Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám, péntek
jához kapcsolódik. Ä vállalatok saját érdeke, hogy különös figyelmet szenteljenek a nők szakképzettsége növelésének, s így lehetővé tegyék számukra, hogy aktívan bekapcsolódjanak a termelési folyamatba. Az efsz-ekben mindeddig a nyílt kérdések egyike a szövetkezeti tagok munkajogi kapcsolatai. Számos szövetkezet példája alapján, valamint a termelési és a gazdasági feltételeknek megfelelően az efsz saját érdeke további rendelkezésekkel fokozatosan bővíteni a Munkatörvénykönyvet tagjaira vonatkozólag, természetesen a szövetkezeti gazdálkodás feltételeinek megfelelő módosítással, s így fokozatosan eleget tenni a XIV. kongresszus ez irányú célkitűzéseinek. A jelenlegi díjazási rendszer — főként az efsz-ekben — már nem felel meg teljesen a jelenlegi fejlődésnek, jelentősen indokolatlan különbségekre kerül sor a díjazásban, ami megnehezíti a kooperációs kapcsolatok fejlődését is. A CSKP XIV. kongresszusának feladata a díjazás szocialista elvének erősítése, és az anyagi érdekeltség szerepének növelése. Ezért teljes mértékben érvényes az egységes földművesszövetkezetekre is. Ez elsősorban megköveteli: — áttérni a szilárd pénzbeli díjazásra azokban az efsz-ekben, ahol még mindig munkaegységek alapján díjaznak, — mérlegelni a munkák és a foglalkozások besorolása és értékelése egységes rendszerének érvényesítését az egész mezőgazdaságban, — bevezetni a műszakilag indokolt normákat és így kiküszöbölni a teljesítménynormák kiegyensúlyozatlanságát és műszaki alaptalanságát, — felülvizsgálni és pontosabbá tenni a munka alap- és kiegészítő díjazásának rendszerét, hogy fokozódjék a termelés növelésében és gazdaságossá tételében való anyagi érdekeltség. Egyes szövetkezetekben, amelyek a munka díjazásának részeként természetbeni juttatásokat nyújtanak, e juttatások nagysága meghaladja a személyes szükségletet, és néha spekuláció tárgyává is válik. A szilárd pénzbeli díjazás bevezetésével összhangban át kell térni a természetbeni juttatások felvásárlási árakon való eladására. Az egész természetbeni juttatás — képezze az a munkadíjazás részét vagy történjék eladás formájában — nem haladhatja meg a szövetkezeti tag és annak családja személyes szükségleteit. Az ilyen megoldás megteremti az efsz közös gazdálkodása anyagi alapja és gazdasági eredményei megjavításához szükséges feltételeket. A mezőgazdasági vállalatoknak abból kell kiindulniok, hogy a díjazások növelésének fő forrása továbbra is a termelés, a munkatermelékenység és a gazdaságosság növeléséből származó saját pénzeszközök kialakítása marad. A szövetkezeti munkaerők stabilizálása szempontjából nagv jelentőségű a szociális feltételek megjavítása. Az egységes földművesszövetkezeteknek még nagyobb mértékben kellene saját forrásaikat és lehetőségeiket felhasználniuk az üzemi étkeztetés bővítésére, szociális és higiéniai berendezések építésére stb. Hasonló jelentősége van a munkahelyek védőeszközökkel való ellátásának, a munkabiztonsági és egészségvédelmi elvek megtartásának is. A múlt évek folyamán a szövetkezeti parasztoknál a beteg- biztosítás, az anyasági segély és a gyermekpótlék teljes mértékben elérte az állami szocialista szektor alkalmazottainak színvonalát. Jelentős közeledésre került sor a nyugdíjbiztosítás terén is. A múlt év második felében 85 000 szövetkezeti nyugdíjas öregségi járadékát, valamint 59 000 alacsony nyug- díjú szövetkezeti dolgozó járadékát emelték fel. A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei szerint fokozatosan kiküszbölőd- nek a járadékbiztosításban tapasztalható indokolatlan különbségek. A szociális intézkedések területén a szövetkezeti dolgozók és gyermekeik, valamint a tanoncok üdültetésének további bővítésére, valamint a megelőző orvosi gondoskodás kiszélesítésére számítunk, elsősorban az állattenyésztési dolgozóknál és a gépesítőknél. _ A falusi életkörnyezet megjavítása céljából célszerű lesz* folytatni az eddigi gvakorlatot, és a közös berendezések építésénél továbbra is egyesíteni a nemzeti bizottságok, a fogyasztási szövetkezetek és az egységes földművesszövetkezetek anyagi és pénzeszközeit. Ez meggyorsítja a falvak polgári ellátottságának általános megjavítását. Az ötéves terv 84 000 lakás építését irányozza elő a mezőgazdasági dolgozók számára vállalati, egyéni és szövetkezeti építkezés formájában, mégpedig elsősorban a mezőgazdasági termelés összpontosításának helyein, továbbá a határvidéken és a szélsőséges termelési feltételekkel rendelkező vidékeken. Minden egyes szövetkezeti tag a szövetkezet igazgatására és irányítására, annak gazdálkodására, a munka szerinti igazságos díjazásra elsősorban a szövetkezeten belüli demokrácia következetes megvalósítása formájában gyakorolhat befolyást. A szövetkezeti demokrácia kérdéseivel, a szövetkezeti tagok jogaival és kötelességeivel részletesen foglalkoznak a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény kidolgozásához kiadott tézisek, amelyeket egyidejűleg kongresszusi vita alá bocsátanak. Célszerű lesz, ha a szövetkezeti tagok ezen anyag megtárgyalása során nemcsak javaslatokat tesznek, hanem egyidejűleg megtárgyalják azokat az intézkedéseket is, hogy miképpen lehet saját szövetkezetükben megjavítani a feltételeket a szövetkezten belüli demokrácia maradéktalan érvényesítéséhez. A mezőgazdasági termelés további fejlesztésének megtár* gvalása az efsz-ek munkahelyein és taggyűlésein minden egyes szövetkezeti tag számára lehetővé teszi, hogv hozzászólásaival és javaslataival elősegítse a szövetkezetben végzett munka megjavítását, a munka és a termelés ésszerűsítését, új munkamódszerek és újítási javaslatok érvényesítését. Az állami gazdaságokban ugyancsak arról van szó. hogy ezen alapanyag megtárgyalása során a dolgozók és a kollektívák indítványokat és javaslatokat tegyenek főként a termelés növelését és gazdaságossá tételét célzó intézkedésekre. Az állami gazdaságok vezető dolgozóinak feladata — a szak- szervezettel együttműködésben — fejleszteni a dolgozók kezdeményezését és megvalósítani javaslataikat. A szövetkezeti tagok kezdeményezése fejlesztésének, és érvényesítése támogatásának bevált formája a szocialista munkaverseny, a szocialista raunkabrigádok és kollektívák, valamint az újítómozgalom. Mindezek a fonnák lehetővé teszik a tervfeladatok teljesítését és túlszárnyalását, a tudomány és a technika új ismereteinek a gyakorlatban való elterjesztését, valamint a munka- és az életkörnyezet megjavítását. A szocialista kötelezettségvállalások teljesítését azonban rendszeresen értékelni kell, a dolgozókat és a kollektívákat anyagilag és egyébként is érdekeltté kell tenni a sikeres eredmények elérésében. A legjobb egyének és kollektívák tiszteletbeli elismerést és pénzjutalmat nyerhetnek a járási, a kerületi és az országos versenyeken. A CSKP megalapítása 50. évfordulójának és a CSKP XIV. kongresszusának tiszteletére az egyes mezőgazdasági dolgozók és kollektívák között megkötött szocialista kötelezettségvállalások megmutatták, hogy ezek a kezdeményezés fejlesztésének a leghatékonyabb eszközei, s ezért sokszorosan is kifizetődik e tapasztalatok felhasználása a kongresszus előtti vitában is annak érdekében, hogy tovább fejlődjék az 1972. évi, és az ötéves terv idejére kitűzött feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért folyó#szocialista munkaverseny. Mezőgazdaságunk fejlődésének új szakasza az egész népgazdaság, a szocialista mezőgazdaság eddigi eredményeire, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a többi dolgozó munkájának eredményeire épül. A tudományos-műszaki forradalom feltételei között bontakozik ki azzal a céllal, hogy elegendő élelmiszert biztosítson a Csehszlovák Szocialista Köztársaság valamennyi lakosa számára, és tovább emelje az életszínvonalat a falvakon, fokozza a munka és az élet kulturáltságát. A Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításának biztos záloga szocialista rendszerünk, szilárd szövetségünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A képviseleti szervek választásainak eredményei meggyőzően megmutatták, hogv népünk döntő többsége állást foglalt a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett Nemzeti Front politikája mellett. Most saját munkánktól, valamint az egyik legfontosabb tartalék — az emberek kezdeményezése — kihasználásától függ, hogy megtudjuk-e valósítani mindazokat az intézkedéseket, amelyek döntők a mezőgazdaság új fejlődési szakasza szempontjából. A szocialista mezőgazdaság előző fejlődési szakaszainak 11
