Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám, kedd

RUGALMAS INTÉZKEDÉSEK A TERMÉKFORGALOM ÜJ MÓDSZEREI A SZOVJETUNIÓBAN Készül az ebéd. (A szerző felvétele) Jó! érzik magukat nálunk A távoli Vietnamról az utóbbi években majdnem mindennap hallhatunk a rádióban, olvashatunk a sajtóban. Már szinte jel­képpé vált az a hősi ellenállás, amelyet a vietnami hazafiak ta­núsítanak az amerikaiak igazságtalan háborújában. Szimbólum lett a végső győzelmükbe veteti hitük is, mely erőt kölcsönöz hősi harcaikhoz. Bár hazájuk földrajzilag távol esik tőlünk — mintegy 12 000 kilométernyire —, mégis közeli barátaink. Ha valaki személyesen is megismerkedhet vietnami emberekkel, akkor irántuk érzett barátsága még szorosabbá válik. Erről győződtem meg én is, amióta vietnami szomszédjaim vannak. Igaz, csak átmenetileg, de a jó szomszédi viszony igy is létre­jött köztünk. Az alábbi írást V. Lagutkin- nak, a GOSZNAB elnökhe­lyettesének az Ekonoini- cseszkaja Gazetában megje­lent cikke alapján közöljük. Az anyagi és műszaki ellátás allami rendszerének — ame­lyet a „GOSZNAB“ irányít — az a feladata, hogy megszervez­ze a termelőeszközök ésszerű elosztását és forgalmát a nép­gazdaságban. Üt év alatt ez a rendszer megerősödött és bő­vült. Az általa kiszolgált ipari vállalatok és építkezések szá­ma megkétszereződött, és elér­te a 130 ezret. Jelentősen nőtt az áruforgalom volúmene, több mint 2 millió in2 alapterületű új telepet és raktárai építettek és helyeztek üzembe. Az anyagi és műszaki ellátás irányításához a tudományos eredmények ki­dolgozása és bevezetése érde­kében tudományos kutató- és tervezőintézeteket hoztak lét­re, amelyeket ellátták számító­központi és gépkönyvelői háló­zattal is. E rendszer legfontosabb elő­nye, hogy egységesítette a ter­melőeszköz-forgalom tárcák fe­letti funkcióját és a népgazda­ság anyagi-műszaki ellátásának realizálását. Az állami ellátási irodák nem annyira az értékesítés szervei lettek, hanem inkább a népgazdaság termékellátásának szervei, függetlenül azok tár­cákhoz való tartozásától. A társadalmi termelés haté­konyságának emelésével össze­függő aktuális problémák egyi­keként az SZKP XXIV. kongresz- szusa különösen kiemelte az anyagi források népgazdaságban történő gazdaságosabb felhasz­nálását. Ezen a területen három Irányban folyik a munka. Elő­ször: olyan intézkedések kidol­gozása, amelyek hozzájárulnak az anyagfelhasználás ésszerűbb struktúrájának létrejöttéhez az egész népgazdaságban; másod­szor, hogy elősegítsék a terme­lésben a nyersanyagok és anya­gok hatékonyabb felhasználá­sát, és harmadszor, hogy meg­gyorsítsák az anyagi eszközök forgási sebességét. Az 1961—65-ös időszakban az ipari készletek növekedése meg­előzte a társadalmi bruttó ter­mék növekedéséi. A következő években azonban 5 nappal.meg­gyorsult az eszközök forgása. Komoly következményekkel jár a szállítások szerződéses fe­gyelmének megsértése a gyártó vállalatok és a szállítási szer­vek részéről. Nem elég kidolgo­zottak még a minisztériumok és az állami ellátási szervek kö­zötti kölcsönös kapcsolatok a nagykereskedelem fejlesztésé­nek kérdéseiben, a tartós köz­vetlen kapcsolatokat illetően a népgazdaság perspektivikus szükségletének tanulmányozá­sában és az egyes iparágak ter­melésének kérdéseiben. Egy sor területen gyenge még az ellá­tási szervek anyagi-műszaki bázisa. Az SZKP XXIV. kongresszusá­nak irányelvei ösztönzik az el­látási szerveket a közvetlen, tartós gazdasági kapcsolatok további fejlesztésére. Ezeknek lokozatosan vezető szerepet kell betölteni azoknak a termé­keknek a szállításánál, amelye­ket stabilan, nagy mennyiség­ben és rendszeresen fogyaszta­nak elsősorban a tömeg-, ill. nagysorozatgyártással rendel­kező vállalatok. A közvetlen tartós kapcsola­tokra való áttérésnek nagy a népgazdasági hatékonysága. Például a Miitisinszki Gépgyár és a Cseljabinszki Kohászati Üzem között létrejött közvetlen tartós kapcsolatok lehetővé tet­ték az anyag-, a munkaráfordí­tás és a pénzeszközök megta­karítását. Ennek eredménye­ként a Mütisinszki Gépgyár megtakarította lemezekre ki­szabott éves alapjának 12 szá­zalékát (2000 tonna hengerelt lemezt). A „GOSZNAB“ nemrégiben rendeletet adott ki a közvetlen tartós kapcsolatok létrehozásá­nak rendjéről. Ez létrehozta a feltételét az ilyen kapcsolatok szervezetének, szabályozásá­nak, és fejlesztésének. A Szov­jetunió Állami Ellátási Bizott­sága területi szerveinek sorá­ban már lerakták az alapot az ellátás e fontos formájának fejlesztéséhez. A Leningrádi Te­rületi Igazgatóság például szer­ződést kötött 29 nagy ipari vál­lalattal („Elektroszila“ Egyesü­lés, az SZKP XXIV. kongresszu­sáról elnevezett Leningrádi Fémgyár, Izsovszki Gyár, Kotlja- nov Gyár stb.) a komplett, ga­rantált ellátás biztosításáról. A vállalatoktól kapott áruala­pokból a területi igazgatóság megszervezi azoknak valameny- nyi termékkel való ellátását. Ebben az esetben a vállalatok­nak nem kell foglalkozniuk nagyszámú szállítóval. Ellátásu­kat teljesen biztosítják a terü­leti irodák. Az ellátási és értékesítési rendszer tökéletesítése során előirányozták a nagykereske­delem fejlesztését a területi el­látási, értékesítési irodák, rak­tárak és üzletek révén. Olyan vállalatok számára, amelyek csak kis mennyiségben használ­nak fel anyagokat, néhány év alatt kiskereskedelmi üzlethá­lózatot hoznak létre. Az üzle­tekben szerszámokat, készüléke­ket, védőöltözékeket, különböző elektromos berendezéseket, go­lyóscsapágyakat és más anya­gokai adnak el. A továbbiakban ki fog bővülni a termelés no­menklatúrája é« létre fog jönni a következő választékminimum. Az általános jellegű berende­zések és anyagok tekintetében a tudományos-kutató, tervező- szerkesztő és technológiai szer­vezetek áttérnek a nagykeres­kedelem útján történő teljes el­látásra. A kőolajtermékek köz­ponti elosztás alapján való ki­utalását kísérletképpen meg­szüntették az oroszországi, a bjelorusz és az észt szovjetköz- társaságokban. E köztársasá­gokban a kereskedelem értéke­síti a kőolajai. A benzinfelhasz­nálókat is hamarosan a keres­kedelem fogja kiszolgálni. Az el­látás helyi szervei megszervez­ték a bizományi kereskedelmet és a decentralizált felvásárlást 1966—1970. között. ^Ezáltal több mint 4,6 milliárd rubel értékű terméket vontak be a forga­lomba. A tervszerű nagykeres­kedelemre való áttérés bonyo­lult gazdasági folyamat, amely mélyreható és sokoldalú előké­szítést igényel a népgazdaság minden ágában. A választások sikeréhez nagy­ban hozzájárultak az agitációs központok és az agitációs kol­lektívák is. Ezért csak helyesel­hető, hogy a legtöbb helyen nem feledkeznek meg az agitá­ciós tevékenység értékeléséről. A közelmúltban értékelték a lé­vai járás agitációs központjai­nak munkáját is. Dr. jozef Supek, a járási párt- bizottság titkára az agitációs központok és kollektívák veze­tői számára rendezett értekez­leten köszönetét mondott min­denkinek, a választások előké­szítésében végzett sikeres mun­káért. Hangsúlyozta, hogy a siker buzdítson további jó te­vékenységre. Az agitációs mun­kának most arra kell iránvul­A nagykereskedelem megbíz­ható alapja lesz a perspeküvi- kus tervezés, amely lehetővé te­szi, hogy a vállalatok idejében kialakítsák a rendelések állo­mányát. A nagykereskedelem út­ján történő termékrealizálásra való áttérés egyik legfontosabb feltétele a pénz- és anyagi for­rások teljesebb kiegyensúlyo­zottsága, az érték- és természe­tes mutatók összekapcsolása, a vállalatok hitelezésének meg­javítása. A tér melőeszköz-nagy keres­kedelem működése elválasztha­tatlanul összekapcsolódik az árképzés tökéletesebb és rugal­masabb rendszerének kialakítá­sával. A jelenleg érvényben le­vő árak az esetek többségében a kevésbé munkaigényes ter­mékfajták gyártására ösztönöz­nek. Az új termékeknek alsó és felső árhatárral kellene ren­delkezniük azzal, hogy megha­tározott idő múlva az alsó ár- határ funkcionáljon. A nagykereskedelem által forgalmazandó termékek kivo­nása a központi elosztásból an­nak elismerését jelenti, hogy ezen terméktípusok népgazda­sági igényét alapjaiban ki tud­ják elégíteni. Nagy a fontossága annak — ilyen körülmények között —, hogy a vállalatok a szállítási határidőket teljesítsék, s az er­re vonatkozó felelősségük nö­vekedjék. Szükséges széleseb­ben alkalmazni ezen cél érde­kében a gazdasági és erkölcsi ösztönzőket. Az elosztás mindinkább meg­szűnik néhány nagy gyakorlatú, ügyes anyagellátó „művészete“ lenni. Inkább tudományos ala­pokkal rendelkező rendszerré válik, amely a matematika, a közgazdasági tudományok ered­ményeinek, a számítástechnika eredményeinek széles körű fel­használásával működik. A meg­jelölt intézkedések megvalósí­tása a termékgazdálkodás és elosztás szervezetének a kor­szerűsítése területén fontos lé pés lesz a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kongresszu­sa irányelveinek teljesítése te­rületén. nia, hogy az emberek aktivita sát helyes irányba terelje. Fon­tos a kötelezettségvállalások teljesítése, ami a járásban na­gyon jó úton halad. Az elkövet­kező időszakban nagy szerep vár a személyi agitációra is, s azon belül az agitkettősökre. Szükséges, hogy tovább erősít­sük a pártszervezetek tekinté­lyét és javítsuk a szakszerveze­tek munkáját. Az értekezleten értékelték a legjobb agitációs központért ki­írt járási versenyt. Egyebek kö zöt Svodov (Szódó) Hronské Ko- sihy (Garamkeszi), Jur náci Hronom (Garamgyörgy) ka­pott díjat. Tóth László, Hokovce (Egeg| Egy szép napon meglepődve láttam, hogy vietnami emberek sétálnak a szomszédunkban épülő posta udvarán. Megtud­tam, hogy telefonszerelők, ők helyezik üzembe az új posta korszerű telefonközpontját. Ket­tővel közülük még az első na­pon személyesen is megismer­kedhettem — eljöttek a laká­somra vizet kérni. Előbb attól féltem, nem értjük meg egy­mást, ám feleslegesen aggód­tam: egyikük jól beszélt oro­szul. Szívesen társalgóit, már az első találkozásunk olyan közvetlen volt, mintha régi is­merősök lennénk. Még 1971 májusában érkeztek hazánkba. Pontosan egy évet töltenek nálunk. Persze nem olyan soká lesznek a szom­szédjaim; ha jelenlegi munka­helyünkön — a Vefký Biel-i postán — végeznek, máshova mennek dolgozni. Ezt megelő­zően egy bratislavai üzemben szereltek fel egy ugyanilyen te­lefonközpontot, mint itt. Oda­haza is ez lesz a dolguk. Tulaj­donképpen tanulmányúton van­nak itt. Kettő közülük elektro­mérnök, a többiek pedig — ösz- szesen hatan vannak — tech­nikusok. A Montážny podnik, Bratislava vállalat számára dol­goznak. — Tessék, tessék! — mondja kedvesen az oroszul tudó Phuong Dong mérnök, amikor bekopogok hozzájuk. Már va­csora után vannak, teáznak. A 35 éves Mi uh Tuat a konyhában szorgoskodik — mosogat. Saját maguk készítik ételeiket — va­lamennyien tudnak főzni. Leg­kedvesebb ételük a rizs. Az asz­talon a teáscsészéken kívül ietnami újságok hevernek. Nem kis meglepetésemre egy Új Szót is megpillantok. Kiderül, hogy az egyik vízvezeték szerelő fe­lejtette itt. Az újságolvasáson kívül esténként a tv-t nézik. Legkedvesebb szórakozásuk per­sze a rádiózás. Minden nap hall­gatják a hanoi rádió műsorát. A hazai hírek érdeklik őket a leg­jobban. Hozzátartozóikkal leve­leznek. — Mi mindent írtak meg haza abból, amit itt érdekesnek ta­láltak? — kérdem. Phuong Dong mérnök, aki egyben a kis csoport főnöke, már fordítja is a szavaimat. A többiek derülnek a kérdésen, de valamennyien akarnak rá vá­laszolni. Hogy is ne, hiszen sok mindent találtak nálunk ér­dekesnek. Mindenekelőtt az evőeszközt: kanalat, kést, vil­lát. Náluk ugyanis fapálcikák­kal esznek, magyarázzák. Na­gyon különös látvány volt szá­mukra a hó is. Megírták, hogy egy reggelre mindent fehér ta­karó borított. Ugyancsak elő­ször láttak jeget. Kíváncsiak, milyen lehet a korcsolyázás. Megígértem nekik, hogy ha legközelebb megint befagy a közeli tó. kölcsönzöm nekik a korcsolyáim. Eleinte a szőke hajat is kü­lönösnek találták, de már meg­szokták. Az itteni divatot is meg kellett szokniok, hiszen náluk a nők nem járnak mini­szoknyában és a hajviseletük is eltérő, többnyire copfot visel­nek. Ezt az időközben előkerült fényképek is bizonyítják. A cseh nyelvet törő Huy Tien fe­leségének is hosszú, fekete copfja van. Fekete hajú a fényké­pen látható négy fiúgyerekük is, akik közül a legidősebb, 8, a legfiatalabb 1 éves. Az elsőszü- lőtt neve Tang, a másiké Lay — ez a két szó együtt győzelmet jelent,.. A hanoi The Thu tech­nikusnak hat gyereke van. Ha­noiból való a 42 éves Van Tuyen is, aki egész este az ágyon ül törökülésben. Neki egy lánya és két fia van. A felesé­ge odahaza a postán dolgozik. Beszélgetésünk a nyelvi ne­hézségek ellenére nagyon sok­irányú. Megtudom, hogy a két mérnök odahaza szerezte diplo­máját. Phuong Dong az orosz nyelvet is odahaza sajátította el. Szó esik arról, hogy Prága és Bratislava egyaránt tetszik új ismerőseimnek. Hogy már jártak a Slavínon és megtekin­tették a bratislavai Lenin Mú­zeumot. Az itteni emberek na­gyon kedvesek hozzájuk. Lép- ten-nyomon tapasztalják, hogy őszinte barátaik vagyunk. Ter­mészetesen sokat beszélnek ha­zájukról is. Közben valamelyikük bekap­csolja a táskarádiót, melyből egy vietnami népdal hallatszik. Barátaim szeme megcsillan. Egy pillanatra gondolatban bi­zonyára hazaröppennek szeret­teikhez. Meghatódva, szótlanul hallgatják a dallamos hangzá­sú kórust. El is búcsúzom tőlük. Előtte azonban meg kell ígérnem, hogy máskor is meglátogatom őket. FULOP IMRE 400 millió korona költséggel építették fel a podbrezovái Sverma Vasmű új csőhúzú-részlegét. Né­hány berendezés már üzemel, a többi az új év el ső napjaiban kezdi meg a termelést. Pavel Šimko a csőhúzást megelőző munkát végzi. (Felvétel: Ő. Petráš — ČSTK) Értékelték munkájukat Az agitációs központokra továbbra is nagy feladatok várnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom