Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-10 / 292. szám, péntek

A FEHÉR ARANY MŰHELYÉBEN C S O k OI á é é Q V á f h B Pnntnsan kettőkor nvúitntf mVíc-zŕikváltáck-nn a Dónoiŕát - ^^ ^ Pontosan kettőkor nyújtott hangú szirénahang jeizi a mű­szakváltást. Harmincon inneni és jóval azon túli korú emberek sietnek ki- és befelé a szólesre tárt kapun. Üresednek, aztán újra megtelnek a bejárathoz sorra érkező autóbuszok. Az óriási csarnokban ilyenkor min­dig erősödik a zaj. Aztán.egyre ritkul, szűnni készül az iménti nyüzsgés. Bentről csak a hatal­mas gépek, berendezések mo­noton zúgása hallatszik. Ügy szeptember közepétől ka­rácsony tájáig naponta három­szor ismétlődik meg mindez a Pohronský Ruskov-i (Oroszka) Cukorgyárban. Az egyre szépü­lő község lakosai különösen megszokhatták, hiszen közel hét évtizede ereget bodor füst­felhőket az öreg gyárkémény. Bizony jócskán eljárt felette az idő. 1903 őszét jelezte a naptár, amikor először fűtöttek be a kazánokba. Azóta csak egy év­ben szünetelt a termelés, a má­sodik világháború idején sző­nyegbombázás bénította meg az üzemet. A kényszarszünet szerencsére nem tartott sokáig. Közvetlenül a felszabadulást követő hetek­ben a gyár dolgozói eltakarítot­ták a romokat, befoltozták a falak réseit. Szinte kimondha­tatlan, leírhatatlan volt 1945 őszén a szorgoskodók öröme, amikor sikerült újraindítani a termelést. Jóval többet jelentett a soknál még a napi néhány mázsás teljesítmény is. Egy­aránt kevés volt a munkás, a nyersanyag és a szén. Inkább csak lelkesedők határtalan aka­ratereje, tenniakarása „fűtötte" a kazánokat. Az újrakezdést kö­vető- években aztán egyre job­ban konszolidálódott a helyzet. Fokozódott, s minőségileg is ja­vult a termelés. Ma már a há­rom műszak átlagos napi telje­sítménye húsz vagon ragyogó, hófehér „arany". Sajnos, az idei kampányban már több alkalommal is előfor­dult, hogy ennél valamivel ke­vesebbet tudtunk csak készíte­ni — siet a magyarázattal Reznyicsek Mihály, az egyik termelésvezető, aki egy­úttal az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke is. —* Alig egy­két nappal a szeptemberi kez­dés után az egyik nagy teljesít­ményű kazánunk felmondta a szolgálatot. Emiatt nagymérték­ben veszélyeztetve volt a gyár­tás ütemterve. Aki pedig akár csak látogatóban is járt egyik­másik cukorgyárban, annak nem kell hosszasan magyarázgatni, miszerint ez a legösszehangol­tabb szalagmunka. Bármelyik részleg komolyabb meghibáso­dása esetén a javítás idejére akár az egész gyárat be lehet zárni. Az említett kazánhiba miatt csaknem három napig szünetelt a munka. Ennek persze jókora lemaradás lett a következmé­nye, ami aránylag jelentős anyagi károkkal is járhatott vol­na, ha ... Szerencsére az üzemi párt- és szakszervezeti bizott­ság tagjai azonnal közbeléptek. Versenyfelhívással fordultak mindhárom műszak dolgozói­hoz. Régi, bevált formája a ter­meléskiesés behozásának. Az új szocialista munkaverseny szer­vezői rövid idő múltán örömmel állapíthatták meg, hogy vala­mennyi brigád termelésnövelés­sel válaszolt a felhívásra — Most indított szocialista munkaversenyünknek ezenkívül termékeink minőségének továb­bi javítása is célja. Továbbá azt is el szeretnénk érni, hogy minden munkakezdéskor, illet­ve műszakváltáskor a gépekét . teljesen- rendben adják át. Ugyanis már előfordult olyan eset, hogy az éjszakai váltás dolgozói munkaidejük jó részét mások hanyagsága miatt az el­dugult mozgó alkatrészek tisztí­tásával voltak kénytelenek el­tölteni. A munkaversenyben leg­jobb eredményt elérő csoport összesen tízezer korona jutal­mat kap. Tehát anyagilag is ér­dekeltté van téve mindenki. Per­sze nemcsak a termeléskiesés okozta lemaradást kell behozni, hanem minden mutatójában egy­aránt teljesíteni kell a termelé­si tervet. A jobbára kiöregedett berendezésekre való tekintettel ez nem is olyan kis dolog. Mint tapasztalt szakember beszél a negyven év körüli ter­melésvezető. Elcsodálkozom, amint megtudom, hogy idestova huszadik esztendeje dolgozik a szakmában. Fiatalon, csaknem gyerekfejjel kezdte. Hamar megismerte a gyártási folyamat minden apró mozzanatát, forté­lyát — Újabban megint sok prob­lémánk van a gőzzel — fonja tovább a beszélgetés fonalát. Minden szava, magyarázást se­gítő mozdulata arról tanúsko­dik, hogy végtelenül szereti a munkáját. Titkon talán együtt is érez a hullott vakolatú épü­letekkel, kopott gépekkel, s az egész jó öreg gyárral, amelynél Szlovákiában csak a šuranyi „lá­„tott" több nyarat. — Minden cu­korgyárnak a kazánház a szíve. Ha ott nem képesek biztosítani a kellő mennyiségű és nyomású vízgőzt, azonnal minimálisra csökken a tervteljesítés lehető­sége is. Kazánjaink szinte egy­idősek a gyárral. Szerencséré már készülnek az újak. Ha min­den jól megy, jövőre már azok alatt rakjuk a tüzet. Beszéd közben nyitja ránk az ajtót G r i 1 i n g Ferenc műve­zető. Hamarosan ő is bekapcso­lódik a beszélgetésbe. Egysze­rűen, szépen fogalmazva, meg­fontoltan beszél a hétköznapi munka örömeiről, gondjairól. " — Az idei esztendő nemigen kedvezett a* cukorrépatermesz­tőknek. A korábbi évek átlagá­nál szinte mindenfelé alacso­nyabb hektárhozamokat értek el. Később számokkal „tarkít­va" folytatja a magyarázást. — A környék földművesszövetke­zetei az ősz folyamán 3703 hek­tárról szállították hozzánk a termést. Ez annyit jelent, hogy 17 210 vagon répát kell feldol­goznunk, amelyből 1605 vagon cukorra számítunk. Előrelátha­tólag azonban túlteljesítjük a termelési tervet. A vártnál na­gyobb a répa cukortartalma. Kevésbé örvendetes viszont, hogy a termelők egy része sá­rosan, gyomnövényekkel együtt küldte el szállítmányát, ami nagyban megnehezítette az em­berek és a gépek munkáját. Amíg az emeleti irodában las­san formálódik a gyár igazi „arca", a raktárból vagonokba hordják az ízlésesen csomagolt árut. Alig félóra múltán indul . a szerelvény. A belföldi piac el­látásán kívül a Szovjetunióba, Portugáliába, Indiába és az Egyesült Arab Köztársaságba címezik a rakomány nagy ré­szét. Lent a gépteremben köz­ben ismét erősödik a zúgás, a moraj. „Végét járja" a délutá­ni műszak. Már jön is a váltás. A portásfülke ablaka előtt cse­rélődnek az emberek. Érkeznek, indulnak az autóbuszok. Vakító reflektoruk hosszú éket hasít a csillagtalan decemberi éjsza­kába. Bent az öreg falak között kezdődik, folytatódik a munka. LALO KÁROLY Rossz idttk varnak a csempészekre A központi vámhivatal 86 ha­tárátkelőhelyén (ebből a CSSZK­ban 52, az SZSZK-ban 34j az idén mintegy 10 százalékkal több turista fordult meg — szá­muk 23 millióra tehető —, mint 1967-ben, amely eddig a legfor­galmasabb évnek volt tekinthe­tő. Az egyre sűrűbb turistaforga­lom folytán fokozatosan növek­szik a vámőrök felelőssége, akik elsősorban a szervezett csempészbandákkal veszik fel a harcot. Az állam érdekeinek fi­gyelembe vételével legfőbb fel­adatuk a kábítószer-csempészek és az idaológiai diverzánsok kö­nyörtelen leleplezése, valamint fe lopott vagy akár vásárolt mű. Hat államba exportálnak % Szocialista munkabrigádok kezeskednek a minőségért ® Automatizált gépsor készíti a karácsonyi kollekciókat © Ha szükséges, terven felül is gyártanak szaloncukrot £ Ismerik a vásárlók igényeit saságból!". További magyarázat már felesleges, mert miközben a fiatalasszonyt kérdezgetem s arról beszélgetünk, hogy otthon hároméves kislánya várja a ka­rácsonyt, piros fény jelez, búg a csengő, melynek hangjára be­lép a terembe S c h o b e r W e r n e r, a gép szerelője. Was ist los? — kérdi és már ki is igazítja a hibát két kapcsoló segítségével. Kolumbus nevéhez nem­csak Amerika felfedezése fű­ződik, hanem az is. Hogy Hondurasban kakaóbabot ta­lált. Az Izabella kapitánya azonban jó ideig nem tudta, hogy ezt a terméket mire le­het használni. Közel 500 év telt el azóta..: A spanyolok után a hollandok és ango lok, majd később a franciák is megtanulták a kakaóbáb felhasználását. Száz eszten­dővel ezelőtt pedig Kölnben, Európa akkor legnagyobb édességipari üzemében, a Stollwerck-testvérek gyárá­ban már ipari módon foglal­koztak a kakaó feldolgozásá­val és a csokoládégyártás­sal. Változnak az idők... Ma már a kelet-szlovákiai síksá­gon, Trebíšov /Tőketerebeí) városában is értenek a cso­koládégyártáshoz. Az Élelmi­szeripari Kombinát egyik üzemében, a DEVA csokolá­dégyárban évente sok-sok vagon kakaóbabot dolgoznak fel. Jogos büszkeséggel ma­gyarázza G a s k o Š t e ­f a n, a gyár igazgatója: „Ma már ott tartunk, hogy szíve­sen vásárolnák tőlünk csoko­ládét a nyugatiak". Magyará­zatát kimutatások igazolják: a gyár termékeit hat állam­ba küldik. Csokoládéjuk egyik legjelentősebb külföldi vásárlója — Anglia. Kiállták o próbát A gyárban készített tej- és mogyorós csokoládé kiállta a nemzetközi minőségi próbát. Magas a kakaó vajtartalma, aromája jó. Sajátos keverékü­ket mindig ugyanabból a nyers­anyagból állítják elő, így állan­dóan ugyanazt a minőséget ad­hatják. Tetszetős a csomagolás is. Már nem probléma, hogy a csomagoló sztaniol kemény, sza­kad és lyukacsos. Ez az általános megállapítás a szakemberek véleménye. Aki azonban ismeri egy kicsit a gyár belső életét, tudja, hogy ez az eredmény elsősorban a szocia­lista munkabrigádokban dolgo­zók sikere. A gyártási folyamat­ban minőségi javuíást csak úgy lehet elérni, hogy elsőként a nyersanyagraktárban dolgozók javítottak munkájukon. Ez meg­történt. Baumgartner Fe­renc és nyolctagú munkacso­portja már megkapta a szocia­lista munkabrigád címet. Mind­járt nyomukban az eladási osz­tály dolgozói, Kohút János és tizennyolc munkatársa sze­rezték meg jó munkájuk nyo­mán ezt a címet. A cél érdekében azonban a munka minőségi változására a többi részlegen, a műhelyekben is szükség volt. Az idén, május elsején már megkapták a szo­cialista munkabrigád címet az anyagkészítő- és a drazsé-mű­helyek dolgozói, valamint a kartonrészlegen és a laborató­riumban dolgozók is. Legutóbb a csomagolóban alakult négy munkabrigád. Ők most verse­nyeznek a címért, azaz most állják ki a próbát, melynek nyo­mán majd további nemzetközi elismerésre számíthatnak. Nem ismerjük o szezonmunkát Ezt állítja Jileková Vlas­t a, a csomagalómiűhely mes­ternője. És szívesen ad tájékoz­tatást a. gyárban dolgozó lá­nyok, fiatal nők élet- és mun­kaviszonyairól. A csokoládé­gyárban. főleg a csomagolómű­helyben, majdnem kizárólag nők dolgoznak. Nehézséget, problémát jelent a gyár három­műszakos üzemeltetése a bejá­ró munkások miatt. Jobban mondva: csak jelentett. Így he­lyes, múlt időben, mert nőnap­kor, március 8-án adták át ren­deltetésének a munkásszállót, ahol ideális körülmények kö­zött laknak hétfőtől péntekig a munkásnők. Azok, akik Králov­ský Chlmec (Királyhelmec) és Vranov közötti területről na­ponta jártak be munkahelyük­re. A csomagolóban négy gép mű­ködik. Tetszik a gépek melletti munka a nőknek. Tiszta, gyors, könnyű. Nem mellőzhetik azon­ban még most sem a-kézi cso­magolást. De nem panaszkod­nak azok, akik itt dolgoznak. Megszokták ezt a munkát ós biztatja őket az a tudat, hogy hamarosan újabb gépeket sze­relnek be s akkor elmaradj a néha mutatkozó izomláz. MAFA—850 Akárhogy is van, karácsony előtt szezonmunkának gondolja minden gyáron kívüli a szalon­cukrok és a kollekciók készíté­sét. Állításom hallatán csak mo­solyog Vysokaí Ján mes­ter, és levezet az alagsorban működő formázó műhelybe. Itt üzemei a MAFA—850 jelzésű formázó gépsor. A teremben se­hol egy ember. Zúg, csattog a gépsor. Automatikusan működő kapcsolók kattognak, kicsordul az üstből a csokoládé. Amott már tepsiket visz a szalag, raj­tuk formákba öntve sorakoznak a csokoládés szaloncukrok. A másik szalagon pedig a kollek­ciókba való csokoládélepkék. A terem végében a vezérlő beren­dezés asztala előtt karcsú fia­talasszony, Levickyné figyeli a villózó fényeket. Ha megszólal a csengő búgó hangja s valame­lyik lámpa piros fénnyel jelzi, hogy hiba van valahol, akkor a kapcsolók valamelyikének se­gítségével azonnal „közbelép", igazít, irányít, javít, leállít vagy beindít egy-egy munkafolyama­tot. Hümmög magában az ember: Okos gép, nagyon okos gép. A fiatalasszony pedig mosolyog: „Tizenhárom ember helyett dol­gozik". Azonnal megkérdezem: Honnan vették? A mesterrel szinte egyszerre válaszolnak: „A Német Demokratikus Köztár­Szómvetés Már csak arról beszélhetünk, hogy a gyár bővíti gépparkját, hamarosan komplett gépsorok készítik majd a táblacsokoládét is. Ahol lehet, mindenhol gépe­sítik, automatizálják majd a gyártási folyamatot. Jól bevál­tak a Német Demokratikus Köz­társaság által gyártott gépso­rok. Beszerzési áruk néhány év alatt amortizálódik. Szóba keriil a karácsonyi piac ügye is. November 25-re befe­jezték a megrendelt mennyiség gyártását, lesz elegendő cukor­ka, csokoládé, kollekció. A gyár 13 árufajtát küld a karácsonyi piacra. Kétféle kollekciót, cso­koládés, krémes szaloncukrokat, arabeszkeket. Ha szükség -lesz rá, akkor még terven felüli megrendelések alapján is haj­landók ezekből a fajtákból to­vábbi mennyiséget gyártani. Nyersanyag van elég. Csak a kereskedelem szakemberei je­lezzék idejében a mutatkozó szükségletet. Erre nagyokat bólogatok: Végre a vevőnek is megnőtt a becsülete! 0j csokoládé A DEVA csokoládégyár nevét már jegyzik a nemzetközi cso­koládébörzén. Ismerik a hazai vásárlók is. Tudják, hogy a gyár nem készít lisztes árukat, kek­szet, csokoládés kekszet, nápo­lyit hanem csak kimondottan csokoládét. Tehát a vásárlókat érdekli, hogy milyen újdonsá­gok gyártására készül a gyár. Főleg azért érdekli a vásárló­kat, mert elmúlt már az az idő, amikor az üzletek pultjairól, ki­rakataiból nagy üvegekből lá­pátkával szedte ki a „boltos bá­csi" a gyakran egymáshoz ra­gadt édességeket. Kíváncsiak, hogy a modern követelmények­nek milyen formában, hogyan próbál eleget tenni a csokolá­dégyár. Ismerik a vevők igényét a DEVA csokoládégyárban, ezért a következő év elejétől a már ismert árufajtákon kívül két új­fajta, új összeállítású desszert­csokoládét fognak gyártani. Milyen lesz? — kíváncsisko­dom. Erre nem válaszolnak. Mo­solyognak. Titokzatosan hall­gatnak. Akár az igazgatót, akár a mestert, akár a csomagolókat kérdezem, mind csak „tanácsot" ad: „Kóstolja majd meg és írja meg a véleményét!". Mit tehetek? Tovább adom tanácsukat. HAJDÜ ANDRÁS emlékek, illetve régiségek meg nem engedett kivitelének a megakadályozása. Ez utóbbi bűncselekményekre irányuló kí­sérletek egyre gyakoribbak. Míg 1968-ban 7600, 1969-ben 9800, 1970-ben már több mint 12 000 esetet lepleztek le a vámőrök, s 1971 októberéig ez a szám majdnem 13 000-re emelkedett. A csempészésre szánt értékek és egyéb tárgyak közt a szocia­listaellenes irodalommal, sőt a pornográfiával is métermázsa számra találkoznak vámőreink akik — nemegyszer veszélyes helyzetben is — leleményessé­gükkel és éberségükkel túltesz­nek a csempészek agyafúrtsá­gán, —km— Küszöbön a karácsony, gondoskodni kell a karácsonyfa beszerzé séről és arról is, hogy alatta is legyen valami. A felvételen: Karácsony előtti forgalom az egy ik bratislavai üzletben. jU (Felvétel: Z. Repová — CSTK] ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom