Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-04 / 287. szám, szombat

A z alkonyodni készülő szür­ke délutánon aprő hópi­hékkel kergetőzik a fagyos de­cemberi szél. A mezsgyeszéli megvénült eperfákon fázósan gubbasztanak a varjak. Jó né­hány napja már annak, hogy télire fordult az idő. Egyszerre elnéptelenedett, csendes lett a határ, a mező. Annál zajosab­bak viszont mostanában a szö­vetkezetek, állami gazdaságok irodái. A kora tavasztól késő őszig naponta határt járó mun­kát szervező agronómusok, gé­pesítők és brigádvezetők több­sége már az Íróasztallal cse­rélte fel a kemény nyergű „mo­toros paripát". Néhány évtizeddel ezelőtt ilyenkor, december táján bi­zony nemigen akadt már dolga a szántóvető embernek. Ráérő­sen végezhette a kevés házkö­rüli munkát. Az utakat befújta a hó, vagy járhatatlanná áz­tatta a hetekig csöpögő eső. Gubás ember jobbára csak ak­kor mozdult ki az udvarból, amikor már erősen fogytán volt a pipábavaló vagy ellobbant az utolsó szál „masina" is. A tehetősebbek is csak a téli vá­sár idején hájazták meg a ko­csitengelyt, ha volt némi eladni, cserélni való portéka. Azóta szerencsére nagyot változott a világ sora. A mező­gazdaságban dolgozók számára télvíz idején ha nem is ren­geteg, de mindig akad munka. A gépparkokban, javítóműhe­lyekben szinte sohasem szüne­tel az üllővas és a kalapács csengése, az elektromos he­gesztőgép zúgása. Az irodákban pedig valóságos számtengere­ket kattognak át a számológé­pek. A mezőgazdasági üzemek­ben országszerte már az elmú­lóban levő év gazdasági mérle­gét készítik a szakemberek. A legtöbb helyen még a késő esti órákban sem hagyják elaludni a csillárok villanyégőit. Az ab­lakon kiszűrődő fénysugarak sokszor éjféltájban is csillog­tatják a járdaszélre fagyott hókristályokat. Az utóbbi napokban a želie­zovcei (Želíz) szövetkezet mun­káját irányító szakemberek is az irodában töltötték a munka­időt. A termelési részlegek ve­zetői szinte alig látszanak ki a A Bodrog folyó bal partján, annak a pincesornak a tőszom­szédságában, ahol a zamatos szerdahelyi borokat tárolják, égbenyúló gabonatároló, ékeske­dik. Alatta az 1969 szeptembe­rében üzembe helyezett takar­mánykeverő üzem. Ennek veze­tője T1 m k o Ferenc elvtárs, Streda nad Bodrogom (Bodrog­szerdahely) szülöttje, akit az idén választottak első ízben képviselőnek, még pedig a Ke­let-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bibottságba. A választásokat megelőző be­mutatkozó gyűléseken régi is­merősként találkozott választó­körzete polgáraival. Ugyanis Timko elvtárs nemcsak az új beosztásából eredő naponkénti találkozások útján ismerőse a környék lakosságénak hanem eddigi politikai és társadalmi tisztségi gyakorlása folytán is ügymond naponta kapcsolatban áll a trebišovi járás bodrogkö­zi falvainak dolgozóival. Évek hoszú során át volt a HESZ já­rási bizottságának elnöke, nyolc éven keresztül dolgozott a járási pártbizottság appará­tusában. Néhány napja, Timko elvtárs a Kelet-szlovákiai KNB képvise­lője lett, választókörzetének mind a tizennégy községében rászavaztak. Milyen érzésekkel kezdi el új tevékenységét? — kérdez­tük a képviselőt. — Először is köszönettel tar­tozom azoknak, akik képvise­lőjükké választottak. Jól tudom, ez a bizalom kötelez. A bemu­tatkozó gyűléseken a választó­polgárok megjegyzéseit, javas­latait nagy figyelemmel, érdek­lődéssel hallgattam, s jól fel­jegyeztem. Minden óhajom, hogy sikeresen hozzájárulhas­sak a jogos igények kielégíté­séhez. Idézem körzetem dolgo­zóinak néhány javaslatát, ké­rését. Bodrog községben há­romtantermes iskola van, de csak két pedagógus tanít itt. Elkelne bizony még egy tanerő, hogy a gyerekeknek ne kelljen nap, mint nap, hidegben, sár­ban Samotorra utazgatni. Az tömérdek elszámolni, könyvelni való irathalmaz közül. — Az idei tavasz, nyár és az ősz egyaránt rengeteg munkát adott valamenyiünknek — kez­di a beszélgetést Virágh László, ELCSENDESÜLT A HATÁR a szövetkezet sokat tapasztalt gépesítője. — Így aztán most sem kevés a dolgunk. A már értékelt eredmény­mutatók szerint jól zár­ják a gazdasági évet a 700 hek­táros közös tagjai. Jóval remé­nyen felüli volt a kalászosok idei terméshozama. Még a szö­vetkezet legidősebb dolgozói sem emlékeznek ehhez hasonló gazdag aratásra. Gabonafélék­ből több mint negyven mázsa volt az átlagos hozam. Ugyan­csak jól fizettek a takarmány­növények. Bár az őszi általá­nos betakarítás eredményei né­mileg gyengébbekre sikerültek a tervezetteknél, a növényter­mesztési munkacsoport azon­ban így is teljesítette évi ter­melési tervét. — Kár, hogy a mezőgazdasá­gi termelés sokrétűsége miatt ugyanazon esztendőben minden részlegen nem érhetünk el egy­formán jó eredményeket — mondja kissé sajnálkozva a gépesítő. Hiába, az időjárással nem lehet szerződést kötni. Az idei bőkezű nyarat szűkmarkú ősz követte. Cukorrépából, amit hatvankét hektáron termesztet­tünk, 350 mázsára alakult a végleges hozam. A kukorica morzsoltan negyven mázsát adott. Több is volt már ennél. Most azonban aránylag száraz volt a nyár és az ősz. Az egyik szempontból sokat használt ez, a másikból viszont inkább ár­tott. A betakarítások idején egyszer sem volt tengelytörő óvoda is lassan épül. Streda nad Bodrogom (Bodrogszerda­hely} községben elavult az üz­lethálózat, régi, nem megfele­lő üzletekben árusítják az élel­miszert. Bara községben, a fa­lun áthaladó patak medrének TIMKO FERENC rendezése, az autóbuszközleke­dés járatainak a helyi viszo­nyok szerinti szervezése szin­tén a jogos kérések közé sorol­ható. Sőt, az üzlethelyiség irán­ti igény is. Ebben a községben hálálkodva emlegették az is­kola új épületét, melynek épí­tése befejezés előtt áll. Borsa községben nagy probléma a nők foglalkoztatásának megol­dása. Az új vasúti váróterem építését is határozottan támo­gatom. Az orvosi rendelő irán­ti kérelmet is továbbítom az il­letékes szerveknek. (ČSTK) — A szlovákiai mező­gazdasági üzemek a novemberi húsfelvásárlási tervet 107 8 a tej­felvásárlási tervet pedig 103,4 szá­zalékra teljesítették. Az állati termékek felvásárlási mutatói közül a legjobb ered­ményt a tajásfe'vásárlásban érték el: az évi tervat már 15 9 száza­lékkal 65 és fél millió darabbal túlszárnyalták. A tejfelvásárlási a munka, a szervezéssel is szin­te alig volt problémánk. Sajnos azonban, mindez bizonyos fo­kig a hektárhozamok rovására ment. Az ősz folyamán agro­technikai határidőben sikerült minden munkát elvégezni. Két­százhúsz hektáron földbe került a kenyérnek való, s csaknem egyidejűleg sikerült felszánta­ni az utolsó barázdát is. Hóhul­lásig jól kikeltek a vetések. A többi inkább már az áttelelé­sen múlik. A járási átlagnál valamivel jobban gazdálkodó szövetkezet tagjainak a téli „holtszezon­ban" sem kell másutt kilincsel­getniük a kereseti lehetőség miatt. Most, hogy a mezőn el­fogyott a munka, a közös nyolc pótkocsis vontatója a Járási Építővállalat számára kavicsot és egyéb építőanyagot szállít szerződéses alapon. A szövetke­zet asszonyainak január köze­péig a dohány osztályozása, fű­zése, szárítása biztosítja a jó keresetet. Ezt követően majd bőven akad munka a magtárak­ban is. — Még egy komoly problé­mát szeretnék megemlíteni — szól közbe a gépesítő. Hosszú ideig nagy gondot okozott szá­munkra az akadozó alkatrészel­látás. Szerencsére némileg már ezen a téren javult a helyzet. Viszont az újabb gépekhez még mindig kevés a pótalkatrész. Ráadásul úgy hírlik, hogy a kö­zeljövőben csaknem harminc különböző típusú traktort fo­gunk gyártani, illetve importál­ni. Máris félő, hogy ha majd azok valamelyikén törik-szakad valami, mennyit kell utánajárni, amíg meg tudjuk javítani. Nem lenne célszerűbb kevesebb, de a termelésben már jól bevált típust forgalomba hozni? Ilyen­formán talán még az alkatrész­ellátás is sokkal egyszerűbb lenne... A z ablak mögött közben ^^ sűrűsödik a délutáni ho­mály. Megszelídül a szél, egy­re nagyobb pelyhekben hull a hó. Kint a mezőn a végelátha­tatlan fehér paplan alatt a ko­rán sötétedő decemberi estén talán már a tavaszi napsütés­ről, kikeletről álmodik az őszi vetés. LALO KÁROLY Rad községben egy megfelelő üzlethelyiség létesítése • olyan „szakállas" ügy, mely nem tűr halasztást. — A jövőbeni kacsolat kiépí­tését, fenntartását a vá­lasztókkal, hogyan képze­li el? — Szeretnék legalább kéthe­tenként részt venni egy-egy hnb tanács-, illetve plenáris ülésén, vagy a nyilvános népgyűlése­ken s a helybeli szervekkel és a lakossággal szorosan együtt­működve rendezni a közügye­ket. Egyébként, beosztásomnál fogva van egy előnyöm. Mint a takarmánykeverő üzem veze­tője, naponta kapcsolatban va­gyok közel harminc község me­zőgazdasági üzemének vezetői­vel, a községi vezetőkkel. Ezt a kapcsolatot is a jövőben meg­erősítjük, s felhasználjuk az egyes községeket érintő ügyek megbeszélésére, rendezésére. — Közeleg az év vége. Üze­mük hogyan teljesiti ter­melési tervét? — Ennek a kérdésnek őszin­tén örülök, mert beszámolha­tok arról, hogy üzemünk dol­gozói a választások tiszteleté­re tett felajánlásukat határidő előtt teljesítették. Az egész év­re tervezett 2555 vagon helyett már november 9-ig, 2561 vagon különböző takarmánykeveréket termeltek, s vállalták azt is, hogy az év végéig további négyszáz vagonra valót gyárta­nak. Szívből örülök, hogy ilyen munkatársaim vannak. Remé­lem, választóimmal is hasonló egyetértés, kölcsönös bizalom alakul ki. (kulik) tervet az év kezdetétől 100,3 szá zailékra, a húsfclvásárlási tervet pedig 107,2 százalékra teljesítet­ték. A képviselőválasztások tiszteleté­re a žilinai, a Považská Bystrica-i, a martini a Veľký Krtíš-i a Dolný Kubin-i és a Bratislava-vidéki já­rások teljesítették az évi búsfel­vásárlási tervet. Cikk a szocialista internacionalizmusról A szocialista országok nem­zetei közti internacionalista kö­zeledés egyik jelenlegi tényező­je a gazdasági integrációs fo­lyamat. Ez az integráció a tudo­mányos-műszaki forradalom alapján történik, amely a kapi­talizmus és a szocializmus kö­zötti történelmi versengés egyik fő küzdőtere, — állapította meg a kommunista és munkáspártok 1969 évi moszkvai értekezlete. A szocialista nemzetek interna­cionalista közeledéséről ír a Nová Mysl 11. számában A. P. Szercova, a moszkvai állami egyetem docense. Megállapítja, hogy ez a közeledés szilárd anyagi bázison nyugszik, s ez a bázis határozza meg a szocia­lizmust építő országokra érvé­nyes általános törvényszerűsé­geket. Ezek a törvényszerűsé­gek: # a dolgozó tömegek vezeté­se a munkásosztály által, amelynek magvát a marxista­leninista párt, a különböző for­mákban végrehajtott proletár­forradalom és a különböző for­mákban hatalomra juttatott pro­letárdiktatúra képezi; # a munkásosztály szövetsé­ge a parasztság alapvető töme­geivel és a dolgozók más réte­geivel; O a tőkés tulajdon megszűn­tetése és az alapvető termelé­si eszközök társadalmi tulaj­donba vétele; # a mezőgazdaság fokozatos szocialista átalakítása; # a népgazdaság tervszerű fejlesztése a szocializmus és kommunizmus, valamint a dol­gozók életszínvonalának eme­lése érdekében; # a szocialista forradalom megvalósítása a kultúra és az ideológia területén, a munkás­osztályhoz, a dolgozó néphez és a socializmus ügyéhez hű ér­telmiség felnevelése; # a nemeztiségi elnyomás felszámolása és a nemzetek közti egyenjogúság, testvéri ba­rátság megteremtése; 9 a szocializmus vívmányai­nak védelme a külső- és belső ellenséggel szemben; # az adott ország munkás­osztályának szolidaritása más országok munkásosztályával — azaz a proletár internacionaliz­mus. A felsorolt, a szocialista orszá­gok közti.új társadalmi törvény­szerűségek alapján, a szocialista világrendszeren belül új típusú kapcsolatok alakulnak ki, a kölcsönös elvtársi együttműkö­dés, az önkéntes közeledés, az internacionalista támogatás és a kölcsönös segítségen alapuló kapcsolatok. Ezek a kapcsola­tok a szocializmus erői és az antagonista társadalom elhaló félben levő erői közti osztály­összecsapások bonyolult és fe­szült feltételeinek közepette formálódnak és fejlődnek. Ilyen osztályösszeütközés színhelye volt 1968-ban és 1969 elején Csehszlovákia. Ez az összeütközés jellegét és kibon­takozását tekintve, a háború utáni években a legfeszültebbek közé tartozott, amikor a szo­cialista-ellenes erők a pártban meghúzódó jobboldali opportu­nista elemek támogatásával, az országban uralkodó nacionalis­ta hangulatra támaszkodva fron­tális támadást indítottak a szo­cializmus vívmányai ellen. A proletár internacionalizmus esz­méivel szemben az ellenforra­dalom számára teret biztosító nacionalista koncepcióval lép­tek fel. A csehszlovákiai események bebizonyították, mennyire ve­szélyes a nacionalizmus, kivált­képpen akkor, amikor eszmei köntösben, ideológiaként be­kapcsolódik a politikai erők játékába és a szocializmus el­lenségeinek ellenforradalmi ter­veiben fegyverré válik. A burzsoá nacionalizmus Csehszlovákiát a nemzeti ka­tasztrófa felé hajtotta. A cseh­szlovák nép egyedül a szocia­lista országok internacionalis­ta segítségével hárította el az ellenforradalmi összeesküvés veszélyét — olvassuk a Nová Myslben. Emlékezés a Sarlóra A Tvorba legutóbbi számá­ban Ján Poniöan emlékezik visz­sza a Sarló néven ismert cseh­szlovákiai magyar haladó moz­galomra. A mozgalom keletke­zésének ismertetése után Poni­Can pozitív tényként említi: a Sarlósok érdeme, hogy akkor bebizonyították, hogy a szocio­gráfiai kutatást szervezetten, tudományos alapon kell végez­ni. Idézi a Sarló kongresszu­sán (1931) rendezett szociofo­to-kiállításon elmondott beszé­dét is, amelyben a többi közt kijelentette: „Elsősorban az em­bertelen valóság megszünteté­séért folyó harc köt össze ben­nünket, s arra kérem Ünöket, hogy ebben a harcban, a szlo­vák és magyar értelmiség kö­zös harcában, támogassanak bennünket." Az embertelen va­lóságot a kiállított fényképek dokumentálták. Cikke végén Poničan megállapítja: A Sarló­mozgalommal a szlovákiai ma­gyar értelmiség jelentkezett a szocializmus és az internacio­nalizmus eszméihez. Legalább három gyermeket! Érdekes beszélgetést közöl a Kvéty képes cseh hetilap dr. Miroslav Vojtával, a prágai Anyavédelmi Intézet főorvosá­val és dr. Karel Bálák nőgyó­gyásszal a családtervezésről, az abortuszról és az örökbefoga­dásról. A két orvos idevágó megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze: Ha a két gyermek közt nagy a korkülönbség, ők is úgy nő­nek fel, mintha egykék lenné­nek., Legalább három, gyermek szükséges ahhoz, hogy hatással legyenek egymás nevelésére. A mikroközösségük adta kölcsö­nös kapcsolatok, összeütközé­sek, az összuralom fejlesztésé, a kollektíva tiszteletben tartása, mind olyan tényező, amelyek szilárd kapcsolatokat teremte­nek a gyermekek közt s később pozitív hatással vannak jelle­mük kialakulására — olvassuk a Kvétyben. Megállapították azt is, hogy a többgyermekes csa­lád manapság a magasabb élet­színvonalat is jelzi. Az ilyen családoknál rendszerint már megvan a modern berendezés, a jégszerkény, a tv-készülék, gépkocsi, a víkendház stb. örvendetes jelenség Prágában, hogy az utóbbi időben egyra több az olyan anyák száma, akik készek megszülni harma­dik vagy negyedik gyermekü­ket. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a családtervezésre jó hatást tett a szüléskor nyúj­tott segély összegének emelése és a kétéves anyasági sza­badság bevezetése. Egy idő múl­va ezek az előnyök is természe­tesnek fognak tűnni, de tény, hogy az anyasági szabadság meghosszabbítása fontos ténye­ző a népszaporulat emelkedése szempontjából — jelentette kl dr. Bálák. A családtervezés szempontjá­ból a lakáskérdés fontos körül­mény, de nem döntő kérdés. Azonban- még ma ls sok házas­pár gondolkodik úgy, hogy a házasság elején elsősorban az autóra, víkendházra kell töre­kedni, s ezután jöhet a család. De egyre többen ismerik fel, hogy a családalapítást nem le­het évekig halogatni. A cikkből megtudjuk, hogy vannak esetek, amikor az anya különféle okok miatt nem tudja vállalni gyermeke felnevelését és egyetért a gyermek örökbe adásával. Manapsáe nehéz így gyermeket szerezni, főieg a fiú­gyermek iránt nagy az érdek­lődés. Amikor a klinikákon megállapítják, hogy egészségi okokból nem hajtható végre az abortusz, javasolják az anyá­nak, szülje meg gyermekét s utána adja örökbs. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy az ilyen eseteknek több mint a fe­lében az anyák megváltoztatják eredeti szándékukat és megtart­ják gyermeküket. EZ A BIZALOM KÖTELEZ MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK SIKERE

Next

/
Oldalképek
Tartalom