Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-19 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

1971. december 19. A NAP kel — Bratislava: 7.45, nyugszik: 15.50 órakor. Košice: 7.29, nyugszik: 15.34 órakor. A HOLD kel: 9.02, nyugszik: 17.23 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK VIOLA — JUDIT nevű kedves olvasóinkat 1906-ban született LEO NYID ILJICS BREZSNYEV szovjet politikai vezető, az SZKP főtitkára. — 1956-bán halt meg OLÄH GUSTÁV építész és díszlettervező, univerzális műveltségű művész (szül.: 1901). Zsákbamacska? Szerkesztőségi postánkban az utóbbi Időben ugyancsak megszaporodtak a panaszos levelek. Olvasóinknak komoly kifogásaik vannak a közszükségleti cikkek minősége ellen. Ezekben a panaszokban új jelenség, hogy azoknak a hibáknak, melyekre olvasóink panaszkodnak, nagyon furcsa módon nincs gazdájuk; nincs az a szervezet, amely felelne értük. Állításunk igazolására Íme két példa. Kiss Lászlóné košicei olvasónk 410 koronáért csizmát vásárolt. Köztudott, hogy a női csizmákhoz pótsarokalátétet adnak. így tudta olvasónk is, és így szólt a csizmákhoz szóló utasítás is. Kellemetlen meglepetésben volt része, amikor egy hét múlva a sarokalátétet kl akarta cserélnL Kiderült ugyanis, hogy azokat a csizmákhoz elfelejtettek odatenni. Reklamációjára az üzletben azt felelték, hogy ezekhez a csizmákhoz ők sem kaptak pótaľátéteket, viszont megmondták, hogy panaszával forduljon a partizánskéi lábbeli nagykereskedelmi vállalathoz. Három hét múlva kapott is kétmondatos választ, melyben arról értesítik hogy panaszán nem tudnak segíteni, mivel nekik sincs egy darab pótsarokalátétük sem. Hogy hol szerezhetné be, arról — sajnos — mélyen hallgatnak, így most olvasónk ott áll az új, ám használhatatlan csizmájával. Capp Jánosné Calovói (Nagymegyer) olvasónk az ottani cipőüzletben egy krepszllon harisnyanadrágot vásárolt 55 koronáért. Otthon fel akarta próbálni, ám a harisnyanadrág a minta mentén azonnal fesleni kezdett. Azonnal visszavitte az üzletbe, ahol nem cserélték ki (ebben igazuk volt, mivel az előírások értelmében fehérneműt nem cserélnek ki), de nem voltak hajlandók elárulni a gyártó üzem nevét sem, hogy olvasónk panaszával oda fordulhatott volna. Itt van nálunk a harisnyanadrág tasakostul együtt, ám a gyártó vállalat nevét mi sem tudjuk felfedezni a tasakon, mivel minden törvényes előírást mellőzve, egyszerűen nincs feltüntetve. Törvényes előírás, hogy minden árucikken fel kell tüntetni a gyártó cég nevét. Ennek az elvnek minden téren érvényt kell szerezni, mert tűrhetetlen állapot, hogy a vásárló zsákbamacskát vásároljon megdolgozott pénzéért. (bátky) A következő mmaifiwKo * tartalmából A FÖ FORRADALMI ERÜK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK (G. Hiasz cikke) A szavakat a tettek kivetik A választások eredményei minden kétséget kizáróan népünknek a Nemzeti Front jelöltjeibe vetett bizalmát, valamint a párt és az állam politikájával valő egyetértését tükrözték. Ez a tény természetesen nemcsak a képviselőknek, hanem a politikai, a közigazgatási és a gazdasági tényezőknek a választók milliói iránti felelősségérzetét vonja maga után. Elsősorban ugyanis a vállalatok vezető dolgozóitól függ, milyen mértékben sikerül a XIV. pártkongresszus irányelvei értelmében az új választási időszakra vállalt, tehát kötelező feladatok, illetve az ötéves terv feladatainak a teljesítése. Az irányítással szemben támasztott fokozott igények következtében természetesen az egyénekkel, minden egyes dolgozóval szemben arányosan, munkabeosztásához mérten emelkednek az igények. Nem tűrhetjük, hogy a jövőben is akadjanak munkakerülők, vagy olyan dolgozók, akik elhanyagolják kötelességeiket. Ezért elengedhetetlen követelmény a teljesítmények és az azokért kifizetett bérek rendszeres ellenőrzése. Noha az idei gazdasági eredmények kielégítőek, mégsem lehetünk minden téren elégedettek. Még mindig helyénvaló a bírálat, melynek célja a hibák haladéktalan orvoslása, a fogyatékosságok gyors kiküszöbölése. Csak ily mpdon, a bírálat segítségével vethetünk véget a dolgozók közönyösségének és csak így leplezhetok le a munkaerőkben vagy akár a nyersanyagokban mutatkozó tartalékok, melyeket a kívülálló — az összeredmények láttán — sokszor észre sem vesz. A ki nem merített források és lehetőségek leleplezésében a vállalatoknak nagy segítségére lehetnek a szocialista versenyek különböző formái. A kollektívák tágjai nem tűrhetik meg soraikban a fluktuansokat, a henyélűket és a felelőtlen dolgozókat. A szocialista versenyek jóvoltából olyan jogosan bírált hibákra is fény derülhet, melyek kizárják a jobb eredményeket. A munka üteme, a feladatok teljesítése, valamint a tényleges teljesítményekért fizetett bérek tehát következetes ellenőrzést igényelnek. Ez ugyanolyan érdeke a népgazdaságnak, mint mondjuk a munkájukat pontosan végző dolgozók dicsérete és megjutalmazása. Ez az elismerés nem hiábavaló fáradság, nem is kárbaveszett anyagi áldozat. Bőségesen megtérül a dolgozók nagyobb munkakedve és lelkesedése folytán. Mire fektetik ezentúl a fő súlyt a vállalatok? A legfontosabb feladat — lakosságunk és a szocialista integráció követelményeinek a szem előtt tartásával —, a népgazdaság fellendítése, a termelés minőségének javítása. Kétségtelen, hogy ez a célkitűzés a tudományos-műszaki forradalom időszakában csak politikailag művelt, széles körű ismeretekkel rendelkező dolgozókkal valósítható meg. A további követelmény a termelés racionalizálása, de nem csupán a vállalati nyereség növelése érdekében, mert a szocializmusban a racionalizálás a dolgozókkal való szoros együttműködésen kívül szükségleteik és igényeik figyelembe vételét is feltételezi. A választások alkalmával szinte egyhangúlag a szocializmusra szavaztunk s ezzel a szocializmus sorsáért is felelősséget vállaltunk. Kötelességünk tehát segítő kezet nyújtani az akadályok mielőbbi eltávolításához. KARDOS MÁRTA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kapuzárás előtt Kissé tán korai megvonni az Egyesült Nematetek Szervezete idei ülésszakának mérlegét. Annak ellenére, hogy a tagországok küldöttségei néhány nap múlva elhagyják a világszervezet székhelyét, az elfogadott dokumentumok, határozat-tervezetek gyakorlati megvalósulásáig még hosszú út vezet. Tény azonban, hogy az ENSZ idei ülésszakának napirendjén valóban komoly, a nemzetközi politikai élet súlyponti kérdései szerepeltek. A közgyűlés, valamint a világszervezet egyes bizottságai aránylag bő teret szenteltek a leszerelés kérdéseinek, ezen belül is a vegyi és biológiai tömegpusztító eszközök gyártása eltiltásának, illetve a meglevő készletek megsemmisítésének. Vitathatatlan ugyanis, hogy a genfi leszerelési értekezleten bizonyos előrehaladást sikerült elérni ebben a vonatkozásban, az egyes nagyhatalmak álláspontja közelebb került egymáshoz. A szóban forgó egyezmények végső kidolgozásának folyamatát, a hatékony ellenőrzéssel összefüggő problémák megoldását azonban gyorsabb ütemben lenne szükséges tető alá hozni. Sok sző enrett az idei közgyűlésen a neokolonializmus felszámolásáról és ezzel kapcsolatban néhány ENSZ-tagállam apartheid politikájáról is. Kétségtelen, hogy ebben a tekintetben az ENSZ különösképpen szigorú határozatokat, dokumentumokat fogadott el a múltban, viszont a világszervezet néhány tagja nem hajlandó betartani az említett dokumentumokban foglalt szankciókat. Példaként a dél-afrikai fajüldöző rezsimeknek nyújtott anyagi és katonai támogatást említhetnénk, többek között azt a tényt, hogy Nagy-Britannia, a Biztonsági Tanács állandó tagja kétes értékű alkuba bocsátkozott Smith rendszerével, következésképp egy követ fúj a rhodesiai fajüldözőkkel. A közgyűlésnek korántsem sikerült egységes álláspontra helyezkednie az indiai—pakisztáni konfliktus kérdésében. Miután a Biztonsági Tanács — főként az Egyesült Államok manőverezésének köszönhetően — a világszervezet közgyűlése elé bocsátotta a kérdést, az mindössze megismételte a tűzszüneti felhívást, a fegyvernyugvást nem kötötte össze a politikai rendezés szükségességével. Nos, az indiai—pakisztáni viszály ismét a Biztonsági Tanács elé került, s pillanatnyilag úgy tűnik, mintha a problémakör megoldásában sikerült volna némi előrehaladást elérni. Pozitíven értékelhető azonban az ENSZ közgyűlésének az állásfoglalása a közel-keleti válság ügyében. Az éles vitát követően olyan határozat született, amely hitet tesz a Biztonsági Tanács 1987. november 22-i állásfoglalása mellett, sőt Jarring missziójának felújítását helyezi kilátásba. Tán hangsúlyoznunk aem kellene; Tel Aviv számára ez a döntés nem éppen kedvező, arról nem is szólva, hogy Egyiptom ismét kijelentette, hajlandó maradéktalanul eleget tenni a Biztonsági Tanács határozatának. Tagadhatatlan, hogy a közel-keleti válsággal összefüggő kérdések megoldása — tekintettel Szadat egyiptomi elnök és általában a kairói politikai vonalvezetés következetességére —* aligha tűr halasztást. Lehetséges azonban, hogy a világszervezet közgyűlésének az állásfoglalása az eddigi koncepció revíziójára készteti mind Izraelt, mind az Egyesült Államokat. Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának értékelésére még vi*zszatérünk. Viszont már most leszögezhetjük, hogy a világszervezet több fontos kérdésben hozzájárult a problémák megoldásához. BALOGH P. IMRE A CSKP KB elnökségének tagjai: Gustáv Husák, Ľubomír Štrougal és Josef Kempný, hétfőn Prágában fogadták az észak-csehországi barnaszénmedence dolgozóinak küldötteit, akik bejelentették, hogy teljesítették a szénfeftés állami tervét ČSTK felvétele Rainer Barzel, a CDU/CSU parlamenti csoportjának vezetője, a CDU elnöke hivatalos látogatáson a szovjet fővárosban tar' tözkodott. (CSTK — TASZSZ) Az NDK fővárosában parafálták annak az egyezménynek a szövegét, amely a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi köztársaság közötti tranzit-forgalom kérdéseit szabályozza. (CSTK — ZB) E heti karikatúránk Finom falat Nagy-Britannia lakossága és a szakszervezetek egyre erőteljesebben ellenzik a tory-kormány közös piaci politikáját.