Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-05 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

y RENDŐRSÉG A HÁLÓSZOBÁBAN Dániában a rendőrség éjszaka ellenőrizheti, hogy vajon leányanyák logadnak-e férfi látogatót. Hogy ki kivel alszik, ahhoz a hatóságoknak valóban semmi közük sincs — háborgott a koppenhágai „B. T.", Dánia legnagyobb napilapja. Ugyanis a dán lakáshivatalok szerint sokan becsapják az államot. Például, ha egy hajadon hivatalos lakáspótlékot kap havonta, de ugyanakkor a hatóság előtt elhallgatja, hogy lakását egy férfival megosztja, akkor nem volna joga e pótlékra. A hatóságok május közepe óta igyekeznek kinyomozni azokat a leányanyákat, akik barátjukkal egy lakásban élnek. Ebben gyakran segítségükre vannak e nők szomszédai, akik nem szívesen látják, hogy az adót jogtalan pótlékokra pazarolják. Hillerodban a lakáshivatal megbízásából a rendőrség éjszakai házkutatásokat tartott. Ez ellen azonban felháborodottan tiltakozott a leányanyák és elvált asszonyok országos szövetsége. A razziáknak megvolt az eredményük. Sok olyan nő, aki házasságon kívül él együtt barátjával, inkább önként jelentkezett a lakáshivatalban, és még az eddigi lakáspótlékot is visszafizette, csakhogy megmeneküljön a zaklatástól. (DER SPIEGEL) EGY INKA VÁROS ŐRZI TITKÁT KÍSÉRLETEK NIKOTINMENTES CIGARETTÁVAL Több mint egymillió fontos költséggel tesztek kezdődtek az 1CI (Imperial Chemical Industries) úgynevezett ,,új dohánykeverékével" (NSM), azzal a mesterséges anyaggal, amely könnyen mindenfajta dohány és cigaretta helyébe léphet, ha a tesztek azt bizonyítják, hogy kevesebb rákos megbetegedést okoz, mint a természetes termék. A kísérletek, amelyeket különböző állatokon és később önként jelentkező embereken végeznek majd, három évig tartanak és a gyártásra vonatkozó döntést csak akkor hozzák meg, ha bebizonyosodik, hogy az NSM teljesen ártalmatlan. Az Imperial Developments, az ICI és az Imperial Tobaco közös szervezete — amelyet e célra létesítettek — készítette el a kísérleti cigarettákat, amelyek megfelelő százalékban természetes dohányt és NSM-el tartalmaznak. Az NSM hőkezelt cellulóz, amelyhez bizonyos egyéb anyagot adnak hozzá. Előfordulhat azonban, hogy a tesztek 100 százalékig sike resek lesznek és bebizonyosodik, hogy az NSM teljesen ártalmatlan, a dohányosok azonban talán mégsem térnek majd át rá, mert egyáltalán nem tartalmaz nikotint. (THE DAILY TELEGRAPH) Három fiatalember — Serge Debru és Geraud Puel francia néprajzkutatók, valamint Bob Nichols amerikai újságíró, neves alpinista — elhatározta, hogy felkutatja és feltárja a legendákból ismert, de soha eddig meg nem talált ősi inka várost, Paititi-t. A város, a hagyomány szerint, az Amazonas folyó menti őserdőben fekszik, a perui Cuzco város körzetében, az Inambari folyó közelében, Cuzco és Madre de Diós között. A három jó barát esztendőkig készült a „nagy kalandra". 1967-ben kezdték meg az előkészületeket, s egy párizsi találkozás után együtt érkeztek meg 1970 szeptemberében a perui Maldonado városba, ahonnan a felfedező útra indultak. Tanulmányaikból tudták, hogy a legendás város ködökbe burkolt története mögött több mint ezeréves misztikus mondák keringenek: az áthatolhatatlan dzsungel rejtegeti századok óta. A spanyol hódítás idején elnéptelenedett, lakói elköltöztek, eltűntök az őserdőben, de azután ismeretlen időkben visszaértek az ősi falak közé, s utó dalk azóta is ott élnek, távol a civilizációtól, távol a mai kor embereitől, s féltve őrzik az eltűnt, sötétségbe merült ősváros titkát. A három kutató 1970. szeptember 27-én érkezett meg az irdatlan őserdő peremére, Pautarcambo faluba, ahonnan az itt élő cashivo törzs egyik lánzsás harcosa kísérte őket az őserdő belsejébe. A törzs híres arról, hogy nem hajlandó alávetni magát semmiféle modern törvénynek, saját ősi szokásai szerint él; a törzs férfiai a lándzsákat és nyílhegyeket ma is a „curare"-ba mártják; gyorsan ható, halálos méreg, ez, amely az egész testet megbénítja, s végzetes szívrohamot idéz elő. (Kis adagban a sebészetben használják, helyi érzéstelenítésre.) A cashivo indiánok harcias, vad nép, könyörtelen azokkal a törzsbeliekkel szemben, akik elhagyják a törzs lakterületét; felkutatják, s bárhol akadnak is rájuk, visszahurcolják a^őserdőbe, és a halálos mérgű nyilaikkal kivég zik. Bosszújuk azokra is kiterjed, akikrő: azt gyanítják, hogy erdei tartózkodási te rületüket valamilyen „idegennek" elárul ták. A három kutató semmit sem tudott a sötét őserdő rejtelmeiről, ahová a cashivo harcos vezette őket. Azon a szeptemberi napon — egy éve múlt — eltűntek, s azóta senki sem hallott róluk. A felkutatásukra s esetleges megmentésükre kiküldött expedíció az erdő mélyén néhány tárgyat talált — cigarettadobozt, öngyújtót, zsebkést, pénztárcát —, amelyek a merész kutatók tulajdonát kéjjezték, és semmi többet. A Havanna közelében, a. Humboldt Kísérleti Intézetben már több mint öt éve dolgoznak együtt kubai és NDKbeli tudósok. Ez volt a maga nemében az első közös tudományos vállalkozás a két szocialista ország között. Az intézetet közös erővel építették, 1966. novemberében avatták fel. Az intézet dolgozóinak feladata a két ország mezőgazdasági és ipari termékeit kifejleszteni és kipróbálni trópusi és szubtrópusi körülmények között. Az intézet 145 dolgozója — közöttük 25 NDK-beli tudós — csupán az 1970-es és 1971-es évben csaknem 400 kísérletet végzett a növényvédelem és a kártevők elleni harc terén. Munkájuk eredménye közvetlenül hozzájárult a mezőgazdasági termelés emelkedéséhez. A kísérleti intézet egyik jelenlegi feladata olyan osztály kialakítása, amely a cukornádhulladék hasznosításával foglalkozik. (NBI) o: c> Ä Ä S t/l 0! IS S 6 földek megművelését a vetéstől egészen a termények értékesítéséig az ezzel foglalkozó cégekre bízzák, amelyek gépeikkel, napszámosaikkal és felügyelőikkel minden munkát elvégeznek a latifundiumokon. A „megművelésért" fizetett összeg levonása után a fennmaradó pénzt, amely még mindig igen tetemes összeg, átutalják a Madridban vagy Sevillában élő tulajdonosnak, akt gondtalanul éli világát. Estremadura tartomány fővárosa, Badajou közelében fekszik a Pajeros nevű kis falu. Itt laknak a napszámosok, és részük a földek másik felét — természetesen a kevésbé termékeny felét — magukénak mondhatják. Átlag mindegyiküknek másfél hektárja van, de a parcellák nemegyszer kisebbek a negyedhektárnál Is. A falucskán kívül végzik a cséplést. A gabona a földön hever, mintegy 20 cm magasra felhányva. Rajta körben halad egy szamár, szánkószerű faalkotmányt húzva maga után, amelyen a paraszt ül. Ilyen középkori módszerrel végzik a cséplést. Valamivel távolabb, ahol a cséplést már befejezték, két férfi lapáttal szeleli a gabonát. Elképzelhető, hogy ily módon csak nagyon szegényes az eredmény. A kisparasztok, a bérlők és a napszámosok ezért tömegesen elhagyják falvaikat. Csupán Andalúziában másfél millió szegény falusi lakos hagyta el otthonát az utóbbi nyolc év alatt, és a nagyvárosokba ment munkát keresni. (VOI.KSSTIMME) Franco nevét viseli Pajeros falu nyomorúságos „főutcája" Spanyol parasztok milliószámra menekülnek a városokba két francia etnográfusnak és az amerikai újságírónak örökre nyoma veszett. A mentőexpedíció tagjai feltételezik, hogy az eltűnt inka város titkának féltékeny őrzői, az őserdő mélyén, rejtett tisztásokon lakó machiguenga Indiánok tüntették el vagy ölték meg őket. Ez a törzs az Inambari folyó vízesése közelében tanyázik, s nyomtalanul eltűnik a tisztásokról, ha a terület fölött repülőgép vagy helikopter jelenik meg. A cashivo indiánoknál is vadabbak; idegent, „az erdő mögül jöttét" nem tűrnek meg a közelben. A perui néprajzkutatók úgy vélik, hogy a machiguengák inka város, amelynek titka továbbra is az őserdő nyomasztó homályában merül... (REVUE ARCHEOLOGIQUE) Amerre a szem ellát, mindenütt gabonatenger. Hatalmas fehér kő jelzi a birtokok határát, a nagybirtokos neve van rávésve. Az országútról eukaliptuszokkal szegélyezett magánút kanyarodik a haciendához. Nehéz baszk vaslánccal összekötött középkori tornyocska díszíti a bejáratot. Fenyegetően hangzik a bejáratra erősített tábla felirata: „Tilos a belépési" Így fest egy nagybirtok Spanyolországban, az andalúziai Estremadurában. E nagybirtokok területe több tízezer hektár. A tulajdonosok Ismert nevek viselői. Az egyik hercegnek 79 000 hektár van a birtokában, a jezsuita rendnek a legújabb kimutatások szerint Spanyolországban és Portugáliában összesen ' több mint 6 millió hektárja van. Franco veje ls a nagybirtokosok közé tartozik. A lakosság egy százalékának a birtokában van a spanyol mezőgazdasági földterület több MENEKÜLÉS A FÖLDEKRŐL mint fele: számuk alig 3000-re tehető. Birtokaiknak csak egytizedét művelik meg. Ilyen módon 17 millió hektár parlagon hever. Az ország lakosságának egyötöde, vagyis 7 millió ember viszont rosszul táplált, kevés állati fehérjét fogyaszt. A hidalgók közül jóformán egyik sem él a birtokán. A Egy perni festőművész, Jorge Punto, az elbeszélések és misztikus legendák alapján ilyennek rajzolja le az őserdő mélyén rejtőző, mindmáig felderítetlen ősi inka várost, Paititi-t Cashivo indiánok az Amazonas őserdejében, a peuri főváros, Cuzze körzetében