Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
GONDOLATOK A NÉPESEDÉS ALAKULÁSÁRÓL Lenartovce (Lénártfala) a csehszlovák—magyar államhatár szomszédságában húzódik meg. Szövetkezete az egyesítés után mintegy 2000 hektár főidőn gazdálkodik. A falu lakosai szorgos, dolgos emberek. Szeretik szövetkezetüket, községüket, építik, szépítik. Ottjár- tamkor felkerestem Privacsek Jánost, a hnb titkárát, aki csaknem két évtizede dolgozik a nemzeti bizottságon, és a falu fejlődésével kapcsolatban néhány kérdést tettem fel neki. ■ Milyen eredményeket értek el az elmúlt évben?-r- Ott kezdeném, hogy ez a korszerű, takaros épület is, amelyben most vagyunk, tavaly készült el. A hnb-n kívül itt székel az efsz vezetősége, a posta, és a Jednota eszpresszószerű kávéháza is itt kapott helyet. Társas beruházás keretében építettük. Ezenkívül rendbetettük az egészségügyi épület előtti bekötő utat, a hangosanbeszélő hálózatát, az oszlopokat pedig befestettük. Új korszerű leadót helyeztünk üzembe. A tűzoltószertárhoz tömlőszárítót építettünk, tetejét pedig lefestettük. Az iskola előtti teret földdel feltöltöttük. Nagyjából ezek volnának a főbb akciók. Mindehhez azonban még azt is hozzá kell tennem, hogy a lakosság 21 500 órai brigádmunkával járult hozzá a község gyarapításához, illetve Szépítéséhez. ■ Ügy tudom, hogy eredetileg a szóban forgó épületben az efsz akart üzemi konyhát létesíteni a kávéház helyén. — Igen, az eredeti terv ez volt, de az efsz vezetősége és a hnb is úgy látta jobbnak, ha átadjuk a Jednotának, amely ezt egyébként szépen berendezte. így községünk fiataljai kulturált körülmények között szórakozhatnak. Egyezség alapján 6 koronáért az efsz-tagok is étkezhetnek itt. A kiadások fedezéséhez az efsz is hozzájárul. Azt is elárulhatom, hogy községünk 65 nyugdíjasa is itt étkezik. Egyszóval jól jártunk mi is és a Jednota is. ■ Mely feladatokat fogják az akcióterv alapfán az idén megvalósítani? — A legjelentősebb a 450 000 korona költséggel épülő új óvoda, amelyet még az idén át akarunk adni rendeltetésének. Tudom, nagy sző egy év alatt elkészíteni egy ilyen létesítményt, de ha egyszer megígértük, szavunkat meg is tartjuk. Egyébként az efsz építőcsoportja építi. Itt említem meg, hogy a hnb és az efsz között igen jó és szoros a kapcsolat, fél szóból is megértjük egymást. Ha az óvoda építését — amelynél a falu lakosai is segítenek majd — nem vállalták volna el, ki tudja mitévők lettünk volna, hisz országszerte építészeti kapacitáshiánnyal küzdünk- A „Z“-akció keretében — mintegy 1500 négyzetméter — parkosítjuk az iskola és az ambulancia előtti teret. Szeretnénk tovább folytatni a gyalogjárók építését is. ■ Szeptember óta Vlky fia (Velkenye/ Is Lé- nártfalához tartozik. Itt milyen munkálatok elvégzésére van kilátás? — Az egyesülés óta hétfőn és csütörtökön helyben tartunk félfogadási napokat. Ami a munkálatokat illeti, a tavasz folyamán átépítjük a közvilágítást, korszerű világítótesteket szereltetünk fel. A hangosanbeszélő hálózatvezetékét is kicseréljük. Megoldásra vár azon középületnek a tatarozása is, amelyben az üzlet, a vendéglő és a kultúrotthon kapott helyet. Persze Velkenyén bőven akad munka a faluszépítés terén is. Remélem, hogy ez a 400 lakosú település Is úgy fog a jövőben igyekezni, mint a 650 lakosú Lénártfala. Elvégre egy hnb-hez tartoznak. ■ Hogyan képzeli el az új képviseleti testület fövőbeli munkáját? — A hnb tanácsának és plénumának munkája a múlt választási időszakban is kielégítő volt, de ez persze nem Jelenti azt, hogy ezen nincs mit javítanunk. Főleg az ülések színvonalát szeretnénk emelni. Negyedévenként nyilvános gyűléseken szándékozunk számot adni a lakosságnak a hnb és képviselőinek munkájáról, az előttünk álló feladatokról. Az akcióterv elkészült, megvalósítását elkezdtük. Ebbe a munkába be akarjuk vonni a lakosságot is. Ezért a lakosság köreiben széles körű kötelezettségvállalást, akciót tervezünk. Másképpen mondva, a falu minden egyes lakosával vállvetve akarunk küzdeni a feladatok teljesítéséért. Nem szavaik, hanem tetteik szerint szokták az embereket megítélni. Ez teljes mértékben vonatkozik a képviseleti testületre is. Ez tehát az, amit haladéktalanul el kell érnünk. Ha ez sikerül, akkor kialakul a képviselők és a választók kölcsönös bizalma, s minden bizonnyal eredményeink Is még nagyobbak lesznek. NfiFTH JÁNOS Közismert tény, hogy hazánkban a népesedés alakulása az utolsó 15 évben kedvezőtlen volt. Amíg a háborút követő idő- szakbáti, vagyis 1945—1954-ben ezer lakosra valamivel több, mint 22 élve született gyermek jutott, 1955-től megkezdődött a fokozatos csökkenés és az arány 1968-ban már csak 14,9 volt. A csökkenés okai ismertek. A háború befejezését követő első időszakhoz viszonyítva csökkent a házasságkötések és a szülések száma, emellett a mezőgazdasági dolgozók jelentős része helyezkedett el az iparban, a falusi lakosság urbanizálódott, és jelentősen nőtt a nők foglalkoztatottsága is. A párt és a kormány a háborút követő első évektől olyan intézkedéseket foganatosított és foganatosít, amelyek fokozatosan megteremtik a lehetőségeket, hogy a társadalom jelentős segítséget nyújtson a gyermekes családoknak. Ezt a célt szolgálja a bölcsőde és az óvodahálózat kiépítése, a foglalkoztatott anyának nyújtott előny, a családipótlék módosítása, a fizetett szülési szabadság idejének meghosszabbítása stb. Azonban mindezek ellenére sem sikerült elérni tartós és kedvező fordulatot a népesedés alakulásában. Mit mutat az elemzés? Ha a jelenlegi fejlődés folytatódna, akkor a következő 20 év alatt az egész országban megkezdődne a lakosság számának és ezzel a munkaképes dolgozók számának a csökkenése. Ennek pedig súlyos következményei lennének, különösen a gazdasági fejlődésben és az életszínvonal növekedésében. Ezért a múlt évben széles körű kutatómunka alapján dolgozták ki a népesedés alakulásának elemzését és a megoldáshoz vezető alapvető irányokat tartalmazó javaslatot. Az elemzést felülbírálták és jóváhagyták a párt- és a kormány szervei, majd a CSKP XIV. kongresszusa elé terjesztették. A kongresszus határozata kijelölte, hogy a szociálpolitikánkban a gyermekes családok és a fiatal házasok támogatását az eddiginél kiemelkedőbb helyre kell állítani. Az elemzés mindenekelőtt arra mutat rá, hogy jelenleg hazánkban a népesedésre a fejlett szocialista társadalom általános törvényszerűségei mellett néhány olyan alapvető tényező hat, melyeket a társadalom céltudatos ráhatással befolyásolhat. A hatvanas évektől kezdve az életszínvonal növekedésével egyidejűleg, főleg a fiatalabb korosztályokban, ösztönösen tért hódított a fogyasztói szemlélet, mégpedig a gyermekek rovására. A házaspárok egyre nagyobb mértékben határozták el, hogy csak egy, legfeljebb két gyermekük lesz. Ezzel kapcsolatban természetesen megmutatkoznak az előző időszak nevelési munkájában elkövetett hibák, amelyek lehetővé tették e szemlélet kialakulását. Meg kell állapítani, hogy sok nemzeti bizottság és vállalat nem gondoskodott kielégítően a családvédelemről, a dolgozó anyák megsegítéséről. Nem alakítottak ki kedvező társadalmi légkört a többgyermekes családok számára. Ä gyermek és a lakáskérdés A fékező tényezők között első helyen kell említeni a lakáshiányt. A felmérés bebizonyította, hogy a fiatal házastársak közül a városban élők 25 százalékánál, falvakon élők 15 százalékánál, elsősorban a lakáskérdés befolyásolja a születendő gyermekek számát. Igaz. hogy a gyermekes családok lakásviszonyai sokat javultak, a hazánkban épült új lakótelepek lakóinak többsége fiatal, gyermekes családokból áll. De a lakáspolitikában mégis vannak bizonyos hiányosságok, különösen ami a lakások elosztását. az építkezési időpontok betartását, a lakbérek növekedését és a szövetkezeti lakásépítés ütemét illeti. A fiatal gyermekes családok ma lg kénytelenek néhány szociális, gazdasági problémával küzdeni. A nők foglalkoztatottsága következtében a gyermek születése után néhány esetben nézeteltérések zavarják meg a családi békét, mivel nem tudják eldönteni, hogy az anya a fizetett szülési szabadság után is otthon maradjon-e — ami jelentősen csökkenti a család bevételét, — vagy pedig azonnal munkába lépjen. Ami viszont nagyobb háztartási terheket ró a dolgozó anyára, még akkor is, ha a gyermeket bölcsődében helyezik el. A gyermekes családok életszínvonala — ami az egy személyre számított jövedelmet illeti — általában alacsonyabb, mint a gyermektelen családoké. A szolgáltatások A népesedés alakulását befolyásoló alapvető tényezők közé tartoznak a dolgozó anyák élet- feltételei. Itt elsősorban a szoltatási eszközök, a kulturális intézmények, a társadalmi szervezetek, valamint a nemzeti bizottságok és a vállalatok is közös, mindennapi konkrét munkával a gyermekes családok számára kedvező társadalmi légkört alakítsanak ki. Arról van szó, hogy fokozatosan át kell hidalni az előző években kialakult és elterjedt, a társadalmi értékeket devalváló, szűk fogyasztói szemléletet és el keli érni, hogy az egészséges és a jól nevelt gyermekek foglalják el a fiatal szülők értékrendjében az első helyet. Hosszan tartó folyamatról van szó, amelynek során meg kell változtatni az emberek gondolkodásmódját és érzelemvilágát, ki kell alakítani polgáraink új erkölcsi profilját és az új emberi kapcsolatokat. A lakásépítés területén kifejezően előnyben kell részesíteni a gyermekes családokat és pegáltatások színvonaláról van szó, mivel éppen a szolgáltatások határozzák meg a dolgozó nő szabad idejének terjedelmét és tartalmát. A szolgáltatások közé tartozik a kereskedelem, a mosoda, a tisztító, de ugyanúgy a megfelelő árukínálat, végül a bölcsőde, az óvoda, az iskolai étkeztetés stb. Nagy jelentőségű ebből a szempontból a dolgozó anyák munkakörülményének alakulása is. Mivel a háztartások felszerelése hazánkban magas színvonalú, ezen a téren is vannak kihasználatlan lehetőségek. Mit hoz a jövő? A jelenlegi helyzet elemzése és a további fejlődés mérlegelése alapján hagyták jóvá népesedési politikánk alapvető célkitűzéseit. A következő időszakban az ország fejlődése érdekében meg kell akadályozni a lakosság létszámának csökkenését. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha az egy családra számított gyermekek száma a mai 1,9-ről 2,5 főre emelkedik. Ez. első pillantásra nagyon merész célnak tűnik. De feltételezzük, hogy a lakosság gondolkodásmódjában és a társadalmi atmoszférában alapvető változások történnek. Ki kell alakítani a megfelelő szociális-gazdasági és egyéb feltételeket a változások elősegítésére. A már említett elemzés alapján a kormány jóváhagyta a megoldás alapvető irányát és konkrét feladatokkal bízta meg az egyes állami Intézményeket. Nemcsak a népesedési szempontokra gondolt, a születések számának növekedését elősegítő feltételek kialakítására, hanem a szociális aspektusokra is, vagyis arra, hogy a társadalom valóban a szociális igényeket elégítse ki. Végül ami a legfontosabb, a tapasztalatok és az elemzés is azt mutatja, hogy komplex megoldás szükséges. Nem elegendő csupán a közvetlen anyagi segítséget növelni, mert ez nem hozna tartós eredményeket. Fokozatosan lépésről-lépésre kell megoldani mindazokat az alapvető problémákat, amelyek a kedvező fejlődést gátolják. Értékrend Arra van szükség, hogy az Iskolák csakúgy, mint a tájékozdig mind a lakásépítés szerkezetének meghatározásában, mind a lakások elosztásában. Az ötödik ötéves terv további időszakában csakúgy, mint a hatodik ötéves terv időszakban és távlatilag is további intézkedéseket kell foganatosítani a gyermekes családok szociális, gazdasági helyzetének javítása érdekében úgy, hogy a társadalom nagyobb mértékben fedezze a gyermekek nevelésével összefüggő anyagi terheket. Helyesnek látszik ennek során megkülönböztetni a gyermekes családokat szociális helyzetük és bevételük szerint. Végül fokozatosan olyan komplex intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik a dolgozó nő szabad idejének kibő-« vítését, a szolgáltatások sokoldalú és lényeges fejlődését és a dolgozó nők munkafeltételeinek javulását. Ez természetesen több beruházást, technikát, munkaerőt, jobb irányítást, valamint azt követeli, hogy ruga’masab- ban reagáljunk a gyermekes családok szükségleteire, és bevezessük az új, hatékonyabb szolgáltatási formákat. Az alapvető irányokat jóváhagyta a párt XIV* kongresszusa, rögzítették az ötödik ötéves tervben,- valamint a kormány különböző határozataiban is. Az előttünk álló valamennyi bonyolult kérdés nem oldható meg rövid idő alatt. Sok függ attól, hogy milyen nagyságú forrásokat tud kialakítani a nép- gazgadás, de attól is, hogy milyen felelőséggel látnak hozzá a megoldáshoz az egyes intézmények, milyen kezdeményezést tanúsítanak a helyi szervek és a társadalmi szervezetek. A megoldást célzó és céltudatos munka érdekében a szövetségi kormány megalakította a népesedés kédéseivel foglalkozó kormány- bizottságot, a kormány alelnö- kének vezetésével. A bizottság tagjai a főbb állami szervek vezető dolgozói, valamint a legkiválóbb szakemberek, akiknek az a feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék a kormány utasításainak megvalósítását. Dr. Jaroslav Havelka, a népesedési kérdésekkel foglalkozó kormánybizottság titkára 'S S'
