Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám, péntek
Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségei és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1972. április 26—28-ra összehívja az efsz-ek VIII. országos kongresszusát. Földművesszövetkezeteink eme legfelsőbb szervének tanácskozása ebben az időszakban mindenekelőtt azért szükséges, hogy a mezőgazdasági dolgozók hozzászóljanak azokhoz a legfontosabb kérdésekhez, amelyek a CSKP XIV. kongresszusának a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésünk további fejlesztését célzó határozatából erednek. A kongresszus feladatai közvetve vagy közvetlenül érintik valamennyi szövetkezetei és szövetkezeti dolgozót. Ezért jelentős mértékben rajtuk múlik, és további tevékenységüktől függ, milyen sikeresen oldják meg és teljesítik azokat. Hogy az efsz-ek VIII. országos kongresszusa ezeket a feladatokat alaposan megvitathassa és realizálásukra megnyerhesse a szövetkezetek és az állami gazdaságok valamennyi dolgozóját, széleskörű vitára bocsátják a kongresszust megelőző időszakban a kongresszuson vitára javasolt anyagot: „Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatának biztosítása a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további hatékony fejlesztéséről“. A CSKP KB elnöksége és a szövetségi kormány számol azzal, hogy a szövetkezeti parasztság és a többi mezőgazdasági dolgozó nemcsak a vitára bocsátott anyaggal kapcsolatos véleményét és tapasztalatait juttatja kifejezésre, hanem elsősorban elgondolkodik afelett, hogyan lehet növelni a termelést, megjavítani a gazdálkodást, hogyan lehet kihasználni a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban meglévő tartalékokat, továbbá kezdeményezésükkel hozzájárulnak a CSKP XIV. kongresszusa célkitűzéseinek megvalósításához. • * * A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a többi dolgozó Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével nagy eredményeket ért el mind a szocializmus építésében és a népgazdaság fejlesztésében, mind a kultúrában és a lakosság életszínvonalának emelésében. A szocializmus építése teljes mértékben igazolta a marxizmus—leninizmus eszméinek helyességét és érvényességét, továbbá alkotó alkalmazását a mi feltételeink között. Társadalmunk forradalmi változásának elválaszthatatlan része volt a mezőgazdaság' szocialista átépítése, ami a Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán kitűzött elvek és a lenini szövetkezetesítési terv alapján történelmileg rövid idő alatt megvalósult. A mezőgazdaságnak ebben a legbonyolultabb szociális-gazdasági átépítésében jelentős szerepet játszott munkásosztályunk sokoldalú segítsége, valamint a szovjet kolhozgazdaságok tapasztalatainak felhasználása. A falu szocializálása során új osztály alakult ki — a szövetkezeti parasztság. Kifejezően emelkedett a szövetkezeti dolgozók életszínvonala. Falvaink élete örömteljesebb, kultúráltabb. Teljes mértékben beigazolódott Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának helyessége, azé a párté, amely megalakulása óta a munkásparaszt szövetség megszilárdítását és fejlesztését szorgalmazta. A szocialista .termelési viszonyok győzelme falvainkban és az egész népgazdaság fellendülése lehetővé tette a mezőgazdasági termelőerők gyors fejlődését. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. és XIII. kongresszusa kitűzhette a mezőgazdaság további fejlődésének olyan irányvonalát, amely a hatékony belterjességen, a termelés és munkaszervezés ipari módszereinek bevezetésén alapszik. Az 1949. év kezdetétől, amikor megalakultak az első efsz-ek, 1970-ig a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bruttó mezőgazdasági termelése 40 milliárd korona értékről több mint 67 milliárdra emelkedett. A gabonatermelés 2,4 millió tonnával nőtt, az állami alapokba történt piaci termelés vágómarhából több mint két és félszeresére, sertésből hatszorosára, tejből több mint hármnsz <rosára és a tojásból több mint négyszeresére emelkedett. Az állami alapokat ellátó piaci mező- gazdasági termelés értéke 13,4 milliárd koronáról 35,5 milliárd koronára nőtt. A bruttó és a piaci mezőgazdasági termelésnek ezt a növekedését annak ellenére értük el, hogy a mezőgazdasági földterület a fenti időszakban több mint 450 ezer hektárral és a mezőgazdaságban dolgozó munkaerők száma több mint egymillió személlyel csökkent. Egyidejűleg csökkent a közvetlen természetbeni szükséglet és jelentősen nőtt az olyan lakosok száma, akik az élelmiszereket üzletben vásárolják. 1948-ban egy mezőgazdasági dolgozóra 5 és fél lakos jutott, ma 12 és fél. Ezért kell nagyra értékelni azt a tényt, hogy ugyanebben az időszakban a mezőgazdasági termelésben az egy dolgozóra számított bruttó termelés több mint háromszorosan, és az egy dolgozóra számított piaci mezőgazdasági termelés több mint ötszörösen emelkedett. Rendkívül nagy eredményeket ért el a mezőgazdaság a Szlovák Szocialista Köztársaságban, ahol a szocialista átépítés lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés a háború előtti terjedelemnek mintegy háromnegyedével emelkedjen. Ezeket az eredményeket nem lehetett volna elérni a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés szükségletének megfelelő anyagi-műszaki alapok növelése és javítása nélkül, amit viszont csak az egész ország népgazdaságának eredményes fejlődése biztosíthatott. Az említett időszakban a mezőgazdaságban 96 milliárd korona értékben építettünk új objektumokat és üzembe helyeztünk 43 milliárd korona értékű gépet és berendezést. A traktorok száma 14 ezerről 136 ezerre nőtt. A mezőgazdaságban 1948-ban nem létezett nagyüzemi technika, viszont 1970-ben a csehszlovák mezőgazdaságban több mint 16 400 gabonakombájn, közel 2900 répabegyűjtő és 3400 burgony^kombájn dolgozott. A műtrágyázás ebben az időben hektáronként 18,4 kg tiszta tápanyagról 182,4 kg-ra emelkedett, ami közel tízszeres növekedést jelent. Mindezek a kifejező eredmények annak köszönhetők, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja szüntelenül nagy gondot fordított szocialista mezőgazdaságunk fejlődésére, és hogy a szövetkezeti parasztság, az állami gazdaságok és a többi mezőgazdasági szervezet dolgozóinak százezrei nagy szorgalommal, áldozatkészséggel és politikai öntudattal végezték munkájukat. Jelenleg a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 6270 efsz gazdálkodik átlag 638 hektár mezőgazdasági területtel és 336 állami gazdaság átlag 4329 hektár mezőgazdasági területtel. Szocialista mezőgazdasági vállalatok művelik a mezőgazda- sági terület 90 és a szántóterület 93 százalékát. Az 1967-től 1970-ig terjedő időszakban, vagyis lényegében az efsz-ek VII. kongresszusától eltelt időben, az efsz-ek által művelt földterületen a hektáronkénti bruttó termelés 6,2 százalékkal, az állami gazdaságokban pedig 7,5 százalékkal nőtt. A termelés növekedését mindenekelőtt a hektárhozamok és a gazdasági állatok jövedelmezőségének növelésével érték el. Az azonos természeti feltételek között gazdálkodó mező- gazdasági vállalatok átlagos termelési és gazdasági eredményei között azonban jelentős eltérések vannak. így például a szövetkezeteknek közel egyharmada hektáronként átlag 12—15 százalékkal alacsonyabb termelési eredményeket ér el, mint az azonos természeti feltételek között elért átlagos eredmények. Ezzel szemben a szövetkezetek egynegyede ezt az átlagszínvonalat 15—30 százalékkal túllépi. A gazdasági eredmények elemzése azt mutatja, hogy a kiváló efsz-ek mindenekelőtt, hatékonyabban kihasználják az 3
