Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-04 / 287. szám, szombat

SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1971. december 4. SZOMBAT BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLYAM 287. szám Ára 50 fillér Ülés* tartan a CSKP Központi Bizottsága AZ ÉLET IGAZOLTA A PÁRT POLITIKAI IRÁNYVONALÁNAK HELYESSÉGÉT A beszámolót Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára terjesztette elo Az ülés elnökségének egy része. Az első sorban jobbról: G. Husák, L. Štrougal és L. Svoboda elvtárs. (CSTK felvétel) (CSTK) — A prágai vár Spanyol-termében de­cember 3-án ülést tartott Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága. A CSKP KB elnökségének a választások eredményéről, továb­bá a párt, valamint a képviselőtestületek legkö­zelebbi feladatairól szóló jelentését Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára terjesztette elő. Az ülésen jelen voltak a CSKP KB osztályve­zetői, az SZLKP KB titkárai, a CSKP KERB veze­tői, a komn._nista miniszterek, a szövetségi kor­mány kommunista tagjai és más állami funkcio­náriusok, valamint a tömegtájékoztatási eszközök képviselői. A tanácskozást Ľubomír Štrougal, a CSKP KB elnökségének tagja nyitotta meg és vezette. A Központi Bizottság megválasztotta a munka­bizottságokat. A javasoló bizottság tagjai voltak: Alois Indra, Peter Colotka, Vladimír H a j ­k o, Václav H o r á č e k, Radko K a s k a, Josef K o r C á k, Miroslav M a in u 1 a, Helena M a t a ­šovská, Karel Novák, František Oldrich, Václav P á n e k, Josef P ŕ i b y 1, Juraj Var­holik elvtársak és Milada Vévodová elv­társnő. A sajtóbizottság tagjai voltak: Oldrich Švest­k a, Miroslav Moc, Štefan Maršal és Leo­pold K o v a 1 č í k elvtárs. Gustáv Husák elvtárs beszé­dében kimerítően értékelte a választások előkészítését és eredményeit. Az 1971. évet a CSKP és az egész társadalom munkájában elért nagy sikerek évének mondhatjuk. Ez az év változást hozott az embereknek a párt politikája iránti magatartásá­ban, nézeteikben, ami végezetül a választásokban is megnyilvá­nult. A választások s a választá­sokat megelőző egész időszak a pártnak, a munkásosztálynak és az egész dolgozó népnek, a szocializmusnak győzelme Cseh­szlovákiában. Ugyanakkor sú­lyos csapás a hazai és a kül­földi revizionisták, az antiszo­cialista erők számára. A vá­lasztásokat és lefolyását, vala­mint a választások eredményeit nemcsak mi értékeljük ilyen módon, hanem szocialista bará­taink is. A gyakorlatban beigazolódott, hogy a CSKP Központi Bizott­ságának 1969—1971-i politikai irányvonala helyes. A Központi Bizottság ebben az időszakban elsősorban a párton belüli problémákat ol­dotta meg következetesen. Az 1969. évi májusi realizációs irányelvében világosan prokla­málta a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elveihez való tántoríthatat­lan hűséget. Egyértelmű állás­pontot foglalt el a válságos években Csehszlovákia bel- és külpolitikai fejlődésével kap­csolatban. A párt és a nép sikereiben, vagy balsikereiben rendkívüli szerepet játszott az a tény, hogy a párt vezetősége miként veti fel és miként értelmezi a marxi—lenini elvhűség és szi­lárdság, valamint a politikai művészet kérdéseit. Miként tud­ja a párt elemezni a helyzetet, kitűzni a célokat és az idősza­kokat, milyen módon tudja tü­relmesen megnyerni és meg­győzni a tömegeket, hogyan tudja őket vezetni és mozgósí­tani a szocialista célkitűzések elérésére, miként oldja meg a koncepciós jellegű kérdéseket, vajon operatív és rugalmas-e a munkában. A Központi Bizott­ság nem vágott elébe a párt és a társadalom reális lehetőségei­nek, egyben azonban nem ha­lasztgatta az érett problémák megoldását következetesen, in­gadozás nélkül harcolt az ellen­séges erőkkel és irányzatokkal. A gyakorlat bebizonyította — főleg a kongresszus és a vá­lasztások előkészítése alkalmá­val, de egyben a mindennapi életben is — a Központi Bi­zottság taktikai eljárásának he­lyességét. Nem hagyta magát félrevezetni sem az álforradal­mi frázisoktól, sem a szektás irányzatoktól, nem gyengült küzdelme a jobboldali és az an­tiszocialista erők ellen vívott harcban. Csehszlovákia Kommunista Pártjának az 1969—1971-es években sikerült megformálnia a szilárd és egységes vezetősé­get, amely az időszak igényes feladatainak színvonalán állt. A párt mérhetetlen politikai, szervezési és propagációs-agitá­ciós munkát végzett. Újra tanú­jelét adta erejének, önbizalmat, a néptömegekben pedig tekin­télyt szerzett. A pártba újra visszatért a lendület, a lelke­sülés és a harckészség, mégpe­dig olyan mértékben, amilyet a pártban már régen nem tapasz­taltunk. A párt az emberek milliói elé konkrét eredményekkel lépett, amelyeket a politikai élet kon­szolidálásában és szervezettsé­gében értünk el. Közgazdasági téren elért sikerekkel, az élet­színvonal terén és más szaka­szokon elért eredményekkel. A dolgozók milliói meggyőződtek arról, hogy a párt a programo­kat nem csupán előterjeszti, hanem ugyanakkor igen konk­rétan realizálja őket, hogy a szavak után felelősségteljes tet­tek következnek. A dolgozók millióinak ez a személyes ta­pasztalata játszotta az egyik legdöntőbb szerepet a széles néptömegek magatartásának ki­alakításában. A párt két és fél éves inten­zív küzdelme után a polgárok bizalmának megnyerésére, a a becsületes dolgozók támoga­tásának megszerzésére igyeke­zett, bonyolult harcot vívott az emberek tudatáért. Ki kellett küszöbölni azt a revizionista salakot, amely az évek folya­mán, és nem csupán 1968-ban lerakódott a nép tudatában. Eb­ben a küzdelemben megmutat­kozott, hogy népünkben mélyen gyökereznek a szocializmus, a hazafiasság és az internaciona­lizmus eszméi, elgondolásai. A párt védelmezte a forradal­mi, az osztályigazságot, a társá­ra F oly tatás a 2. oldalon) U Figyelemreméltó haladás" Végső szakaszukba jutottak a tranzitforgalomról szóló tanácskozások Berlin — A négyoldalú berli­ni egyezmény kiegészítéséről a két német állam között folyó tárgyalásokat pénteken minden szinten tovább folytatják. A bonni küldöttség a péntekre vir­radó éjszakát az NDK fővárosá­ban töltötte, mivel az esti ülés 23,30 óra körül fejeződött be. Csütörtökön este a két kül­döttség megegyezése alapján a következő közleményt adták ki: Dr. Michaei Kohl, az NDK mi­niszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a szövetségi kancel­lári hivatal államtitkára kül­döttségeik kíséretében csütörtö­kön az esti órákban folytatták tárgyalásaikat az NDK és Nyu­gat-Berlin közti tranzitforga­lomról és az NDK és az NSZK közötti közlekedési szerződés­ről. Az újabb haladás következ­tében mindkét küldöttség veze­tője megállapította, hogy elér­keztek a tranzitforgalomra vo­natkozó megállapodásról foly­tatott tárgyalások végső szaka­szába. A késő éjszakai órákban a tárgyalások színhelyét elhagy­va Bahr államtitkár újságírók­nak kijelentette, hogy „figye­lemre méltó haladást" értek el és nem ok nélkül szerepel a közvéleményben a „végső sza­kasz" kifejezés. Kohl államtit­kár azt mondotta, hogy elége­dett az eredménnyel. Hozzátet­te: az utolsó tollvonások még nem történtek meg, de pénte­ken „néhányat közülük" bizo­nyára megtesznek. Pénteken további ülést tartot­tak az NDK és a nyugat-berlini szenátus megbízottai ls a nyu­gat-berlini lakosok NDK-beli lá­togatásainak és a város két ré­sze közti területkiigazításoknak a kérdésében. Ezeknek a meg­beszéléseknek lefolyása lassúbb ütemű. Még vannak fontos, nyi­tott kérdések, s egyelőre nincs kilátás a tárgyalások befejezé­sére. Süivosbodik az iniHai—pakisztáni viszály Nagyszabású hadmüveletek a két ország között Delhi — Az indiai rádió pén­tek reggeli jelentése szerint a pakisztáni tüzérség ismét lőtte Tripura állam fővárosát, Agar­talát, amely ellen csütörtökön a pakisztáni légierő vadászbom­bázói intéztek támadást. Agar­tala körzetében 14 órás kijárási tilalmat rendeltek el, az indiai légiforgalmi társaság gépei pe­dig egyenlőre nem szállnak le a város repülőterén. Indira Gandhi miniszterelnök­asszony pénteken Calcuttába utazott, majd körútat tesz a ke­let-pakisztáni határvidéken. A nyugati hírügynökségek az in­diai kormányfő csütörtöki be­szédére visszatérve megállapít­ják, a beszéd hangneme tükröz­te: az Új-Delhl kormány felad­ta azt a reményét, hogy konf­liktust diplomáciai úton is meg lehet oldani. Az Agartala ellen intézett pakisztáni légitámadás tovább fokozta azt a válságot, amely márciusban a pakisztáni hadse­reg kelet-pakisztáni beavatko­zásával indult el. Ravalpindi — Pakisztáni ka­tonai körök szerint India a ha­tár hét pontján indított táma­dást a péntekre virradó éjszaka. Az akcióban állítólag három hadosztály vesz részt. A hír el­lenőrizhetetlen, a hírügynöksé­gek azonban emlékeztetnek ar­ra, hogy az indiai hadsereg ke­leti parancsnoksága a csütörtö­ki pakisztáni légitámadás után utasítást kapott az ellenakció megkezdésére. Pakisztáni köz­lés szerint az indiai egységek elsősorban a repülőtereket tá­madják. Ellentmondásos hírek érkez­nek a pakisztáni belső politikai válság megoldásáról is. Bhutto, a pakisztáni néppárt elnöke cá­folta azt a korábbi értesülést, hogy megegyezett volna az egyesült koalíciós párt vezető­jével. Bhutto pénteken ismét ta­lálkozik Jahja Khan pakisztáni elnökkel. Washington — Az amerikai külügyminisztérium szóvivője óvatos hangú nyilatkozatban kommentálta az indiai szubkon­tinensen kialakult helyzetet. Mint mondotta, Indira Gandhi csütörtöki beszédét egyelőre nem tekintik „negatív vagy el­utasító válasznak" Nixon koráb­bi levelére. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok „ag­ressziónak" minősíti-e India magatartását, a szóvivő kijelen­tette, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között „nehéz lenne érté­kelni az indiai—pakisztáni ha­táron kialakult helyzetet". Utalt azonban arra, hogy a fegyverszállítási embargót azért rendelték el, „mert az indiai csapatok átlépték a kelet-pa­kisztáni határt". Peking — Az Oj-Kína hír­ügynökség éles kirohanást in­tézett India ellen és közvetve még a Szovjetuniót is megvá­dolta azzal, hogy támogatja In­diát, amely „Kelet-Pakisztán bekebelezésére törtekszik". A kínai nyilatkozat nyíltan „ag­resszornak" minősíti az indiai kormány magatartását. Szadat elítéli az USA közel-keleti politikáját Kairó — „A Szovjetunió az egyiptomi nép hű barátja, aki­től önzetlen gazdasági, politi­kai és katonai segítséget ka­punk" — jelentette ki Anvar Szadat egyiptomi újságbírók előtt. Mint a TASZSZ hírügynök­ség beszámol a sajtóértekezlet­ről, Szadat elnök elítélte az Egyesült Államok közel-keleti politikáját, melyek azt a célt szolgálják, hogy fedjék az izrae­li kormányt és ösztönözzék az arab országok elleni agresszió­ra. Szadat elnök szerint Egyip­tomra kettős feladat vár: az Izrael elleni harc és a korszerű állam kiépítése. Kairó — Mohamed Heikal, az Al Ahram című kairói lap fő­szerkesztője szokásos pénteki vezércikkében a Teli-gyilkosság­gal foglalkozott. A cikk szerint a jordániai miniszterelnök kairói látogatá­sa „indokolatlan provokáció" volt az arab közvéleménnyel és a palesztinokkal szemben, akik őt tartották felelősnek a jordániai vérfürdőért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom