Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-01 / 284. szám, szerda

A szlovák építészet tárlata BEMUTATÓ AZ ÜJ SZÍNPADON Komédiások hajója Az Űj Színpad zenei részlege a napokban to­vábbi vonzó előadással gazdagította repertoárját, amikor a szórakoztató színházművészet egyik legjelentősebb alkotását, az amerikai Jerome Kern és Oscar Hammerstein világhírű művét, a Komédiások hajóját mutatta be. A sokak szerint az amerikai zenés játék kezdetének tartott mű születése (1927) óta a mai napig semmit sem veszített frisseségéből és vonzerejéből annak ellenére, hogy a „muzikalitásáról" szóló állítá­sok ma már túlzottnak tűnnek. A „Komédiások hajója" mai változatában sokkal Inkább a tipi­kus amerikai valósággal (helyszín, a négerzene hatása) gazdagított hagyományos európai ope­rettre emlékeztet, mint zenés játékra. Eltekintve műfaji többszínűségéről, egyetérthetünk azzal az állítással, hogy a „Komédiások hajója" ke letkezése idején az akkori amerikai szórakoz­tató zenés színház tetőpontját jelentette. A két szerző arra törekedett, hogy az akkori amerikai zenés színművészetet az igénytelen szórakozás síkjáról művészi színvonalra emelje. Sikerük első előfeltétele Edna Ferber kiváló regénye volt. A szerzők a Komédiások hajójában a Missis­sippi partvidékét járó vándorszínész társaság vál­tozatos és a part mentén élő lakosság nehéz éle­tét, valamint a főhős, Magnólia Ravenal, és csa­ládja megható sorsát hatásos színházi formába ültették át. A kitűnő zene itt nemcsak az egyes dalok és táncszámok sorrendjét jelenti, hanem a legfontosabb alakokat és jeleneteket is jellemzi és ezzel ezek sokat nyernek lélektani kidolgo­zottságukon és hitelességükön. Kern és Ham­merstein zenés játéka a zene, a tánc és a cse­lekmény egységének jó példáját nyújtja, s az egyúttal ígéretes lehetőséget jelent a mai zenés játék számára. Bedfich Kramosil rendező és munkatársai ész­revehetően kedvvel fogtak a jó és igényes darab­hoz. Bár az Oj Színpad színpadának kis méretei­re tekintettel kellett lennlök, ezért a művet bi­zonyos dramaturgiai módosításokkal és elkerül­hetetlen korrektúrának kellett alávetniük, el kell ismernünk, hogy ezt nagy érzékenységgel és át­tekintéssel tették. Az így módosított szöveg­könyvre egyéni módon tudtak tekinteni, megpró­bálták az előadáson a hatalmas Mississippi lég­körét és a partja mentén élő emberek életét fel­eleveníteni. Kramosil szándékának megvalósítá­sára elegendő rendezői eszközt talált a megható, sőt romantikus s az erős szociális-faji tiltakozás elemeit nem nélkülöző szövegkönyv megbízható színpadi realizálására. Kár, hogy a színpad kis méretei nem engedélyezték Oto Sujannak, kife­jezőbb, képzőművészetileg gazdagabb, de főleg hangulatteremtőbb színpadkép kialakítását. A szemléltető, olykor mégis eléggé sivár színpa­don, a rendező a lebilincselő történetet gazdag sokrétűségében és plaszticitásában nagyon hatá­sosan és erős költői aláfestéssel bontakoztatta ki. Az előadás költői aláfestésének hordozói Bo­ris Slovák kitűnő koreográfiáján alapuló látvá­nyos balettjelenetek, amelyekhez Paul Robeson előadásában ismert, az egész művet átszövő Old Man River (Az öreg folyó) szolgált alapul. Épp ez a dal és a költői koreográfia asszimilálása jellemzi a Komédiások hajó-ját, mint a Missis­sippi folyó apoteózisát bemutató rendezői elkép­zelést. Slovák kifejező, a korszerű táncosokra támaszkodó koreográfiája a folyó erős, költői­metaforikus ünneplése, visszaadja a part mentén élő, a faji elnyomás alatt szenvedő néger lakos­ság fájdalmát, szenvedéseit, reményeit, vágyait, ellenállását és haragját. A cselekményből eredő valódi táncoknak és mozgásváltozatoknak ls sú­lya, hatása és igazi „temperatúrája" van. Slovák leleményes koreográfiája jelentős mértékben hozzájárult a szövegkönyv „zenés játéki egyen­súlyának" megerősítéséhez és meggyőzött ben níinket arról, hogy az ő munkája a „Komédiások hajója", a korszerű zenés játék egyik fő forrása. Az Űj Színpad zenei együttese tagjainak egész sora e zenés játékban testreszabott szereppel ta­lálkozott. A hálás drámai szerepek, de főleg Kern helyenként Puccinira és Lehárra emlékez­tető egyedülálló melódiái jelentős színészi-éne­kes teljesítményt igényeltek. A követelmények­nek főleg a kiváló Mária Schweighoferová (Mag­nólia) felelt meg, de elismerés illeti a magára egyre inkább felfigyeltető Darina Markoviöová (Júlia), a színészileg kissé erőszakolt stílusú, de különben megbízható Oľga Gallová (EUie), to­vábbá a jól éneklő és mozgó Karol Vlach (Gay­lord Ravenal), a színészileg decens Gizela Vec­lová (Parthy), s az igyekvő l. Gálik (Frank) ala­kítását is. Andy kapitány megható alakját külön­böző, de egyaránt hatásos eszközökkel Ivan Kri­vosudsktj (első szereposztás) és Marián Labuda alakította. Az utóbbi színész fiatal kora ellené­re különösen kellemes meglepetést szerzett. A Mississippiről szóló híres dal előadása Jozef Kuchárnak jutott, aki a nagy alkalmat tökélete­sen kihasználta és kellemes benyomást tett a nézőkre. Elismerés illeti a kisebb szerepeket ala­kító többi szólistákat, a fegyelmezett és plaszti­tikusan mozgó statisztákat, de különösen a ba­lettegyüttest a legoptimálisabb előadás elérésére irányuló példás igyekezetéért. Bohuš Slezák, a zenei betanításért felelős karmester férfi volt a talpán. Kern partitúrájához méltó betanítása el­árulja, hogy ez a csodálatos muzsika nemcsak neki, hanem a kedvvel játszó zenekarnak is „ül". Zenei lelkesedést sikerült átvinni a szólisták többségére és az egész együttesre. Jó, hogy az Oj Színpad dramaturgiája — ha bizonyos késéssel is — de bemutatta a „Komé­diások hajójá"-t. A jelenkori zenés játék fej­lődése szempontjából sokat jelentő művet így közel hozta hozzánk. Annak a zenés műfajnak, amelynek színrevitelében az Oj Színpad zenei együttese az utóbbi években olyan nagy érdeme­ket szerzett, a Komédiások hajójának előadása is e sikerek számát növeli. A. G. SZESZGYÁRI AROMÁK Ma nyílt meg Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkfában „Az atom az ember szolgálatában" kiállítás, amelynek leg­nagyobb szenzációja minden bizonnyal a Lunohod-1 lesz. A levegőben terjedő alkohol gőze és a jellegzetes aromás il­lat még az idegennek is elárul­ja. hogy a közelben szeszfőzde található. Mintegy kőhajítás­nyira a malackyi vasútállomás­tól megtaláljuk a szeszgyár üzemének bejáratát. A gyár ud­varán üvegpalack-rakomány torlaszként emelkedő pirami­sait, vasúti kocsira helyezett több ezer literes fémtartályokat pillant meg a látogató. A hatal­mas tartályokban kész desztil­látumokat szállítanak a gvár részére a trenčíni SLOVLlK közporiti vállalatától. Köztudott, hogy — elmélet­ben — már az alapiskolát vég­zett diák ismeri a sör-, és a szeszgyártás „ábécéjét", vala­mint technológiáját. Nincs is ebben semmi ördöngösség. Az ismert recept szerint minden cukortartalmú növényféleségbőr lehet szeszt gyártani. Az erje­dés folyamán a szacharidok alkohollá alakulnak át. Az er­jerdést különféle katalizátorok­kal, erjedést meggyorsító élesz­tőkkel serkenthetik. A tömény, koncentrált alkoholok gyártása­kor a kiforrást desztilláciő kö­veti. így keletkezik a párlat. Napjainkban az alkoholok felhasználása széles körű, úgy a gyógyászatban tinktúrák for­májában, mint az ipar sokrétű ágazataiban használt denaturált szesz alakjában. A fogyasztásra készült italok szintén az alko­hol „leszármazottjai", de tisztí­tott, finomított és zamatanya­gokkal ízesített formában. A malackyi szeszgyár a trenčíni SLOVLÍH központi üzeméhez tartozik. Gaál elvtársnőtől tudtam meg, hogy a szeszgyár több munka­szakaszra oszlik. Van likőrké­szítő részlege, amelynek műve­zetője Gaál elvtársnő. Továbbá konzervkészítő részlege, ahol a gyümölcs- és a narancslevet konzerválják. Ezenkívül van még saját üzemi szeszfőzdéjük, valamint szállítási részlegük. Vízner elvtárstól, a likörké­szítő részleg vezetőjétől meg­kérdeztem: Milyen a gyártott italok választéka? — Sokféle italt gyártunk és palackozunk. De jobb lesz, ha csoportokra osztva ismerkedünk meg gyártási skálánk tartalmá­val. Elsőként említhetnénk a fogyasztási szesztermékeket; ide tartoznak az édespálinkák, a likőrök, a rum és a vodka. Ezek mind 30 százalékosak. A másik csoportba a már­kás italok tartoznak. Ide sorol­hatjuk a cinzanot és a gint. Tö­mény szeszes italok: special brandy, borókapálinka, szilva­pálinka. Speciális készítmé­nyeink közé tartoznak az emul­ziós italok: a tojáslikőr és a csokoládékoktél. A malackyi szeszgyár a tren­číni anyavállalattól kapja a különféle eredetű desztiilátu­mokat. Itt a gyárban megfelelő gyümölcsextraktokkal ízesítik, amelyek nemcsak zamatbeli, hanem színváltozást is eredmé­nyeznek. A palackozást gép végzi. A likőrkészítőben főleg asszonyok dolgoznak, az átlag­életkoruk 28—30 év körül van. Keresetük eléri a havi 1300— 1400 koronát. Ebből a minőségi járadék 110 koronát tesz ki. Mi is ez a minőségi járadék? — Ezt az összeget akkor von­ják le a fizetésből, ha az el­lenőrző szervek piszkosnak ta­lálják az üvegeket, vagy minő­ségi fogyatékosságot észlelnek. Ezenkívül a havi és az évi ter­vet is teljesíteni kell, amiben nincs is hiba: A szeszgyári ter­melés is idényszerű, de fordí­tott értelemben, mint a sörgyá­raké. Ugyanis a szeszgyár pro­duktivitása a legalacsonyabb görbét a nyári hónapokban mu­tatja. Ez érthető is, mert a nyá­ri hónapokban a sörfogyasztás kerül előtérbe. A kapacitás leg­nagyobb kihasználására a téli hónapokban kerül sor. Az egyik legnagyobb bevételt jelentő ter­mékeik közé a szódagyátak ré­szére készített slovkola-szirup tartozik. A gyár másik érdekes rész­lege a narancslékonzerváló. Itt szintén a női munkaerő domi­nál. Húsz év körüli lányok szorgoskodnak a gép körül. Először üres dobozok kerülnek a szállítószalagra, ezután a do­bozok áthaladnak a töltőn és megtelnek lével. A végén pedig a lezáró szerkezet hermetiku san fedi, és már kész is a kon­zervszörp. A gyár saját kísérleti labora­tóriummal is fel van szerelve, amely a minőségi és egyéb gyártási technológiai vizsgála­tok elvégzésére szolgál. A malackyi szeszgyárnak mintegy 200<> állandó dolgozója van. Alkalomadtán katonák is járnak brigádozni, főleg az idénymunkák idején. Vízner elv­társ örömmel újságolja, hogy a gyárban egyre ritkábban fordul elő munkabaleset, valamint tűz­eset. Ebből is. láthatjuk a mun kafegyelem megszilárdulását. Ebben az üzemben a munkaerő­vándorlás ismeretlen fogalom. MONCZ LASZLÖ A bratislavai várban bemuta­tott szlovák architektúra kiállí­tása jelentős társadalmi s kul­turális esemény, és egyike a Csehszlovák Kommunista Párt 50. évfordulóját ünneplő ren­dezvényeknek. Ilyen terjedelmű építészeti seregszemle megte­kintésére első ízben van alkal­ma közönségünknek. A látottak alapján régmúlt időktől a máig különböző történelmi korok anyagi és kulturális színvonalá­ra következtethet a néző. Ki­bontakozik előtte országunk építészeti arculata fontos és jellegzetes vonásaival. Mintha évezredek előtti ho­mályba vitt volna vissza az„idő­gép". Tanúi vagyunk az őskor azon szakaszának, amikor az ember már nem elégedett meg a természetadta odúkkal, bar­langokkal, hanem a régi kő­korszak idején fejlődő értelme segítségével az időjárás viszon­tagságai ellen védelmet adó la­kóhelyet alakított ki a maga és a vele rokonságban élők szá­mára. Az újabb kőkorszak föld­művelő családjai már egyéni otthonokat teremtenek. S vala­melyikük kifaragja a nőt for­mázó ujjnyi plasztikát: a ter­mékenység bálványát, (rnoravá­ny-i lelet.) A bronzkorszakkal elkezdődik a munkamegosztás, megerősített települések -kelet­keznek. A hallstadti korban a tömeg uralkodót választ s erőd­jei, katonái vannak. Az ókori kelta városokban, falvakban, városokba tömörülnek az iparo­sok, s a kereskedők. A római uralom alatt országunkra is ki­terjed az antik rabszolga-civili­záció s a római épületek hatá­rozzák meg a jövőbeni szlová­kiai építészet történeti fejlődé­sét. Ennek a civilizációnak romjain épül föl a Nagymorva Birodalom. A középkor a feu­dalizmus ideje. A XI. században alakul ki az egységes, köríves román stílus. Kőből s téglából épülnek a boltozatos templo­mok, kolostorok, a határmenti őrtornyok és erődök. Csupán Dévény várát említem s a sza­kolcai körtemplomot, s a bi­nyeit, melynek faragott oszlop­fői medvevadászatot ábrázol­nak. A XIII. század a kora gó­tika ideje. Csúcsíves templo­mok, kolostorok tűnnek fel. Az érett gótikában- városok, erő­dök, templomok, a késő gótiká­ban városházák jelennek meg. A festői strečnói és trenčíni vár Csák Máté nevével kapcso­latos. A lőcsei Jakab-templom világhírű faragott oltára Pál mester műve. A bratislavai vá­rosháza késő gót részlete a XIV.—XV. századból való. — Európában Mátyás házassága révén Magyarország keretein belül Szlovákiában vert először gyökeret az olasz reneszánsz. Legjellegzetesebbek a török el­len épített védővárak, főképp Nové Zámky ban (Érsekújvár). Kelet-Szlovákiában középületek, kastélyok, Prešovon magas at­tikájú házak, Banská Bystricán a Bethlen-ház, kazettás meny­nyezetű templomok, harangtor­nyok épülnek. — A XVII. szá­zad közepe táján már barokk stílusúak az egyház és az arisz­tokrácia épületei. Az erőteljes, szenvedélyes barokk a XVIII. század közepén fejlődik ki. Át­építik a templomukat, s a gaz­dag, ragyogó belső kiképzés az ellenreformáció céljait szolgál­ja. A Mária- és a Pestis-oszlo­pok is most jelennek meg. A sok értékes alkotás közül ki­emelkedők a bratislavai Szent­háromság-templom, a Királyi Kamara (a mai Egyetemi Könyvtár), a trnavai Egyetemi templom, a jászói kolostor. — A francia forradalom után a hazai haladó értelmiség szemét Párizs felé fordítja. E felvilá­gosodásra törekvő kornak stílu­sa a klasszicizmus. Ebben a stílusban épülnek a középüle­tek, a főúri-, s a gazdag poleári otthonok, vigadók, fürdőépüle­tek, vasúti állomások, gyárak. Legnevezetesebbek a Prímás Pa­lota, a Topolčanyi kastély. Ezek után a méltóságteljes építmények után a vidék cél­szerű, egyszerű, harmonikus megoldású, fából, agyagból épült, népi architektúrájával is­merkedünk. A falvak szervesen illeszkednek a tájba. Az egyes vidékek szerint különböző for­mák és típusok alakulnak ki, melyek a népi kultúrára jellem­zők. A sajátos népi képzeletre, a díszítőkedvre vallanak Vý­chodná, Zdiar, Zázrivá, Cičma­ny. — Külön fejezet a XIX. századtól 1918-ig terjedő művé­szettörténeti, régi irányzatok elemeit felhasználó eklektikus építészet kora. A fejlődő ipar, a növekvő forgalom igényli az új technikát. Oj anyagokkal, (vasbeton, üveg) dolgoznak, s ezeknek megfelelő új szerkeze­tek keletkeznek. Az erősen ter­jeszkedő városokban a szlovák kultúrát szolgáló épületek, bér­és lakóházak emelkednek. A múlt század végéről való a bratislavai Nemzeti Színház, a Kék-templom, a Danubius-gyár, a martini Szlovák Múzeum, a skalicai Egyesületi Ház s a pös­tyéni Irma-fürdő, meg a regé­nyes smolenicei és bojnicei kas­télyok. Az önálló Csehszlovákiában nemzeti stílus kialakítására tö­rekszenek. Az új építésznemze­dék élén Dušan Jurkovič áll. S a 20-as évek derekán a funk­cionalizmus hódít teret. A fej­lődő Bratislavában s a nagyobb városokban iskolák, fürdők, modern vonalú épületek tűnnek fel: a Szlovák Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Bank, új lakótöm­bök: Nová Doba, Avion és Uni­tas, s a fürdőhelyeken strand­fürdők. A felszabadulás után az első feladat az elpusztult falvak új­jáépítése. Államosítják az építő­ipart s a háború előtti modern architektúra fejlődéséhez kap­csalódnak. „Az építészet a szo­cialista állam kulturális és tár­sadalmi céljainak megvalósítá­sára törekszik" (V. Uhliarik). Tömeges lakásépítkezés indul meg, üzemek, gyárak már az el­maradt vidéken is épülnek. Egész új lakótelepek, iskolák, sport-, egészségügyi és tudomá­nyos intézményeket szolgáló, esztétikai igényességre is súlyt fektető épületek adnak új jel­leget az országnak. A városren­dezés és az építészet a szocia­lista államban elsőrendűen fon­tos. Hiszen a haladó szellemű, az ember jobb életét elősegítő építőművészek és technikusok megvalósította környezet alakí­tó hatása az egyén és közösség harmonikus fejlődésének felté­tele. BÄRKÁNY JENÖNÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom