Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-18 / 14. szám, kedd
SZÍNVONALAS MUNKÁT Az 1972. évi terv és a kommunisták feladatai 1972. I. 18. A Rudé právo közölte Ján Barylnak, a CSKP KB gazdasági osztálya vezetőjének cikkét az 1972. évi népgazdasági tervről és a kommunisták ezzel kapcsolatos feladatairól. Az alábbiakban — saját címünkkel — ismertetjük a cikk lényegét. Miután 1971-ben megoldottuk a konszolidálás politikai feladatait, a pártmunka súlypontja inost a gazdaságpolitika területére tevődik át. Az ötéves terv sikeres teljesítése társadalmunk további szocialista fejlődésének feltétele. A gazdasági feladatok nem választhatók külön politikai feladatoktól. A gazdaság és politika kapcsolatának dialektikájából következik, hogy a párt politikája kedvező feltételeket teremt a gazdasági feladatok megoldásához és fordítva, a gazdaság sikeres fejlődése elősegíti az általános politikai feladatok megvalósítását. Az 1971. évi gazdasági eredmények hozzájárultak az anyagi termelés gyors növekedéséhez, elsősorban a munkatermelékenység növekedése alapján. Sikerült megoldani a múltból örökölt számos bonyolult problémát, vagy legalább is hozzáláttunk megoldásukhoz. Ez vonatkozik a szén és villanyener- gia ellátásra, a hazai piac egyensúlyának megszilárdítására és rövid lejáratú eladósodásuk csökkentésére. A személyes fogyasztás 6 százalékos emelkedése az elmúlt évben meggyőzően bizonyította, milyen következetesen érvényesíti a párt az életszínvonal emelésére a XIV. kongresszuson kitűzött programot. A központi bizottság 1971. decemberi ülésén értékelte az elért eredményeket, melyek kedvező alapot biztosítanak 1972-re. Egyúttal nyíltan és bí- rálóan rámutatott a tervfeladatoktól való elhajlásokra, a fogyatékosságokra és a gyenge pontokra. Az anyagi termelés növekedését még mindig a termelési költségek aránytalan növekedése kíséri, úgyhogy nem biztosítjuk a nemzet jövedelem kialakításának tervezett hatékonyságát. Kulcsfontosságú év Ezekből a tényekből indul ki az 1972-re jóváhagyott állami terv és költségvetés. Alapvető célja az 1971. évi kedvező eredmények megszilárdítása, a negatív irányzatok kiküszöbölése, a népgazdaság hatékonyságának növelése. Ezzel összefüggésben az idei terv arra helyezi a fő súlyt, hogy meg kell állítani az anyagi költségek eddigi kedvezőtlen alakulását. A terv a racionalizálás alapján el akarja érni a munk|atermelé- kenység további növekedését. A beruházási forrásokat a döntő fontosságú építkezésekre és a strukturális változások tervszerű biztosítását szavatoló építkezésekre koncentrálja. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége leszögezte, hogy az ipari termelés tervfeladatainak túlteljesítése csak akkor helyes, ha ezt a tervezett források hatékonyabb kihasználása alapján érik el és ott, ahol biztosítják a terven felüli termelés hatékony kihasználását. Az 1972. évi tervfeladatok teljesítése nagy mértékben dönt az egész ötéves terv céljainak teljesítéséről. Népgazdaságunk objektív lehetőségei és tartalékai szempontjából ezek a feladatok teljesen reálisak, de az új feladatok előtt állva, nem elégedhetünk meg az irányítás eddigi módszereivel. Az intézkedések hatékonysága az irányítás színivonalától függ Az 1972. évi állami terv jóváhagyásával párhuzamosan fontos intézkedéseket hoztak a tervteljesítés biztosítására és ellenőrzésére. Az üzemi tervek rendszerének felújításával teljes mértékben felújul a gazdaság tervszerű irányításának egysége. A mutatók és mérlegek rendszerének elmélyítése megteremti a feltételeket a termelés folyamatosságára, az ellátó és fogyasztó kapcsolatok megjavítására és arra, hogy az eszközöket a legfontosabb feladatokra összpontosítsuk. További intézkedések az anyagi költségek csökkentését célozzák és megszilárdítják a bérek fejlődése és a munkatermelékenység közti arány szabályozását. Ezek az intézkedések csak akkor hozzák meg a várt eredményt, ha egyúttal lényegesen emelkedik az egyes irőnyító- szervek és szervező munkájának hatékonysága. Nem elégedhetünk meg az általános utasításokkal. Az állami terv feladatait valamennyi üzemben, nemzeti bizottságon és szervezetben az anyagi és minőségi mutatókat illetően is egyenletesen kell felbontani és teljesítésüket a termelés és a munka racionalizálására vonatkozó intézkedések összességével kell biztosítani. Az 1972. évi állami terv politikai fontosságának tudatában a CSKP Központi Bizottságának elnöksége 1971. december 15-én számos intézkedést fogadott el a terv politikai szervezési biztosítására. A pártmunka tartalma A CSKP Központi Bizottsága elnökségének irányelvei elsősorban a politikai munka és gazdasági feladatok egységének elvéből indulnak ki. A pártszervek és szervezetek feladatává teszik, hogy az állami terv teljesítésére kifejtett törekvés élére álljanak, és arra ösztönözzenek minden párttagot, hogy aktívan hozzájáruljanak a terv teljesítéséhez. A pártmunkában vissza kell tükröződnie a gazdasági feladatok új minőségének. Ezzel összhangban a pártmunkában is elsősorban a munkaerővel és az állóalapokkal való racionális- gazdálkodásra, a költségek csökkentésére, a nyersanyaggal és energiával való gazdálkodásra, a minőségre kell lordítani a gondot. Biztosítanunk kell, hogy a termelés struktúrája összhangban álljon a bel- és külkereskedelem követelményeivel. Korlátozni kell a nem kifizetődő termelést, be kell tartani a tervezett arányt a munkatermelékenység és az átlagos kereset növekedése között. Személyes felelősség A terv politikai-szervezési biztosításának másik alapelve a gazdasági és társadalmi szervek egységes fellépése a párt vezetésével. A CSKP Központi Bizottsága decemberben hangsúlyozta, hogy az egyes állami és gazdasági szervek vezetői személyesen felelősek a tervfeladatok teljesítéséért. Az irányító munkában is meg kell szüntetni az eddigi anonimitást. Nem szabad megengednünk, hogy a pártszervekre és szervezetekre hárítsák a nehéz és nem népszerű feladatok megoldását és az egész felelősséget. Ugyanakkor a párt, a gazdasági szervek, valamint a Nemzeti Front szervezeteinek törekvését arra kell összpontosítani, hogy kialakuljanak a politikai és műszaki feltételek a hatékonyság növeléséhez. Az akarat- és akcióegység feltétele a dolgozók teljes né- zetegysége, valamint gazdasági feladataink és céljaink helyes értelmezése. A pártaktívák munkájának és a gazdasági szervek tevékenységének kiindulópontja a XIV. kongresszusnak az a gondolata, hogy gazdaságunk új szakaszba lépett, melyben döntő feladat jut a fejlődés intenzív tényezőinek. Fel kell lépnünk az önelégültség ellen, amely az elért eredmények túlbecsüléséhez és az új feladatok igényességének lebecsüléséhez vezet. Minőségileg új kezdeményezés Az 1972. évi terv politikai- szervezeti biztosításának további alapfontosságú jellemvonása a dolgozók széleskörű kezdeményezésének fejlesztése. Az emberek kezdeményezése pótolhatatlan szerepet játszott a konszolidálás időszakában, az 1971. évi terv teljesítésében és a választások előkészítésében. Most az a feladatunk, hogy ezt a kezdeményezést tovább fejlesszük és a gazdasági fejlődés új feladataira összpontosítsuk. A szocialista versenyben a tervek teljesítésére és túlteljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalások helyett a fejlődés minőségi szempontjára kell helyezni a súlyt. Nemcsak abban kell versenyezni, hogy ki termel többet, hanem elsősorban abban, hogyan csökkentik a költségeket, hogyan javítják a termékek minőségét, hogyan vezetik be az új technikát, hogyan tartják be a határidőket stb. A tervfeladatok egyre nagyobb igényeket támasztanak a termelés megszervezésének színvonalával szemben. A gazdasági-műszaki értelmiség kö rében végzett politikai munka megjavítása nagyon fontos feladat. Érvényesítenünk kell az irányításban való részvétel minden bevált módszerét. Biztosítsuk, hogy az emberek valóban minden munkahelyen ismerjék a tervfeladatokat, megtárgyalják velük teljesítésük feltételeit, vegyék figyelembe észrevételeiket és javaslataikat, ismerjék saját munkahelyük eredményeinek és az egész ország gazdaságpolitikájának kapcsolatát. A párt ellenőrző szerepe A gazdaság új feladataival kapcsolatban szervezetileg és tartalmilag el kell mélyíteni a párt vezető és ellenőrző szerepét a gazdaságban. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége a kerületi és járási bizottságok feladatává tette, hogy megtárgyalják a tervfeladatokat az egyes üzemekben és szervezetekben és dolgozzák ki saját politikai-szervezeti feladataikat. Az alapszervezetek januári taggyűlésein is megtárgyalják a tervfeladatokat és a költségvetést. A gazdasági politika feladatainak teljesítésében végzett pártmunka elemzése egyúttal az évzáró gyűlések fontos napirendi pontja lesz. Az idei állami terv feladatainak teljesítése megköveteli, hogy határozottan harcoljunk a nehézségek és akadályok, valamint a helytelen nézetek, a párt-, az állami és tervfegyelem megsértése, a spekulációk ellen, melyek még nem egy esetben mindig előfordulnak. A pártszervezetek és a kommunisták feladata, hogy következetes harcot folytassanak a fogyatékosságokkal való opportunista megalkuvás és a hamis szolidaritás ellen. Igényeseknek kell lennünk a mindennapi munkában. A pártszervezeteknek és a kommunistáknak ki kell harcolniuk azt az elvet, hogy a jóváhagyott állami terv az üzem tevékenységének törvénye legyen. Előtérben a fejlődés minőségi oldala A XIV. kongresszus által kitűzött gazdasági irányvonal igényessége szükségessé teszi, hogy a pártszervek lényegesen igényesebben tekintsenek a gazdasági kérdésekre. A tervteljesítés ellenőrzésénél és értékelésénél már nem elégedhetünk meg a tervteljesítésre vonatkozó globális adatokkal, konkrétan elemezni kell az egyes vállalatok, szakaszok gazdasági és termelési eredményeit. A CSKP KB elnöksége feladatul adta, hogy már az 1971. évi terv teljesítését ilyen szellemben értékeljék és ne csak a sikereket elemezzék, hanem a fogyatékosságokat is és a vezetőkkel tárgyalják meg a hiányosságok okait. A pártszervek és szervezetek az elmúlt időszakban gazdag tapasztalatokat szereztek abban, hogyan használható ki a dolgozók kezdeményezése a döntő fontosságú feladatok megoldásában. Ezeket a tapasztalatokat kell most kihasználnunk az idei terv teljesítésére kifejtett törekvésünkben. Nem szabad szem elől tévesztenünk a gazdasági fejlődés minőségi szempontját. A dicsőség nem azokat illeti, akik túlteljesítik az alacsony terveket, hanem azokat, akik a minőség megjavításával és a költségek csökkentésével együtt biztosítják a termelés növekedését Is. l-r) „TÉLEN ..." Molnár János felvétele A BOLSEVIKOX PRÁGAI KONFERENCIÁJA K evesen gondolnak arra a prágai Lenin Múzeum mellett elsiető járókelők közül, hogy ezekben a januári napokban 60 évvel ezelőtt, az akkori Népház a nemzetközi munkásmozgalom jelentős eseményének színhelye volt. A Népház hátsó traktusában ugyanis 1912 januárjában titokban, elrejtve a világ szeme, főként pedig az osztrák rendőrség szemei elől, összejöttek Oroszország Szociáldemokrata Munkáspártjának delegátusai, hogy V. I. Lenin elnökletével megtartsák konferenciájukat. Miért éppen Prágában? Azért, mert Oroszországban még veszélyesebb volt a légkör. Az 1905 ös sikertelen orosz forradalom után az országon a legsötétebb ellenforradalom vihara söpört végig, a cár emberei veszett támadást indítottak minden haladó eszme ellen. Ezért igyekezett Lenin a konferenciát Prágábun megrendezni. N. K. Krupszkaja, Lenin felesége, így emlékezik meg az eseményről: „Vlagyimir Iljics írásban megegyezett Némec elvtárssal, a Cseh Szociáldemokrata Párt képviselőjével a Nemzetközi Szocialista Büróban a konferencia prágai megrendezéséről. Prágának megvolt az az előnye, hogy ott nem volt orosz kolónia, azonkívül Vlagyimir Iljics ismerte Prágát első emigrációja idejéből, amikor egy ideig Modráčeknél lakott.“ A konferenciával kapcsolatban ír Krupszkaja arról is, mennyire szerette volna kinyomozni a cár a bolsevikok gyűlésének színhelyét, és hogyan sikerült neki magának is ártalmatlanná tenni egy provokátor ügynököt. A konferencia küldöttel Prágában abban a helyiségben üléseztek, amelyet a Lenin Múzeum látogatói ma eredeti berendezésével láthatnak. Mi volt ennek a konferenciának a legfőbb jelentősége? Alapvető határozata volt a végleges szakítás a bolsevikok és a mensevikek között, mert az utóbbiak elárulták a munkás- osztály ügyét, egyre inkább feladták a forradalmi követeléseket és gyáván átálltak az ellenséghez. A bolsevikok nem vesztették el a fejüket a cári erőszak legnehezebb perceiben sem, és kitartottak a forradalom gondolata mellett, bár a legmélyebb illegalitásba kellett vonulniuk. A mensevik likvidátorokkal ellentétben soha nem adták fel a gondolatot, hogy a munkásosztálynak szilárd, haladó pártra van szüksége, amely valamennyi dolgozót elvezet a győztes forradalomba. Éppen a prágai konferencián tetőződött be az opportunisták elleni harc, egyesültek a proletariátus forradalmi erői és megszilárdult a bolsevikok pártja. Ez a párt lett azután a példaképe a világ valamennyi forradalmi munkáspártjának. Mi volt az az új, amivel Európa eddigi szociáldemokrata pártjai nem rendelkeztek? Az, hogy ennek az új pártnak világos célja volt, amely felé mindig megtalálta az utat: és ez a cél a szocializmus, a kommunizmus. Ez volt és maradt máig is az a forradalmi távlat, amely az emberek életének értelmet és tartalmat ad, és arra ösztönzi őket, hogy egyre előre, egyre jobb életfeltételek felé törekedjenek. E zért követi valamennyi forradalmi párt az orosz kommunisták példáját és tapasztalatait. Számunkra a prágai konferencia annál jelentősebb, mivel megrendezésénél érvényesült a cseh elvtársak .segítőkészsége, barátsága és szolidaritása, amely olyan nagyon szükséges ma is a világ dolgozói között. —Igo— A kenyerüket védték Egy pártharcos emlékezik Harminckilenc évvel ezelőtt, 1933 januárjában tragikus esemény színhelye volt Gömörhor- ka. A Csehmorva Bank tulajdonát képező helyi üzem kartell- ba tömörült urai elhatározták az üzem leépítését, arra hivatkozva, hogy továbbra nem lenne kifizetődő a termelés. A bejelentés után a párt tagjai természetesen mindent megtettek, hogy megvédjék az üzemet. Mindenekelőtt mozgósították mind a helybeli, mind a vidékről bejáró munkásokat. A hangulat egyre tüzesebb lett a faluban. Gyülekeztek a munkások, majd tüntető menetben vonultak az üzem irodája elé, hogy tiltakozzanak a tervezett intézkedések ellen. Az üzem vezetősége persze jó előre értesült készülő akciónkról, s mozgósította a környék csendőrségét. A tömegnek 20-tagú csendőrkordon állta útját. Az előrenyomuló tömeggel szemben a csendőrök puskatussal védekeztek. Az első sorban haladó Ru~ szó Varga János két csendőr puskáját fogta le, egy harmadik csendőr azonban szuronynyal halálosan mellbe döfte. Utána nagy zűrzavar keletkezett. A csendőrökre kőzápor zúdult, még az asszonyok Is megdobálták őket. Ekkor többen megsebesültek. Az áldozatot a rozsnyói kórházba szállították, útközben azonban meghalt. A kommunista párt rozsnyói szervezete temettette el nagy részvéttel. A fegyveres túlerő elől meg* hátrált a tömeg. A csendőrség tíz embert fogott el, akiket Rimavská Sobotán (Rimaszombat] tartottak fogva. Hajszát Indítottak Steiner Gábor elvtárs ellen is, de a kínzások ellenére sem árulta el senki, hova lett. A 26 éves Ruszó Varga János a masaryki rendszer áldozata lett, amelyet a jobboldali erők 1968-ban annyira magasztaltak. PRIHRADSZKY LAJOS
