Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám, szerda
A HONISMERETI ÉS HELYTÖRTÉNETI MUNKA JELENTŐSÉGE A NÉPMŰVELÉSBEN A honismeret nem önálló tudomány, hanem az ismeretszerzésnek és ismeretterjesztésnek sajátos népművelési formája. Az ország — vagy kisebb-na- gyobb vidéke, területe, földrajzi, közigazgatási, etnikai egysége — múltbeli és jelenbeli életének, történetének, anyagi és szellemi kultúrájának sokoldalú tanulmányozása, az így szerzett ismeretek összegyűjtése, összegezése és gyakorlati felhasználása. Ez a kutató-gyűjtő tevékenység a különböző tudományok és tudományágak szerint lehet földrajzi, (lakóhely-szülőföld- ismereti, környezet-ismereti), néprajzi (népművészeti, népmese- és népdal-, népszokásgyűjtő stb.), történeti (helytörténeti, munkásmozgalmi, könyvtári, levéltári, régészeti, érmészeti, múzeumi stb.), természeírajzi (országjáró, turisztikai, állattani, madártani, kőzettani, barlangászati stb.), irodalmi (írók, költők, tudósok, felfedezők helyi emlékei) adatok és anyag gyűjtése. Ebbe a sokrétű kutató-gyűjtő munkába sorolhatjuk a CSEMADOK, más társadalmi szervek, az iskola, az üzem, az egységes földművesszövetkezet nevezetesebb eseményeit megörökítő krónikák, évkönyvek vezetését, szerkesztését, évfordulókra, jubileumokra dokumentumok és szemléltető anyag gyűjtését is. A honismereti-történelmi tevékenység mind a természet- tudományi, a társadalomtudományi, a művészeti ismeretterjesztésnek, mind nevelőmunkánk egyik speciálisan összefonódó fajtája, csoportja. Célja és feladata segíteni a tudományos világnézet formálását, a szocialista tudat fejlesztését. A honismereti- helytörténeti kutatások jelentősége a szocialista hazafiasságra való nevelésben A helytörténetírás éppen úgy, mint a történetírás, az ideológiai befolyásolás eszköze. Azért szükséges, és kell, hogy felkutassuk lakóhelyünk törté netét, hogy a múlt haladó hagyományaiból és negatív vonásaiból új erőt meríthessünk a jelen számára, hogy elődeink sok-sok bukásra kárhoztatott harcából és dolgos hétköznapjaiból tanuljunk, hogy szű- kebb hazánkat, szülőföldünket, lakóhelyünket még szebbé tegyük és még biztosabban járjunk a szocializmus építésének útján. A hazaszeretetre való nevelés egyik jelentős tényezője a hazai táj szeretete, és a haza fogalmának is egyik legerő- seub valóságeleme a szülőföld, amelyhez létezésünktől kezdve igen eres érzelmi szálak fűznek. Minden tájnak, falunak, városnak megvan a maga törté- netmi fejlődése, ezért feltárásán és megismertetésén keresztül népünk hazaszeretetét, és a nemzetek és a nemzetiségek erkölcsi-politikai egységének megszilárdulását erősíthetjük. A helyi történelmi-honismereti körök rendszeres feltárásával nagyban elősegíthetik a szülőföld. a legközelebbi környezet szeretetének elmélyítését, ami fejleszti a szűkebb közönséghez való hűség és ragaszkodás érzéséi. Azon kell fáradoznunk, hogy a dolgozó nép őszinte hazaszeretete, a nép és a szülőföld igaz szeretete a szocialista haza fiság színvonalára emelkedjék, és eljusson a proletár internacionalizmus eszméjének tudatos vállalásáig. A heiytői ténet az igaz liaza- fiságot az alkotómunka igaz megbecsülésével kapcsolja ösz- sze, vagyis a teremtő-építő munkában megnyilvánuló hazaszeretetre nevel. A helytörténet annak elismeréséhez vezet el bennünket, hogy társadalmi életviszonyainkat egyrészt a múlt véres harcai révén létrejött értékek határozzák meg, melyekről ma fennmaradt dokumentumok alapján szerzünk tudomást, másrészt, hogy lakóhelyünk arculata a jövőben mír a mi, mai törekvésünktől és erőfeszítésünktől is függ. A helytörténeti ismeretek alapján elénk tárulnak a múlt hatóerői és hibái: nemcsak azt tanulhatjuk meg belőle, hogy ki és mi vitte előre a fejlődést, hanem azt is, hogy ki és mi gátolta azt. Ezzel a tevékenységgel a helytörténeti munka lényeges alkotószervévé válik szocialista nevelésünknek. Munkáselődeink nehéz élete, nyomora és áldozata nem volt hiábavaló, mi vagyunk — lényegesen megváltozott történelmi körülménye^ között — jogos örököseik, mert tedjese- désbe vittük értékes örökségüket. Ezzel válik a helytörténet ciyan eszközzé, amelynek segítségével az ifjúságot — és a felnőtteket is — megtanítjuk nyitott szemmel járni saját házuk táján. S ezt az elődeinktől kapott értékes örökséget nekünk kell most még szebbé és még értékesebbé tenni a szűkebb hazában, a szülőföldön. A ho n i s n i e r e t i - lie 1 y tö rt é n e t i munkának azért is nagy a nevelési jelentősége, mert lehetőségeket ad a múlt jelentős eseményeinek közvetlen élmény- szerű átélésére. Biztosítja, hogy a ma élő ember közelségben ismerje meg a korábbi nemzedékek termelő és alkotómunkáját. A honismereti-helytörténeti munka tehát hozzásegíti az embereket annak felismeréséhez, hogy ők nemcsak szemlélői és passzív résztvevői saját koruknak, hanem építői és alkotói is. tppen a honismereti-helytörténeti szakköri kutatómunka ad a népművelőnek kiapadhatatlan lehetőséget, hogy városon és falun egyaránt az ifjúság nevelésén túlmenően jelentős mértékben hatni tudjon a felnőtt lakosság szocialista öntudatári is, a munkásmozgalom történetével való foglalkozások sói ón. A helytörténeti kutatás néhány elméleti és módszertani kérdése A honismereti-helytörténeti munka megkezdésekor az alábbi néhány szempontot kell figyelembe venni: 1. A helytörténeti-honismereti kutatómunka minden kérdésben a munkásosztály álláspontjából induljon ki. A marxizmus—leninizmus jelentősége a helytörténeti kutatásban ugyanaz, mina az országos történetben. Alkalmazása megszabadítja a történettudomány spekulatív jellegétől, és egzakt tudománnyá teszi. 2. A honismereti-helytörténeti kutató a jelenlegi problémákból és abból a társadalmi szükségszerűségből induljon ki, amit a szocializmus, s majd a kommunizmus felépítése megkövetel. Leghelyesebb, ha a honismereti körben a jelen, vagyis a felszabadulás utáni korszak történetével kezdjük meg a munkát. 3. A honismereti helytörténeti kutatás központjában a nép- tömegek szerepének ábrázolása és a forradalmi osztályharc, a munkásmozgalom története áll - jón. 4. Ügyelni kell arra, hogy a honismereti-helytörténeti témák megválasztásakor elkerüljük a túlságosan tág vagy szűk kereteket. BODNAR BÉLA ÜNNEPEK UTÁN A FILHARMÓNIÁBAN A karácsonyi és újévi szünet után Bratislavában újra megindult a zenei élet. Az esztendő első bérleti estjén Antonín Dvoíák Szláv táncai hangzottak el. A két népszerű táncsoruzat egységbe fűzött előadása lényegében szép zenei elgondolás, de magában rejti az egyhangúság veszélyét. Talán mégis hatásosabb a szokott „adagolás“, vagyis ha egyszerre csak a sorozat néhány száma kerül be egy változatosan összeállított műsorba. Bár Dvorák Szláv táncai alapjában a cseh népköltészet talajáról sarjadnak, a zeneköltő nem a cseh népzenéből meríti dallamait. Talán inkább így mondhatnánk: a leikéből fakadó táncdallamoknak van népzenei jellege. Valójában az ő fantaziájának szülöttei. Dvorak a népi képzeletvilágot a maga gondolataival és a maga sajátos dvoráki módján ecseteli. Szívvel-lélekkel a cseh nép fia, zenei gondolatai is hazafiságán szűrődnek át, és ebből ered művészetének népi-nemzeti vonása, Ahogy Debussy francia muzsikusnak nevezte magát, úgy Dvorak elmondhatta volna: cseh muzsikus vagyok. A Dvoŕák-estet Vojtech Gabriel, a Szlovák Filharmónia hangversenymestere vezényelte. Gabriel behatóan ismeri a zenekart, a koncertmesteri pult mellett sokat látott és tapasztalt, s bizonyára ez a gazdag művészi múlt alakította ki eleven, impulzív vezénylési módját. A Szlovák Filharmónia ezúttal kissé unottan játszott, Dvorák tolmácsolása inkább e»y gyakorlott együttes rutinprodukciója volt, mint szívből jövő muzsikálás. A Szláv táncok nyolc évvel később komponált második sorozata már az érettebb mester kézjegyét viseli, zenei gondolatai tartalmasabbak, lírája mélyebb, elgondolko- dóbb, ami a zenekari művészeket is valamivel intenzívebb belső részvételre serkentette. HAVAS MÁRTA ELSŐK A KERÜLETBEN Molnár János felvétele A kelet-sžlovákiai Zelenina kušicei vállalati igazgatóságának értékelése szerint a gyümölcs- és burgonya téli raktározása terén a kerületben az elsőséget a trebišovl járásban, Pribeníken székelő gyümölcs-, zöldségfelvásárló és értékesítő központ nyerte el, amely Anton Kačurak igazgató és helyettese Prescsák István vezetésével az idén a tervezett 312 tonna helyett 387,7 tonna zöldséget, 150,6 tonna gyümöJc és 700 tonna burgonyát tárolt a téli időszakra. Az üzem közel 120 dolgozót számláló munkaközössége évzáró szakszervezeti gyűlésén értékelte sikerekben gazdag múlt évi munkáját. Ez az üzem a kiskereskedelmi forgalom 1970-es évhez viszonyítva 46,5 százalékkal magasabb tervfeladatát tavaly 193,7 százalékra teljesítette. Pénzben kifejezve megközelítette a 13 millió koronát. A nagykereskedelmi forgalom terén 28,5 millió korona értékben 135,7 százalékos teljesítést ért el. Zöldségből 1,5 ezer tonna helyett 1,7 ezer tonnát, gyümölcsből 377,6 helyett 452,1 tonnát, déli gyümölcsből 574,4 tonnát, burgonyából a tervezett 4,2 ezer tonna helyett 7,2 ezer tonnát, az előző évhez viszonyítva 79 százalékkal nagyobb mennyiségű terméket értékesített. Felvásár, lási tervét zöldségből 111,5, gyümölcsből 83,4 és burgonyából 129,2 százalékra teljesítette. Mindezeket a jó eredményeket a helyesen és rugalmasan végzett munkaszervezésnek, az üzem dolgozói lelkes munkájának köszönhetik. Sikerült leküzdeniük számtalan nehézséget, ami például a szükséges szállítóeszközök gyakori hiányában, a ládák nyilvántartása és elosztása, a szocialista vaAPRÓHIRDETÉS gyón becsületes kezelése körüli problémákban mutatkozott meg. Az évzáró gyűlés részvevői határozatot hoztak a munka- fegyelem további megszilárdítása, a dolgozókról való jobb gondoskodás, az ez évi gazdasági feladatok sikeres teljesítése, a dolgozók kezdeményezésének további elmélyítése érdekében. Az fizom dolgozóinak több mint 90 százaléka ennek a szakszervezeti évzáró gyűlésnek záró részében írta alá belépési nyilatkozatát a CSSZBSZ- be, s ennek alapján itt is megalakult a CSSZBSZ üzemi szervezete. (kulik) H A bratislavai Stavnindustria, Benediktova 5 sz., azonnali belépéssel alkalmaz: — kőműveseket — ácsokat — lakatosokat — autónieciianikusukat és — sofőröket. Bratislavai, illetőleg varnsdorfi (Csehország) építkezéseinken alkalmazott dolgozóinknak három részletben 400(1 korona összegben toborzási járulékot adunk. 20 százalékos bérpótlék, alaptel jesítménybér emelése lehetséges. Nősök és nőtlenek számára Is napi 25 korona különélés! pótlékot adunk. Varnsdorfi építkezéseinken alkalmazott kőműveseinknek és ácsainknak havonta 500 korona stabilizációs jutalmat adunk. Az érdeklődők üzemünk toborzási osztályán — Bratislava, Benediktova 5. szám alatt — jelentkezhetnek, ahol bővebb felvilágosítást nyújtunk. A munkaerőtoborzást a városkerületi nemzeti bizottság — Bratis- lavaStaré Mesto — engedélyezte. Stavoindustria, n. p. PZ-HSV, Bratislava, Benediktova č. 5, Náborové oddelenie, ÜF-09 Si Veszek Bars, Esztergom, Hont, Nyitra, Szepes vármegyék monográfiáját és dr. Haiczl Léva történetét. Forgács Miklós, 29. augusta 28., Levice. Ü-4ö ■ Négyszobás új villa, garázzsal, kerttel, központi gázfűtéssel, városban eladó. Jelige: Bratislava közelében. 0-49 ■ Családi ház kerttel eladó. Simon Ján, Dunajská Streda, Mlie- čany. Ú-54 ■ Megismerkednék házasság céljából józan életű, lelkiismeretes férfival 50—57 évig. Senkim nincsen. Jelige: Elfáradtam bánatomban. Ű-45 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS SS Ezúton mondunk köszönetét a Május 9 Üzemben dolgozó asztalos szaktársaknak és mindazoknak, akik 1971. december 15-én elkísérték utolsó útjára a komárnói temetőbe Tóth Lászlót, a szeretett férjet és virágadn- mányaikkal, részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat. Felesége és a gyászoló család Ü-43 ■ Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik elkísérték utolsó útjára jó apánkat, Nagy Bélát 1971. december 26-án a jelkai temetőbe. Külön köszönet a szép búcsúbeszédért. Gyászoló gyermekei Ú-44 HAIALOZAŠ • ü Mély fájdalommal értesítjük barátainkat és ismerőseinket, bogy dr. R o s i n á k Kárnly hosszú, súlyos betegség után f. hó 13-án elhunyt. Drága halottunktól csütörtökön, január 20-án, 13,15 órakor búcsúzunk a bratislavai krematóriumban. Az autóbusz 12,15 órakor rendelkezésére áll azoknak, akik el akarják kísérni utolsó útjára. A gyászoló család Ú-57 A Veľké Leváre-i P R E F A nemzeti vállalat dunaszerdahelyi üzeme felvesz teljes szakközépiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat a következő beosztásokba: Feltétel: 6 éves szakmai gyakorlat 1 - önálló műszaki szakembert, energetikust 1 - műszaki - üzemeltetési részlegvezetőt 1 - önálló gépésztechnikust 1 - épületelem-gyártási technológust Fizetés a bérezési előírások szerint. Az érdeklődők az üzem személyzeti osztályán jelentkezzenek. ÜF-07 gro 1972. I. 19.
