Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám, csütörtök
Közeledik az egységes földművesszövetkezetek VIII. kongresszusa, amelyen a szövetkezetek küldöttei az eddigi gazdasági és társadalmi fejlődés ailapián megvitatják a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előtt álló további feladatukat, és jóváhagyják azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek döntő mértékben elősegítik a nie. zőgazdasági termelőerők további fejlődését. Ezek között említhetjük meg a mezőgazdasági szövetkezeti törvényjavaslat kidolgozását is, melynek tézisei a napokban kerülnek a nyilvánosság elé. A téziseket teüjes terjedelemben közli a Roľnícke noviny, valamint a Szabad Földműves. Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti törvény a mezőgazdaság szocialista átalakulásának történelmi korszakát zárja le. és új, magasabb szintű szocialista fejlesztési irányzatok előtt nyitja meg a kaput, tézisei a VIII. szövetkezeti kongresszust megelőző vita részét képezik. A törvényjavaslat néhány jelentős vonatkozását kivonatosan az alábbiakban közöljük. Ä készülő mezőgazdasági szövetkezeti törvény Az egységss földművesszövetkezetek tagjainak közös ügye 1S72 I. 27. Bevezetés A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista mező- gazdasága a termelőerők és a termelési viszonyok fejlesztésének új, jelentős szakaszába lép. A CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a küszöbönálló fejlődés folyamán egyre kifejezőbbé válik a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság egymáshoz való közeledése. A kongresszus megállapította, hogy a párt mező- gazdasági politikájának célja a szocialista termelési viszonyok további megerősítése. Feladatul adta a növényi és az állati termékek termelésének állandó növelését, a mezőgazdasági termelés szakosításának és koncentrálásának elmélyítését, a termelőeszközük, főleg a termőtalaj, a trágyafélék, a takarmányok és a technikai felszerelés intenzívebb kihasználását. Emelni kell az igazgatási és a szervező munka színvonalát is, meg kell gyorsítani az ipari munkamódszerek bevezetését, s a tudományos-technikai • fejlődés tapasztalatainak felhasználását. A mezőgazdasági termelés döntő hányadát mezőgazdasági, szövetkezeti szervek végzik. A mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek gazdasági és társadalmi viszonyainak megfelelő jogi rendezése tehát a szocialista mezőgazdaság fejlesz- lésének egyik jelentős szakaszát képezi. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom új jogi rendezése megerősíti a szövetkezeti földművesek jogi tudatát és biztonságát, és lehetővé teszi ezen a szakaszon a szocialista törvényesség következetes érvényesítését. A törvény célja a mezőgazdasági szövetkezeti viszonyok jogi rendezése, és a szocialista mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom valamennyi formájának fejlesztése. A mezőgazdasági szövetkeze, ti mozgalom a szocialista mezőgazdaság és a szocialista társadalom alapvető és elválaszthatatlan része. A mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek a szocialista gazdálkodás egyik formájaként biztosítják a vidék termelőerőinek további fejlesztését, és jelentős részt vállalnak az egész csehszlovák népgazdaság tervszerű fejlesztéséből. A szövetkezeti parasztság a CSKP vezetésével, s a munkásosztállyal való szoros és eltéphetetlen szövetségben aktívan hozzájárul a szocializmus gazdasági alapjainak építéséhez. A törvény főleg a mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek keletkezését és megszűnését szabályozza, rendezi a szö- vetkezti tagok jogi és tagsági viszonyait, a telekviszonyokat, a birtokjogi és a munkajogi viszonyokat, a szövetkezeti ön- kormányzat kérdéseit, a mező- gazdasági szövetkezeti szervezetek egymás közötti és más szocialista szervezetekkel kapcsolatos együttműködését. A mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek közé soroljuk az egységes földművesszövetkezeteket; a közös mezőgazdasági vállalatokat, a meliorációs szövetkezeteket, valamint az egységes földművesszövetkezetek további egymás közötti, esetleg más szocialista szervezetekkel együtt létrehozott, jogi személyt képező társult vállalatait. A mezőgazdasági szövetkezeti szervezetekben érvényesülő alapelvek az önkéntesség, a szövtekezetl demokrácia és az állami irányítás, a tervszerűség, a tagok, a mezőgazda- sági szövetkezeti szervezetek és az egész társadalom érdek- közössége. valamint az anyagi érdekeltség elve. Az állam saját gazdaságpolitikájával megteremti a feltételeket a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez. Ezt elsősorban a népgazdasági tervekkel, a gazdasági ösztönzők rendszerével és jogi előírások által valósítja meg. Az állami szervek a mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek tevékenységét az általánosan érvényes jogi előírásoknak megfelelően, a társadalom érdekei és szükségletei szerint irányítják. Az egységes földmiívesszövetkezetek A törvényjavaslat második része az egységes földműves- szövetkezetekkel foglalkozik. Meghatározza az egységes földmű vesszővel kezet fogalmát, lényegét, szervezési alapelveit és a szövetkezet fő feladatát. Tartalmazza továbbá a szövetkezet keletkezésének feltételeit és formáját, meghatározza a szövetkezeti alapszervezetek tartalmát és a szövetkezeti tevékenység tárgyát. Az utóbbi szerint a szövetkezet fő tevékenységi tárgyát a mezőgazdasági termelés képezi. A fő tevékenység keretén belül a szövetkezetek feldolgozhatják a saját, vagy a beszerzett mezőgazdasági termékeket, amennyibe ezt a tevékenységet más jogi előírások nem korlátozzák egyes kizárólagos szervezetekre. A szövetkezetek raktározhatják a mezőgazdasági termékeket, végezhetik a mezőgazdasági termékek és szükségletek szállítását saját szállítóeszközeikkel saját maguk, vagy a szövetkezet tagjai és alkalmazottai számára, kereskedhetnek a mezőgazda- sági termékekkel, amennyiben azt más előírások nem korlátozzák, s olyan tevékenységet is folytathatnak, mely a fő tevékenység végzését szolgálja (saját gépek javítása, egyszerű termelőeszközök előállítása, építkezési tevékenység). A szövetkezetek a hozzájuk tartozó erdőkben erdészeti munkát is végezhetnek. A felsorolt tevékenységeket a szövetkezet kooperációs szerződés alapján más szocialista szervezetek számára is végezheti. A szövetkezei a termelőeszközök, a saját és a helyi anyagi források, valamint a tagság munkaerejének jobb kihasználása érdekében társadalmilag hasznos termelést és szolgáltatást nyújtó melléktermelési tevékenységet is folytathatnak, a járási nemzeti bizottság által kiadott engedély alaján. A melléktermelési ágazati tevékenység nem akadályozhatja a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztését. A törvényjavaslat a továbbiakban szabályozza a tagok tagsági viszonyait, a tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének feltételeit, a szövetkezeti szocialista tulajdonjogot, a telkek szövetkezeti használatának jogát, a termelőeszközök szövetkezetesítésének feltételeit, és a vagyonjogi rendezés kérdéseit a tagsági viszony megszűnése esetén. A háztáji gazdaság A törvényjavaslat értelmében a szövetkezeti tagok —- amenynyiben a szövetkezet saját elhatározása alapján nem folytat háztáji nélküli gazdálkodást — személyi szükségletre egységesen 0,25 ha-ig terjedő háztáji mezőgazdasági területet kaphatnak. Ez a terület a hegyi és a hegyaljai körzetekben 0,50 ha-ig terjedhet. A szövetkezet akkor hozhat határozatot a háztáji nélküli gazdálkodásról, ha ebbe a szövetkezet tagságának legalább kétharmada beleegyezik. A szövetkezeti tag a háztájin kívül csak személyi használatra kiutalt területet művelhet. Ha a szövetkezeti tag háztartásában legalább egy évi terjedelemben több szövetkezeti tag él, a juttatott háztáji gazdaság területe 0,50 ha lehet, hegyi és hegyaljai körzetekben pedig 1 ha. Ha a szövetkezeti tag háztájigé- nyét nem tudja teljes mértékben kielégíteni, a hiányzó részt pénzben egyenlítheti ki az adott területnek megfelelő átlagos hozam értéke szerint. A háztáji területén a tag legfeljebb 0,10 ha területen tarthat speciális növényeket. Erdő nem képezhet háztáji területet. A háztáji területbe beleszámítják a 800 négyzetméter területet meghaladó ház körüli kertet is. A háztáji földterület használata helyett a szövetkezet a tagok — nyugdíjasok — kérelmére természetbeni juttatást vagy pénzben való megtérítést is nyújthat. A háztáji gazdaságban tartható állatok fajait és számát a szövetkezet alapszabályai állapítják meg. A háztáji gazdaságban azonban csak egy tehén vagy egyéb szarvas- marha tartható, akkori is, ha több szövetkezeti tag tartozik a háztartáshoz. A tagok munkajogi viszonyai A törvényjavaslat bőven foglalkozik a tagok munkajogi viszonyaival is. Ezek rendezését alapjában véve ez a törvény tartalmazza, kivéve a munkabiztonság és áz egészségvédelem kérdéseit, a szövetkezetek kötelezettségeit munkabaleseteknél és hivatásból adódó megbetegedéseknél, a tanulóviszonyt, a nők és a fiatalok munkafeltételeit, amelyeket már eddig is a Munkatörvénykönyv szabályozott. Azokra a polgárokra, akik -a szövetkezettel alkalmazotti viszonyban állnak, csak a Munkatörvénykönyv határozatai érvényesek. A szövetkezetek gazdasági feltételeinek és a mezőgazda- sági termelés jellegzetességeinek megfelelően a Munkatörvénykönyv idevonatkozó határozatai alapján bevezetik a tagok szabadságolási rendszerét, a műszakon túli munkáért és az éjjeli műszakokban végzett munkáért járó díjazás rendszerét stb. Ezek a juttatások nem haladhatják meg a Munkatörvénykönyvben meghatározott értékeket. A tagsági viszony biztosít ja a szövetkezeti tag számára a munkára való jogot és azt a kötelességét, hogy a szövetkezetben képességeinek megfelelő munkát végezzen. A munkafeltételeket írásba foglalt egyezségben határozzák meg, mely tartalmazza a végzendő munka legfőbb ismertetőit, a munka megnevezését, terjedelmét, helyét, időpontját, valamint a jutalmazás módját és mértékét. A munkafeltételekről kötött egyezséget a szövetkezet és a tag közös megegyezés alapján változtathatja meg. A munkafeltételek változtatását indítványozhatja a szövetkezet, vagy a szövetkezeti tag. A törvény- javaslat tartalmazza az egyes indokolt esetek felsorolását is. A termelés és a jövedelem elosztása A szövetkezet termelését és jövedelmét az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére, saját termelésének bővített megújítására, továbbá a tagok, esetleg az alkalmazottak társadalmi és személyi szükségleteinek fedezésére használja fel. A szövetkezet teljes jövedelmét a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által megállapított alapelvek szerint az évi termelési és pénzügyi terv értelmében osztja el. A szövetkezet alapokat hoz létre, melyek rendszerét, feltöltését s a velük való gazdálkodási a Szövetségi Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozza meg. A szövetkezeti tagnak joga van az elvégzett munkákért járó munkadíjra, ami a szövetkezet gazdasági eredményeitől függ. A szövetkezeti tag munkadíjazása az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint történik. A szövetkezeti munkadíjazás alapelveit a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dolgozza ki, közös megegyezésben a Szövetségi Munkaügyi és Népjóléti Minisztériummal, valamint más központi szervekkel. A jóváhagyóit alapelvek szerint a szövetkezetek kidolgozzák saját munkadíjazási rendszerüket. A törvényjavaslat a továbbiakban a kártérítések kérdéseit tárgyalja. A szövetkezet szervei A szövetkezeti tagok a szövetkezet ügyeinek intézését a taggyűlés és a választott szervek által Irányítják. A szövetkezet legmagasabb szerve a taggyűlés. Választott szervek a képviselők testülete, az elnökség, az elnök és az ellenőrző bizottság. A taggyűlés, a képviselők testülete és az elnökség segéd- és tanácsadó bizottságokat hoznak létre. A törvényjavaslat részletesen elemzi az egyes szövetkezeti szervek feladatát, hatáskörét és munkáját. A képviselők testületét például olyan nagy szövetkezetekben választják meg, ahol a taggyűlések összehívása körülményes. A képviselők testülete, amelyet legfeljebb ötéves Időszakra választanak, tulajdonképpen a taggyűlések jogkörével van felruházva, azokat a kérdéseket kivéve, amelyeket a taggyűlés magának tartott fenn. A képviselők testületé munkájáért a taggyűlésnek felel. Azokban a szövetkezetekben, ahol megválasztották a képviselők testületét, a taggyűlés évente legalább egyszer, mint évzáró gyűlés jön össze. A képviselők testülete határozat- képes, ha a képviselőknek legalább a fele jelen van, és ha a jelenlevők többsége a határozat mellett foglal állást. A képviselők testületét a taggyűlés választja. Minden 10—20 tagra választanak egy képviselőt. Hasonló részletességgel tárgyal ja a törvényjavaslat a további szövetkezeti szervek, valamint a szövetkezeti bizottságok, a racionalizálási bizottság, a kulturális-nevelési bizottság, a munkabiztonsági bizottság, a normabizottság, valamint a további segédbizottságok feladatait és hatáskörét. A gazdasági és társadalmi tevékenység szervezése a szövetkezetekben A szövetkezet gazdasági életét az elnökség irányítja. Az egyes termelési tevékenységek irányításával szakvezetőket bíz meg, akik a rájuk bízott termelési szakaszért az elnökségnek tartoznak felelősséggel. Az elnökség osztja el a dolgozókat az egyes termelési csoportokba is. Az elnökség a szövetkezet folyó gazdasági ügyeinek vezetésével üzemvezető szakembert bízhat meg, aki szintén az elnökségnek tartozik felelősséggel. A szövetkezet szervezési egységekre bontható. A szervezési egység élén az egység vezetője áll, akit az elnökség nevez ki. A szervezési egységekhez tartozó szövetkezeti tagok taggyűléseit az elnökség hívja össze. A szövetkezeti tagok ezeken a gyűléseken részt vesznek a szövetkezet irányításában és a szövetkezeti ügyek intézésében, főleg azáltal, hogy képviselőiket a képviselők testületébe választják, hozzászólnak a szakmai vezetők és az elnökség munkájához, felvilágosítást kérhetnek és kezdeményező javaslatokat tehetnek a termelési tevéknyeség minden területén. A törvényjavaslat kellő figyelmet szentel a szövetkezeti fegyelem kérdéseinek is. A mezőgazdasági szövetkezeti együttmüködés jogi formái A törvényjavaslat körültekintő részletességgel tárgyalja a közös szövetkezeti vállalatok kérdéseit. Külön fejezetben foglalkozik az olyan kooperációs együttműködéssel, ahol nem jön létre új szervezet, és külön fejezetben az együttműködés olyan formáival, ahol új szervezet ke>- letkezik. Az előbbi esetben a szövetkezetek, vagy más szocialista szervezetek kooperációs szerződést kötnek. A szerződést a járási irányító szerv hagyja jóvá. Ha a kooperációs szerződés tagjai több járásból tevődnek össze, a szerződést a területileg illetékes Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hagyja jóvá. A szövetkezetek esetében a szerződéshez a taggyűlés hozzájárulása is szükséges, mégpe« dig a tagság kétharmadának jelenlétével. A törvényjavaslat a továbbiakban feltünteti, hogy mit kell tartalmaznia a szerződésnek, és milyen további felételek szabályozzák a kooperációs alapon történő termelési tevékenység végzését. Ott, ahol új szervezet jön létre, a kooperáló felek szintén szerződést kötnek, melyet az illetékes Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hagy jóvá. A szerződés értelmében a szövetkezetek megválasztják, az állami szervezetek pedig kinevezik az új vállalat képviselőtestületének tagjait. A képviselők testülete megválasztja az elnököt, az elnökséget és az ellenőrző bizottságot. A képviselők testülete, az elnökség és az ellenőrző bizottság működési ideje rendszerint ötéves. A törvényjavaslat részletesen tárgyalja a közös vállalat vezetőségének feladatait és felelősségét, továbbá az egyes tagvállalatok jogait és kötelességeit. Foglalkozik továbbá a gazdasági eredmény elosztásának kérdéseivel, valamint a közös vállalat megszüntetésének feltételeivel. A szövetkezetek egyesítése A törvényjavaslat utolsó szat kasza a szövetkezetek egyesítésével foglalkozik. A javaslat értelmében a szövetkezetek nagyobb, gazdaságilag előnyösebb egységekbe egyesülnek. Az egyesüléshez minden egyesülő szövetkezet taggyűlésének hozzájárulása szükséges. A jóváhagyáshoz a tagság kétharmados többségének szavazatára van szükség. Ezen a gyűlésen a tagság megválasztja küldötteit az egyesítést előkészítő bizottságba. A törvényjavaslat a szövetkezetek egyesítésével kapcsolatos további feltételeket is tartalmazza, tehát világos képet nyújt az egyesítések céljairól, feltételeiről és az egyesülésből származó gazdasági előnyök gyakorlati érvényesítéséről.
