésen el­fogadott dokumentumokról. A válaszokat az alábbiakban kö­zöljük: Cyril Kuchta, az SZNF Ban­skú Bystrica-i Múzeumának igazgatóhelyettese: a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozata bizo­nyítja, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok békeof­fenzívája nemcsak tovább tart, hanem fokozódik. Hiszem, hogy (Folytatás a 2. oldalon) A testvéri barátság szellemében A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete nyilatkozatának sajtóvisszhangja Moszkva — Valamennyi szov­jet napilap tegnap első oldalon közölte a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületének üléséről kiadott közleményt, valamint áz európai békéről, biztonságról és együttműködés­ről szóló nyilatkozatot és az Egyesült Államok folytatódó in­dokínai agressziójáról kiadott nyilatkozatot. Valamenyi lap felvételeket közöl a záródoku­mentumok aláírásáról. Budapest — A magyar sajtó fő figyelme tegnap a Varsói Szerződés tagállamai képvise­lőinek prágai tanácskozására összpontosult. Valamennyi lap vezető helyen közölte az ülés­ről kiadott közleményt, vala­mint a két nyilatkozatot. A Magyar Nemzet hansúlyoz- za, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai széles körű békeprogramot tartalmaz­nak, amely a kedvező politikai légkör kialakításra irányul Eu­rópában. A prágai tanácskozás befejezéséről részletes tájékoz­tatást adott a Magyar Rádió és Televízió is. Varsó — A csütörtöki lengyel lapok „A szocialista közösség testvéri egységének és jelzár­kózottságának megszilárdítása“, „A testvéri barátság szellemé­ben" címek alatt közölték a prágai tanácskozás befejezésé­nek hírét és a jóváhagyott há­rom fontos dokumentumot. A Trybuna Ludu rámutat, hogy a hét szocialista ország közös nyilatkozata olyan doku­mentum, amely rendkívül jelen­tős az európai kapcsolatok to­vábbi fejlődése szempontjából, A z „európai kérdést“ korunk egyik leg­égetőbb nemzetközi problémájaként emlegetiük. Miért? Ellenvetés is le­het: akkor, amikor más földrészeken éles válságokat vészelnek át, Indokínában pe­dig az amerikai beavatkozók a tív éve tar­tó igazságtalan háborúban másfél millió embert öltek meg, az európaiak már 27 éve békében élnek, ami háborúktól dúlt századunkban öreg földrészünkre nézve méltányos rekord. A nyugalom azonban csak látszólagos. Futó pillantást vetve az európai kulisszák mögé, az ember borzadva állapítja meg, hogy egész Európa puskaporos hordón ül. A Šumavától néhány kilométerrel nyugat­ra atomgyújtófejű rakétákkal és atombom­bákkal teletűzdelt övezet kezdődik. A NATO hivatalos forrásai szerint 7200-ra becsülik e gyilkos fegyverek számát. Jól tudjuk, hogy ellenünk és szövetségeseink ellen irányulnak. Nem ringatjuk magúinkat ábrándokban: vannak ott olyan erők, ame­lyek szívesen működésbe hoznák ezt a ha­digépezetet. Méltán emlegeti létezésüket az európai békéről, biztonságról és együtt­működésről szóló nyilatkozat, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tülete prágai találkozójának résztvevői fo­gadtak el. A szocialista országok éppen a puskapo­ros hordó eltávolítását tartják rendkívül sürgetőnek. Annál is inkább, mert Európá­ból még nem vesztek ki azok a „föld alatti áramlatok“, amelyek két világháborúért és 70 millió áldozatukért felelősek. A szocialista országok egyszerű, elfogad­ható és őszinte utat javasolnak a cél eléré­sére: a problémák politikai, békés megol­dásának útját. A „prágai felhívás“ — amint a nyilatko­zatot a hírmagyarázatok emlegetik és ahogy a világ közvéleményének tudatába bekerült, — a még az idén összehívható összeurópai értekezlettől az európai fegy­veres erők és fegyverzet csökkentésére vo­natkozó megállapodásig számos fejlődési lehetőségre számít. A prágai találkozó résztvevőinek nézetei szerint az első kis lé­pés ebben az irányban a nézetazonosság lehetne egy ilyen, bizonyára nem egyszerű tárgyalás formáját illetően. Egy ilyen kollektív dokumentumban első ízben fejeznék ki, hogyan képzelik el az európai biztonság és együttműködés köte lezeltségrendszereinek alapeíveit. A nyilat­kozat két alapelvet sorol fel: a határok MIÉRT ÉPPEN EURÓPA? sérthetetlenségét, az erőszakról való le­mondást, a békés egymás mellett élést, a jószomszédi kapcsolatok alapjait és az együttműködést a béke érdekében, az ál­lamok kölcsönösen előnyös kapcsolatait, a leszerelést, az ENSZ támogatását. Az európai értekezlet valóban korszakal­kotó jelentőségű döntéseket hozhatna, ha e jelentős elveket az európai kapcsolatok „magna chartájaként“ elismernék. Már az ilyen egyezmény szükségszerűen hozzájárulna olyan légkör kialakulásához, amely mélyen gyökeret verne az összes európai népek, az összes társadalmi réte­gek tudatában és a nemzetközi kérdések békés megoldásának jó hagyományával kezdve tartós jelenséggé válna. Maga az értekezlet bizonyára nem tudna együltében választ adni minden kérdésre. A „prágai felhívás“ ezért az ilyen kollek­tív dokumentumban először áll elő azzal a gondolattal, hogy célszerű lenne létre­hozni valamennyi érdekelt állam állandó szervét, amelyben az értekezlet után foly­tatni lehetne a közös munkát. A Varsói Szerződésbe tömörült hét szó cialista ország a minden téren folytatandó együttműködés továbbfejlesztésének konk­rét irányait vázolja fel Európa többi orszá­gai előtt, a nyersanyagforrások kihaszná lásától egészen a szellemi értékek gyara­pításáig. Természetesen a szocialista or­szágok külpolitikájától idegen a „forrada­lom exportja“, amivel az európai biztonság egyes megrögzött ellenfelei a nyugat-euró- pai közvéleményt szeretik ijesztgetni. Ám ugyanakkor épp olyan határozottan visz- szautasítjuk az ellenforradalom exportját, azt a kísérletet, hogy kettős fenekű tás­kákban burzsoá ideológiát csempésszenek be hozzánk. A prágai találkozón a Varsói Szerződés tagországainak képviselői a jövővel kap­csolatos elképzeléseik és programjuk mel­lett a már eddig megtelt eredményes mun­káról számolhattak be, felmérhették a nemzetközi kapcsolatoknak azt a nagy te­rületét, amelyen éppen a szocialista orszá­gok érdeméből sikerült érvényre juttatni a realizmust, életre kelteni a feszültség eny hítésének irányzatait s végül elérni a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi meg­állapodást, amely jellegét tekintve .25 év múltán a nagy jelentőségű potsdami négy­hatalmi megállapodásra épült. A nyilatkozat azonban szükségesnek tartotta a még mindig nyitott kérdések felsorolását is; ezek nélkül nem tekinthető lezártnak <jz európai helyzet normalizálá­sa. Ide tartozik egyebek között az is, hogy az NSZK ismerje el kezdettől fogva ér­vénytelennek a müncheni egyezményt. Ép­pen ezért a csehszlovák közvélemény meg­elégedéssel fogadta a prágai találkozó do­kumentumának azt a megállapítását, hogy szövetségeseink ebben az alapvető kérdés­ben teljesen mellettünk állnak és „támo­gatják a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság igazságos követeléseit“. A Varsói Szerződés országai ismét bebi­zonyították, hogy továbbra is ők a kezde­ményezők az európai kérdések megoldá­sában. Ám ina is hangoztatják, hogy az európai békéért folytatott küzdelmet nem tartják monopóliumuknak, hogy a puska­poros hordó elgörgetésében számítanak mindenkire, aki ugyanilyen elhatározásra jut, s akik tudják, hogy a NATO hibájából két katonai csoportosulásra oszló földré­szünkön a béke oszthatatlan. (RPl és első ízben tartalmazza a bé­kés egymás mellett élés elvei­nek ilyen fontos megfogalmazá­sát. A prágai tanácskozás a tel­jes egység és egyetértés szelle­mében folyt le. Ezáltal a hét szocialista ország nyilatkozata, amely meghatározza az európai együttműködést a kollektív biz­tonság és a béke megszilárdítá­sának akcióprogramját, még nagyobb súlyt és jelentőséget nyer — írja a Trybuna Ludu. Szófia — A „Narodna Arijatí című bolgár lap, amely a prá­gai konferencia egész ideje alatt rendkívül nagy figyelmet szentelt a tanácskozásnak „A európai biztonság és a népek jó szomszédi kapcsolatai nevébenu címmel közölte a prágai ülésről kiadott közleményt. Valameny- nyi bolgár lap kiemeli a nyilat­kozatból az európai biztonság és az európai országok közötti kapcsolatok alapelveit: a máso­dik világháború után kialakult határok érintlietetlenségét, erő­szak, vagy erőszakkal fény ege tés nem akalmazását az európai országok kölcsönös kapcsolatai­ban, továbbá valamennyi ország békés egymás mellett élésének elveit, a jószomszédi kapcsola­tokat és az együttműködést a béke érdekében. Berlin — Az NDK-ban csütör­tökön bővített terjedelemben jelentek meg a lapok és első oldalaikon közölték a prágai ta­nácskozás dokumentumait. Valamennyi lap teljes egészé­ben közölte e dokumentumokat, kiemelve a prágai ülésszak és eredményei rendkívüli jelentő­ségét. A központi napilapok a fő anyagokon és az ünnepélyes aláírásról készült fényképfelvé­teleken kívül a prágai ülésszak nemzetközi visszhangjával is foglalkoznak. Belgrád — A jugoszláv sajtó kivonatosan közli a prágai ülé­sen jóváhagyott dokumentumo­kat. A belgrádi Borba kiemeli a szocialista oi'szágok egyre je* lentősebb szerepét az európai béke és biztonság megőrzésé­ben. A jugoszláv napilapok megál­lapítják, hogy a Varsói Szerző­dés országai legfőbb képviselői­nek nyilatkozata fontos eleme­ket tartalmaz a kontinens béké­je, biztonsága és az együttmű­ködés szempontjából. Szükséges volna, hogy ezek az elemek alkossák a javasolt konferen­cia legfontosabb napirendi pont­jait is. Ezek elsősorban a hatá­rok sérthetetlenségének, az erőszak nem alkalmazásának, a békés egymás mellett élésnek, a jószomszédi kapcsolatoknak és a kölcsönösen hasznos együttműködésnek az elvei. Bukarest — A román sajtó ugyancsak behatóan foglalkozik a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének most be­fejezett ülésével. ,A napilapok teljes egészében közölték a jóváhagyott doku­mentumok szövegét és tájékoz­tatást adtak a díszebédről is. A román televízió szerda esti híradásában bemutatta a kül­döttségek vezetőit a dokumen­tumok aláírása alkalmával. London — A londoni lapok többsége a prágai tanácskozás­ról közölt híreiben hangsúlyoz­za az európai fegyveres erők létszámának csökkentésére tett javaslatot. A konzervatív Daily Tele­(folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom