Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

ték Franciaországba, mondván, hogy ez a csapat jobb, mint a válogatott. Aztán Kanada 30:0-ra lesöpörte a jég. rcl a prágaiakat. Egyébként Svájc 33, Svédország 22 „fát“ kapott a ten­gerentúliaktól'. Magyarországról négy sielő utazott Chamoix-ba. Németh Ferenc élete első 50 km-es verse­nyén 33 induló közül a 22. helyen végzett. Az I. téli olimpiát a norvégok és a finnek párharca jellemezte. Ez megnyugtatta az északiakat, s nein ellenezték többé a téli játékok meg­rendezését. • A nagy siker hatására a NOB 1925- ben Prágában az önálló téli olimpiák rendszeres megrendezése mellett dön­tött A prágai NOB-kongresszus a cha- moix-i versenyeknek az egyes sor­számot adta, és ezzel utólag hivata­losan is elismerte a nyári olimpiai játékok „kistestvérét“. Az első csehszlovák érem Csehszlovákia a két világháború között mind a négy téli olimpián részt vett. Legjobban a síugrók sze­repeltek; ez érthető, hiszen nálunk azokban az időkben a síelés volt a legnépszerűbb téli sport. Az első ér­met is síelő szerezte, mégpedig az ugró Rudolf Burkert, aki St. Moritz-ban, a harmadik helyen vég­zett. Továbbra sem ment a jégko- rongozoknak. 1928-ben kiestek a se­lejtezőkben, majd nyolc év után Gramsichban a negyedikek lettek, miután a bronzéremért folytatott küzdelemben 2:0 arányban alulma­radtak az Egyesült Államok csapatá­val szemben. Egyébként Kanada úgy nyerte az 1928. évi olimpiai bajnok­ságát, hogy még gólt sem kapott és 38-at adott: Svédország 11:0, Svájc 13:0, Anglia 14:0. Az utóbbi eredmény a döntőben született.. Nyolc év múlva Anglia visszavágottl Garmisch—Par­vel előbb világbajnokságot nyert csehszlovák válogatott [Kanada nein vett részt a VB-n] fokozatosan lép­te le ellenfeleit: Olaszország 22:3, Svédország 6:3, Lengyelország 13:1, Anglia 11:4, Ausztria 17:3. Utána a kanadai csapat következett, amely szintén „söprögetett“ a jégen. A ta­lálkozó gól nélkül végződött, és jobb tenkirchenben 2:l-re legyőzte a ko­rongozás tanítómestereit. A kanadai­ak legfeljet azzal vigasztalódhat­tak, hogy a győztes csapat, két. já­tékos kivételével, csupa naturalizált kanadaival állt ki... Magyarország: két bronz Akárcsak a csehszlovák sportolók, a magyarok is ott voltak a négy el­ső olimpián és később sem hiányoz­tak a téli sportolók vetélkedéseiről. Két bronzérmet nyertek, mindkettőt műkorcsolyázásban: a Szollá r— Rotter páros lett harmadik 1932- ben és 1936-ban. A jégkorongozők kétszer próbáltak szerencsét (1928 és 1936). Először a selejtezőkben szenvedtek három vereséget és kies­tek, aztán Garmisch—Parterkirchen- ben a középdöntőben búcsúztak. A gólarány döntött __ A második világháború következ­tében elmaradt az 1940-ben eredetileg Sapporóba, illetve később Garmisch —Partenkirchenbe, majd az 1944-ben Cortina d’Ampezzóba tervezett téli olimpia is. A háború után a válasz­tás St. Moritzra esett. A kizárt né­metek és japánok nélkül is 28 ország indult (miután Ausztrália egyetlen képviselője még a megnyitó előtt lá­bát törte). Jégkorongválogatottunk addig még sohasem állt olyan közel az arany­éremhez, mint 1948-ban. Az egy év­gólaránhyal Kanada lett az olimpiai bajnok — hatodszor. Ekkor kitört a „béke“ a csapatka­pitány Zábrodsky és M. Buckna edző között. Buckna figyelmes, biz­tonságos védőjátékával szemben a csapatkapitány a nyílt támadójáték mellett „döntött“. A korongozók ugyan tisztelték Bucknát, de mégis kapitányukra hallgattak. A védők erőltették a támadásokat, aminek kö­vetkeztében felesleges gólokat kapott a csapat. S végeredményben ez dön­tött a világbajnoki cím sorsa felől. Megjelennek a szovjet sportolók A második világháború utáni két olimpia a szovjet sportolók jelenléte nélkül zajlott le. De 1956-ban Cortina d’Ampezzóban éppen a Szovjetunió első szereplése és a közös német csa­pat részvétele volt a legjelentősebb esemény. A Szovjetunió jelenléte a legtöbb sportágban erősen megvál­toztatta az erőviszonyokat, 32 ország között fölényesen nyerte a nem hi­vatalos pontversenyt. A négy évvel azelőtti elsők, a norvégok a hetedik helyre estek vissza. A szovjet sífutó- nők és a gyorskorcsolyázók szinte megbénították az esélyes északiakat. Cortina d’Ampezzo hőse egy 20 éves kitzbühli fiatal ember, Toni Sailer lett, aki új fejezetet nyitott a síelés történetében. Először fordult elő, hogy egy versenyző birtokába került a le­siklás, műlesiklás és az óriási műle­zal a kikötéssel, hogy az eredmények nem számíthatnak a hivatalos olim­piai bajnokságok közé. Kanada—Csehszlovákia 30:0 Az I. téli olimpián 16 ország spor­tolói vettek részt. Norvégia verseny­zői valamennyi síszámot megnyerték, 5 Thorleif Haug, a norvégok 29 esztendős „síkirálya“ mindkét futó­számban (18 és 50 km) és az északi összetettben aratott győzelmével má­ig is egyedülálló sorozatot ért el. Föl­dijei az olimpia után szobrot emeltek neki szülőfalujában. Ugyancsak há­rom aranyat nyert gyorskorcsolyá­zásban a finn Thunberg. A mű- korcsolyázó versenyeken tűnt fel egy akkor még alig 12 esztendős norvég kislány, Sonja Henie; sírvafa- kadt, amikor megtudta, hogy az utol­só helyen végzett. Három következő olimpián azonban három aranyat „korcsolyázott“ ki. Ez is egyedülál­ló a műkorcsolyázás történetében. Csehszlovákiát 27 sportoló képvi­selte az I. olimpián. A műkorcsolyá­zó S 1 i v a volt a legeredményesebb, a 4. helyen végzett. Jégkorongozóin- kat vegyes érzelmekkel bocsátották útra a szurkolók, mert a szövetség­ben fölényben lévő Sparta-vezetők nem engedték, hogy Csehszlovákiát a válogatott képviselje: a Spartát küld­M ég élénken emlékezetünkben él grenoble-i és a mexikói olim­pia — pedig majdnem négy esztendő telt el azóta — s most újra itt van a ,;vértelen világháború“. München még messzebb van, Saporró vi­szont már készen várja a földkerekség legjobb téli sportolóit. Február 3-án 11 órakor az egymilliós Sapporo makomanai jégstadionjában megszólalnak a fanfárok, felvonják a 35 ország zászlóit, s megkezdődik a színpompás megnyitó. Az ünnepé­lyes ceremónia utolsó aktusát a fia­tal középiskolás diák, Takada végzi el: fáklyával a kezében felmegy 100 lépcsőn és az olimpiai toronyban el­helyezett kandeláberben fellobbant- ja a lángot, amely az olimpia végéig világítja be a sapporói eget... Nehezen született „kistestvér" Nehezen, nagyon nehezen szüle­tett meg a téli olimpia. A nyári játé­kok már rég a sportvilág érdeklődé­sének középpontjában állottak, ami­kor a téli olimpia rendezésének gon­dolata felvetődött. Az ötlet megvaló­sítása nem ment könnyen. Annál is inkább nem, mert az északi országok hevesen ellenezték a téli olimpia megrendezését. A svédek ugyanis a négyéves időközökben, Stockholm környékén rendezett ún. Északi Já­tékokat (gyorskorcsolyaversenyek), a norvégek pedig a már nagy múltú, hagyományos Holmenkollen síverse­nyei sikerét és népszerűségét féltet­ték az olimpiai „konkurenciától“. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1921-ben tartott ülésszakán határoz­tak, hogy a téli sportolók számára külön játékokat tartanak. A NOB he­ves viták után hozzájárult, hogy a franciák 1924-ben Chamonix-ban nem­zetközi téli sporthetet rendezzenek; az északiak kívánságára azonban az­siklás aranyérme. Az „Arany Toni“ mellett száguldása, boszorkányos ügyessége után, a „Kitzbüheli Sátán“ nevet is kapta. És még valamit nem szabad elfe­lejtenünk, amikor az 1956. évi olim­piáról beszélünk. Az újonc szovjet jégkorongválogatott rögtön arany­érmet nyert. Csehszlovákia az ötödik lett. Divín 22,5 pontos előnye A kétszeres Európa-bajnok D i v f ti Károly szerezte Csehszlovákia má­sodik ezüstérmét. Squaw Valleyben a szabadkorcsolyázás előtt 22,5 ponttal vezetett az amerikai David Jen­kins előtt. Jenkins fantasztikus kürt futott, zenére ugrottá a hármas Salcho- wot és Rittbergert; a pontozók több­sége a maximális hat ponttal jutal­mazta az élőadott programot. Divín sérülten állt ki a szabadkorcsolyá­zásra, így nem tudta előnyét meg­tartani. Csehszlovákia tehát újabb ezüstér­met szerzett. Magyarországnak vi­szont 1960-ban megszakadt az „érem­sorozata“. A két bronz után 1948- ban ezüstöt (K i r á 1 y—K é k e s s y) négy és nyolc év múlva két-két bronz­érmet nyertek (Nagy testvérpár). Mind az öt dobogós helyet páros mű­korcsolyázásban érték el. Szkoblikova, Killy, Raska A hatvanas évek „királynője“ két­ségkívül a szovjet Ligyija Szkob. likova. Squaw Valley-ban két olim­piai bajnoki címet szerzett, Inns­bruckban pedig mind a négy női gyorskorcsolyázó számban a legjobb­nak bizonyult. Hatszoros olimpiai bajnoki Hát ilyen még nem volt, s talán nem is lesz! Grenoble-ban a francia nemzeti „hőst“, a 25 esztendős J e a n-C 1 a u- d e K i 11 y t ünnepelték. Hármas so­rozatával Sailer nyomdokaiba lépett; harihadik aranyérméhez, a ködlepel­ben tartott műlesiklásban, csak az osztrák Schranz erősen vitatható ki­zárásával jutott. Négy évvel ezelőtt megszületett a téli olimpiák első csehszlovák arany­érme! A síugró Jirí Raška a kö­zépsáncon lett első, nagysáncon pe­dig második. Ugyancsak „ezüstös“ lett a jékorong-válogatott. ,Ha a své­deket legyőzik korongozóink ... Norvég fölény, de ... Húsz ország sportolói osztoztak eddig a téli olimpiák érmein. Norvé­gia szerepelt a legeredményesebben, híres versenyzői 121 érmet hódítottak el. Az élre törnek a Szovjetunió spor. tolói is. Annak ellenére, hogy mind­össze négy téli olimpián indultak, aranyérmek tekintetében már csak Norvégia jár előttük. Az érmek így oszlanak meg a legsikeresebb orszá­gok között (az első oszlopban az arany-, a másodikban az ezüst-, a harmadikban a bronzérmek vannak feltüntetve): Táblázat: 1. Norvégia 44 42 35 2. Szovjetunió 30 21 23 3. Egyesült Államok 23 29 19 4. Svédország 21 23 21 5. Finnország 20 28 19 TOMI VINCE Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szetkesztl o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telelőn: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távira: 09308. Journal Kiadó- hivatal, Bratislava, Volgogradská B. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiioda: Bratislava. Jesenskéhc 12. Telefon: 551-83. Előfizetési dij havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Űj Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gotfwaldovo námestie 48/VII. H Ä

Next

/
Oldalképek
Tartalom