Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

A tavalyi esztendőt kimagaslóan jó eredményekkel zárják a Veľký Krtíš-i (nagy kürtösi) járásban is. Összesen 11 500 q hússal, mintegy hárommillió liter tejjel, négymillió tojással és né­hány száz vagon gabonával többet ad­tak piacra, mint 1970-ben. Ez rendjén is volna, csakhogy az új év az előző­nél jóval nagyobb feladatokat állít a mezőgazdasági dolgozók elé. Vala­mennyi szövetkezetben és állami gaz­daságban tovább kell növelni az el­ért eredményeket. Az ötéves terv idei évre vonatkozó szakasza a járásban a piaci árutermelés 12 százalékos növe­lését írja elő a mezőgazdasági üze­mek számára. Nem könnyű feladat ez, hiszen a földművelők munkájába mind­untalan beleszól még az időjárás, ami ez idő tájt egyik legfontosabb té­nyezője a gazdálkodás sikerességé­nek. Erről, s a mezőgazdaság idei fel­adatairól, lehetőségeiről, problémái­ról beszélgettünk minap a járási me­zőgazdasági termelési igazgatóságon Jozef Nosko mérnökkel, az intézmény igazgatójával, Augustin Gluch főmér­nökkel, Celenk Ferenc elvtárssal, a Čebovcei (csábi) Efsz elnökével, Pa jer József üzemgazdásszal, Deák Ferenc­cel, a Sečianskyi, és K. Sabadoš elv­társai, a Maié Zlievcei Efsz elnökével. A mezőgazdasági termelés eredményessége szempontjából a já­rásban milyenek a kilátások? Jozef Nosko mérnök: Meg vagyok győződve arról, hogy az 1972-es évre meghatározott feladataink — habár jóval nagyobbak, mint a tavalyiak — reálisak és teljesíthetők. Ezek meg­valósításához jó kiindulópontnak tar­tom azt, hogy az eddigi 53 földműves­szövetkezet helyett már csak harminc van járásunkban. Ezek átlagosan 1800 hektáros területen gazdálkodnak. Ed­digi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy helyes lépés volt az aránylag kis földterületen, s többnyire gyengén gazdálkodó, szövetkezetek egyesítése. Sok, többnyire kihasználatlan tartalék van még a talajban is. A vizenyős, sa­vanyú talajok,, rétek feljavítása min­den bizonnyal meghozza a várt ered­ményt. Talajjavításra tavaly nyolc és fél millió koronát fordítottunk. Az idén ennek háromszorosát terveztük. Gluch főmérnök: — Járásunkban el­sődleges feladat a talajjavítás. Hat év­vel ezelőtt szántóterületünk 75 száza­léka volt savanyú föld. Sajnos, kevés a közömbösítéshez mindennél jobban szükséges mész. Celenk Ferenc: — A mészen kívül ugyancsak komoly gondot okoz szá­munkra a talajjavításhoz szükséges gépek beszerzése is. Azt a mennyisé­get, amit egy jó teljesítményű szóró­gép félóra alatt szétterítene, kézi erő­vel sokszor két napig is eltart szétla­pátolni. Deák Ferenc: — Az említett problé­mák ellenére mégis optimisták lehe­tünk, hiszen a talajjavítás csak kiseb­bik része az előttünk álló feladatok­nak. Három évvel ezelőtt a még kü- lön-külön gazdálkodó három szövet­kezetünkben a gabona átlagos hektár­hozama alig volt 28 mázsa. Tavaly, a szövetkezetek egyesítését követően 577 hektáron termesztettünk gabona­féléket. Aratáskor 42 mázsát takarítot­tunk be átlagosan hektáronként. Miro- novi búzából azonban 68 mázsás re­kordtermésünk is volt. Most, hogy az ősziekkel idejében végeztünk, na­gyobb gondot fordítottunk a magágy előkészítésére, azért okkai merem azt remélni, hogy az idén nemcsak tizen­hat hektáron lesz majd rekordtermé­sünk. Szövetkezetünk állattenyészté­sét illetően is bizakodóak lehetünk. A tavalyi száraz hónapok ellenére is ele­gendő takarmányunk van, így nem ütközhet különösebb nehézségbe az eddigi 2800 literes tehenenkénti fejési fitlag kétszáz literrel való emelése. Az idei tejeladást összesen 760 000 liter­re tervezzük, ami negyvenezerrel több a tavalyinál. Nem mindennapi örven­detes tényként említhetem meg azt is, hogy az állattenyésztésben dolgozók tudatában vannak a gondozómunka nagy fontosságának. Szerencsére szö­vetkezetünk traktorosainak sem kell hosszasan magyarázgatni azt, hogy a jó termés érdekében a lehető legkoráb­ban kell majd befejezni a tavasziak vetését. Jozef Nosko mérnök: — Régen fájó problémát szeretnék megemlíteni. Já­rásunkban már évek óta gondokkal jár a gépi-munkánál nélkülözhetetlen pótalkatrészek beszerzése. Legtöbb­ször, sajnos, csak ígéretet kapunk az eltörött fogaskerék, megkopott du­gattyú helyett. Sabadoš elvtárs: Mezőgazdasági üzemeink számára szinte kivétel nél­kül a fontos munkagépek és az alkat­részek beszerzése okozza a leggyako­ribb gondot. Sajnos, az új gépek is ha­mar elromlanak. Szövetkezetünk pél­dául nemrégen 48 000 koronáért vásá­rolt egy takarmánybetakarító gépet. Az aránylag hamar cserére szoruló vágó­késeket csak a tőlünk több száz kilo­méterre levő gyártóüzemből sikerült beszereznünk. Véleményem szerint is megvalósíthatók az idei évre előirány­zott feladatok. Ehhez azonban nekünk, mezőgazdászoknak, lehetőleg jó minő­ségű gépekre és kellő mennyiségű pót- alkatrészekre van szükségünk. Minden­ki számára ismeretes ugyanis, hogy mezőgazdasági termelésünk hovato­vább egyre nagyobb munkaerőhiány­nyal küzd, amit kimondottan csak az újabb gépek termelésbe állításával le­het ellensúlyozni. Az új tervfeladatok az állatte­nyésztési termelés növelését is elő­térbe helyezik. Mi a konkrét hely­zet ezen a téren? Pajer József: — Örömmel mondha­tom el, hogy ezúttal is derűlátók le­hetünk. Tavaly 763 mázsa hússal ad­tunk többet a közellátásnak, mint az előző évben. Szövetkezetünk ezenkí­vül 90 000 liter tejjel Is túlteljesítette az évi eladási tervfeladatokat. Ami a takarmánytermelést és a szükségletet illeti, 98 százalékban önellátók va­gyunk, ami ugyancsak nem lebecsü­lendő eredmény, ha figyelembe vé­szük, hogy néhány évvel korábban sok helyen az Ipoly mentén még elsőren­dű takarmánynak számított a száraz kukoricaszár is. Persze, ha volt... Jozef Nosko mérnök: Tagadhatatla­nul nagyot fejlődött az utóbbi évek alatt járásunk állattenyésztése. Mező- gazdasági szakembereink és dolgo­zóink jó munkája elég biztosíték arra, hogy ezt az örvendetes folyamatot a következő időszakban az eddiginél jó­val nagyobb eredmények fogják kö­vetni. Ennek érdekében nagy gondot kell azonban fordítanunk a korszerű istálók és más, szükséges gazdasági épületek létesítésére, mert ezen a té­ren bőven van még behoznivaló. Szépí­tés nélkül vonatkozik ez az épület- tervező intézményekre és az építő­anyagokat gyártó üzemekre is, hiszen a mi esetünkben elsősorban a megfe­lelő épülettervek és az akadozó épí­tőanyagellátás az egyik 'legnagyobb kerékkötője az állatállomány bővíté­sének, s ezen keresztül az eredmé­nyek további növelésének. Mindeneset­re bízunk abban, hogy az idei évben már kevesebb lesz az ilyen gondunk. Hazánk legfiatalabb járása mező- gazdasági termelésének további fejlő­dését, eredményességét, mindent ösz- szevetve, aránylag sok felmerülő prob­léma fékezi még. A megkérdezett szakembereknek azonban mégis egy­öntetű a véleménye: teljesíthetők, sőt estenként túl is teljesíthetők, reálisak az ötödik ötéves tervidőszak második esztendejére meghatározott feladatok. Ez pedig mindennél többet jelent. Egyúttal jól bizonyítja pártunk tizen­negyedik kongresszusának a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére hozott határozatainak helyességét is. BÄTORI JÁNOS leg az előző kiállításokhoz hasonlóan a gya­korlópályán, a kertészeti gépesítési kiállítás pedig a nyári fürdő térségeiben kap elhelye­zést. A tavaszi kiállítás keretében a zöldövezet kérdéseit nemzetközi tudományos értekezleten tárgyalják meg. A rendezők meghívták a kiállításra a szocia­lista államok jelentősebb kertészeti vállalatait és számos szakosított külföldi cégnek is küld­tek meghívót. Belgiumból itt lesznek az azaleák, pálmák, babérfélék termesztéséről ismert vállalatok, Hollandiából a tulipánokat, nőszirmokat, kard­virágokat, krizantémokat, gerberákat és egyéb virágokat termelő vállalatok. Kanadából egy szakosított kaktusztermelő vállalat jelezte rész­vételét. A kiállítók között lesznek az NSZK, Luxemburg, Olaszország és Nagy-Britannia ker­tészeti vállalatai is. Afrikából szárított virágok kollekcióját várják. Csehországból a rendezők húsz kertészeti vállalat részvételével számolnak és a Mezőgazdasági Főiskola Lednicei Kerté­szeti Fakultása is képviselve lesz, valamint a prágai vár kertészete. A kiállításon az ismer­tebb szlovákiai kertészeti és kommunális üze­mek is részt vesznek. A látogatók figyelmét bizonyára leköti a ren­dező vállalat kiállítási részlege is, mely számos külföldi kiállításon sikert aratott. Csak a ta­valyi évben 12 nemzetközi kiállításon vett részt, többek között Kölnben, Szarajevóban, Ljubljanában, Erfurtban, Zágrábban stb. A bratislavai Kertészeti és Üdülési Szolgálat ezeken a kiállításokon húsz arany-, 18 ezüst- és 23 bronzérmet nyert el. Mint tudjuk, az eddig megrendezésre került virágkiállítások látogatói több órán át sorban álltak, amíg a csarnokba bejuthattak. A rende­zők ezt a kellemetlen várakozást új bejárati megoldással és a szervezés módosításával akar­ják elhárítani. A kiállítás egyébként reggel 7 órától este 10 óráig lesz nyitva. Érdemes lesz tehát a virágkiállítás alkalmából Bratislavába látogatni. F. VACÜLA Bizonyára a legjelentősebb idei hazai esemé­nyek közé tartozik majd a Bratislava 72 név alatt sorra kerülő harmadik nemzetközi virág-, parkosítási és kertgépesítési kiállítás. Bár meg­nyitására három hónap múlva kerül sor, a ki­állítás rendezői már most eldöntötték, hol he­lyezik el a csodálatosan szép vágott virágokat, hol kapnak helyet az örökzöld növények, a kaktuszok és a virágkertészek cserepes remek­művei. Természetesen korai lenne még minden­ről részletesen beszámolni, a nagy érdeklődés­sel várt kiállítással kapcsolatban azonban né­hány alapvető információval már most is ren­delkezünk. A kiállítást Bratislava város Munkaérdemren­det viselő Kertészeti és Üdülési Szolgálata ren­dezi. (Záhradníctvo a Rekreačné Služby mesta Bratislavy.) A kiállítás első, tavaszi részére április 13-a és 23-a között kerül sor. A Bratisla­va 72 virágkiállítás részét képezi azoknak az ünnepségeknek, amelyek keretében hazánk­nak a szovjet hadsereg által való felszabadítá­sáról emlékezünk meg. A virágokat a látogatók három csarnokban tekinthetik meg. A Téli Stadion térségein kívül a kiállítás céljait szolgálja majd a közeli sport- csarnok épülete is. A parkosítási kiállítási rész­SZAKEMBEREK ... VÉLEMÉNYE ÍFLMT

Next

/
Oldalképek
Tartalom