Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-12 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

Új előírások az ipari tanulók képzésérő! A Szlovák Szocialista Köz­társaság 1971/11 sz. hirdet­ménye 1971. március 2-tól kezdődő hatállyal újra sza­bályozza az ipari tanulók képzését (szakmai tanul­mányt). Ez a hirdetmény szabályozza az ipari tanulók nevelésének megszervezését is. A szervezetek és munka­adó vállalatok az ipari ta­nulókat az egyes szakmák­ban (tanulmányi szakokban) nevelik. A hirdetmény mel­léklete tartalmazza a szak­mák felsorolását, a szakma rövid leírását, a tanulmányi időt (külön azok számára, akik teljes általános közép­fokú iskolai nevelésben ré­szesültek), valamint meg­szabja, hogy a szakképzés során egy mester hány ipari tanulót oktathat. A hirdet­mény a következő 16 fő ta­nulmányi csoport keretén belül közel 300 szakma kita­nulásának feltételeit sorolja fel: bányászat, kohászat, ké­mia, gép- és fémmegmunká­lás, elektrotechnika, építé­szet, építőanyagok, kerámia és üveggyártás, fafeldolgo­zás és hangszerkészítés, nyomdaipar, papírfeldolgo­zás, filmezés és fényképé­szet, textil- és ruhakészítés, bőrfeldolgozás és cipőgyár­tás, élelmiszeri irányzatok, mező- és erdőgazdaság, köz­lekedés és távközlés, keres­kedelem, vendéglátóipar és egyéb nem termelő szolgál­tatások, valamint kézi ipar­művészeti termelés. A hirdetmény szabályoz­za, hogy a rokon szakma ta­nulói idejéből egy más szak­ma tanulásánál mennyi időt lehet beszámítani, ugyancsak szabályozza, hogy a nem teljes szakközépiskolai ta­nulmányokból mennyit lehet az ipari tanulói időbe be­számítani. így pl. a szakkö­zépiskola első évfolyamának elvégzése nem számítható be, de annak aki a rokon irányzatú szakközépiskolán két évfolyamot végzett, és a szaktantárgyakból legalább elégséges eredményt ért el az ipari tanulói szakmában, egy évfolyamot beszámíta­nak. A szakközépiskola há­rom évfolyamát — hasonló feltételek mellett — úgy te­kintik, mintha az előírt ipari tanulói időből két évfolya­mot végzett volna. Az olyan ipari tanulónak, aki a rokon irányzatú szakközépiskola négy évfolyamát végezte el, a szaktantárgyakból leg­alább elégséges eredmény­nyel, három évet ismernek el az ipari tanulói időből, de záróvizsgát csak akkor te­het, ha legalább egy évi munkaviszonyban elsajátítot­ta a szakmában a tanterv által előírt jártasságot. Az említett szakközépisko­lai tanulmány'o-k elégtelen eredménnyel való elvégzffse esetén az említett idők csak a megfelelő különbözeti vizs­gák eredményes letétele alapján ismerhetők eU Az ipari tanulók nevelését iparitanuló-intézetekben, tanulói központokban, vagy a munkaadó vállalat megfe­lelő külön munkahelyein, internátusokban végzik. Az elméleti nevelés folya­matosan, vagy kivételesen, váltakozó időszakokban vé­gezhető. Az egész évi taní­tás esetében az elméleti és gyakorlati oktatás rendsze­resen váltakozik. Azok az ipari tanulók, akik az 1970/71. iskolai év­ben a II. illetve a III. év­folyamot végezték, tanulmá­nyaikat a korábbi előírások és feltételek szerint fejezik be. Dr. FÖLDES JŰZSEF SZOBANÖVÉNYEK Milyen ruhákat viseltünk az idén? Az Idén sokkal nagyobb gondot fordítottunk öltöz­ködésünkre, mint máskor. Még a legegyszerűbb ruhát ls mindig valamilyen ízlé­ses csekélység díszíti. Érde­kesek a széles, buggyos, többnyire mandzsettával végződő ruh.aujjak, melyek­hez hasonlót 1900-ban déd­anyáink viseltek. De a rö­vid ujjakon is gyakori" a mandzsetta, bar nem min­den esetben elengedhetet­len kelléke a ruhának. A sima ruhaujjakat kézimun­ka, csipke, vagy pánt ts dí­szítheti. Nem egy esetben felhasítva viselik az ujja­kat, s ilyenkor két szárnyu­kat gombok tartják össze. A ruhák további fontos díszei a rájuk varrott nagy, steppelt, esetleg monogra­mos zsebek, melyeken a bőrdísz is jő benyomást keilt. A fő, hogy ez a dísz ls összhangban legyen az övvel, mely a ruha elenged­hetetlen tartozéka. A nagyestélyi ruhákon a szikrázó flltterek hatása gyöngyszemekkel és drága­kő-utánzatokkal emelhető. Ehhez a díszhez alkalmaz­kodnak a fülbevalók és a karkötők ls. Az estélyi -ru­hákhoz illő arany vagy ezüstutánzatbői készült övek is láncszerűek. Az összekötő kapocs ezeknél többnyire a viaszgyöngy. Az antik benyomását keltő nyakláncok es az övek egyébként az elegáns nők öltözékének elengedhetet­len tartozékai Ünnepélyes alkalmakkor a komplét vagy a selyem ruhát helyezik előnybe. A ruha alja plisszlrozott vagy harangszabású, esetleg csu­pán alul kiszélesedő. A komplék különfélék. A kis­kabát csipkéből is készül­het. Tartozéka a szoknya vagy a hosszú nadrág és egy élénkszínű blúz, vagy akár testhez álló rövid mellény. Ezt azonban csak a karcsú nők engedhetik meg maguknak. Az sem mindegy, milyen anyagból készülnek a ru­hák. Az idei divat nagy súlyt helyezett az anyagok színére és mintájára. ígen csinosak a tarka, kis vagy nagy virágos, átlátszó anyagok. Az angolos vagy sportru­hákhoz viaszból, fából vagy plasztikus gyöngyökből ösz­szeállított hosszú nyaklánc illik, bőrzsinórral hozzá­erősített érmével, esetleg amulettel. Újdonságnak számít a fakorálból vagy fémfonálból készített, nyakhoz simuló örv is, mely a ruha anyagából esetleg fekete bársonyból is jól mutat a karcsú, hosszú nyakú fiatal nőkön. —km— Év. A szövetségi távössze­köttetési minisztérium novemberben 5.40 Kčs névértékű pótbélyeget bocsátott ki. A bélyeg névértéke a módosított postai díjszabásnak felel meg, s a külföldről ér­kező levél- és csomag­küldemények vámilleté­keként illetve kézbesíté­si díjaként kerül forga­lomba — tehát, eltérő­en a többi bélyeg-kiad­ványtól, a postahivata­lokban nem árusít j tk. Az új illetékbélyeg-sorozat második részét 1972 áp­rilisában (20, 30. 60 fil­lér, 1, 4 és 6 koronás címleletekben), a har­madik részt pedig 1972 júliusában adják ki (10,80 fillér. 1,20, 2 és 3 Kčs címletben). (s) Szekrényhez erősített ágynemüs pele Nagy családoknak gondot okoz az ágynemű elhelye­zése, ha a családtagoknak nincsen külön hálószobájuk. A szobaberendezéshez rendszerint c^ak egy vagy két ágyneműtartó szekrényke tartozik. Tapasztalatból tud­juk, hogy ezekben nagyon kevés a férőhely. Rendsze­rint csak egy paplant és egy párnát lehet elhelyezni egy ágyneműtartó szekrénykében. A dunnát nem lehet itt tartani. Ezért azt ajánljuk olvasóinknak, próbálják meg úgy elhelyezni a szekrényeket, hogy kettő között vagy egy szekrény és a fal között (lásd a képen!) el­férjen egy kb. fél szekrény szélességű polcl Olyan magas legyen, mint a szekrény, s a polcokat lécekből készítsük (ne tömör deszkából), hogy a rárakott ágy­nemű szellőzhessék! Az egészet egy szép — dekorációs anyagból varrott — függönnyel takarhatjuk el. A pol­cokat, a szükségnek megfelelően, ritkábban vagy sű­rűbben helyezhetjük el; aszerint, hogy milyen ágyne­műt akarunk rajta tartani. BROMÉLIÁK (BROMELIACEAE) Ezek a növények Közép­és Dél-Amerika erdeiben, vadon élnek: Nagy részük fánlakó (epithyta), tehát a fák ágaiba kapaszkodó, de nem élősködő. Táp­anyagaikat az elágazások­ban lerakódó porból és korhadékból szedik. Foto­szintetizálnak. Erre szobai termesztésüknél is ügyel­nünk kell. Földkeverékü­ket tehát durva tőzegből, félig érett vagy melegágyi lombföldből és durva szem. cséjű folyami homokból kell összeállítani. Nem árt, ha ebbe faszéndarabkákat is keverünk. Az ösztönzés­-re ügyeljünk, mert a Bro­mélia nem szereti, ha a talaját állandóan nedvesen tartjuk! Termeszthetjük függőnö­vényként ls. így még opti­málisabb feltételeket biz­tosíthatunk számára. A növényt földlabdába ültetjük (a talajkeveréket az előbb leírt módon ké­szítjük el), amelyet tőzeg­vagy mohaburokkal ve­szünk körül. Az egészet rozsdamentes dróttal faág. hoz, fakéreghez kötjük. Az öntözést úgy végezzük, hogy a növényt mindenes­től vízbe mártjuk. Ajánla­tos néhány csepp vizet ön­teni a levélrozettába is, hogy a növény a talaj eset­leges kiszáradásakor víz­szükségletét innen pótol­hassa. A broméliák egyes faj­táinak virága jelentékte­len, ám annál szebben díszlenek a színes felleve­lek. Elvirágzás után oldal­sarjakat hajtanak, melye­ket begyökeresés után el­választhatunk az anyanö­vénytől, és önállóan ter­meszthetjük. Átteleltetésüknél vigyáz­ni kell, hogy a hőmérsék­let plusz 6—8 fok alá ne szálljon, mert ez már ká­ros lehet. Télen a rozettá­ban összegyülemlett vizet öntsük ki, mert a növény könnyen megrothadhatl Kártevői a pajzstetvek lehetnek. Szívásuk nyo­mot hagy a levélen. Per­metezéssel, lemosással vé­dekezhetünk ellenük, eset­leg tompa pálcikával szét­nyomhatjuk őket. SZABÓ FERENC ottek, gyermekek... A felnőttek és a gyer­mekek között nem min­dig alakul ki a legjobb vi­szony. A felnőttek meg­gondolatlan beszéde, meg­jegyzése sok esetben ká­ros lehet a gyermek lel­kivilágának fejlődésére. A gyermek sok esetben nem hisz a felnőttnek, mert az nem őszinte vele szem­ben. A gyermek is sokszor rosszindulatú, kárörvendő, makacs, önfejű, de ezeket a rossz tulajdonságokat he. lyes neveléssel ki lehet, és ki is kell küszöbölni. Saj­nos, ez nem minden eset­ben sikerül. A szülőknek, nevelőknek egységesen kellene fellép­niük e megnyilvánulások ellen. Kötelességük lenne mindenkor és mindenütt figyelmeztetni a rosszul viselkedő gyermeket. Nem szabad közömböseknek ma. radnunk. Ha csak egy-két felnőtt figyelmezteti a gyermeket, ez a néhány ember ellenszenvessé válik a gyermek előtt. A többi pedig rokonszenves és jó, még akkor is, ha igaza van a figyelmeztető felnőttnek. Átgondoltan, megfelelő helyen és módon kell fi­gyelmeztetni a gyermeket. Egy esetben a gyermeket azért figyelmeztették, mert a füvön labdázott, ugyan­akkor a felnőttek kissé odébb, fűre terített pok­rócon kártyáztak. Ne te­gyük azt sem, hogy állan­dóan, minden kicsinysé­gért szólunk, szidjuk pl. így: ezt ne tedd, azt ne tedd, ügyetlen, buta vagy, rendetlen vagy, bepiszkítod magad! Az ilyen gyermek elve­szíti önbizalmát. Semmit sem lesz képes többé ön­állóan elvégezni, semmi­hez sem fog érteni, nem mer semmihez hozzáfogni, fél majd a kudarctól. El­lenkezőleg, biztatni kell: próbáld meg, fog az men­ni, milyen jól kezded, nagyszerű! stb. Legyen a gyermeknek kedve min­denhez. A gyermek lelkivilága kifinomult és mindenre ér­zékenyen reagál. A gyer­meknek nagy az igazság­érzete. Éppen ezért az sem helyes, hogy sok esetben az üzletben vagy másutt, ahol sorban állnak, a gyer­meket sokszor félrelökik vagy mellőzik a kiszolgá­lásnál. Nemegyszer azért gyűlöli meg a barátait, is­merőseit, rokonait a gyer­mek, mert igazságtalanok voltak vele szemben. Vi­szont, ha rosszat tesz, lép­jünk fel szigorúan és egy­ségesen! Ha meg jól vi­selkedik, dicsérjük, esetleg jutalmazzuk is meg! Tü­relmesen magyarázzunk meg neki mindent, világo­sítsuk fel őt! Értessük meg vele. hogy az élet­ben csak helyes viselke­déssel, rendszeretettel, be­csületességgel ér el majd valamit! Kell, hogy jó ba­rátot lásson bennünk! BONCSEK LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom