Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-24 / 19. szám, hétfő

Í972. I. 24. 5 HAZÁNK MÉLTÓ KÉPVISELŐI AKARUNK LENNI Dr. Vladimír Cernušák, professzor, kandidátus, az SZTSZ KB elnöke, a csehszlovák olimpiai küldöttség vezetőjének cikke az ÜJ SZŐ számára. Az egész sportvilág ismét készülődik nagy ünnepére — az olimpiai játékokra, a nemzetek közötti békés egymás mellett élés és megértés nemes gondolatának közös megünneplésére. Arra az eseményre, melyet sport-csúcsteljesítmények jellemez­nek, és mégis messze túllépi a sport keretéti Hiszen az olimpia részvevője azzal az elhatározással indul a sportrátermettség e hatalmas bemutatójára, hogy minél jobban megállja helyét a nemzetközi erőpróbán, de egyúttal méltón képviselje az emberi kultúrát, pozitív kapcsolatait és nemes céljait is. Ez teljes mér­tékben vonatkozik a XI. téli olimpiai játékokra is, amelyek a japán Sapporóban néhány nap múlva az 1972-es olimpiai év kez­detét is jelentik. Ezzel a tudattal indul a hosszú útra a Csehszlovák Szocialista Köztársaság olimpiai csapata is. Nagyon fejlett iparral rendel­kező országba indul, amely számára a téli olimpiai játékok ismét alkalmat jelentenek nagy teljesítmények, és a sport terén szer­vezőképességük dokumentálására. Ez az állam más társadalmi rendszerű, amelyben sportképviseletünket mindenekelőtt szocia­lista államunk képviseletének tartjuk. Az 1970. évi sívilágbaj­nokságon (a Magas-Tátrában volt) sapporói megfigyelő-szak­emberek csoportja a legnagyobb elismerés hangján beszélt e világraszóló rendezvény műszaki ellátottságáról és szervezési színvonaláról. Japán vendégeink hazájában ezért most a legjobb sport-teljesítőképességünket akarjuk exportálni. A válogatottunk jó előkészítésére fordított gondoskodásunk megteremtette a reális lehetőséget, hogy méltó legyen Jégkoron* gozóink, síugróink, és műkorcsolyázóink színe-javának a sport­világban kivívott jó hírnevéhez. Természetesen a legnagyobb si­kerekről, az érmekről van szó. Az olyan sport-társadalmi ese­mény, mint az olimpia, olyan győzteseket is Ismer, akiknek nem jutott a legnagyobb megtiszteltetésből. Ök azok, akik részt vál­lalnak az olimpiai gondolat megvalósításából. Gazdag hagyomá­nyainkból kiindulva — 75 éves fejlődésére a Csehszlovák Olim­piai Bizottság megalapításának megünneplésekor emlékeztünk — nagy jelentőséget tulajdonítunk neki. A csehszlovák válogatott a XI. téli olimpiai játékok színhelyé­re való elinduláskor tudatosítja, hogy olyan rendezvényen vesz részt, amelyet a tokiói olimpa idejéről jól ismert kiváló szerve­zők készítettek elő. Azzal a meggyőződéssel indul útnak, hogy Sapporóban találkozik a régi barátokkal és újakat ismer meg. Ezzel a tudattal viszi magával sportolóink és az egész ország őszinte üdvözletét Japán dolgos és vendégszerető népének. Bratislava, 1972. január 17. Az ENSZ után a NOB következik? A kínai sportolók visszatérnek a nemzetközi porondra Gyakran mondják — és nem is alaptalanul —, hogy a sport, a tömegsport és a verseny- sport eredményességéről nagyjából következtet­ni lehet az illető ország társadalmi rendszeré­nek fejlettségi fokára. Ez így nagyon leegysze­rűsített valami. A megállapításból ugyanis hiányzik egy fontos ismertetőjel, mégpedig a sport nevelő ereje, melynek hatékonyságát nem lehet centiméterekkel, másodpercekkel, kilogrammokkal és érmekkel lemérni. Az vi­szont tagadhatatlan, hogy a teljesítményeknek, a rekordoknak, a nemzetközi porondon elért győzelmeknek össznemzeti és össztársadalmi jelentőségük van. Éppen ebben rejlik a sport­vetélkedések politikai jellege. 1952-ben a helsinki olimpián a szocialista tábor országai óriási léptekkel indultak meg az olimpiai mozgalom útján. A Szovjetunió elő­ször vett részt az olimpiai játékokon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta. Nagysza­bású felsorakozás volt ez, mely megcáfolt sok hamis állítást, és növelte a szocialista országok nemzetközi tekintélyét a sportvilágban. Nagy örömmel fogadták Helsinkiben a Kínai Népköztársaság küldöttségét is. A kínaiak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusa elé terjesztették felvételi kérelmüket, s 1954- ben a Kínai Népköztársaságot felvették a NOB tagjai közé. Két év múlva azonban Kína visz- szalépett az olimpiai játékokon való részvétel­től, mert a NOB egyidejűleg jóváhagyta Tajvan szereplését is a melbourne-i olimpián. Ráadá­sul a „Kínai Köztársaság“ név alatt. Ez elfo­gadhatatlan volt a Kínai Népköztársaság szá­mára. így 1958-ban Kína újra kilépett a Nem­zetközi Olimpiai Bizottságból, s mind a mai napig nem tért oda vissza. Ennek ellenére a kínai sportolók gyakori vendégei voltak a nemzetközi versenyeknek. A tömegsportolók közül kikerült tehetséges versenyzők elsősorban az asztaliteniszezők szinte sorozatban nyerték a világbajnoki arany­érmeket. A kínai atléták, súlyemelők, kosárlab­dázók, röplabdázók, tornászok minőségi fejlő­dése a GANEFO-játékokon mutatkozott meg a legjobban. A kínai versenyzők számára ezek a GANEFO játékok (a fejlődésben levő orszá­gok nemzetközi sporttalálkozója) pótolimpiát jelentettek. Később gyengébb mezőny gyűlt össze, mert a NOB kizárással fenyegette meg a részvevő országokat. (Ugyanis a GANEFO já­tékokat az olimpia ellensúlyozására rendezték az ázsiai országok. Kína így tiltakozott a NOB ellen, melyet az imperialisták intézményének tartott.) 1965 végéig a kínai sportolók neve 115 alkalommal szerepelt a világcsúcstartók és világbajnokok között. Egy esztendővel később az országot elárasztotta a „proletár kultúrfor- radalom“ első hulláma, s minden megváltozott. Az eredményeket, a teljesítményeket, a rekor­dokat „kapitalista méregnek“ tekintették és teljes mértékben megvetették. Csou En-laj mi­niszterelnök így fogalmazta meg a sportmozga­lom új Irányelveit: „Előbb a barátság — aztán a versengés“. A „Zsen Min-Zsi-Pao“ című napi­lap írta: „Az eredményhajhászás a burzsoázia és a revizionisták által használt kábítószer, mely arra szolgál, hogy a fiatalokat a reakció oldalára állítsa.“ A kultúrforradalom csoport­jai nemcsak az anyagi indítékokat, a prémiu­mot, az élsportról való gondoskodást tartotta „rossz szellemnek“, hanem a rekordokat és a rangsorolásokat is. A sajtó önkritikát gyako­rolt: „A GANEFO-játékokon való éremhajhá- szás tönkretette barátságunkat a résztvevő or­szágokkal.“ Később a GANEFO játékok meg­szűntek ... 1966 óta vajmi keveset hallottunk a kínai sportolók eredményeiről. „A legjobb kínai sportolók teljes mértékben résztvesznek a kul- túrforradalomban,“ írta az Oj Kína hírügynök­ség. És valóban, nem henyéltek a sportolók. De már minden cselekedetüknek más értelme volt. A kosárlabda- és a röplabdacsapatok mun­kahelyekre, bányákba, falvakba, kaszárnyákba látogattak el és bemutató mérkőzéseket ját­szottak. Az eredményt nem számolták, nem is­mertették a közönséggel. A kirinszki tartományban lebonyolított jég­korongmérkőzésen például az egyik csapat mindkét kapusa megsérült és az ellenfél köl­csönadta saját „portását“. Az esetet ragyogó példaként emlegették, mely teljes mértékben megfelelt az új kultúrforradalom szellemének. Az asztalitenisz mesterei a tibetiek számára rendeztek bemutatót. Esőben és szélben, a sza­bad ég alatt! A Kínai Népköztársaság—Albánia kosárlabda-mérkőzés eredményéről nem szá­moltak be a lapok, de azt megjegyezték, hogy a kínai kosarasok félbehagyták a játékot ko­sárra dobás közben, mert az ellenfél egyik Já­tékosa szerencsétlenül leesett. A barátság az elsődleges — az eredmény nem fontos ... Kína sportolói tehát leléptek a nemzetközi versengés porondjáról. Szinte kitalálni is ne­héz, mi lesz később — mondogatták a külföl­diek. Jött azonban az új fordulat, mely még váratlanabb volt, mint az első. A tavaly Japánban megrendezett világbajnok­ságon megjelentek a kínai játékosok. Teljes erőben és régi szellemben. Akárcsak a többiek, küzdöttek, harcoltak, győzni akartak, éremre pályáztak. Fu-Zsun a Jónyer elleni mérkőzésen vitatható labdával győzött. A kínai asztaliteni- szező beleegyezett egy új labdamenetbe. De nem úgy a csapat vezetője, aki „észre térítet­te“ a játékost. Az érem, a győzelem fontosabb volt a barátságnál... Kína követeli, hogy Ni Csi-csin 229 centiméteres magasugró eredménye hivatalosan is szerepeljen a világrekordok lis­táján. Amint látjuk, a sport területén már be­fejeződött a kultúrforradalom . .. A Kínai Népköztársasé/g vezetői ismét állami fontosságot tulajdonítanak a sportnak. Bizo­nyítja ezt az asztaliteniszezők „világjárása“ a kosárlabdázók nemzetközi mérkőzései stb. Kí­nát nemrégen felvették az ENSZ tagállamai közé. Utána minden valószínűség szerint a NOB-tagság következik. Ilyen távlatokkal ké­szülnek tehát visszatérni a kínai sportolók a nemzetközi porondra. (ie) BRAVÓ, TOLJA! A szánkózás sem veszélytelen „Vigyázzunk a fiúra, mert az ß nevében is benne van a hal!“ — jegyezte meg néhány évvel ezelőtt Salo Flohr nagymester. Arra célzott, hogy Anatolíj Karpov (karp — oroszul pontyot jelent) tehetsége, já­tékstílusa sokban Fischerre emlékeztet. Ö is kizárólag a királygyaloggal nyitja meg játszmáit, egyszerűségre törek­szik és nem keresi a fölösle­Anatollj Karpov ges bonyodalmakat, pontosan számít, aránylag gyorsan te­kinti át az állásokat és nem is­meri az időzavart, ő is nagyon szereti a sakkot. Amiben nem hasonlít Fischerre: szerény, ba­rátságos, nem vakítják el a si­kerek. Karpov első nemzetközi si­kerét nálunk aratta. 1966-ban a trineci kis nemzetközi torna rendezői alig akartak hinni a szemüknek: ezt a vézna kisfiút küldték hozzánk a szovjet sakkbarátaink? Hiszen mi fia­tal sakkozót kértünk, nem gye­reket! De már az első fordu­lók után látták: mestererejű játékos hajol a 64 kockás tábla fölé... És a 15 éves Tolja megnyer­te a tornát, élete első nemzet­közi versenyét. Utána szorgal­masan tanult, készült a nagy erőpróbára: az ifjúsági világ- bajnokságra. Sokat köszönhet Botvinnvik volt világbajnoknak és Furman nagymesternek, akik feltárták előtte a játék rejtel­meit, a sakktragédia belső ősz- szefüggéseit. Karpov nem oko­zott csalódást mestereinek: 1969-ben Stockholmban meg­nyerte az ifjúsági világbajnok­ságért folyó versenyt, ami egy­ben a „nemzetközi mester“ cí­met is jelentette. A nagymes- teri cím sem váratott sokáig magára. Egy évvel később a ve. nezuelai Caracasban teljesíti a szükséges pontszámot és már nagymesterként ül a táblához 1970-ben a szovjet bajnokság döntőjében. A nagyon erős me­zőnyben az 5.—7. helyet oszt­ja. Tolja pályája gyorsan ível fölfelé: tavaly kitűnő ered­ményt ér el a főiskolás világ- bajnokságot nyerő szovjet csa­pat első tábláján, negyedik Szocsiban a 39. szovjet baj­nokság döntőjében. Vajon ki nyerheti meg az 1971-es év legnagyobb nemzet­közi versenyét, a moszkvai Al- jechin emlékversenyt? Ki ke­rül az élre a 18 nemzetközi nagymester közül? Talán Szpasszkij a világbajnok? Vagy valaki a volt világbaj­nokok közül? Petroszjan? Szmiszlov? Tál? Nos, egyikük sem. Jóformán senki sem szá­molt vele, hogy a 20 éves Ana­toli j egy ilyen erős versenyem is helytállt. Nos, Karpov az első-második lett Stejn nagy­mesterrel. Az új esztendő küszöbét is „jobb lábbal“ lépte át. Az ang­liai Hastings-ben honfitársa Korcsnoj társaságában Karpov nyerte meg 1972 első nemzet­közi versenyéti Karpov az Ural-vidéken szü­letett, 1951-ben. Apját, aki gé­pészmérnök, hamarosan Tulába helyezték és itt végezte el Tol­ja a középiskolát. Most Moszk­vában a közgazdasági egyetem hallgatója. Anatolij Karpov a szovjet sak­kozás legnagyobb tehetsége. Még ebben az évben páros mér­kőzést játszik az 1971 évi if­júsági világbajnokkal: a sváj­ci Hugg-el Ha győz — jövőre indulhat a világbajnoki zóna­közi versenyen. Tehát nincs ki­zárva, hogy négy év múlva ép­pen Karpov mérkőzik majd meg Szpasszkijal, vagy Fischerre! a világbajnoki címért! —elíná — A legártatlanabb téli játék­nak és sportnak a szánkózás tűnik, holott ezernyi veszélyt rejt magában. A szánkó közlekedési jármű, s ezért a kis vezetőnek ismernie kell bizonyos szabá­lyokat és be is kell azokat tar­tania. A felnőttek, szülők, ne­velők és a serdültebb fiatalok nem térhetnek ki a gyermekek biztonságáért rájuk háruló fe­lelősség elől. Csakis olyan he­lyeken szánkózhatnak a gyer­mekek, ahol nem közlekednek lovas vagy motoros-járművek. Kisebb gyermek csak nagyobb, komolyobb társa kíséretében, vagy felnőtt felügyelete mellett szánkózzon. E sportjátéknak a legkockázatosabb módja a szán. A Komárnói (Komárom) pi­onírház mellett működő Slávia testnevelési egyesület férfi asz­taliteniszezői a nyugat-szlová­kiai kerület I. divíziójában küz­denek a bajnoki pontokért. Ez a sorozat jelenleg félidejénél tart. A pionírház fiatal ver­senyzői jó felkészültségről tet­tek tanúbizonyságot, a 14 ta­gú mezőny első helyén 2 pon­tos előnnyel állnak. A csapat tagjait tulajdonkép­pen túlzás férfiaknak nevez­nünk, mert csupa 15—17 éves fiúról van szó. Jelenleg nehéz körülmények között készülőd­nek, egy iskola folyosóján ed­zenek, mert játéktermüket ta­tarozzák. Az edzéseket Mátyás László irányítja, aki alaposan megdolgoztatja fiait. Azok be­csülettel végzik munkájukat, mert közös céljuk jövőre már a Szlovák Nemzeti Liga mező­nyében küzdeni a bajnoki pon­tokért. kő hozzákötése a lovasszán­hoz, amit a gyermekeknek a legszigorúbban meg kell tilta­nunk. Egészségtani szempontból a szánkózást nem értékelhetjük úgy, mint más sportot, mert bi­zonyos mértékig passzív tevé­kenység. Nem kívánja meg kü­lönböző izomcsoportok közre­működését és nem segíti elő különösebben a test harmoni­kus fejlődését. Ennek ellenére támogatjuk mint játékot és sportot is, amely a gyermeke­ket a friss levegőre csalja, bá­torságra neveli, és sok örö­möt is jelent számukra a szép téli napokon. Dr. SZÁNTfi HYttRGY A téli kéthetes szünetet sem töltötték tétlenül. Edzőjük a topsin ütések technikáját csi- szoltatgatta velük. Ez olyan faj­ta ütés, amelytől a labda asz­talra éréskor olyat csusszan, akár a futballabda a vizes fü- vön. Az ilyesmit az ellenfelek nem naayon szeretik. Bíznak abban, hogy Lichtblau Ernő és Tibor, Lackó Tibor, Kurdi György, Szép Tibor, Nagy Ottó, valamint Fercsík János versenyzőkből álló csapat meg­tartja kétpontos előnyét, eset­leg azt növeli is a bajnokság másik felében. Erre annál is inkább számítani lehet, mert a legveszélyesebb ellenfeleket, a Hlohovec, és a Bánovce nad Bebravou csapatát vendégül látják. Mátyás László és fiai szeret­nék kiharcolni Komárno szá­mára ebben a sportágban is a ligaszereplést. KOLOZSI ERNŐ Céljuk: a ligaszerepfés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom