Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám, szerda

NIXON BECSAPTA AZ AMERIKAI NÉPET Washington — McGovern sze­nátor hétfőn ismét élesen tá­madta Nixon vietnami politiká­ját, amely minden áron hatal­mon akarja tartani Thieu dél- vietnami rezsimjét és ezzel le­hetetlenné teszi az Észak-Viet- namban levő amerikai foglyok szabadonbocsátását. A szenátor, aki a Demokrata Párt elnökje­löltségére pályázik, kijelentet­te, hogy Nixon elnök a párizsi Vietnam-értekezletről tett va­sárnap esti kijelentésével be- csapta az amerikai népet. Az amerikai elnök azt állí­totta, hogy az észak-vietnami tárgyaló fél elutasította az ame­rikai javaslatot, hogy az ame­rikai csapatok kivonása időbeli bejelentése ellenében bocsássák szabadon az amerikai foglyo­kat. McGovern rámutatott arra, hogy ez nem igaz, éppen az Egyesült Államok küldöttsége nem volt hajlandó tárgyalni az amerikai csapatok teljes kivo­násáról, holott a vietnami kér­désnek ez az egyetlen lehetsé­ges megoldása. Az elnök azt állítja, a bombázások célja, hogy elérje a foglyok szabadon bocsátását, gyakorlatilag azon­ban a foglyokat ürügyül hasz­nálja fel a bombázások folyta­tásának igazolására — mondot­ta McGovern. Saigon — Dél-Vietnamból a hazafias erők megélénkült har­ci tevékenységéről érkeznek jelentések. A DNFF fegyveres erői támadást hajtottak végre Saigontól északra egy ameri­kai egység ellen. A saigoni amerikai katonai parancsnok­ság szóvivője ezt az akciót az utóbbi idők „legsúlyosabb inci­densének“ nevezte. Saigoni je­lentések szerint harcok folytak a főváros közvetlen közelében és a Központi Fennsíkon is. Párizs — Nyugati hírügynök­ségek jelentése szerint január 6-án, csütörtökön tartják a Vietnammal foglalkozó párizsi értekezlet legközelebbi 139. ülését. A hírügynökségek hozzáfű­zik, hogy az amerikai és a dél- vietnami küldöttség elfogadta a VDK és a DIFK erről szóló ja­vaslatát. Moszkva — A VDK elleni lé­gibombázások kezdeményezői­nek előbb-utóbb szembe kell nézniük kalandor politikájuk következményeivel, ha ezt a po­litikát tovább folytatják — írja a Pravda keddi számában Vik­tor Majevszkij, aki a VDK el­leni legutóbbi légitámadásokat kommentálva rámutat, hogy Washington ezzel lényegében saját adott szavát szegte meg, ugyanis kötelezettséget vállalt, hogy teljesen beszünteti Észak- Vietnam bombázását. KURT WALDHEIM AZ ENSZ FELADATAIRÓL New York — Kurt Waldheim, az ENSZ új főtitkára hétfőn hivatalosan is átvette felelős munkakörét. A délelőtti órák­ban Ciprus ENSZ-képviselőjét fogadta. Később találkozott George Bush amerikai fődelegá­tussal. Az ENSZ szóvivője sze­rint Waldheim „a lehető leg­hamarabb“ látni kívánja az „öt nagy“ állandó képviselőt. Újságírók kérdéseire válaszol­va, az ENSZ új főtitkára kije­lentette: „legfőbb feladatának tekinti az ENSZ iránti bizalom helyreállítását". „A békülékenység még nem zárja ki a határozottságot" — mondotta Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, a Spiegel című nyugatnémet hetilap New York-i tudósítójának adott nyi­latkozatában. A továbbiakban kifejtette, hogy a „preventív diplomácia“ politikáját kívánja folytatni, ami azt jelenti, hogy az eset­leges válsághelyzetek problémá­ját a lehető leghamarabb az ENSZ felelős szervei elé fogja terjeszteni. ÜLÉSEZETT AZ ÚJ ZÁGRÁBI PÁRTBIZOTTSÁG Ellenséges propagandatevékenységért több személyt őrizetbe vettek Belgrád — A jugoszláv biz­tonsági szervek Belgrádban őri­zetbe vették Szlobodan Szubo- tics ügyvédet és Radiszav Mi- csics mérnököt, valamint 5 tár­sukat, akiket azzal vádolnak, hogy ellenséges propaganda te­vékenységet folytattak. A meg­tartott házkutatások alkalmával a nevezetteknél nagy mennyi­ségű gyűlölködő szerb naciona­lista és soviniszta röpiratot ta­láltak, amelyek a fennálló tár­sadalmi rend és az országban élő más nemzetiségek ellen uszítottak. Az elsőrendű vádlott neves ügyvéd, a szerb és az cornago­rai ügyvédi kamara eddigi el­nöke. • * « A kommunisták szövetsége új zágrábi városi bizottsága meg­tartotta első munkajellegű ülé­sét. Megállapodtak abban, hogy rövidesen elemzést készítenek a politikai életben tapasztalt jelenségekről és irányzatokról. Az ülésen elfogadták Szrecsko Bijelicsnek a KSZ zágrábi vá­lasztmánya elnökének, Djura Deszpot elnökségi tagnak, to­vábbá Ivan Dene, Bozsa Babies és Szrecsko Frajndlih választ­mányi tagoknak a lemondását, Ivica Gazsit és Ivó Prodant vá­lasztmányi tagokat pedig kizár­ták a KSZ-ből. A Lengyel Munkáspárt megalapításának 30. évifordulója A leninizmus zászlaja alatt A lengyel társadalom kiemelkedő dátumra emlékezik: har­' ' mine évvel ezelőtt, 1942. fanuár 5-én a hitlerista meg­szállók dühöngő terrorja közepette Varsóban, mély illegali­tásban megalakult a Lengyel Munkáspárt, amely a Szovjet­unióval szoros szövetségben az ország felszabadításának és szocialista átalakításának eszméit tűzte zászlajára. A Lengyel Munkáspárt (LMP) mindössze 7 évig, de a len­gyel nép életének legsorsdöntőbb időszakában működött. Tör­ténelmi változásokat kezdeményezett és vezetett: a nácik elleni harcra megszervezte a népi gárdát, majd a felszabadu­lás után meghirdette és megvalósította a romokban hevert ország újjáépítésének, a visszdcsatolt nyugati és északi terü­letek benépesítésének és birtokbavételének programját, az ipar államosítását, a földreformot, a kulturális és művelődési for­radalmat. Kimagasló érdeme, hogy 1948-ban a leninizmus zász­laja alatt egyesítette a lengyel munkásmozgalmat — azóta a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevet viselve. A LEMP közelmúltban megtartott VI. kongresszusa külön határozatban méltatta a LMP tevékenységének jelentőségét. A többi között kiemelte: „Az LMP dolgozta ki a nép hitle­rista megszállás alóli felszabadításának és az ország szo­cialista alapon való újjászületésének egyedül helyes prog­ramját, a Szovjetunió segítségére és szövetségére támasz­kodva." A Lengyel Munkáspárt megalapítását a Szovjetunióból ille­gálisan hazatért kommunisták egy csoportja kezdeményezte, M ar c el i N o w o t k o vezetésével. A repülőgépről, ejtőer­nyőn ledobott 6-tagú csoport tagja volt P a w el Finder, aki Nowotko tragikus halála után, 1942 novemberétől egy éven át — amíg a Gestapo le nem tartóztatta — a párt élén állott. Az alakuló ülésen részt vettek a Komintern ha­tározata alapján 1938-ban feloszlatott lengyel kommunista párt volt tagjainak és különböző beloldali csoportoknak a kép­viselői. Rövid egy esztendő múltán, 1943 januárjában az LMP már 8 ezer tagot számlált, s fegyveres alakulatában, a népi gárdában 3 ezer harcos szolgált. Ez már komoly eró volt. A következő években a párt tovább fejlődött, a náciellenes partizánmozgalom gerincévé, a felszabadulás idejére pedig az ország vezető politikai erejévé vált. A Try buna L u du, a LEMP KB napilapja az évforduló alkalmából „Az alkotó fordulat pártja" címmel közölt értékelésében a többi között rámutatott: „Mély tiszte­lettel emlékezünk Marceli Nowotkora, aki a KB első titká­raként irányította a párt szervezését és döntő szerepet ját­szott programjának kidolgozásában. Jelentősen hozzájárult a pártprogram formába öntéséhez és a párt fejlődéséhez Pawel Finder, aki Nowotko halála után állt a KB élén. Nagy érde­mei vannak Wladyslaw Gomulkának, mint a KB titkárának a megszállás éveiben és a felszabadulás után. Lényeges hoz­zájárulást tett az ügyhöz Boleslaw Bierut, mint a párt ve­zetője, az országos nemzeti tanács elnöke és a Lengyel Nép- köztársaság elnöke." — Az LMP ügye — mondotta egyik legutóbbi beszédében Edward G i e r e k, a LEMP KB első titkára — tovább él pártunk mai tevékenységében, marxista—leninista programjá­ban, a munkásosztállyal és a dolgozókkal fenntartott szoros kapcsolataiban, a szocialista haza javára végzett mindennapos munkájában, az SZKP-val és a többi testvérpárttal kiépített szilárd, testvéri szövetségében, a világ forradalmi erőinek széttéphetetlen láncszemét alkotó népi Lengyelországban. Ír MÁRKUS GYULA Előretörtek a baloldali pártok Helsinki — A baloldali pár­tok előretörtek a kétnapos finn parlamenti választásokon. Mint az várható volt, a szociálde­mokrata párt megőrizte vezető helyét és hárommal növelve mandátumainak számát 55 kép­viselője lesz a 200-tagú egyka­marás parlamentben. Ugyan­csak nyereséget könyvelhet el a legkövetkezetesebb baloldali erőket tömörítő Finn Népi De­mokratikus Unió, amelynek ve­zető ereje a kommunista párt. Harminckét képviselőjével ez a koalíció a finn parlament má­sodik legerősebb csoportja lett. A legérzékenyebb vereség a nagytőke pártját, a konzerva­tív pártot érte — három man­dátumot veszítve 34 képviselő­jük lesz az új parlamentben. Az eddigi kormánykoalícióban résztvevő Centrum Párt meg­őrizte harminchat mandátumát, míg a Svéd Néppárt 10 mandá­tumot szerzett (2-vel keveseb­bet, mint korábban). A Liberális Néppárt 7 mandátumod (— 1), a Keresztény Egyesülés pedig 3-at (+2) kapott. A megfigyelők arra számíta­nak, hogy most is hosszas koa­líciós tárgyalások következnek. A Szociáldemokrata Párt elnö­ke, Rafael Paasio kijelentette, reméli, az új kormány megszü­letése nem igényel 9 hónapot. Kommentárunk 1972. I. 5. I^ixon ez év februárjában Pekingbe, áprilisban pe­dig Moszkvába látogat, és ezt megelőzőleg sorozatos tanács­kozásokon igyekszik egyeztetni a szövetségesekkel az álláspon­tokat. A múlt év utolsó hónap­jában a nyugati világ vezető államférfiai egymásnak adták a kilincset. George Pompidou francia államelnököt Edward Heath brit kormányfő követte, karácsony és új év között pe­dig Willy Brandt bonni kancel­lár „tette tiszteletét“ az ame­rikai elnöknél. A kétnapos megbeszélésekről kiadott közös közlemény iga­zolni látszik a nyugati sajtó­nak a beharangozását, amely már előre „problémáktól men­tesnek“ jellemezte az ameri­kai—nyugatnémet csúcstalálko­zót. Brandt washingtoni látoga­tását ugyanis megelőzte az at­lanti szövetségi rendszert alap­jaiban érintő nemzetközi pénz­ügyi kompromisszum s még ko­rábban a NATO európai tag­országainak fokozott katonai költségvállalása. A bonni kancellár kíséretéből — a? eredeti tervvel ellentét­ben — hiányzott Kari Schiller pénzügyminiszter, akinek á csúcstalálkozó idején Connaly amerikai pénzügyminiszterrel kellett volna tárgyalnia. Schil­ler nem utazott, mert amiért utazott volna, az időközben Halogató taktika megvalósult. Nyugat-Európa el­lentámadással felelt az Egye­sült Államok által augusztus­ban megindított gazdasági tá­madásra, és sikert ért el. Washington beadta a derekát, leértékelte a dollárt. Más tekintetben is szükséges volna, hogy a kialakult hely­zetet józanul és realista módon értékelő nyugat-európai körök a jövőben ugyanolyan határo­zottsággal védelmeznék állás­pontjukat akár az Egyesült Ál­lamokkal szemben is, mint ezt a valutaválság kérdésében tet­ték. A józanság és a realizmus most elsősorban azt diktálja Nyugat-Európa számára, hogy igyekezzék tovább mélyíteni és szilárdítani az európai enyhü­lés ígéretteljesen megindult fo­lyamatát. A szocialista orszá­gokkal való békés egymás mel­lett élés és együttműködés to­vábbfejlesztéséhez pedig nagy mértékben hozzájárulna az összeurópai biztonsági értekez­let. Az európai biztonság kulcs- fontosságú kérdésében a Ni­xon—Brandt találkozó azonban ismét halogató taktikát ered­ményezett. Walter Scheel bon­ni külügyminiszter már a NATO brüsszeli tanácsülésén egyetér­tett azzal az amerikai állás­ponttal, hogy az európai biz­tonsági értekezlet összehívására 1973 előtt aligha kerülhet sor. Brandt kancellár most, a Nixon- nal folytatott tanácskozásán ugyancsak magáévá tette az amerikai álláspontot. Nyugati sajtóvélemények sze­rint Nixon azáltal, hogy áldá­sát adta a bonni kormány ke­leti politikájára, megkönnyíti az SPD/FDP koalíció helyzetét az ellenzékkel szemben. Isme­retes ugyanis, a nyugatnémet kereszténydemokraták fő fegy­vere a „keleti szerződések“ ra­tifikálása elleni támadásaikban éppen a „nagy szövetséges“, az Egyesült Államok „bizalmat­lansága“ volt a bonni kormány keleti politikájával szemben. Ezért a mostani Brandt—Nixon találkozón kinyilvánított „nagy egyetértés és harmónia“ rend­kívül nehéz helyzetbe hozza a nyugatnémet ellenzéket. Ugyan­akkor Brandt is engedményt tett azzal a beleegyezésével, hogy az európai biztonsági kon­ferenciát ne tartsák meg 1972- ben, az amerikai elnökválasz­tás évében, hanem csak az 1973-as esztendőben. E halogató taktika ismét ar­ról tanúskodik, hogy Nixon nem mond le távol-keleti ag­resszív politikájáról, s ezért nem érdeke a nyugalmi hely­zet megteremtése, így az eu­rópai biztonsági értekezlet mi­előbbi megtartása sem. Ha Brandtnak sikerült volna meg­győznie az amerikai elnököt a biztonsági értekezlet — amely összeurópai ugyan, de az Egye­sült Államok és Kanada rész­vételét sem zárja ki — mielőb­bi konkrét előkészítésének és megtartásának konzultáción túl, konstruktív lépést jelentett vol­na a világpolitikában. P. f. néhány sorban A NIXON elnök februári ki-, nai látogatásának technikai és gyakorlati előkészítésével meg­bízott 25 főnyi amerikai kül­döttség tegnap újabb megbeszé­léseket folytatott magas rangú kínai tisztviselőkkel. A küldött, ség tisztázni kíván olyan gya­korlati kérdéseket, hány tudó­sító kísérje útjára Nixon elnö­köt és az általa vezetett kül­döttséget, s lesznek-e élő tv- adások. MOSZKVÁBAN tegnap meg­kezdődött a KGST külkereske­delmi állandó bizottságának 31. ülése, amelyen a szocialista or- szágok kereskedelmi kapcsola­tainak fejlesztésével foglalkoz­nak. DUBNÁBAN tegnap megkez­dődött az Egyesített Atommag­kutatási Intézet tudományos ta­nácsának 31. ülése, melyen ne­ves bolgár, csehszlovák, kore­ai, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román, szovjet és vietnami tudósok vesznek részt. A LENGYELORSZÁG és az NDK közötti határforgalom li­beralizálására vonatkozó meg­állapodás életbe lépését köve­tően ez év első két napján több mint 50 ezer turista lépte át az Odera-Nelsse határt. Az utazók több mint 90 százaléka az NDK állampolgára volt. ÉLETBE LÉPETT a lengyel parasztság általános társada­lombiztosításáról szóló törvény. Ez a nagy jelentőségű intézke­dés hat és fél millió falusi la­kost érint. JUAN VELASCO ALVARADO perui államelnök felesketett három új minisztert. Kijelentet­te, hogy a kormányban történt személyi változások nem jelen­tik a perui kormánypolitika megváltozását. A LÍBIAI KORMÁNY kérésére Anglia hazarendeli haditenge­részeti és katonai misszióját, amelynek az 1953-as megálla­podás értelmében a líbiai fegy­veres erők kiképzését kellett biztosítania. Ugyanakkor a brit kormány egy esetleges új szer­ződés módozatairól folytatott tárgyalásokat is „bizonytalan időre“ megszakította. AZ AMERIKAI küldöttség ké­résére mára halasztották a bé­csi SALT-tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai kül­döttség plenáris ülését. PALERMÖBAN, Szicília fővá­rosában provokációt követtek el az olasz neofasiszták. Gyújtópa­lackot dobtak egy baloldali lap helyiségébe. A tűz nagy káro­kat okozott. BOMBA ROBBANT vasárnap a Tel Aviv-i rendőrfőkapitánysá­gon — közölték kedden. A rob­banóanyag abban a csomagban bújt meg, amely a rendőrség címére érkezett Bécsből. A má­sik izraeli kormányhivatal is kapott hasonló küldeményt, de azokban sikerült felfedezni és hatástalanítani a szerkezetet. Eredményes esztendő Pompidou és Schumann nyilatkozata Párizs — Pompidou francia köztársasági elnök újévi nyilat­kozatában kijelentette: a máso­dik világháború befejezése óta az 1971-es év volt a nemzetkö­zi események leggazdagabb éve. Pompidou hangsúlyozta, „tanúi lehettünk az európai feszültség enyhülésében elért haladásnak, melyet elsősorban a kiváló fran­cia—szovjet kapcsolatoknak és az NSZK realista politikájának köszönhetünk“. Sajnálatát fe­jezte ki, hogy nem történt elő­rehaladás Indokínában és a Kö­zel-Keleten, s hangsúlyozta, Franciaország a jövőben is az együttműködés ügyét támogatja. Maurice Schumann francia külügyminiszter a Die Welt nyugatnémet lapnak adott nyi­latkozatában állást foglalt az európai biztonsági értekezlet 1972-ben történő megtartása mellett. A francia kormány azt a nézetet vallja, hogy ez az ér­tekezlet „nagyban hozzájárulhat a feszültség enyhítéséhez“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom