Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-19 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

Űj elnök a város élén GAZDAG MOLT, BÍZTATÓ TÁVÚTOK A krónikások feljegyzései szerint „Királyhelmec már a honfoglaló Ár­pád vezér idejében állandó település volt, de lakott hely volt annak előtte is." Igen sok gazdája volt, s ebből az időből csak a mai „Csonka-vár" maradt meg. Mindennél sokkal jelentősebb az a tény. hogy a várrom alatt elterülő város már a NOSZF hatására kibonta­kozó, majd terebélyesedő bodrogközi munkásmozgalom központja lett, s forradalmi jellegét csak öregbítette a felszabadulást követő időszakban a falvak szocializálásának szervezése, irányítása terén tanúsított fontos sze­repe. Az elsők között alakultak meg itt — országos viszonylatban — a közös gazdaságok már 1949-ben, majd az ötvenes évek elején. Nem ment ez könnyen, rengeteg energiát, türelmet követelt az akkori vezetőktől. Ezt az úttörőmunkát innen a városból szer­vezték, végezték a területi átszervezé­sig működő Kráf. Chlmec-1 (Király­helmec) járási szervek. Tudatosan elevenítem fel ezt az idő­szakot, mert 1960 után, sok-sok éven át hangoztatták számosan a város, sőt a volt járás lakosai közül, hogy a járásvezetők nem törődtek a járási székhely fejlődésével. Szeretnénk en­nek a „meddő vitának" lezárásához hozzájárulni, s az igazság kedvéért, ezen a helyen is kimondani: a város­és falufejlesztés feltételei az ötvenes években nem voltak olyan kedvezőek, mint később. S aki legalább is egy ke­vés részt vállalt a szövetkezet alakí­tásának, építésének nappalokat, éj­jeleket igénybe vevő nehéz munkájá­ból, jól tudja, abban az időben min­dennél fontosabb volt, társadalmi fel­adatként adódott a nagyüzemi szövet­kezeti gazdaságok létrehozása. Másra, konkrétan a járási székhely jelentő­sebb fejlesztésére, alig jutott idő és erő. Még az is ide kívánkozik, hogy az akkori járásvezetők: Bagos Béla, Gu­lyás Béla, Iván András, Kobák Ferenc, Lefkovics József és a többiek áldozat­kész, kitartó munkája meghozta gyü­mölcsét. Bodrogköz falvainak új arcu­lata is ezt példázza. Az említett vezetők egyikével — a felszabadulás óta állandóan vezető tisztségeket betöltő Gulyás Béla mérnökkel, a városi nemzeti bizott­ság új elnökével, Kráf. Chlmec (Ki­rályhelmec) fejlődésének távlatairól beszélgettünk. — Gulyás elvtárs, a TrebiSovi Jnb alelnöki székét cserélte jel a vnb elnöki tisztségével, mi­után helybeli képviselővé vá­lasztották. Gazdag tapasztalatai alapján, hogyan képzeli el az irányítása alatt működő vnb jövőbeni tevékenységét? — Először is szükségesnek tartom leszögezni, városunk a múltban, s an­nál inkább jelenleg, Bodrogköz gazda­sági és kulturális központja. Ezt a sze­repét feltétlenül tudomásul kell venni, Oj városnegyed — Szövetkezeti utca s ehhez mérten megteremteni szük­ségszerű és rugalmasabb fejlesztésé­nek feltételeit. Én sem tagadhatom — nincs is szándékomban —, hogy a város eddigi fejlődésével, — hasonló városokéhoz viszonyítva — nem lehe­tünk elégedettek. Ez a lassú fejlődés törvényszerű következménye annak, hogy sem a városban, sem környékén — Čierna nad Tisou (Tlszacsernyő) átrakodóállomást kivéve — nem léte­sült olyan ipari üzem, amely elősegí­tette volna a munkaerő-foglalkoztatott­ság kívánatos rendezését. Állításomat hivatalosan dokumentált tényekkel támasztom alá. Például az 1966. évi 242. számú kormányhatározat váro­sunkat és környékét nem véletlenül sorolta a kevésbé fejlett területek közé. Az 1962-ben végzett hivata­los felmérés szerint a munkahelyek száma városunkban 1770 volt, s az akkori elképzelések alapján 1980-ig legalább 970-nel kellene növelni. Ez a szám a megváltozott hely­zethez viszonyítva ma már alacsony. A városban és környékén csaknem ötezer nő számára szükséges munka­alkalmat teremteni. Feltétlenül szük­séges, hogy az új vnb a helyi szük­ségletekből fakadó programterv sike­res megvalósítására Irányítsa figyel­mét, tevékenységét, és ehhez meg­nyerje a lakosság támogatását. Na­gyon szeretnénk, ha annak a több mint tízezer embernek jelentős része, akik 1960-tól ebből a körzetből más­hol kerestek munkalehetőséget, visz­szatérnének és itthon, a családjúk kö­zelében dolgozhatnának. — Tudomásunk szerint a vá­ros eddigi vezetői is „kilincsel­tek", igényelték a felsőbb szer­vek hathatósabb támogatását. — Ez valóban így van. Ennek alap­ján került sor például 1967. január 27-én a városban a Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság és a városi nemze­ti bizottság tanácsának együttes ülé­sére, melyen konkretizálták, jóváhagy­ták a város és környéke fejlesztésé­nek távlati tervét. Ennek teljesítése körül nem volt minden rendben. Vi­szont azt sem állíthatja senki, hogy ebben a városban semmi sem válto­zott. Bizonyos fejlődést elértünk. A la­kások száma 823-mal, a tantermek száma 28-cal növekedett. A vnb által kezelt állami vagyon értéke például 1963-ban 18,5 millió koronát tett ki, ami az elmúlt év végéig 39,6 millió Gulyás Béla mérnök koronára növekedett. Képtelenség lenne felsorolni Itt mindazt, amire szükség volt, és ami meg is van. Az igaz, többet vártunk, de nem sirán­kozhatunk. Jelenleg az a feladatunk, hogy megtaláljuk a fejlődés biztosítá­sához vezető helyes és járható utat. A kerületi nemzeti bizottság tervezési osztálya ez év október 6-án elemezte városunk és környéke helyzetét, le­vonta a szükséges következtetéseket. Ennek lényege az, hogy támogatja, javasolja vidékünk iparosítását. En­nek központjává városunkat válasz­totta. Tudomásom van arról, hogy a kerületi szervek javaslatukat a kor­mány elé terjesztették. Remélem, a központi jóváhagyás sem marad el. — A sok tennivaló közül me­lyeket tartja a legfontosabbak­nak? — Néhányat felsorolnék. A legfon­tosabb feladat természetesen az álla­mi beruházással építendő s 1973-ban üzembe helyezendő faátrakó, faosztá­lyozó, majd az 1975-ben átadandó bú­torgyár — dolgozóinak 60 százaléka nő lesz — időbeni üzemeltetésének biztosítása. A választási gyűléseken részt vevő lakosság tudomást szerez­hetett mindazokról a városfejlesztési akciókról, melyek programtervünkben szerepelnek. Ezek közé tartozik a vá­ros kanalizációjának kiépítése, továb­bi 306 lakás, iskolák, autóbuszállomás, nyilvános illemhelyek, mosoda, tisztí­tóüzem, áruház, új városháza, utak, járdák építése, a kövilágítás felújítá­sa, a szolgáltatási ház, sport- és für­dőtelep építésének befejezése stb. Nem kisebb feladat vár megvalósításra a jövőben a dolgozók életkörülményei­nek, kulturális életének javítása te­rén. Feladat tehát van bőven. Bízom abban, hogy a lakosság segítségével sikerül megvalósítani terveinket, s ezáltal jelentősen meggyorsítani váro­sunk sokrétű fejlődését... KULIK GELLÉRT Nekem Šafárikovo (Tornaija) mindig szimpatikus városka volt. Nem csak azért, mert Itt jártam isko­lába, hanem azért is, mert szemtanúja voltam fejlő­désének. Az egykori kockaköves piactér helyén ma takaros park található. A vásártéren üzemek, lakó­házak állnak. A ruhagyár ma már több mint 800 embernek biztosít munkalehetőséget. A területi át­szervezésig járási székhely volt. Később egyesült a szomszédos Králikkal (Királyi), ez évben Starňával (Sajószárnyával) és Behyncével (Bejével). — Az egyesítés még szeptemberben megtörtént — mondja Csizi János, aki a múlt választási időszakban a vnb titkára volt, s az idei választásokon ismét a vnb és a jnb képviselőjévé választották meg. — Az élet diktálta az integrációt. Ugyanis az említett köz­ségek szövetkezetei még január 1-én „összeházasod­tak". így ma városunknak 6,5 ezer lakosa van. A vá­lasztásokon 45-tagú vnb-ot választottunk meg, s kö­zösen dolgoztuk ki a választási programot is. — Hogyan valósítják meg az ügyintézést? — kér­dezem. — Bején és Sajószárnyán továbbra is megmaradt az egykori hnb irodája. Hetente kétszer tartunk fo­gadónapot, de ha a szükség megkívánja, háromszor is kimegyünk. Igen sokat várunk az alakulófélben levő polgári bizottságoktól. Tornaija életében tehát új fejezet kezdődött. Egyeseknek ez egy kicsit furcsa, a vnb-nek viszont nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy az indulás a le­hető legsikeresebb legyen. Annál is inkább, mivel az első ülésére december 17-én került sor. — Erre az ülésre jól fel kell készülnünk — mondja. Itt választjuk meg a tanács és az állandó szakbizott­ságok, valamint a polgári bizottságok elnökeit. Ezen az első ülésünkön részletesen megvitatjuk az előt­tünk álló feladatokat, amelyek a Nemzeti Front vá­lasztási programjából és az ötéves tervből adódnak. Halványkék fedelű füzetet vesz elő, majd így foly­tatja: — Igen fontos a vízvezeték és a szennycsatorna építésének folytatása. Erre a célra az elkövetkező években a terv 13,5 millió koronát irányoz elő. Kér­dés, idejében kapunk-e kivitelezőt. Ugyanis nem csak a régi városrészekről van szó, hanem a „Déli" lakó­telepről is — ahol 830 lakás, iskola és más középü­let épül majd fel —, ahol közművesítés nélkül nem tudunk mit kezdeni. Bízom abban, hogy a felsőbb szervek segítségünkre lesznek. A városban ez évben mintegy 100 lakást adnak . át rendeltetésének, mégis mint szerte az országban, kevés a lakás. Mintegy nyolcvanan szövetkezeti la­kásra, 86-an pedig állami lakásra várnak. — Az ötéves terv éveiben az egyéni építkezésen kívül száz lakás épül csupán — ennek elsősorban is a közművesítés lemaradása az oka. A magánépítke­zést szándékozunk szorgalmazni. Az egykori lakta­nya alatt villanegyedet létesítünk. A sajószárnyai és a bejei városnegyedben is előkészítjük az építkezési telkek parcellázását. Ezenkívül az efsz Tornaiján és Bejében 6—6 lakásos házat épít. Az állami gaz­daság is 25 lakás építésével számol. Ezek szeretnénk ha a vasút mentén — Sajószárnya és Tornaija közt — épülnének fel, így a köztük levő rés az út egyik oldalán beépülne, illetve Sajószárnya összeépülne Tornaijával. Készül az új, 23 tantermes iskola terve is. Erre igen nagy szükség van, mivel a környező falvak gyerekei ide járnak iskolába. A meglevő tantermek túlzsúfoltak, váltakozó tanítással. A királyi város­részben 13,5 millió korona ráfordítással jövőre szo­ciális otthon építését kezdik meg a magukra maradt öregek számára. A város új temetőjében 1972-ben készül el a halottasház is. — Városunkban nagy hagyománya van a „Z" ak­ciónak. Így épült fel a ma már járásszerte jól Is­mert fürdőmedence is. Most úgy tervezzük, hogy mellette az állami szervek és a lakosok segítségével egy pionírtábort létesítünk. Az itt üdülő fiatalok meg­tanulnának úszni. Számolunk olyan lehetőséggel is, hogy csereakciókat szervezünk a hegyvidéki városok­kal, illetve járásokkal. Az ő gyermekeik nyáron, a mieink télen tölthetnének egy-két hetet fürdéssel, illetve sízéssel — mondja Csizi elvtárs. Az említett akció keretében építjük fel a szabadtéri mozit is. Régi vágya a tornaljaiaknak egy sporttelep építé­se. A vasúton túl, a gőzmalom mellett, évekkel eze­lőtt hozzá is fogtak a munkálatokhoz. Aztán minden abbamaradt... A brnói Potravino-projekt dolgozói az utolsó simításokat végzik egy korszerű sporttelep tervén, amelynek. első részét 1973-ban Zoltánkert alatt kezdik meg Z-akció keretében. Tovább folytat­ják a járdák és az utak építését. Az ötéves terv évei­ben az utóbbira a tornaijai városrészben 550 000, a sajószárnyaiban 650 000 és a bejeiben 300 000 ko­ronát fordítanak. Nem kevesebb mint 260 000 koro­nát irányoznak elő a polgári ellátottság megjavítá­sára is. A Jednota a B. Némcová utcában éttermet és üzleteket épít. Az 1971—1973-as években 1 483 000 koronát fordítanak az állomási vendéglő átépítésére. Mindezt a választási program tartalmazza éppúgy, mint az egyes üzemek fejlesztését. Ha elkészül a ruhagyár pavilonja — a lemaradás kb. 1 év már most —, akkor az 1970-es évhez viszonyítva a termelés 28. százalékkal növekedik. Az új téglagyár üzembe helyezésének ideje 1974. Az alkalmazottak száma csupán 41-el növekedik, de a termelés 14 millió tég­láról 50 millió téglára. Kibővítik az egykori GTÁ-t, ahol a Kovohron kisipari szövetkezet az autók gene­ráljavítását végzi. — Órákig sorolhatnám az egyes akciókat. Garázs épül az egészségügyi központ részére, s 1974-ben új gyógyszertár alapjait is lerakjuk, — mondja Csizi János. —• A feladatok nagyok. Ezeket megvalósítani csakis úgy tudjuk, ha képviselőink aktív munkát vé­geznek s a lakosság is segít. A választási program teljesítését lényegében már megkezdtük az üzemi klub alapkövének letételével. A siker, a jó munka érdekében a képviselők ré­szére iskolázást készítenek elő. A néppel való beszél­getéseket, a nyilvános plenáris üléseket- tovább akar­ják fejleszteni, népszerűsíteni. Persze, a legtöbbet ér a képviselő és a választó személyes kapcsolata. Sok múlik azon is, hogyan tevékenykednek majd a polgári bizottságok. — A választási program teljesítését negyedéven­ként értékeljük, s ezzel természetesen a képviselők munkáját is. Annál is Inkább szükség van erre, mi­vel bekapcsolódunk a galántaiak által megindított országos mozgalomba, — mondja a vnb titkára. Sok-sok idő kell ahhoz, amíg az első ülés beszá­molója, a jövő évi terv végleges formát ölt. A fárad­ságot azonban sem Tornaiján, sem másutt nem sza­bad sajnálni, mert ezzel az új képviselői testületek jó munkájának alapját rakjuk le. Mindjárt az első naptól, illetve üléstől arra kell törekedni, hogy min­den képviselő konkrét feladatot kapjon. Az előttük álló feladatokat csakis így tudják maradék nélkül teljesíteni. NÉMETH JÄNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom