Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-27 / 281. szám, szombat

SZAVAZ AZ ORSZÁG NÉPE BÍZUNK KÉPVISELŐINKBEN Žitný ostrov [Csallóköz) központja Dunajská Streda (Dunaszerdahely) zászlódíszben köszöntötte a választások napját. A munkába igyekvő emberek belpolitikai életünk e nagy horderejű eseményéről beszélgettek. Mindannyian hangsúlyozták, hogy pártunk sikeres munkájának eredményeként nyugodt légkörben, jövőnkbe vetett bizalommal járulhatunk az urnák elé. — Járásunk dolgozói a jól végzett munka tudatában készültek a választá­sokra — mondta Bohus Ferenc, a Nem­zeti Front járási bizottságának titkára. Születésnapján választott... Megtudtuk négy košicei fiatalról, hogy a választások napján, amikor első ízben járulnak az urnákhoz, ün­neplik 18. születésnapjukat. Egyikük, Haröarová Viera az Új­város Popradská utca 42 alatt lakik, ezért a 41-es szavazóhelyiségben vártunk rá. Az elsők között érkezett szüleivel. Megkérdeztük tőle, milyen érzés felnőttnek lenni, s életében először szavazni. — Hogy felnőtt lettem pontosan ezen a napon, amikor teljesíthetem jelentős állampolgári kötelességem, olyan érzést vált ki belőlem, melyet nehezen tudok leírni. Az a kifejezés, hogy boldog vagyok, erre nem elég ... Bízom abban, hogy azok a képviselők, akikre én is leadom a szavazatomat, népünk közös ügyét fogják szolgálni... —K— Korszerű ipari és mezőgazdasági üze­mek, új iskolák, kultúrházak, lakótele­pek tanúsítják járásunk több mint két évtizedes rohamos fejlődését. Több fa­luban, illetve községben a szavazóhelyi­ség is ilyen középületben van. A járás egyik legidősebb polgárát, a 88 éves Bugár Gábort lakóhelyén ke­restük fel a délelőtti órákban. — Az első világháborúban Doberdó­nál súlyosan megsebesültem, azóta rok­kant vagyok, s így én otthon fogok szavazni. Egyet nagyon sajnálok, hogy legalább nem ötven évvel később szü­lettem, akkor én is jobban élvezhet­ném a szocialista társadalmunk nyúj­totta szociális, kulturális és egyéb jut­tatásokat — mondta az idős bácsi. A tegnapi nap különösen emlékeze­tes lesz Králová Alojzia macovi (Ma­cháza) lakos számára is, aki éppen 18. születésnapján teljesíti először állam­polgári kötelességét. — Érthetően izgatott, de egyben boldog is vagyok, hiszen most már közvetve én is részt vehetek társadal­munk irányításában. A most választott képviselőktől azt várom, hogy jobban felkarolják a falusi fiatalokat, többet törődjenek elsősorban művelődési és szórakozási lehetőségeikkel. Bízom ab­ban, hogy a soron következő ötéves tervben a mi falunk is új kultúrházat kap. Dunaszerdahelyen az első órákban sok fiatal jött el szavazni. Többen akadtak olyanok is, akik közvetlenül a munkahelyükről jöttek ide. — Bízunk képviselőinkben, a jövőnk­re, a szocializmusra szavazunk — ezek voltak a leggyakoribb válaszok kérdé­sünkre, és egyúttal leghívebben kife­jezték polgáraink gondolatát és érzé­seit. -yf­A FELKELES VAROSÁBAN Banská Bystrica, a Szlovák Nemzeti felkelés központja ünnepi hangulatban fogadta a választások napját. Fél órá­val a választások megkezdése előtt a hatos számú agitációs központ előtt, amely szavazóhelyiség lett, fúvós zene­kar fogadta az első választókat. A vá­ros arculata azonban nemcsak e na­pon változott ünnepivé. Két nagy és néhány kisebb modern lakónegyed ün­nepivé változtatta a város hétköznap­jait is, s az egykori partizánharcosok, ha azóta nem látták volna, ma talán fel sem ismernék. De jól ismerik, hi­szen nemcsak fegyverrel a kezükben küzdöttek e város mai arculatáért, ha­nem évtizedes építőmunkájukkal is. A felkelők Szabad Szlovák Rádióadójának egykori munkatársával találkoztam dél­előtt az utcán, történetesen éppen az egykori szükségstúdió közelében. Itt, ahol ma iskola és szavazóhelyiség van, ö már 1944-ben leadta szavazatát. S itt szavazott ma is. Cyril Kuchta elvtárs, a Szlovák Nem­zeti Felkelés Múzeumának ügyvezető igazgatója, a Nemzeti Front kerületi el­nökségének tagja, akinek nevéhez a Szlovák Nemzeti Felkelés legelső fegy­verténye — a német katonai misszió martini elfogása — fűződik, délután 4­ig munkahelyén volt. Ügy beszélte meg feleségével, hogy munkából haza­menet találkoznak, s együtt mennek választani. A házaspár a forgalmas új negyed utcáján, a 20-as számú szavazó­heyiséqbe tért be. Az emberek felismer­ték az öreg harcost. Tudták róla, hogy most a szavazólappal a kezében ugyan­azért küzd, mint egykor fegyverével. (V. G.) EGYSÉGBEN AZ ERÖ A gazdag munkásmúltú, jó öreg bá­nyászváros Rožňava (Rozsnyó) utcái tegnap már korán reggel ünnepi dísz­ben pompáztak. Ebéd után fél kettő­kor, a második választókerület szava­zóhelyiségében megjelent a gazdasági középiskola 120 diákja. Hogy mégis nem elsőként járultak az urnához, an­nak oka az volt, hogy tiszteletből az idősebb embereket maguk elé enged­ték. Két fiatalt megkérdeztem, milyen érzés először választani: Farkas Vlasta: „Furcsa érzés fogott el, amikor átléptem a szavazóhelyiség küszöbét. Az ember tudatára ébredt annak, hogy a felnőttek közé tartozik, szavazatával támogathatja a Nemzeti Front jelöltjeit. Ugyanakkor arra is gondoltam, hogy néhány országban a fiataloknak, de főleg a nőknek még mindig nincs szavazati joguk." Karol Horník: „Nagy felelősséget ér­zek, s úgy gondolom, hogy a Nemzeti Front jelöltjeire leadott szavazatom­mal hozzájárulok szocialista hazánk felvirágoztatásához. Egyben tudatosí­tom azt is, hogy a jövőben az eddigi­nél még többet kell tennem, elősegíte­ni mindazt, ami az emberek, a társa­dalom javát szolgálja. A városban csaknem másfél ezer fia­tal járul először az urnák elé. Nagy­részük szavazatát már tegnap leadta. A város nyolc választókerületében az iskolákon kívül több üzem, hivatal dol­gozói is testületileg keresték fel a sza­vazóhelyiségeket, szem előtt tartva azt a régi jelszót, hogy egységben az erő. MUNKAEREDMÉNYEK JEGYÉBEN Kelet-Szlovákiában a választások első napján nagyon sok távirat érkezett a kerületi szervekhez, melyekben az üze­mek és kollektívák a pártjubileum és a választások tiszteletére vállalt kötele­zettségek teljesítéséről adtak hírt. Hazánk szárazföldi kikötőjében, Čier­na nad Tisou (Tiszacsernyő), a Lacko András vezette 27 tagú ifjúsági munka­csoport vállalta, hogy a választásokig 300 tonna árut átrak terven felül. Két nappal ezelőtt túlteljesítették, amit vál­laltak, ugyanis 320 tonna árut raktak át. Košicén az ünnepi zászlódíszbe öltö­zött város csaknem százezer választó­polgárának túlnyomó része azon igye­kezett, hogy a kora délutáni órákban leadja szavazatát. A város legnagyobb üzemeiben, a Ke­let-szlovákiai Vasműben, a Szovjet Had­sereg Gépgyárban és másutt reggel ün­nepi röpgyűléseket tartottak. Az egyetemisták, a középiskolások, a diákotthonok lakói szervezetten vonul­tak a szavazó helyiségekbe. A Gar­biarská utcai internátus közel három­száz lakója Mirek Zoltán igazgató és Szalontay Béla igazgatóhelyettes veze­tésével menetelt a szavazás színhelyé­re. Bodon Géza ebből az alkalomból ezt mondta: „Egyhangúlag az NF jelölt­jeire szavazunk, akik közt ott van isko­lánk szeretett igazgatója, Schulz György mérnök is. Ilyen képviselőkre szíve­sen szavazunk..." 14 órakor megnyílt a 99 szavazóhelyi­ség ajtaja és Kelet-Szlovákia metropo­lisának választói nagy tömegben járul­tak az urnák elé ... —tk— Peter Colotka, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, az SZSZK kormányának el­nöke a Nemzeti Front jelöltjeire a Bra­tislava, Palisády 26. szám alatti válasz­tási helyiségben adta le szavazatát. (Felvétel: I. Dubovský — ČSTK) Első volt a sorban Galántán a választások első napján a zászlódíszbe öltözött várost szlovák és magyar nyelvű feliratok tarkították. Az 1. számú szavazó helyiség előtt zene­kar fogadta a választókat. A legelső választó a 64 éves nyug­díjas Pavlovics Géza volt, aki elmondta, nem számított vele, hogy ő lesz az el­ső. A képviselőjelöltek túlnyomó több­ségét személyesen is ismeri. A válasz­tási gyűlésen betegsége miatt nem ve­hetett részt, pedig a város tisztán tartá­sára intézkedéseket javasolt volna. Pav­lovics Géza kommunista, s még emléke­zik a múlt választásaira is, amikor ő a kommunista párt jelöltjeire szavazott. A kosúti véres eseményeken zászlóvivő­ként vett részt, s egy golyó meg is sebesítete. A felszabadulás utáni évek­ben és az elmúlt választási időszakban elért fejlődéssel nagyon elégedett. Meg­győződése, hogy az elkövetkező időszak célkitűzéseinek teljesítésében mind a képviselők, mind a választók aktívan részt vesznek. ffülöpl TANYÁKON ÉS HEGYEK KÖZT A hegyi tanyák lakosainak száma a zvoleni járásban meghaladja a 20 000-et, közülük közel 15 000 a választópolgár. A hegylakók Hriíiován, Krupinán, Det­ván, Horný Tisovníkon és Cerovón sza­vaztak, mivel tanyájuk közel esik e köz­pontokhoz. A krupinai választókerület­ben azonban a 6700 lakosú nagyközség lakosainak több mint egyharmada el­szórtan 30 tanyán él. Itt a tanyai isko­lákban létesítették szavazóhelyiségeket. Kopanice, Líška és Široké Lúky tanyán a környék hegylakói már pénteken le­adták szavazataikat. Jól megszervezték a távol eső tanyá­kon is a választásokat, hogy minden egyes választópolgár élhessen választó­jogával. A nemzeti bizottság saját gép­kocsiain kívül a környékbeli üzemek­től is kapót autókat, úgyhogy azoknak, akik még a legközelebbi szavazóhelyi­ségtől is távol laknak gépkocsi állt rendelkezésükre, összesen 10 gépkocsi és sok jó szervező munka tette lehe­tővé a távoli tanyák választópolgárai számára a választások zökkenőmentes lebonyolítását. Az Alacsony-Tátra déli lejtőin levő hegyi szállók dolgozói munkahelyüköli választanak. Azok az alkalmazottak, akik nem hagyhatják el munkahelyü­ket, már jó előre kiváltották választá­si igazolványukat, hogy lakhelyüktől távol szavazhassanak. Az 1200 méter tengerszint feletti magasságban levő Srdiečko Szállóban agitációs központot rendeztek be, amely szavazóhelyi­séggé vált. Ma, szombaton reggel érke­zik ide a Mýto pod Ďumbierom-i vá­lasztási bizottság küldöttsége, amely te­repjárón hozza el az urnát. A Srdiečko Szállóban szavaznak a Kosodrevina, a Chopok hegyi szálló dolgozói is, akik drótkötélpályán érkeznek. A Partizán Szállóban adják le szavazatukat a tálel üdülő alkalmazottai. —ek ÜNNEPI HANGULAT A pénteki nap is úgy kezdődött, mint a többi, dolgos hétköznap. Semmi „rendkívüli": a Nové Zámkyban (Ér­sekújvár) vetődő látogatót a szokásos kép fogadta — a városban nyüzsgő emberek, az üzemekben, a vállalatok­ban, a hivatalokban és az iskolákban serény munka. Semmi szokatlan és mégis! Ünnepi hangulat, a választások légköre hatotta át az egész város éle­tét. A déli órákban a magyar tannyelvű alapiskolában szokatlan nagy volt a sürgés-forgás. A városban létesített 18 szavazóhelyiség közül ugyanis kettőt az alapiskolában rendeztek be. Rövid­del 14 óra előtt pionírok csoportosul­tak az iskolában, hogy a bejáratnál üd­vözöljék a választásra érkező polgáro­kat és elkísérjék őket a szavazóhelyi­ségig. A lelkes tanulók egyébként — váltakozva — a választások befejezé­séig teljesítenek „szolgálatot". Pontosan 14 órakor Procházka Jó­zsef, a vnb dolgozója üdvözölte a sza­vazásra érkező polgárokat, majd a pio­nírok ének- és táncszámokkal szóra­koztatták a jelenlevőket. Ünnepélyes keretek között itt is megkezdődtek a választások. A délután érkezett választók közt volt Kraszlan Lajosné tanítónő is. Ért­hető, hogy a legidőszerűbb eseményről, a választásokról beszélgettünk. — Szo­cialista hazánk jövőjét, mindannyiunk jobb életét tartottam szem előtt, — mondotta — amikor szavazatomat a Nemzeti Front jelöltjeire adtam le. Örömmel vettem részt a választásokon nemcsak azért, mert ez állampolgári kötelességem, hanem azért is, mert meggyőződésem, hogy a jelöltek szív­ügyüknek tartják a város, a járás problémáinak megoldását, mindnyá­junk gondtalanabb, jobb életét. Pedagó­gus lévén, a vnb és a jnb most meg­választott képviselőitől azt várom, hogy közös erővel, támogatásunkkal kiesz­közlik iskolánk karbantartási munkála­tainak és modernizálásának mielőbbi befejezését, hiszen az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésé szempontjából ez a legégetőbb prob­léma. A képviselők személye biztosíték arra, hogy ez a problémánk is mielőbb megoldódik. -ym-» A TÖBBSÉG LESZAVAZOTT A levicei (Léva) járás falvait és vá­rosait transzparensekkel, zászlókkal dí­szítették fel. Az üzemek, földműves­szövetkezetek dolgozói és az ifjúsági szervezetek tagjai munkavállalásaik teljesítésével köszöntötték a választá­sokat. A SZISZ-tagok 37 864 brigádórát dolgoztak le, melynek értéke több mint 221 000 korona. Tegnap Veiké Ludanyban, Kubáňo­von, Ip. Sokolecen az ifjúsági szerve­zet tagjai, a tűzoltók és katonák tes­tületileg vonultak a szavazóhelyiségek elé. A járási székhelyen 12 szavazóköz­pontot létesítettek. A mezőgazdasági szaktanintézetben már 13 órakor gyü­lekeztek a választók. Ahogy közele­dett az óra mutatója a szavazás meg­kezdésének időpontja felé, nőtt az iz­galom. Ki lesz az első? Pontosan 14 órakor elsőként Stefan Lecák, a járási egészségügyi intézet dolgozója lépett az urna elé. — A Nemzeti Front jelöltjeire adtam le szavazatomat — mondotta —, mert ismerem őket, bízom bennük. Levicén tegnap délután valóságos népvándorlás volt az utcákon. Időseb­bek és fiatalok siettek a szavazóhelyi­ségek felé. A járási választási bizottság elnöké elmondotta, hogy tegnap a járás vá­lasztópolgárainak túlnyomó többsége leszavazott. Ik. U Választási műszak Lučenecen (Losonc) az opatovai Po­lana-textilgyár szirénája nemcsak ä műszak végét, hanem a választások kezdetét is jelentette. Mintha ez lett volna a jeladás, az egész város meg­mozdult. A szavazóhelyiségeket szinte elözönlötték a polgárok. A választások tiszteletére a szombati napon választási műszakot tartanak a fílakovói (Fülek) Kovosmalt és a Mier üzem dolgozói, va­lamint a zlatnói, a málineci és az ute­káöi üveggyárak dolgozói. Közösen mentek szavazni a Poltári Efsz és a poltári üzemek dolgozói, valamint a Lučeneci Mezőgazdasági Középiskola tanulói és tanárai. Velká Vesen (Nagy­falu) a nőszövetség 60 tagja szintén csoportosan jelent meg a választáso­kon. (mm) 1971. XI. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom