Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-19 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

Űj elnök a város élén GAZDAG MOLT, BÍZTATÓ TÁVÚTOK A krónikások feljegyzései szerint „Királyhelmec már a honfoglaló Árpád vezér idejében állandó település volt, de lakott hely volt annak előtte is." Igen sok gazdája volt, s ebből az időből csak a mai „Csonka-vár" maradt meg. Mindennél sokkal jelentősebb az a tény. hogy a várrom alatt elterülő város már a NOSZF hatására kibontakozó, majd terebélyesedő bodrogközi munkásmozgalom központja lett, s forradalmi jellegét csak öregbítette a felszabadulást követő időszakban a falvak szocializálásának szervezése, irányítása terén tanúsított fontos szerepe. Az elsők között alakultak meg itt — országos viszonylatban — a közös gazdaságok már 1949-ben, majd az ötvenes évek elején. Nem ment ez könnyen, rengeteg energiát, türelmet követelt az akkori vezetőktől. Ezt az úttörőmunkát innen a városból szervezték, végezték a területi átszervezésig működő Kráf. Chlmec-1 (Királyhelmec) járási szervek. Tudatosan elevenítem fel ezt az időszakot, mert 1960 után, sok-sok éven át hangoztatták számosan a város, sőt a volt járás lakosai közül, hogy a járásvezetők nem törődtek a járási székhely fejlődésével. Szeretnénk ennek a „meddő vitának" lezárásához hozzájárulni, s az igazság kedvéért, ezen a helyen is kimondani: a városés falufejlesztés feltételei az ötvenes években nem voltak olyan kedvezőek, mint később. S aki legalább is egy kevés részt vállalt a szövetkezet alakításának, építésének nappalokat, éjjeleket igénybe vevő nehéz munkájából, jól tudja, abban az időben mindennél fontosabb volt, társadalmi feladatként adódott a nagyüzemi szövetkezeti gazdaságok létrehozása. Másra, konkrétan a járási székhely jelentősebb fejlesztésére, alig jutott idő és erő. Még az is ide kívánkozik, hogy az akkori járásvezetők: Bagos Béla, Gulyás Béla, Iván András, Kobák Ferenc, Lefkovics József és a többiek áldozatkész, kitartó munkája meghozta gyümölcsét. Bodrogköz falvainak új arculata is ezt példázza. Az említett vezetők egyikével — a felszabadulás óta állandóan vezető tisztségeket betöltő Gulyás Béla mérnökkel, a városi nemzeti bizottság új elnökével, Kráf. Chlmec (Királyhelmec) fejlődésének távlatairól beszélgettünk. — Gulyás elvtárs, a TrebiSovi Jnb alelnöki székét cserélte jel a vnb elnöki tisztségével, miután helybeli képviselővé választották. Gazdag tapasztalatai alapján, hogyan képzeli el az irányítása alatt működő vnb jövőbeni tevékenységét? — Először is szükségesnek tartom leszögezni, városunk a múltban, s annál inkább jelenleg, Bodrogköz gazdasági és kulturális központja. Ezt a szerepét feltétlenül tudomásul kell venni, Oj városnegyed — Szövetkezeti utca s ehhez mérten megteremteni szükségszerű és rugalmasabb fejlesztésének feltételeit. Én sem tagadhatom — nincs is szándékomban —, hogy a város eddigi fejlődésével, — hasonló városokéhoz viszonyítva — nem lehetünk elégedettek. Ez a lassú fejlődés törvényszerű következménye annak, hogy sem a városban, sem környékén — Čierna nad Tisou (Tlszacsernyő) átrakodóállomást kivéve — nem létesült olyan ipari üzem, amely elősegítette volna a munkaerő-foglalkoztatottság kívánatos rendezését. Állításomat hivatalosan dokumentált tényekkel támasztom alá. Például az 1966. évi 242. számú kormányhatározat városunkat és környékét nem véletlenül sorolta a kevésbé fejlett területek közé. Az 1962-ben végzett hivatalos felmérés szerint a munkahelyek száma városunkban 1770 volt, s az akkori elképzelések alapján 1980-ig legalább 970-nel kellene növelni. Ez a szám a megváltozott helyzethez viszonyítva ma már alacsony. A városban és környékén csaknem ötezer nő számára szükséges munkaalkalmat teremteni. Feltétlenül szükséges, hogy az új vnb a helyi szükségletekből fakadó programterv sikeres megvalósítására Irányítsa figyelmét, tevékenységét, és ehhez megnyerje a lakosság támogatását. Nagyon szeretnénk, ha annak a több mint tízezer embernek jelentős része, akik 1960-tól ebből a körzetből máshol kerestek munkalehetőséget, viszszatérnének és itthon, a családjúk közelében dolgozhatnának. — Tudomásunk szerint a város eddigi vezetői is „kilincseltek", igényelték a felsőbb szervek hathatósabb támogatását. — Ez valóban így van. Ennek alapján került sor például 1967. január 27-én a városban a Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság és a városi nemzeti bizottság tanácsának együttes ülésére, melyen konkretizálták, jóváhagyták a város és környéke fejlesztésének távlati tervét. Ennek teljesítése körül nem volt minden rendben. Viszont azt sem állíthatja senki, hogy ebben a városban semmi sem változott. Bizonyos fejlődést elértünk. A lakások száma 823-mal, a tantermek száma 28-cal növekedett. A vnb által kezelt állami vagyon értéke például 1963-ban 18,5 millió koronát tett ki, ami az elmúlt év végéig 39,6 millió Gulyás Béla mérnök koronára növekedett. Képtelenség lenne felsorolni Itt mindazt, amire szükség volt, és ami meg is van. Az igaz, többet vártunk, de nem siránkozhatunk. Jelenleg az a feladatunk, hogy megtaláljuk a fejlődés biztosításához vezető helyes és járható utat. A kerületi nemzeti bizottság tervezési osztálya ez év október 6-án elemezte városunk és környéke helyzetét, levonta a szükséges következtetéseket. Ennek lényege az, hogy támogatja, javasolja vidékünk iparosítását. Ennek központjává városunkat választotta. Tudomásom van arról, hogy a kerületi szervek javaslatukat a kormány elé terjesztették. Remélem, a központi jóváhagyás sem marad el. — A sok tennivaló közül melyeket tartja a legfontosabbaknak? — Néhányat felsorolnék. A legfontosabb feladat természetesen az állami beruházással építendő s 1973-ban üzembe helyezendő faátrakó, faosztályozó, majd az 1975-ben átadandó bútorgyár — dolgozóinak 60 százaléka nő lesz — időbeni üzemeltetésének biztosítása. A választási gyűléseken részt vevő lakosság tudomást szerezhetett mindazokról a városfejlesztési akciókról, melyek programtervünkben szerepelnek. Ezek közé tartozik a város kanalizációjának kiépítése, további 306 lakás, iskolák, autóbuszállomás, nyilvános illemhelyek, mosoda, tisztítóüzem, áruház, új városháza, utak, járdák építése, a kövilágítás felújítása, a szolgáltatási ház, sport- és fürdőtelep építésének befejezése stb. Nem kisebb feladat vár megvalósításra a jövőben a dolgozók életkörülményeinek, kulturális életének javítása terén. Feladat tehát van bőven. Bízom abban, hogy a lakosság segítségével sikerül megvalósítani terveinket, s ezáltal jelentősen meggyorsítani városunk sokrétű fejlődését... KULIK GELLÉRT Nekem Šafárikovo (Tornaija) mindig szimpatikus városka volt. Nem csak azért, mert Itt jártam iskolába, hanem azért is, mert szemtanúja voltam fejlődésének. Az egykori kockaköves piactér helyén ma takaros park található. A vásártéren üzemek, lakóházak állnak. A ruhagyár ma már több mint 800 embernek biztosít munkalehetőséget. A területi átszervezésig járási székhely volt. Később egyesült a szomszédos Králikkal (Királyi), ez évben Starňával (Sajószárnyával) és Behyncével (Bejével). — Az egyesítés még szeptemberben megtörtént — mondja Csizi János, aki a múlt választási időszakban a vnb titkára volt, s az idei választásokon ismét a vnb és a jnb képviselőjévé választották meg. — Az élet diktálta az integrációt. Ugyanis az említett községek szövetkezetei még január 1-én „összeházasodtak". így ma városunknak 6,5 ezer lakosa van. A választásokon 45-tagú vnb-ot választottunk meg, s közösen dolgoztuk ki a választási programot is. — Hogyan valósítják meg az ügyintézést? — kérdezem. — Bején és Sajószárnyán továbbra is megmaradt az egykori hnb irodája. Hetente kétszer tartunk fogadónapot, de ha a szükség megkívánja, háromszor is kimegyünk. Igen sokat várunk az alakulófélben levő polgári bizottságoktól. Tornaija életében tehát új fejezet kezdődött. Egyeseknek ez egy kicsit furcsa, a vnb-nek viszont nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy az indulás a lehető legsikeresebb legyen. Annál is inkább, mivel az első ülésére december 17-én került sor. — Erre az ülésre jól fel kell készülnünk — mondja. Itt választjuk meg a tanács és az állandó szakbizottságok, valamint a polgári bizottságok elnökeit. Ezen az első ülésünkön részletesen megvitatjuk az előttünk álló feladatokat, amelyek a Nemzeti Front választási programjából és az ötéves tervből adódnak. Halványkék fedelű füzetet vesz elő, majd így folytatja: — Igen fontos a vízvezeték és a szennycsatorna építésének folytatása. Erre a célra az elkövetkező években a terv 13,5 millió koronát irányoz elő. Kérdés, idejében kapunk-e kivitelezőt. Ugyanis nem csak a régi városrészekről van szó, hanem a „Déli" lakótelepről is — ahol 830 lakás, iskola és más középület épül majd fel —, ahol közművesítés nélkül nem tudunk mit kezdeni. Bízom abban, hogy a felsőbb szervek segítségünkre lesznek. A városban ez évben mintegy 100 lakást adnak . át rendeltetésének, mégis mint szerte az országban, kevés a lakás. Mintegy nyolcvanan szövetkezeti lakásra, 86-an pedig állami lakásra várnak. — Az ötéves terv éveiben az egyéni építkezésen kívül száz lakás épül csupán — ennek elsősorban is a közművesítés lemaradása az oka. A magánépítkezést szándékozunk szorgalmazni. Az egykori laktanya alatt villanegyedet létesítünk. A sajószárnyai és a bejei városnegyedben is előkészítjük az építkezési telkek parcellázását. Ezenkívül az efsz Tornaiján és Bejében 6—6 lakásos házat épít. Az állami gazdaság is 25 lakás építésével számol. Ezek szeretnénk ha a vasút mentén — Sajószárnya és Tornaija közt — épülnének fel, így a köztük levő rés az út egyik oldalán beépülne, illetve Sajószárnya összeépülne Tornaijával. Készül az új, 23 tantermes iskola terve is. Erre igen nagy szükség van, mivel a környező falvak gyerekei ide járnak iskolába. A meglevő tantermek túlzsúfoltak, váltakozó tanítással. A királyi városrészben 13,5 millió korona ráfordítással jövőre szociális otthon építését kezdik meg a magukra maradt öregek számára. A város új temetőjében 1972-ben készül el a halottasház is. — Városunkban nagy hagyománya van a „Z" akciónak. Így épült fel a ma már járásszerte jól Ismert fürdőmedence is. Most úgy tervezzük, hogy mellette az állami szervek és a lakosok segítségével egy pionírtábort létesítünk. Az itt üdülő fiatalok megtanulnának úszni. Számolunk olyan lehetőséggel is, hogy csereakciókat szervezünk a hegyvidéki városokkal, illetve járásokkal. Az ő gyermekeik nyáron, a mieink télen tölthetnének egy-két hetet fürdéssel, illetve sízéssel — mondja Csizi elvtárs. Az említett akció keretében építjük fel a szabadtéri mozit is. Régi vágya a tornaljaiaknak egy sporttelep építése. A vasúton túl, a gőzmalom mellett, évekkel ezelőtt hozzá is fogtak a munkálatokhoz. Aztán minden abbamaradt... A brnói Potravino-projekt dolgozói az utolsó simításokat végzik egy korszerű sporttelep tervén, amelynek. első részét 1973-ban Zoltánkert alatt kezdik meg Z-akció keretében. Tovább folytatják a járdák és az utak építését. Az ötéves terv éveiben az utóbbira a tornaijai városrészben 550 000, a sajószárnyaiban 650 000 és a bejeiben 300 000 koronát fordítanak. Nem kevesebb mint 260 000 koronát irányoznak elő a polgári ellátottság megjavítására is. A Jednota a B. Némcová utcában éttermet és üzleteket épít. Az 1971—1973-as években 1 483 000 koronát fordítanak az állomási vendéglő átépítésére. Mindezt a választási program tartalmazza éppúgy, mint az egyes üzemek fejlesztését. Ha elkészül a ruhagyár pavilonja — a lemaradás kb. 1 év már most —, akkor az 1970-es évhez viszonyítva a termelés 28. százalékkal növekedik. Az új téglagyár üzembe helyezésének ideje 1974. Az alkalmazottak száma csupán 41-el növekedik, de a termelés 14 millió tégláról 50 millió téglára. Kibővítik az egykori GTÁ-t, ahol a Kovohron kisipari szövetkezet az autók generáljavítását végzi. — Órákig sorolhatnám az egyes akciókat. Garázs épül az egészségügyi központ részére, s 1974-ben új gyógyszertár alapjait is lerakjuk, — mondja Csizi János. —• A feladatok nagyok. Ezeket megvalósítani csakis úgy tudjuk, ha képviselőink aktív munkát végeznek s a lakosság is segít. A választási program teljesítését lényegében már megkezdtük az üzemi klub alapkövének letételével. A siker, a jó munka érdekében a képviselők részére iskolázást készítenek elő. A néppel való beszélgetéseket, a nyilvános plenáris üléseket- tovább akarják fejleszteni, népszerűsíteni. Persze, a legtöbbet ér a képviselő és a választó személyes kapcsolata. Sok múlik azon is, hogyan tevékenykednek majd a polgári bizottságok. — A választási program teljesítését negyedévenként értékeljük, s ezzel természetesen a képviselők munkáját is. Annál is Inkább szükség van erre, mivel bekapcsolódunk a galántaiak által megindított országos mozgalomba, — mondja a vnb titkára. Sok-sok idő kell ahhoz, amíg az első ülés beszámolója, a jövő évi terv végleges formát ölt. A fáradságot azonban sem Tornaiján, sem másutt nem szabad sajnálni, mert ezzel az új képviselői testületek jó munkájának alapját rakjuk le. Mindjárt az első naptól, illetve üléstől arra kell törekedni, hogy minden képviselő konkrét feladatot kapjon. Az előttük álló feladatokat csakis így tudják maradék nélkül teljesíteni. NÉMETH JÄNOS